Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

II gyermekek világnézeti nevelése a pedagógusok munkájának keretét jelenti Beszélgetés közben A Hazafias Népfront orosházi járási bizottsága mellett műkö­dő pedagógiai bizottság utolsó ülését tartotta március 30-án, kedden délután. E bizottság ugyanis megszűnik, a tevékeny­ség azonban, amelyet tagjai folytattak, nem szakad meg. A bizottsági tagok a jövőben köz­ségi szinten folytatják munká­jukat, a községi szülői munka- közösségeken belül működő pe­dagógiai bizottságban. Minder­ről bevezetőül Csamai Jusztina, a bizottság elnöke tájékoztatta a tagokat, majd Hári József, járási szakfelügyelő tartott ala­pos elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épü­lő előadást a résztvevőknek: szülői munkaközösségi vezetők­nek, pedagógusoknak, a gyer­mekek világnézeti neveléséről. Bevezetőül arról beszélt, hogy a gyermekek tudatos, szocialis­ta nevelése az iskolának, a csa­ládnak, az egész társadalomnak egyik igen fontos feladata. Mint mondta, a világnézeti nevelés nem csupán egyik részterülete a nevelő, oktató munkának, ha­nem annak a keretét jelenti. Ahhoz, hogy a permanens vi­lágnézeti nevelés érvényesüljön, széles körű ismeretekkel, szi­lárd világnézettel, ideológiával, és nem utolsósorban az átad­ni tudás képességével bíró pe­dagógusokra van szükség. Hang­A háztájiról szóló s az utób­bi időkben elhangzott, megírt jó néhány tájékoztató után itt és most nem szükséges külön is bi-. zonyi tanunk már, miiyen fon­tos szerepet tölt be népgazdasá­gunkban ez a mezőgazdasági kisüzem. Helyette a háztáji ter­melés fejlesztéséről gondolkodva vizsgáljuk meg inkább a háztáji állattartás egyik legélőbb gond­ját, legdöntőbb kérdését — jele­sen a takarmányellátást. Tudott dologi hogy az állat­tartás költségeinek meghatározó hányadát — mintegy háromne­gyed részét — teszik ki a takar- mányköltségek, amiből követke­zik, hogy a kisüzemi állattartás önköltségének alakulása is első­sorban ettől függ. Csupán né­hány százalékos megtakarítás, ami a megfelelően etetett takar­mány jobb hasznosulásával ér­hető el, már jelentős mértékben járulhat hozzá a jövedelmezőség növekedéséhez — a tenyésztői kedv fokozódásához. Felelős a forgalmazó is A szabványokból és jo­gos igényekből megállapít­hatjuk, hogy a háztáji gazdája már rég nem alapozhatja az ál- lathizlalást, -nevelést az ételma­radékokra és egyéb házi hulla­dékokra. A pénzt jelentő minő­ség eléréséhez neki is szinte a nagyüzemben alkalmazott tech­nológiát kell kisüzemi méretek­ben követnie. Alapvető tehát, hogy megfelelő időben, megfe­lelő takarmányhoz juthasson — mégpedig minden különösebb nehézség és fennakadás nélkül. Ez az utóbbi tehát már nem a háztáji gazda, hanem a forgal­mazó felelőssége. Hogy ez mek­kora, azt mutatja az is, hogy csak a Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat értékesít évente mintegy 10 ezer vagon takarmányt a kisgaz­daságoknak (rajta kívül a kon- dorosi takarmánykeverőtől és a mezőgazdasági üzemektől is vá- «árolhatnak á tenyésztők). súlyozta az előadó, hogy a vi­lágnézeti nevelés nem egysze­rűsíthető le ateista nevelésre. A legszorosabb a kapcsolata az értelmi neveléssel, de számos más területet, így az erkölcsi, a közösségi, az esztétikai nevelést is érinti. A következőkben arról beszélt Hári József, milyen fel­adatai vannak az oktatási in­tézményeknek a világnézeti ne­velésben, majd a család, a tár­sadalom ezzel kapcsolatos te­endőiről szólt A pedagógusok fáradozása csak akkor lehet igazán eredményes, ha a szülők is foglalkoznak a gyermekek ér­telmi képességeinek fejlesztésé­vel, válaszolnak a sok-sok mi­értre, kielégítik kíváncsiságu­kat, alkotó tevékenységre ösz­tönző játékokat adnak a kicsik kezébe. Az egyik legjobb neve­lési eszköz a családban a szü­lők példamutatása. S végül: a szülői munkaközösségek sokat tehetnek azért, hogy az iskola, a család, a társadalom összefo­gásával hatékony, eredményes legyen a gyermekek egységes világnézeti nevelése. Az értekezlet második felé­ben Éliás György, a Hazafias Népfront orosházi járási titká­ra arról beszélt, mit tehetnek a szülői munkaközösségek az oktatáspolitikai határozat vég­rehajtásáért. Anélkül, hogy a takarmány­forgalmazás egyéb gondjaira — a szemestakarmány- és korpa­hiány okaira — itt most kitér­nénk, megállapíthatjuk, hogy a háztájinak eladott takarmány­nak utóbb már csaknem a 80 százaléka állt tápokból. Ezek alkalmazása azonban már bizo­nyos fokú szakértelmet és jól szervezett forgalmazói hálózatot követel. A korábbi gyakorlatnak — amikor is a mezőgazdasági nagyüzemek, az ÁFÉSZ-ek és a MÉK csak bizományosként köz­vetíthettek — megvolt az a hi­bája, hogy a'forgalmazásba be­kapcsolódókat csak alig-alig tet­te érdekeltté az ügyben. Az évi 9—10 ezer vagon takarmányból 5—6 ezret évről évre változatla­nul mindig is a vállalatnak kel­lett eljuttatnia a háztájiba. Változás ebben ez év január­jától kezdődött. Most, amikor a termelőszövetkezetek szerepe megnő a kisállattartás szervezé­sében, irányításában, megterem­tődnek a feltételei annak is, hogy a tsz-ek az ÁFÉSZ-ekkel, a MÉK-kel együtt ne bizomá­nyosként, hanem továbbadóként, teljes körűen érdekelt forgalma­zóként segítsék a kisüzemi ál­lattartás takarmányellátását. Legyen aktív a háztáji Az előzetes becslések alapján, a forgalmazás új rendszerében a vállalati közvetlen értékesítés súlya felére csökken a háztáji gazdaságok takarmányvásárlásá­ban. Ennek azonban van még egy néhány kialakításra váró feltétele. Áz alapvető, hogy a takarmányigényeket ott mérjék föl és ott elégítsék ki, ahol ma­gát az állattartást szervezik és irányítják. Ezt segíti a tsz-ek új helyzete a takarmányforgal­mazásban. Ugyanakkor a háztá­ji gazdaságoknak is tovább kell lépniük. Szükséges, hogy a háztáji ál­lattartás a korábbinál szervezet­tebbé váljon és még a tsz-ek ál­tal irányított sertés- és szarvas­Újabb munkalehetőség Köröstarcsán A községi tanács a Békéscsa­bai Kötöttárugyárral közösen új műhelycsarnokot létesített Kö­röstarcsán. Az étkező-, fürdő, és öltözőhelyiségekkel is ellátott varrórészleg mintegy 100 leány­nak és asszonynak ad munkát. Jelenleg hetvenen tanulják a varrást, de megindult a terme­lés is. Főként kötöttárukat, sportmezeket készítenek. Az új létesítmény ünnepélyes átadásá­ra áprilisban kerül sor. Pedagógus művészek kiállítása A VII. pedagógus képzőművé­szeti tárlat április 4-én, vasár­nap nyílik Orosházán, a Szántó- Kovács Múzeumban. A tárlatot délelőtt 11 órakor dr. Szűcs Ala- josné, a Pedagógusok Szakszer­vezete Békés megyei bizottságá­nak titkára nyitja meg. A kiállí­tást május 15-ig, hétfő kivételé­vel, mindennap délelőtt 10—12- ig. délután 2—5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. marhatartásban is kialakulja­nak a háztájik között a szakcso­portokra ■ jellemző szervezeti élet jegyei. A klubszerűség le­hetőséget teremt a szervezett „gazdaképzésre” takarmányozá­si témákban éppenúgy, mint egyéb tenyésztői kérdésekben. Az e körökben megbízott közsé­gi felelősök vezetésével azután például a legjobb takarmány­hasznosulást elérő egyéni etetési technológiákat is könnyebb el­terjeszteni. A lényeg végül is, hogy a ga­bonaforgalmi vállalattal így csak a nagyvásárló, a tsz lép kapcso­latba éves szerződésekben biz­tosítva az összegyűjtött takar­mányigények kielégítését. Üsz- szességében, ha így megvizsgál­juk kiderül, hogy ebben az esz­tendőben a megye 136 takar­mányértékesítő elárusítóhelyé­ből már csak 36-ot tart fenn a gabonaforgalmi vállalat, 42-őt (32 községben) a tsz-ek, ötvenet az ÁFÉSZ-ek, nyolcat pedig a MÉK. A kérdés csak az: mit lehet ezeken az elárusítóhelyeken kap­ni? Van minden, ami kell Az elkövetkező öt évre tá­pokból és koncentrátumokból tetszés szerint és külön kíván­ságra is együttműködési megál­lapodás alapján „teljes' sorokat” — indító, nevelő, hizlaló és to­jótápot is — biztosít kellő meny- nyiségben a vállalat. A szemes takarmányokból és a malom­ipari takarmányokból az ellá­tás a korábbi évekhez hasonlóan alakul. Ami takarmányra a ház­táji állattartásnak szüksége van és lesz, azt a gabonaforgalmi vállalat a rá kiszabott kötelezett­ség teljesítésén túl is igyekszik forgalomba hozni. A többi pe­dig éppen ennek a forgalomnak a megszervezésén múlik, ami­ben viszont minden fél egyaránt érdekelt. Köváry E. Péter A part tagkön yvcserével kap­csolatos beszélgetések foly­nak most megyeszerte, s tegyük hozzá .mindjárt, a vára­kozásnak megfelelő, sőt sok esetben talán még ennél is jobb eredménnyel. Beszélgetés köz­ben vagyunk, éppen ezért hasz­nos néhány tapasztalatra ráirá­nyítani a figyelmet. A párttag és a pártvezetésből alakult csopor­tok között a programszerű talál­kozásokon mélyebb, elvtársia- sabb kapcsolat alakul ki, mint azt néhányan gondolták. Álta­lában nem 5—10 precre korlá­tozódik az összeírás időponttá és nem is annyira adminisztrá­ciós jellegű, mint azt egyesek feltételezték. A pártvezetőség a párttag vé­leményét. meglátását, javaslatát kéri a vállalati, szövetkezeti, in­tézményi munkáról. S jönnek a válaszok. Ezeket a nyílt őszinte­ség jellemzi. Sok minden el­hangzik, mély felelősségérzettől áthatottam A kiscsoport légköre olyan, ahol a munkás, a pa­raszt, az alkalmazott tiszta szív­vel és lelkiismerettel beszél kö­zös dolgainkról. Mezőkovácshá- zán legutóbb 1963-ban kérdez­tek meg egy párttagot, hogy az üzemmel kapcsolatban mi a vé­leménye, hogyan lehetne ered­ményesebben dolgozni. Azóta 13 év telt el. Közben a megkérde­zett jó eredménnyel vette ki ré­szét a párt politikájának nép­szerűsítéséből, jól, kommunistá­hoz méltóan hatott környezeté­re. Tudatos munkájával mélyí­tette a párt és a tömegek kap­csolatát. Erről a pártpolitikai munkáról a beszélgetés során a pártvezetőség elismerően nyilat­kozott. A küzdelmes évek egy- egy előrevivő epizódját idézték fel, s azután közelebb mentek a dolgos hétköznapokhoz és az utóbbi években folytatott üzem­fejlesztési tervek valóraváltásá- ban keresték a párt tagjának, az átlagos állampolgáron felül nyújtott teljesítményét. Az ösz- szegezésnél a munkában, az elvi harcban, a párt politikája mel­letti kiállásban szilárd, a kom­munista típusú embernek to­vábbi jó munkát kívánva kö­szöntek el a beszélgetés befeje­zésekor. Ezeknek a mai beszélgetések­nek az a legnagyobb erénye, hogy a párt tagját, a szocializ­mus építésének tudatos harco­sát, az embert feladata közben: amit tett a párt politikájáért Az elmúlt szombaton tartotta | községi küldöttértekezletét a \ KISZ sarkadi bizottsága. A j nyolcvantagú testületnek Szabó Zsuzsanna titkár számolt be az elmúlt időszak munkájáról, majd a vitában 13 hozzászólás egészí­tette ki teljessé a sarkadi fiata­lok e parlamentjét. Az értekez­let — amely megerősítette tisz­tében Szabó Zsuzsa titkárt — határozatában rögzítette: az út­törőmozgalom születésnapjának tiszteletére a községben kispá­lyás labdarúgótornát rendeznek az úttörőknek, s erre valameny- nyi iskola csapatát meghívják. *­Nyolc brigád részvételével ren­dezték meg a községi szocialista brigádok közművelődési vetélke­dőjét. Végül is a sarkadi ÁFÉSZ brigádja lett az első, a cukor­gyár Szabó Pál, illetve fejleszté­si brigádja előtt. át­járási klubtalálkozó színhelye volt vasárnap a sarkadi kultúr- ház. Tizenhat klubból három­százötven fiatal gyűlt össze, hogy kapcsolatailcat erősítsék, tapasz­talataikat kicseréljék. Az elekiek irodalmi műsort adtak, megem­lékezve a „Három tavaszról”, a alapon minősíti. Elismeri a jól végzett munkát, s ha szükséges, bátorít az elvhűségre, a párt társadalompolitikai céljainak szolgálatára, vagyis a kommu­nista kötelesség teljesítésére fi­gyelmeztet. Felszínre hozza a vélemények sokaságát. És itt álljunk meg egy perc­re. Vajon mi lesz a sorsa ezek­nek? A pártvezetőség tagjai megőrzik-e vagy összesítve lete­szik a pártalapszervezet, csúcs­bizottság, üzemi, községi, járási, városi pártbizottság elé? A párt­tagság véleményét vajon cso­portosítja-e a vezetőség aszerint, hogy abból mi tartozik a párt­szervre, mi a gazdasági vezetés­re? Azután az sem lényegtelen, hogy a párttagság hangja eljut-e a gazdasági vezetőkig, hogyan fogadják ezeket az észrevétele­ket? Beépítik-e a napi teendők sorába vagy elmennek mellette, mint korábban? Mondjuk meg őszintén, ez elsősorban a párt­vezetőség következetességén mú­lik. A mostani beszélgetéseket a párt magasabb szerveinek hatá­rozata alapján szervezték meg mindenhol. A megyét járva, több párttag elmondta: ezt a módszert gyakrabban kellene követnie a pártvezetőségeknek. Időszakonként az alapszerveze­tekben meg lehetne hallgatni a párttagsár véleményét az üzem, a tsz vagy éppen az intézmény további feladatainak meghatá­rozására, a párttagság mozgósí­tására. A kommunista pártról szóló lenini tanítások mai kö­rülményeink között is érvénye­sek. Erősíteni kell az egységet, az eszmei szilárdságot, a cselek­vő kézséget a párttagság sorai­ban, hogy a népünk által állított követelményeknek jól megfelel­hessen a szocializmus építésé­nek tudatos csapata. E gy-egy beszélgetés, amely gyakran egy, másfél órát is igényel, ezeket a gon­dolatokat tárja fel. Kommunista őszinteséggel vélemény hangzik el a gazdasági vezetésben dolgo­zók munkájáról, a párti eladatok teljesítéséről. Ezzel együtt kerül mérlegre a párttag tevékenysé­ge, magatartása, hatása a kör­nyezetére. A módszer jó bevált, a politikai szervező munka szer­ves részévé kellene válnia a 1Ö-. vőben is. Dupsi Károly házigazdák pedig az idei orszá­gos módszervásáron is közzétett játékokkal szórakoztatták a fia­talokat. Á találkozó hasznos szol­gálatot tett a klubmozgalomnak.-#■ Pénteken nyílt meg a Sarkadi Cukorgyár ifjúsági klubjában az a kiállítás, amely a sarkadi KISZ-esek és úttörők szovjet fiatalokkal kialakult kapcsolatai­ról ad számot. Tablókon, fényké­peken mutatják be, hogyan tar­tanak rendszeres kapcsolatot egymással a két ország fiataljai. A kiállítás a hét végén zárul. * Elekre látogatott a hét végén a Sarkadi Cukorgyár nőbizottsá­ga. Felkeresték a nevelőotthont, ahol a gyerekek műsorral ked­veskedtek a vendégeknek. Ez­után a gyáriak és a Lenin Tsz asszonyai-lányai elbeszélgettek mindennapjaikról. A legtöbb szó természetesen saját munkájuk­ról, a cukorcsomagolá3ról, illet­ve a növénytermesztésről esett. 5 V 1976. ÁPRILIS 1. A termelőszövetkezetek segítségével szervezettebbé válik a háztáji takarmányellátás Hírek Sarkadról

Next

/
Oldalképek
Tartalom