Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

ÍIU HÜ» a hetet Rommgntitomnk, Réti Enrin: Pozitív változások szükségesek Szovjet és magyar vezeték táviratváltása a cédrusok országában ALIG NÉHÁNY NAPJA a vi­lágpolitika egyik „ideggócában'’, Ciprus szigetén jártam. Ott áll­hattam a főváros központjában, a patinás Ledra Szálloda előtt, ahöl a patricia checkpointnál (ellenőrző állomás) „határrá” vált az utca. Farkasszemet néz­tek egymással a görög és török zászlók, s a talán százméteres senki földjén ENSZ-őrbódék,. szigorú igazoltatás. Érthető meg­lepődést okozhatott, amikor egy íeketehajú asszonycsapat vi­szonylag zavartalanul átsétált a görög zónából a töröli övezet­be., Kiderült, hogy semlegesek­ről van szó: maronitákról, akik a háromszáz kilométer távolság­ban fekvő Libanonból menekül­tek át.., Ez az emlékkép idézőcfhetett új­ra fel, amikor a hét elején min­den eddiginél hevesebb harcok zajlottak Libanonban (a büsz­ke Hilton Hotelben szinte eme­letenként alakultak ki a fron­tok); azután megkezdődött a menekültek özönlése a „nyu­godt” Ciprusra; majd az utol­só órában létrejött a fegyver- nyugvási megállapodás. (Előtte még egy közjáték történt: Wald­heim ÉNSZ-főtitkár a Bizton­sági Tanács elé kívánta utalni a bonyolult válságot, de ez a törekvés széles körű elutasítás­ra talált.) A tűzszünettel kapcsolatban joggal vetődnek fel bizonyos ké­telyek, hiszen a korábbi fegy­ver-nyugvás január 22-én tör­tént — akkor egy tízhónapos polgárháborús szakasz lezárása­ként — s nem volt hosszú éle­tű. Igaz, ma már megállapíthat­juk, hogy a januári egyezmény, j amely szíriai közvetítéssel jött : létre, nem mozdította elő a kí­vánt reformokat, nem felelt | meg a tényleges erőviszonyok­nak, lényegében hátrányosnak 1 bizonyult a baloldal számára. Ezért a jelenlegi tűzszünet ele­ve feltételekhez kötötte: a ha­zafias erők azt követelik, hogy tíz napon belül döntsön a par­lament és alkotmányos keretek között válassza meg az ország új elnökét a hitelét vesztett Frangié helyett, a lényeg tehát, hogy igazi és pozitív változások menjenek Végbe a cédrusok or­szágában, a tűzszünet csak eb­ben az esetben lesz tartós. A LIBANONI RENDEZÉSRE különösen nagy szükség van most, amikor a Közel-Keleten ellentétes folyamatok tanúi le­hetünk. Izrael megszállt terüle­tein hatalmas erejű sztrájkmoz­galom robbant ki, s az arab la­kosságnak ez a véleménynyilvá­nítása újra felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára. Persze az adott helyzetben ez nem ve­zethet átfogó, antiimperialista arab fellépésre, hiszen a legné­pesebb arab ország, Egyiptom vezetése, folytatja külön útját. Szadat elnök a héten megkezd­te nyugat-európai körútját (Bonn és Párizs az első állomá­sok, de sort kerített egy bajor- országi kitérőre is, ahol Strauss CSU pártelnökkel találkozott). Kairó elsősorban segélyért és fegyverekért kilincsel. A gaz­dasági nehézségekkel küszködő Egyiptom nem túl csábító, ha a befektetések jövedelmezőségét szigorúan üzleti szempontok alapján ítélik meg, ezért „poli­tikai valutával”, további enged­ményekkel szeretnének fizetni. Ezzel kapcsolatosan a Szovjet­unió újabb nyilatkozatban fi­gyelmeztette Kairót a mind gya­koribbá váló, szélsőséges egyip­tomi megnyilvánulások veszé­lyeire. A héten számos jelentés ér­kezett kelet—nyugati tárgyalá­sokról, főként a katonai enyhü­Sarlós István ünnepi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) zösen megtermelt javakból, de még nem mindenkinek kielégí­tő mértékben. Kitárultak a tu­dás kapui az egész nép előtt, de még nem mindenki indult el a nagyobb tudás, a kulturál­tabb élet felé vezető' úton. Ha .most az évfordulón erről és a jövőről szólunk, akkor is­mételten ki kell jelentenünk: az a teendőnk, hogy minden magyar állampolgár számára el­érhetővé tegyük a jobb életet, s nagyobb tudást és a köz­ügyekben való fokozottabb részvételt. Ennek a föltételei adottak: igaz emberi ügyet kép­viselünk, vannak barátaink, akikkel megoszthatjuk gondja­inkat és örömeinket, vannak jól kidolgozott és a lakosság támo­gatását élvező gazdasági, kul­turális és politikai célkitűzé­seink. Az ezeket magába fog­laló pártprogramot a fejlett szo­cializmus létrejöttét meggyorsí­tó nemzeti programként fogad­ta el a közvélemény. A szocializmus megvalósítja a nép szilárd hatalmát, a dolgozó emberek társadalmát. Illő, hogy ki-ki ezt szem előtt tartva helyt álljon ott, ahol dolgozik, ahol képességeinek megfelelően szol­gálhatja jelenünket és jövőnket. Tisztelünk és becsülünk min­denkit, aki bárhol, bármilyen hasznos munkát végez. Arra tö­rekszünk, hogy a jó szívvel végzett, az örömet és elégedett­séget okozó munka legyen az egyén értékelésének alapvető mércéje. A jól végzett munka juttassa nagyobb jóléthez a dol­gozó embert és ösztönözze ar­ra, hogv részt kérjen és vál­laljon terveink kidólgozásából éi végrehajtásából. Fiataljaink­nak azok legyenek a példaké­pei, akik az általuk életpályául választott szakma kiválóságai. A munka az alapja az élet­nek. A jó politika ad értelmet á munkának, és lehetővé teszi, hogy a ma élő ember szíve­sen gondoljon a holnapra, s hogy mindig legyen mindenki­nek a közösségért végzett mun­kával elérhető célja és vágya. Terveinket csak munkával, valamennyi állampolgár hasz­nos tevékenységével tudjuk megvalósítani. Azt mindannyi­an tudjuk, hogy éves és ötéves terveink reális és jelentős fej­lődést ígérő programokat tai-- talmaznak. A ma élő nemzedék­nek: munkásoknak,, parasztok­nak, értelmiségieknek vállalniuk kell ezeket a feladatokat, mert érdekük, hogy - a mai és az el­jövendő korok javára felépül­jön a fejlett szocializmus Ma­gyarországa. Ismerjük barátainknak és szö­vetségeseinknek a mienkével egybehangzó terveit és bennün­ket is lelkesítenek azok a cé­lok, amelyeket a kommuniz­mus építése érdekében a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa célul kitű­zött. Mindennapos tevékenységünk­ben, a jövő megformálásában is együtt haladunk fölszabadí- tóinkkaí, a szovjet néppel, és biztosak vagyunk benne, hogy programjaink megvalósulása a világ minden népének a javát szolgálja. Meggyőződéssel valljuk: .jó úton • járunk, biztató jövő előtt állunk és így jó szívvel vállal­hatjuk a felelősséget tetteinkért az eljövendő nemzedék előtt. (MTI) lés vonatkozásaiban. Jubileumot ülhettek Bécsben és Géniben, ha nem is voltak különösebben ünnepi keretek, hiszen ezek a kerek számok a megbeszélések hosszadalmasságát bizonyítják. A közép-európai haderőcsök­kentési konferencia századik, a genfi leszerelési bizottság hét­századik összejövetelét tartotta, de az alapvető álláspontokban nem történt közeledés. Valame­lyest előrehaladt a teljes atom­csönd ügye. Az 1974-ben kötött szovjet—amerikai megállapodás értelmében az idei április l-tól nem hajtanak végre 150 kilo- tonnásnál nagyobb föld alatti nukleáris robbantásokat, ha si­kerül megegyezni a békés célú atomrobbantások kérdésében is. (Milyen terjedelműek lehetnek, hogyan különböztethetők meg a fegyverkísérletektől stb.) Ez a kiegészítő egyezmény még nem jött létre, de a Szovjetunió vál­lalta, hogy a szerződés hivata­los életbe lépése nélkül is be­tartja a 150 kilotonnás határt, amennyiben az Egyesült Álla­mok is ezt teszi. A SZOVJET SAJTÓ — s a Pravda hasábjain Arbatov pro­fesszor, akit a legjobb Amerika- szakértők között tartanak szá­mon — felhívta Washirgton fi­gyelmét a realitások tisztelet­ben tartására: csakis kölcsönö­sen előnyös és elfogadható ala­pokon lehet tárgyalni, tehát ki­látástalan minden olyan ameri­kai próbálkozás, amely egyolda­lú előnyökre törekszik. A józan intés ugyancsak időszerű: az amerikai elnökválasztási kam­pány, a nyugatnémet választá­sok közeledése, Nyugat-Európa belső gondjai sok esetben hisz­térikus idegháborúra ösztönöz­tek. A jelöltek megpróbálják egymást jobbról előzni; fele­lőtlen kijelentéseket tesznek. Ilyen légkörben azonban nehéz előrejutni. A nemzetközi erővi­szonyok problematikája ezért kapott olyan fontos helyet a bol­gár pártkongresszuson is. Todor Zsivkov beszámolója, valamint a külföldi delegációvezetők, köztük Kádár János felszólalá­sa, joggal hangsúlyozták: amint az Helsinki előtt és Helsinkiben történt, ebben a szakaszban is érvényre kell juttatni a békés egymás mellett élés elveit, meg­erősíteni és visszafordíthatatlan­ná tenni az enyhülést. EURÓPA NYUGATI RÉSZE a héten változatlanul saját bel­ső ügyeivel volt elfoglalva. Por­tugáliában kihirdették a demok­ratikus alkotmányt, amely biz­tató lépés, de minden bizony­nyal újabb provokációkat vált ki a reakció oldaláról. Spanyol- országban „demokratikus koor­dináció” elnevezéssel egyesül­tek az ellenzéki erők s a nyil­ván megriadt királyi kormány újra leplezetlen terror eszközei­hez nyúlt: betiltotta a tünteté­seket, baloldali vezetőket tar­tóztatott le, s perekkel fenye­getőzik. Olaszországban újabb kormányválságot robbanthat ki az abortuszvita, Luxemburgban pedig gyönyörű, nyárias időben borús kedélyt mutatott a közös piaci csúcs, mindenki a koráb­bi álláspontját ismételte. Nagy- Britannia részéről ezt a koráb­bi áPáspontot Wilson hajtogat­ta: jóllehet a brit miniszterel­nököt hivatalosan mar elbú­csúztatták, utódlásának kérdé­se még mindig nem dőlt el Foot és Callaghan között. A párharc heves, a tét kétséges: a kor­mányfői poszt — a szigetor­szágbeli egymillió-kétszázezer munkanélküli ellenére, vagy ta­lán épnen ezért — nem kínál vá- romámmsának biztos és nyu­godt jövőt... 2 mmUBE*r 1976, ÁPRILIS i Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából U. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Pod- gornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és A. N. Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a következő üdvözlő táviratot küldte a magyar vezetőknek: Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőhb Tanácsa elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánsága­inkat küldUik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Miniszter- tanácsának, a testvéri magyar népnek nemzeti ünnepük — Magyar- országnak a fasiszta elnyomás alóli felszabadítása 31. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg felszabadító kül­detését teljesítve kiűzte Magyarország földjéről a fasiszta elnyomó­kat, a magyar nép életében új, nagyszerű fejezet kezdődött. A ma­gyar dolgozók, a kommunisták pártjának vezetésével, a szocializ­mus építésének útjára léptek, és történelmileg rövid idő alatt kor­szerű ipart, élenjáró mezőgazdaságot hoztak létre, nagy eredménye­ket értek cl a tudomány és a kultúra fejlesztésében. A testvéri Magyarország jelenleg sikeresen váltja valóra a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának a fejlett szocia­lista társadalom felépítésére vonatkozó útmutatásait. Széles körű megbecsülésre tett szert a Magyar Népköztársaság következetes kül­politikája. aktív részvétele a békéért és a nemzetközi biztonságért fo­lyó küzdelemben, hozzájárulása a szocialista államok közösségének erősítéséhez. A szovjet emberek nagyra értékelik pártjaink, országaink és népeink megbonthatatlan szövetségét, a jelenkor valamennyi alap­vető kérdésében megnyilvánuló teljes nézetazonosságot, a Szovjet­unió és a Magyar Népköztársaság közötti állandóan fejlődő sokol­dalú kapcsolatokat. A Szovjetunió kommunistái és egész dolgozó népe, az SZKP történelmi jelentőségű XXV. kongresszusának ha­tározataitól vezettetve, a továbbiakban is azon lesznek, hogy mélyít­sék pártjaink és államaink közötti sokrétű együttműködést, a szov­jet és a magyar nép javára. E nevezetes napon kívánunk önöknek, kedves barátaink, és a testvéri Magyarország dolgozó népének új sikereket a szocializmus építésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltásában, a népgazdaság fejlesztésének V. öt­éves terve teljesítésében, s kívánunk hazájuknak további felvi­rágzást. Éljen és erősödjek a szovjet és a magyar nép örök és megbont­hatatlan barátsága. 1 I». I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köziponti Bizottságának főtitkára, N. V. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, A. N. KOSZ1GIN, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: Kedves Elvtársak' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanacsa és kormánya, egész népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulá­sának 31. évfordulója alkalmából hozzánk intézett szívélyes üdvöz­letüket és baráti jókívánságaikat. 31 éve annak, hogy a szovjet hadsereg hősies harca eredménye­ként népünk a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útjára léphetett. Az elmúlt évtizedek alatt történelmi lépést tettünk előre, leraktuk és megszilárdítottuk a szocializmus alapjait, nagy eredmé­nyeket értünk el.az ország anyagi és szellemi javainak gyarapítása^ ban. Dolgozó népünk most a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével a XI. kongresszuson megjelölt feladatok végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésen munkálkodik. Felszabadulásunk óta hazánkat, népünket a testvéri barátság és a sokoldalú együttműködés széttéphetetlen szálai fűzik a társadal­mi haladás élharcosához, nagy szövetségesünkhöz, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz. Azon ieszünk, hogy a testvéri kötelékeket to­vább erősítsük. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől ve­zérelve — vállvetve a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Szov­jetunióval — következetesen stkraszáll a szocialista országok együtt­működésének széles körű fejlesztéséért, a nemzetközt kommunista és munkásmozgalom internacionalista egységének további erősíté­séért, minden antiimperialista erő tömörüléséért, közös célkitűzése­inkért, a békéért és a társadalmi haladásért. \ tisztelet, a megbecsülés és az elvtársi szeretet érzésével üd­vözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely az elmúlt he­tekben tartotta meg XXV. kongresszusát. A szovjet kommunisták ezen a töri éne! mi jelentőségű tanácskozáson áttekintették a kom­munizmus émtésében elért nagyszerű eredményeket, a XXIV. kong­resszuson elfogadott békeprogram végrehajtásában elért nagy sike­reket és kijelölték a továbbhaladás útját. Az SZKP XXV. kong­resszusa nemcsak a Szovjetunió népei számára volt kiemelkedő ese­mény, hanem a szocializmust építő népek, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom, az egész haladó emberiség számára is. A magyar kommunisták bizto­sak abban, hogv az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása jelentős mértékben előmozdítja mind a kommunizmus építésének, mind a béke és biztonság megszilárdításának nemes ügyét. Nemzeti ünnepünkön a magunk és a magyar nép nevében to­vábbi nagy sikereket kívánunk önöknek és az Önök személyén ke­resztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a kommunizmus építésében, az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, KAD4R JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkár? -» LOSONCZI FAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, BUDAPEST, 19*5. ÁPRILIS 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom