Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
Nit mond a jogszabály? Az ösztönző nyugdíjpótlékról A jogszabály szerint annak jár továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után — a nyugdíjigénybevétel nélkül — munka- viszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet munkában töltött. A szolgálati időnek ózonban csak azt veszik figyelembe, amikor az igénylő a munkakörére jogszabályban megállapított teljes munkaidőt elérte és munkabért kapott. A keresőképtelenség, a táppénzes állomány ideje tehát nem számítható be. Figyelmen kívül kell hagyni az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő számításánál a bedolgozókét, továbbá az 1978. január 1-éfc megelőzően mezőgazdasági szövetkezeteknél fennálló munkaviszonyban töltött időt is. Az ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára fokozatos leszállításának kezdetétől, tehát ez év január 1-től kiterjed arra is, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után a szövetkezetben akár munkaviszonyban volt, akár tagként dolgozott. Természetesen ez esetben is általános követelmény, hogy a nyugdíjat nem vette igénybe. A termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkakörökben az ösztönző pótlék a nyugdíjjogosultság megszerzése után a munkában töltött minden évre az öregségi nyugdíj hét százaléka, egyéb munkakörökben pedig három százaléka. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített nyugdíj összege a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékánál nem leh.et több. A felső határ 95 százalék, abban az esetben, ha az összes munkában töltött időből legalább egy évre hétszázalékos ösztönző nyugdíjpótlék jár. Az évenkénti kétszázalékos, minimálisan havi 30 forint összegű, rendszeres emelés a nyugdíj és az ösztönző nyugdíjpótlék együttes összege után jár. A kétszázalékos emeléssel ez az összeg az említett 90. illetve 95 százalékos felső határt tűi is lépheti. A havi 50 forint kiegészítés természetesen az ösztönző nyugdíj- pótlékra jogosult dolgozót, illetve a nyugdíjast is megilleti. Más a helyzet akkor, ha az öregségi nyugdijat a nyugdijak legkisebb összegére vonatkozó rendelke/ések szerint kell megállapítani. Ebben az esetben ugyanis az ösztönző nyugdíjpótlék a megállapítás évére szóló havi 30 forint emelést és a havi 50 forint kiegészítést már tartalmazó összeg utón jár. —dl. Döntött a Legfelsőbb Bíróság KIÉ A FÉLMILLIÓS LOTTÓNYEREMÉNY ? Három éve folyik a pereskedés, négy különböző bírói ítélet és két legfelsőbb bírósági törvényességi határozat hangzott el, és még mindig nem sikerült eldönteni, hogy egy 586 ezer forintos lottónyereményből egy üzletvezetőt es egy kereskedőt mennyi illet meg. A történet azzal kezdődött, hogy az üzletvezető az általa készített és a kereskedővel megbeszélt variáció szerint 23 kollektív szelvényt töltött ki. Az ellenértékét a kereskedő kifizette é« a szelvényrészeket magához vette. A szisztéma jónak bizonyult, és a nyeremény 586 ezer forintot tett ki. Ennek felét az üzletvezető magának követelte, és mert társa nem volt hajlandó fizetni, pert indított ellene. A kereskedő azzal védekezett, hogy a szelvények kitöltéséért az üzletvezetőnek 500 forintot adott, de közös játékról nem volt szó közöttük. A pesti központi kerületi bíróság a nyeremény felét az üzletvezetőnek ítélte. Fellebbezésre a fővárosi bíróság a marasztalási összeget ugyancsak 290 ezer forintban állapította meg. Mindkét bíróság álláspontja az volt, hogy közösen ját- ‘ szottak, s mert a részesedésről nem volt közöttük megállapodás, mindegyiket a nyeremény fele illeti meg. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsó fokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a központi kerületi bíróságot új eljárásra utasította. A határozat szerint nincs tisztázva, hogy milyen megállapodás történt, holott ettől függ a nyereményben való részesedés aránya. Ezért elrendelte a szembesítést és tanúk kihallgatását. Ezek után a központi kerületi bíróság új eljárást folytatott le, amelynek eredményeképpen az üzletvezető keresetét elutasította. Döntése szerint nem sikerült bizonyítania, hogy közös játékban vett volna részt. Fellebbezésre azonban a fővárosi bíróság a nyeremény egynegyed részét az üzletvezetőnek ítélte. Megállapította: a tanúvallomások szerint a felek között szóbeli megállapodás történt, amely szerint az esetleges nyeremény háromnegyed része a kereskedőt, negyedrésze az üzletvezetőt illeti. Az újabb jogerős ítélet ellen szintén törvényességi óvás történt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a másodfokú döntést hatályon kívül helyezte és a fővárosi bíróságot új eljárásra utasította. A határozat rámutat arra, hogy a másodfokú bíróságnak a bizonyíItt a tavasz! Tartsa tisztán személygépkocsiját! Az orosházi Lakatos és Gépjavító Ipari Szövetkezet értesíti az autótulajdonosokat, hogy az AUTÓSZERVIZÉBEN (Csorvá&i út 72.) BEINDULT A FELSÖMOSÁS Igénybe vehető mindennap 7 órától 18 óráig. Értesítjük a lakosságot és a vállalatokat, hogy ismét vállalunk VILLA NYMO'l'O R-TE KERCSELÉST Kérjük ilyen irányú igényükkel szíveskedjenek vállalatunkat felkeresni. Megbízható, gyors, pontos munka! Lakatos és Gépjavító Ipari Szövetkezet; Orosháza, Táncsics Mihály u. 34. tékok mérlegelésén alapuló ténymegállapítása nem következetes. Ezenkívül nem tett eleget a Legfelsőbb Bíróság korábbi törvényességi határozata ama utasításának, hogy a szemben álló feleket együtt hallgassa meg, szükség' esetén szembesítésüket is rendelje el. Ezt az új eljárásban kell pótolni. FEGYELMI — VÉTSÉG NÉLKÜL? Egy vidéki vállalat osztályvezetőjét az igazgató, fegyelmi büntetésül, alacsonyabb munkakörbe helyezte. Döntését azzal indokolta, hogy az illető munkaköri kötelességét elmulasztotta, mert az osztályához tartozó egyik részleget nem ellenőrizte, s emiatt ott az anyagfelhasználásnál és a munkaidő-elszámolásnál visszaélések történtek. Amikor ezt a helyzetet a belső ellenőrzés feltárta, igazoló jelentésre szólították fel, de az osztályfőnök ennek nem tett eleget. A határozat hatályon kívül helyezéséért a főtisztviselő előbb a vállalati döntőbizottsághoz fordult, majd amikor elutasították, a munkaügyi bíróságon pert indított. Arra hivatkozott, hogy a jó munkavégzés érdekében minden tőle telhetőt megtett, de a vállalat a szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem biztosította. Védekezését a bíróság sem fogadta el és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész, megalapozatlanság címén, törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és azt új eljárásra kötelezte. Indokolásában a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A fegyelmi vétség megállapításához — a munkaviszonynyal kapcsolatos kötelességszegés tényén túl — az is szükséges, hogy a dolgozó ’ magatartása vétkes is legyen, tehát szándékosan, vagy . legalábbis gondatlanul járjon el. Az osztály- vezető az ellenőrzése alatt álló részlegnél fennálló hiányosságokat elismerte, de arra hivatkozott: munkaköri kötelezettségének azért nem tudott maradéktalanul eleget tenni, mert az osztály munkáját egyedül végezte és túlzott megterhelése miatt a részleget megfelelően ellenőrizni nem tudta. Vétkességét, illetve gondatlanságát tehát nem ismerte el, sőt, állításának igazólására, vizsgálati jegyzőkönyvet is mutatott be. A munkaügyi bíróság azonban ezzel a védekezéssel nem foglalkozott, a vétkesség kérdését nem vizsgálta, ezért ítélete megalapozatlan. Azt sem tisztázta, terheli-e vétkesség az osztályvezetőt, amiért az igazolójelentés elkészítésére vonatkozó utasításnak nem tett eleget. Amennyiben kiderülne, hogy a munkáltató a munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem biztosította és az osztályvezető a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét e mulasztás miatt teljesíteni nem tudta, magatartását vétkesnek minősíteni és vele szemben fegyelmi büntetést kiszabni nem lehet. Ezt a munkaügyi bíróságnak az új eljárásban kell tisztáznia. Hajdú Endre Ssaksxerveseti aktívákat tüntettek ki Kedves' eseménynek voltunk részesei a közelmúltban az SZMT-székházban. Szakszervezeti aktívákat és vezetőket köszöntött ez alkalommal Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. Beszédében méltatta azt a sok-sok társadalmi munkát, melyet a kitüntetettek a KPVDSZ- ért végeztek. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket adott át azoknak, akik kiemelkedő munkájukkal segítették a szakszervezet sokirányú tevékenységét. „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát kapta1 Széli Pál, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ szb-tit- kára, Kovács László, a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat osztálybizottságának titkára. Ezüst fokozatot kapott Bujdosó Vilmos, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ szb-títkára, Szívós Lajos, a Mezökovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ szb-titkára és Pálfi Endréné, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ szb-elnöke. Tizenketten kapták meg » KPVDSZ elnöksége emlékplakettjét, húszán a „Szakszervezeti Munkáért” oklevelet. B. I. Népszerű az iskolamczi Igen népszerűek az iskolamozi bérletes előadásai Békéscsabán. A 4—8. számú általános iskolák tanulói például több mint 300 bérletet vásároltak. A 6.35. Ipari Szakmunkásképző Intézetből 200-an, a 9. számú általános iskolából is több mint 200-an látogatják a filmszínházak bérletes előadásait. Június 25—július 12: Soproni ünnepi hetek Az idei soproni ünnepi heteket június 25—július 12 között rendezik meg. A megnyitót — a hagyományhoz híven — a város legszebb műemléktéren, a Beloiannisz téren tartják. A csaknem háromhetes kulturális eseménysorozat keretében rendezik meg a muzsikáló kamarakórusok második országos fesztiválját, melyen 12 felnőtt kórus részvételére számítanak. A Magyar Állami Operaház és a szombathelyi szimfonikus zenekar Verdi: Trubadúr és Aida című operájával vendégszerepei a fertőrákosi barlangszínházban. A könnyűműfaj kedvelőinek Halló, itt Sopron címmel zenés divatbemutatót rendeznek. A Fővárosi Operettszínház társulata pedig előadja Hervé: „Ne- báncsvirág” című operettjét. A soproni festőteremben népművészeti és kénzőmüvé- szeti kiállítások várják az ünnepi hetek látogatóit. Az ünnepi hetek idején rendezik meg a második soproni ifjúsági napokat, ahova csaknem 700 fiatalt várnak az ország minden részéből. Húsvéti bárány Á Gyulai Vízművek Igazgatósága értesíti közönségét, hogy a szabadban levő gyógymedencéit április 18-án üzemeltetni kezdi. Már ritka állat Magyarországon a rackajuh. Csak néhány pusztai állami gazdaságban található. A Kiskunsági Állami Gazdaság apajpusztai ju- hászatában 50 apa- és ugyanannyi anyaállatot tartanak. Az idei első szaporulat 25 kis- bárány (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc — KS) § smmsma 1976. ÁPRILIS 17,
