Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

Ünnepélyesen felvonták az állami zászlót A felszabadult nűp nagyszerű tettek végrehajtására képes Városi ünnepség Békéscsabán Tegnap, április 3-án este a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban városi ünnepséget tartottak hazánk felszabadulásának 31. évfordu­lója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a megye és a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, köztük Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, dr. Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, Araczki Já­nos, a békéscsabai Városi Tanács elnöke. Jelen voltak: Szofonov Nikolaj Níkolajevics ezredes és Levcsenko Nikolaj Andrejevics al­ezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadseregcso­port képviselői; Zimbran Pasainak, az Arad megyei Tanács elnö­kének vezetésével a felszabadulási évfordulóra megyénkbe érkezett Arad megyei párt- és tanácsi küldöttség tagjai; megjelentek az ün­nepségen a Kner Nyomda szocialista brigádtagjai, a megyeszékhely ipari, mezőgazdasági üzemeit, intézményeit képviselő dolgozók. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Lukács József, a békéscsabai Jókai Színház művésze Radnóti Miklós; Nem tudha­tom című versét adta elő, majd Hankó Mihály, az MSZMP békés­csabai városi bizottságának tagja nyitotta meg a rendezvényt, s fel­kérte Huszár Mihályt, a békéscsabai Kner Nyomda igazgatóját ün­nepi beszédének elmondására. ' ( ) Huszár Mihály beszéde Hazánk félszabadulásának 31. évfordulója alkalmából szom­baton reggel a Parlament előt­ti Kossuth Lajos téren ünne- , pélyes külsőségek között, kato- i nai tiszteletadással felvonták az állami zászlót. Az ünnepi aktus befejezése­ként a díszszázad és a zene­kar díszmenetben vonult el a Magyar Népköztársaság állami A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést adományo­zott Kassay Bélának, az -Uni- verzál Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatójának, dr. Horváth Győzőménélc, nyugdíjasnak, Jurth Lajosnénak, a PM Bevé­teli Főigazgatóság megyei hiva­tala vezetőjének. Herczeg Lász­lónak, az AGROKER főkönyve­lőjének, Kátai Ferencnek, a Férflfehérnemű-gyár orosházi zászlaja előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök állnak díszőrséget. Zászlófelvonási ünnepség volt szombaton reggel a Gellért­hegyen is a felszabadulási em­lékműnél, ahol a magyar nem­zeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászló­ját vonták fel ugyancsak kato­nai tiszteletadással. (MTI) gyáregységvezetőjének, Máté Andrásnak, a KPM Közúti Igaz­gatóság osztályvezetőjének, Va- lastyán Mihálynak, a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat szeghalmi üzemvezetőjének, Zám Andrásnak, a Békés me­gyei Állatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat főmérnökének és Tímár Benedeknek, a mezőko­vácsházi népi ellenőrzési bizott­ság elnökének. — Április 4-én, legnagyobb, nemzeti ünnepünkön, hazánk felszabadulásának jubileumán évről évre számvetést készítünk I a megtett útról, újból és újból felidézzük e nagy történelmi for­dulat jelentőségét — mondotta beszéde elején Huszár Mihály, majd így folytatta: 1944. szeptember végén Batto- nyánál lépett először hazánk földjére a Vörös Hadsereg, s ok­tóber 6-án megyénk területének csaknem minden része, így vá­rosunk is megszabadult a hitleri és horthysta fasizmustól. Me­gyénkben és városunkban rövid időn belül normalizálódott az élet, bár még 180 nagyon ke­mény, harcos napra volt szüksé­ge a szovjet hadseregnek ah­hoz, hogy az utolsó fasiszta ka­tonát is kiverje az ország terü­letéről. A magyar nép háláját fejezik ki azok a virágok, ko­szorúk, amelyek szinte soha el nem hervadnak a hős felszaba­dító szovjet katonák sírján. Szimbolikus jelentősége is van annak, hogy április 4-én amikor­ra a természet megújhodott, a szovjet Vörös Hadsereg hősi har­ca adta meg a lehetőséget a ma­gyar nemzeti megújhodáshoz. Ezután nagy küzdelem kezdő­dött el, amelynek eredménye­ként a különböző pártokat és azok tagjait kiszorítva a magyar munkásosztály, szövetségben a parasztsággal végleg kezébe vet­te a hatalmat és hozzáfoghatott a szocialista Magyarország fel­építéséhez. Eldőlt az évezredes per, fel- szabadulásunk napjából fakad nemzeti függetlenségünk kivívá­sa, a fasiszta félfeudális, tőkés­rendszer megsemmisítése, a nagybirtokrendszer felszámolá­sa, az igazi néphatalom megte­remtése. Ebből fakad az ország társadalmi életének szocialista átszervezése, a korszerű szocia­lista ipar és mezőgazdaság lét­rehozása, országunk nemzetközi­leg elismert tekintélye. Huszár elvtárs ezután a Szov­jetunióval való testvéri szövet­séget méltatta, amely fejlődé­sünknek egyik alapvető feltéte­le. A szovjet népben nemcsak a felszabadítót tisztelhetjük, ha­nem az önzetlen, mindig segítő­kész barátot, harcostársat és szövetségest is. — Mindig biztosan számítha­tunk erre a szilárd támaszra ma­gasztos szocialista céljaink meg­valósításában, elért vívmányaink védelmében — mondotta. — Jö­vőbeni eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista orszá­goknak a marxista—leninista el­veken alapuló összeforrottsága, közös fellépése. Ennek tudatá­ban erősítjük barátságunkat, együttműködésünket és egysé­günket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ha­zánk aktívan részt vesz a Var­sói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében. Ha a felszabadulásunk utáni történelmünk tanulságait vizs­gáljuk, megállapíthatjuk: a fel­szabadult nép saját kezébe véve sorsának irányítását — helyes politikai vezetéssel — csodála­tos tetteket képes végrehajtani. Ez valósul meg az építésben, a kultúrában, az élet szebbé, gaz­dagabbá tételében egyaránt. Történelmi vívmányaink nem választhatók el a kommunista párt szervező, irányító és lelke­sítő tevékenységétől. Népünk a munkásosztály pártja révén ju­tott el a történelmi cselekvés le­hetőségeinek felismeréséhez, a tettek programjához. Ez a prog­ram, amelyet a párt XI. kong­resszusa alig egy évvel ezelőtt erősített, meg, megmutatta és mutatja ma is, hogy mit kelt tenni a társadalmi haladásért, vágyaink beteljesedéséért. Megemlékezett az előadó a magyar népnek a társadalmi ha­ladásért és a nemzetközi sza­badságért vívott küzdelmeiről, a dicsőséges Tanácsköztársaságról, Dózsa György, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos harcának forra- dalmiságárói, nemzeti Öröksé­günkről. Ezután így folytatta: — Büszkék vagyunk az el­múlt 31 évben hazánkban, s szűkebb környezetünkben, Bé­kés megyében és Békéscsabán végbement fejlődésre. Ez külö­nösen az utóbbi 18 évben volt dinamikus, A fejlődést új ipar- vállalatok, egyre jobb eredmé­nyeket elérő mezőgazdasági üze­mek, korszerű lakások, iskolák, kulturális, egészségügyi létesít­mények bizonyítják. De ezzel — ha büszkék is vagyunk — nem lehetünk elégedettek. Ha maga­sabb fokon' kívánjuk építeni a szocializmust — márpedig ezt akarjuk —, sokkal jobban, sok­kal pontosabban, sokkal takaré­kosabban kell dolgoznunk az el­következendő években az élet minden területén. Erre kötelez bennünket, kommunistákat az MSZMP XI. kongresszusának határozata, ezt irányozza elő az országgyűlés által elfogadott V. ötéves tervünk is. A jövő nem idillikus séta, hanem küzdelmes harc. A dolgozó emberek bizalma eddig is döntő tényezője volt fejlődésünknek. A szocializmus, a kommunizmus jelene és jövő­je a következő generáció szá­mára olyan belátható cél, ame­lyért népünknek érdemes dol­goznia. Pártunkra, mint a mun­kásosztály élcsapatára, társadal­munk vezető erejére hárul az a kötelesség, hogy a ma tennivalói­ról el nem feledkezve, megmu­tassa a jövőbe vezető utat is. Most az a feladatunk, hogy az MSZMP XI. kongresszusán meg­határozott célkitűzések alapján megvalósítsuk az V. ötéves ter­vet. A tervciklusból kiemelkedő jelentősége van az 1976. évi fel­adatok teljesítésének. Fel keil használnunk a tartalékokat, él­nünk kell a munka- és üzem- szervezés, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő jobb kihasználása adta lehetőségek­kel és a szocialista brigádmoz­galom erőivel. Beszéde végén Huszár Mihály a város kommunistái és egész lakossága nevében köszöntötte felszabadulásunk 31. évfordulója alkalmából a Szovjetuniót, an­nak kommunista pártját, éltette a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan, testvéri barátsá­gát, a proletár internacionaliz­must, a kommunizmust, a békét. Az ünnepségen felszólalt Szo­fonov Nikolaj Níkolajevics ezre­des, majd az Internacionálé el­hangzása után a jelenlevők a Jókai Színház művészeinek mű­sorát tekintették meg. ÜNNEPI ZASZLOUlSABI.j; Ä MEGYESZÉKHELY Demény Gyula felvétele Kitüntetések április 4-e alkalmából A Magyar Népköztársaság Fílnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 31. évfordulója alkalmából eredményes munkáltuk elisme­réséül magas kitüntetéseket adományozott. Megyénk dolgozói kö­zül A Munka Érdemrend különböző fokozatait a következők vehettek át: Arany fokozat: Bmim Sándor, a mezőkovács- | házi ÁFÉSZ Igazgatósága elnö- j ke. Fiber André«, a békéscsabai ÁFÉSZ gépkocsivezetője. Gyulai József, az orosházi Űj Élet Tsz párttitkára. Káplár Károly, az orosházi Já­rási Hivatal elnöke. Ezüst fokozat: Árendás Béla, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat osztályvezetője. Dorogi József, a körösladárvyi Magyar—Vietnami Barátság Tsz elnöke. Godár Mihály, a nagyszénási Október 6. Tsz párttitkára. Józsa Lajos, a magyarbánhe- gyesi Községi Tanács elnöke. Dr. Kovács András, a Békés megyei Tanács V. B. mezőgaz­Bronz fokozat: öev, Bátai Jánosné, a gyulai Köröstáj Tsz baromfifeldolgozó­ja. Beinschródt Márton, a Hidas­háti Állami Gazdaság szocialista brigádvezető traktorvezetője. Bende István, a gyomai Sütő­ipari Vállalat üzemvezetője. Benkő Péter, a szarvasi Járási Hivatal főelőadója Born Henrlkné, a Békéscsabai Kötöttárugyár blokkvezetője. Csávás Sándor, a Forgácsoló­szerszám-ipari Vállalat békés­csabai gyára edző szakmunkása. Danis József, a nagykopáncsi Kossuth Tsz elnöke. Sankocsics Istvánné, az Erdé­szeti Fa- és Vegyesipari Válla­lat művezetője. Fazekas Tamás, a Kner Nyom­da főosztályvezetője. Fcdorsó Jánosné, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár raktári dolgo­zója. Flender János, a Kner Nyom­da gépmestere. Dr. Gáspár Ferenc, a békési Viharsarok Tsz elnöke. Hajdú János, a kötegyáni Pe­tőfi Tsz főkönyvelője. Dr. Kemecsei Lajos Békés me­gye főügyészhelyettese. Kovács Mátyás, a békéscsabai Mezőgazdasági Gépgyártó és Népi ellenőrök elismerése Lipták András, a mezőkovács­házi Új Alkotmány Tsz elnöke. Sonkolyos Mihály, a Békés megyei MÉSZÖV revizori iroda­vezetője. Szabó Lajos, a kondorosi Egye­sült Tsz építésvezetője. Szajbély Mihály, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár igazgatója. daságí és élelmezésügyi osztály közgazdásza. Kriskó Mihály, a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Üzem igazgatója. Lehóczki Márt««, a Mezőhe­gyest Cukorgyár művezetője. Nagy Sándor, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat osz­tályvezetője. Szatmári János, a körösladányi Fa-, Vas- és Vegyesipari Szövet­kezet elnöke. Szolgáltató Vállalat főosztályve­zetője . Lagzi Mátyás, az Erdőgazdasá­gi Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyára szocialista bri. gádvezető kosárfonó szakmunká­sa. Laukó Pál, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz főkönyvelője. Makai György, a csabacsűdi Lenin Tsz főkönyvelője. Móka Györgyné, a Pamuttex­tilművek békéscsabai gyára szö­vő kisegítője. Námér Tiborné, a sarkadke­resztúri Községi Tanács V. B. előadója. Oláh József, a Körösök Vidéke Tsz Területi Szövetsége titkár­helyettese. Sári Béla, a bucsat Üjbarázda Tsz főagronómusa. Szakács Pál, a szarvasi Dózsa Tsz tehenésze. Szécsi Péter, a szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet tagja. Tapasztó István. a Mezőhegye- si Állami Gazdaság traktorveze­tője. Tárnok Lajos, a sarkadkeresz- túri Egyetértés Tsz főagronómu­sa. Varga Imre, a csárdaszállási mezőberényi Petőfi Tsz elnök- helyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom