Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

Két ősbemutató a Várszínházban Mathiász­* r Sajtótájékoztató a Fészek Klubban r Evadkezdés július másodékor) panzió Moldova György: Az Őrség panaszában tette immár halha­tatlanná az ősi Zalát, megkapó tájleírásaival, lakóinak megszó­laltatásával. Németh László drámájának színhelye szintén az ősi, a „sötét” Zalában van, egy különös vendégfogadóban, „ellátóban”, ahol Ágnes asszony vendégeit három nevelt lánya fogadja. Afféle senki szigete, Noé bár­kája, állam az államban ez a kúriából átvedlett panzió, ahol „fél-tudós”, és „fél-cigány” nép­ség alkotja a vendégsereget. Ide toppan be Hódi Barna professzor és idősebb fia, hogy Bélust hazavigyék, mert az öcs- kös erősen hanyagolja a tanu­lást, leckekönyvet hamisít, vizs­gáin nem jelenik meg. Hódi túl van a negyvenen, feleségét ti­zenkét évvel ezelőtt tette sírba, aki csak csillogni vágyott, a lát­szatot tartotta méltónak. Igazán nem is a felesége hiányzik neki, hanem a miatta elmaradt iro­dalmi és tudósi dicsőség, amit most fiaiba helyezett késői becs­vágyként, beléjük temetkezve, mint élő koporsókba, nekik nyújtva be a számlát elmaradt sikereiért. Érkezése után hama­rosan kiderül, hogy Ágnes asz- szony nem más, mint az egyko­ri szerelmes tanítvány, aki csa­lódván az akkor még híres pro­fesszorban, világot látni indul, majd élete főműveként létre­hozza ezt a panziót, ahol fel­építheti a saját világát, kire­kesztve magát a társadalom egé­széből. Rend és nyugalom honol a panzióban, mindenki élheti a maga kicsinyes, de nagynak gondolt életét. Hódi megjelenése azonban vihart kavar. Nemcsak az örök szerelem kihűlni nem akaró parazsa kezd izzani Ágnes asszony szívében és lelkében, hanem egyszerre felforrósodik az egész panzió légköre. Külö­nös extázis lesz úrrá mindenkin, szerelmek gyúlnak lángra, hogy a dráma végén Hódi Lóránt (a bátyus), golyóval oltsa ki sze­relme és élete fényét. Ügy érez­zük, hogy a professzor most végképp összeroppan, hiszen utolsó mentsvára is koporsóba kerül. De tévedünk! Hódi kér­ges, cinikus, magányos farkas, aki sok pofont kapott és adatott magának az élettől és az élettel Fia halála nem egyéb számára, mint egyéni sorstragédiájának, üldöztetésének újabb igazolása. Emelt fővel hagyja el a panziót, és hagyja ott kisebbik fiát, hiá­ba kérlelik maradásra. Nemrégiben Budapesten járt Havasi István városi tanácsos, közművelődési felügyelő, aki megbeszéléseket folytatott a Várszínház idei évadjának elő­készületeiről. A gyulai Várszínház 13. évad­jára készül. A tervekből, előké­születekből arra lehet következ­tetni, hogy ez az évad kiemel­kedő lesz a várszín­házi előadások eddigi tör­ténetében. Havasi István elsőként a Nemzeti Színházban Marton Endrével, a kétszeres Kossuth-díjas érdemes mövész- szel, a Nemzeti Színház igazga­tó főrendezőjével találkozott és egyeztette a terveket. Ugyanis Marton Endre rendezésében ke­rül a Várszínház színpadára Keresztury Dezső: Nehéz méltó­Úttörővezetők ünnepsége Békéscsabán A Békés megyei Űttörőszö- vetség április 17-re, szombat délelőtt 9 órára meghívta a me­gye első úttörővezetőit a békés­csabai ifjúsági házba. A jubi­leumi ünnepség meghívóit a csorvási és békéscsabai rajz- szakkörös pajtások készítették. Az úttörőmozgalom 30 éves jubileumát ünnepük a pajtások a régi úttörőélet eseményeinek felkutatásával, az úttörőcsapa­tok történetének feldolgozásá­val. A megyei úttörőszövetség vezetői kérték a régi úttörő­vezetőket, hogy segítsék a gye­rekek kutatómunkáját. Puskintól Csehovig Amatőr műfordítók a rádióban Ápriüs 17-én, szombaton dél­után 15 óra 33 perckor kezdő­dik a Petőfi rádióban az Iskola­rádió orosz műfordítói pályáza­tának vetélkedője. 1975 szep­tembere óta próbálkoztak az Is­kolarádió orosz nyelvlecke so­rozatából Puskin, Lermon­tov, Turgenyev, Tolsz­toj vers-, novella-, regény- részleteinek fordításával. A pá­lyázók közül a hat legjobb ver­senyez a rádióban, az* első he­lyezett elnyeri az MSZBT jutal­mát — a Szovjetunióba utaz­hat. ság (Zrínyi) című történelmi drámája. A mű a Várszínház kérésére készült s így a gyulai előadás lesz az ősbemutatója. A végleges szereposztás még nem készült el, az azonban már biztos, hogy a főszerepet Sin- kovits Imre játssza, és a szerep­lők döntő többsége a Nemzeti Színház együtteséből kerül ki. Ugyancsak a Várszínház fel­kérésére írta Illyés Gyula: A mi erős várunk, avagy Dániel az övéi között, egyelőre ideigle­nes című komédiát, mely Sík Ferenc rendezésében kerül a közönség elé. A mű színpadra állításában nagy az érdeme Czimmer Józsefnek, az Illyés- drámák dramaturgjának. Ez a komédia ugyancsak ősbemutató lesz. Végleges már, hogy az első bemutatóra, a Keresztury-drá- mára július 2-án kerül sor, s ezt követően még hét előadást rendeznek a drámából. Az Ily- lyés-bemutató július 17-én, szombaton lesz. A hagyomá­nyoknak megfelelően a két színházi program között hang­versenyt is rendeznek és ezút­tal az Ex Antiquis látogat Gyu­lára, Hacki Tamás vezetésével. Ugyancsak hagyományosnak számít már az ez időben ren­dezett folklórműsor is. Így jú­lius 30—31., augusztus 1-én lesz A gyulai vásáron című össze­állítás. Ennek érdekessége, hogy az idén először vesz részt a mű­sorban a már ismerős együttes mellett a debreceni Hajdúk néptáncegyüttes. A műsort Born Miklós rendezi. A Várszínház rendezősége meglepetést is tartogat a szín­házszerető közönségnek Terve­zik, hogy a vár alsó lovagter­mében éjszakai előadásokat ren­deznek. Ennek keretében lenne egy Sinkovits—Gombos összeál­lítású előadói est. Sor kerül egy érdekes kezdeményezésre a sep­siszentgyörgyi színház művészé­nek, Nemes Leventének előadá­sában láthatjuk a Dózsa című monodrámát. Ugyancsak éjsza­kai előadás keretében a vár előtti térségen rendezik meg Lászlóffi Csaba: Vörösmarty bújdosása című történelmi já­tékát. Hosszú évek óta gondot okoz már, hogy a Gyulai Nyár című műsorfüzet megkésve kerül a közönséghez. Most remélhető, hogy május közepén „utcán” lesz a színes programokat kíná­ló műsorfüzet. Az előzetes tervek szerint a várszínházi előadásokról, a sze­reposztásról a művek írói, ren­dezői sajtótájékoztatót tartanak Budapesten április 27-én a Fé­szek Klubban. Az író eszméit megtestesítő ■ hős — mint oly sok Németh- ; drámában — családjának értet- ; lensége miatt elbukik, terveit ■ nem tudja megvalósítani. Bár jj Bélus maradásával felcsillan va- 2 lami remény, mely a kibonta- 2 kozáshoz vezethet, de ez túl hal- : vány ahhoz, hogy ez a tragikus, 2 esetenként tragikomikus alap- 2 koncepció enyhüljön. : Végezetül ide kell írni, hogy 2 az április 13-án, felvételről be- j mutatott dráma — o Veszprémi 5 Petőfi Színház előadásában — ! erősíti a jegyzetíró korábbi ér- * zését is: a vidéki színház egyre • jobban a színvonallal azonosul \ gondolataiban, mégpedig olyan jj szinten, mely semmivel sem ma- ; rád el, esetenként sőt!... a fő- jj városi nívótól. Szilárd Ádám * Htiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimuimiiiii. 6 •uífmu. 1976. ÁPRIMS 17. Orosházán, az ÁFÉSZ qutóalkatrész-szaküzletébe (Táncsics Mihály u. 1.) Most érkezett! WARTBURG — TRABANT , ZSIGULI — POLSKI FIAT SKODA — MOSZKVICS gépkocsikhoz üléshuzat és biztonsági öv Hosszabbítsa meg gépkocsimotorjának élettartamát, használjon üzemanyagához WINNIS adalékot Nyitva tartási idő folyamatosan 8-tól 18 óráig. Új múzeum Ni/ugat-DuuáiiiúIoM Helyreállították a soproni Fabricius-házat A 'Fabricius-ház belső — ud­vari, római eredetű része Nyu- gat-Dunántúl egyik legszebb építészeti alkotása. Az épület és a benne elhelyezett kiállítások egyaránt elnyerték a művésze­tet kedvelők tetszését. Helyreál­lították az épület Beloiannisz téri részét is, amelyet ugyancsak a soproni Liszt Ferenc Múzeum munkatársai rendeztek be. A ház a római város fórumá­nak szomszédságában, a közép­kortól kezdve Sopron főterén helyezkedik el. A mai Fabricius- ház magja a XIV. század máso­dik felében épült. Ezt a követ­kező századokban bővítették, alakították. Az I. emeleten levő, utcára néző két szoba és konyha (s ezekkel együtt a földszinti pin­ce és présház) olyan térelren­dezésű, amely a XVII. század­ban a belvárosi polgárházak legjobb lakásaira jellemző. E lakások általában hathelyisége­sek. Egy fűthető szoba, mellette egy kamra, konyha, pince, prés­ház és egy változó szerepű és elnevezésű helyiség. A XVIII. század végére olyan lakástípus alakult ki, amelynek legfontosabb része az utcai hom­lokzat mögötti három szoba. A Fabricius-ház második emeletén levő három egymásba nyíló szo­ba, dekoratív kifestéssel 1770. körül keletkezett. A rekonstruálóknak nehéz dolguk volt. Kevés a XVII. szá­zadi képi és írott forrás. Ma­gyarországon és Közép-Európá- ban ebben az időszakban a pol­gári élet és különösen annak mindennapi színtere — a lakás — nem volt ábrázolási téma a művészetekben. A legfontosabb bizonyítékok, a megőrzött bú­torok és tárgyak mellett közve­tett forrásokból is merítettek. A rekonstrukció alapjául olyan hi­vatalos iratok szolgáltak, ame­lyek szándékuk szerint nem az életmód és a lakás berendezésé­nek megörökítésére készültek ugyan, mégis értékes és hiteles adatokat tartalmaznak. Ezek a meglehetősen nagy számban megmaradt ún. hagyatéki leltá­rak voltak. A pince és a présház berende­zése a beépített prés mellett hordókból, kádakból és a bor kezeléséhez szükséges egyéb eszközökből állt. A kiállított prés 1720-ból való, a többi fel­szerelés fiatalabb ugyan, de for­mailag a XVII. századi hagyo­mányokat őrzi. A XVII. századi lakószoba ál­talában igen nagy. A Fabricius- ház fafödémes helyisége 68 négyzetméter alapterületű. A berendezési szokásokat tekintve a polgárság akkor nem töreke­dett egységes bútoregyüttes be­szerzésére. Az ágyak szinte ki­zárólagosan menyezetesek vol­tak. A ruhaneműket, iratokat, edényeket és egyéb értékeket általában nagy méretű, festett vagy faragott ládákban tartot­ták. A XVIII, századi lakásrész be­rendezése a korszakból megma­radt gazdag anyagból, bútorza­tokból lényegesen könnyebb volt. Az egykori leltárak szerint a XVIII. század második felé-* ben a lakások szobái között megkezdődik a funkcionális el­különítés. Külön helység szol­gál vendégfogadásra, alvásra, ruhatárolásra és étkezésre. A Fabricius-ház három szobá­jának díszes festése is jelzi a különbségeket. A középső szobát fogadásra, a bal oldalit alvásra és ruhatárolásra használták, a jobb oldalit pedig étkezésre is alkalmas bútorokkal rendezték be. A lakások e korszakban be­rendezési tárgyakban is gazda­godnak. Több a kép, a tükör, a • gyertyatartó, a szőnyeg, megje­lenik a függöny és a kályha­ellenző. A kiállított bútorzat néhány­nak a kivételével a soproni mú­zeum tulajdona. A Fabricius-ház új múzeum­részében a használati eszközök, bútorok szakszerű elhelyezése betekintést ad a XVII. és XVIII. századi polgári életbe. Lónyai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom