Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) A tervidőszak folyamán fokozódtak a termékszerkezet korszerűsítésére. a változó piaci igények kielégítésére irányuló vállalati kezdeményezések. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energia-felhaszna- lásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1973-ben 57 százalékra emelkedett. Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgáztermelés mellett következett be. A szénhidrogének importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre 1975-ben a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban elkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség szovjet—magyar földgázvezeték I. szakasza. A villamosenergia-termelés öt év alatt 41 százalékkal nőtt. A hengereltacél-termelés 31 százalékkal emelkedett. Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgozottságú termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hi- degenvont csőé kb. másfélszeresre. Az aluminiumprogram keretében a bauxittermelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról 756 ezerre, az alumínium-félgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó alumínium-felhasználás 1970-ben 9,6 kg, 1975-ben több mint 12 kg volt. A közúti járműprogram végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor- és tehergépkocsi-gyártás. így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentősen bővült az export. 1975-ben 10 700 autóbuszt készítettek, 79 százalékkal többet, mint 1970-ben, a Rába- Man motorok gyártása az 1971. évinek több mint 3,5-szeresére nőtt. A számítástechnikai programnak megfelelően a számítás- technikai termékek gyártása többszörösére emelkedett. Jelentősen nőtt az elektronikus elemek, alkatrészek termelése is. Az építőanyag-ipari termékek közül a cementtermelés 1975- ben 36 százalékkal, a vasbeton- födémgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több mint 1970-ben, a falburkolócsempe-termelés csaknem meghatszorozódott. Az építési technológia változásával egyidejűleg a tégla- és cseréptermelés csökkent, egyes építőanyagokból jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termékszerkezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasználása. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló mértékű termelékenységemelkedés mellett. A textilipar 24 százalékos terme- | lésnövekedésén belül a kötszö- vöipar 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39 illetve 48 százalékkal. Az ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt. Hasonló ütemben, viszonylag egyenletesen, az előző öt évinél szélesebb választékban emelkedett a, nagy- és kiskereskedelem részére történő értékesítés. Termelőfelhasználásra 29 százalékkal értékesített többet az ipar, mint 1970-ben. és ezzel — néhány anyag kivételével — biztosította a megfelelő anyagellátást. A beruházási célú értékesítés, jelentősebb évenkénti ingadozása mellett 1975- ben 35 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Az ipar export célra 51 százalékkal növelte értékesítését. Jelentősen nőttok a termelési kooperáció keretében lebonyolított export- szállítások. A szocialista ipar 1975-ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970- ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a villamos- energia-iparban. A villamosgépiparban, a híradástechnikai iparban, a műszeriparban, a vegyiparban és az élelmiszer- iparban. Csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatokban. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növekedés 1972 —1973-ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben — lassult, a tervidőszak másik három évében, köztük 1975-ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket, A tsz-ek építőipari közös vállakózásai 1975- ben lényegében ugyanannyit termeltek, mint 1970-ben. Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyagipar és más iparágak termelés- növekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag-termelésüket. Az építmények kivitelezési ideje — a munkák fokozottabb koncentrációjával és a műszaki fejlődéssel összefüggésben — a III. ötéves tervidőszakhoz képest kismértékben csökkent. Az építkezések előkészítése és szervezettsége azonban nem javult kielégítően. öt év alatt 438 ezer lakás épült, 38 ezerrel több a tervezettnél és ezzel az 1961—1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakásépítés kevesebb, az egyéni lakásépítés több volt a tervezettnél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körűvé vált a lakótelepi építkezés, javult a kapcsolódó — szolgáltató, egészségügyi, kulturális, stb. — létesítményekkel való ellátás. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több, mint az előző ót évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971—1975- | ben 23 százalékkal volt több, I mint az 1966—1970. években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldséges gyümölcstermelésben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fokozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyagfelhasználás — elsősorban az ipari anyagok fel- használásának jelentős fokozódása miatt — továbbra is gyorsabban nőtt, mint a termelés. Számottevően bővült a mező- gazdaság technikai bázisa a vonóerő-kapacitás 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági üzemek öt év alatt több traktort, munkagépet, tehergépkocsit szereztek be, mint az előző ötéves tervidőszakban. A nagyüzemekben a gabonabetakarítást gyakorlatilag teljes egészében gépekkel végezték, a kukoricacső- és szárbetakarítás gépesítettsége 85—95 százalékra emelkedett. A cukorrépa- és a burgonyakiszedés gépesítettsége is javult. Az állattenyésztés fejlesztését az állami hozzájárulással épült nagyüzemi sertés- és szarvasmarha-tenyésztő telepek segítették: öt év alatt több, mint 380 ezer szarvasmarha és 1,4 millió sertésférőhelyet helyeztek üzembe. A műtrágya-felhasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt é« 1975-ben 1,8-szerese volt az ót évvel korábbinak. Egy hektár szántó, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott, az 1970. évi 150 kg-mal szemben. A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A szemes termények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukorica- termés növekedésében döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésének 1971— 1975-ben évente átlagosan 4,3 millió tonna búza és 5,9 millió tonna kukorica termett, majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségének. A búza hektáronkénti terméshozama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-val több az előző öt év átlagánál és 4—a q-val több a tervezettnél. A gabonatermesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazái fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékeltebben emelkedett. A burgonyatermés — csökkenő fogyasztás mellett — kevesebb volt, mint az előző öt évben. A cukorrépatermés annyi volt, mint az előző tervidőszakban, a répa cukortartalma az utóbbi években csökkent. A szálas takarmányok termelése lényegében a korábbi szinten maradt. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertés-termelés emelkedett a leggyorsabban: 1975-ben 1,1 millió tonna volt, majdnem 1,6-szerese az 1970. évinek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a háromévenkénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg, az 1975. év végi állomány az előző évihez képest csökkent, de így is valamivel nagyobb volt az ötéves tervben számítottnál. Az 1975. évi vágómarha-termelés 378 ezer tonna volt, 17 százalékkal több, mint 1970-ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a tehénállomány 1975. végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban, a tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágottbaromfi-termelés 1975- ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett. Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hektár volt. az ország földterületének 16,8 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fakitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Ezen belül az iparifa- termelés 22 százalékkal nőtt, a tűzi fa termelés 13 százalékkal csökkent. A közüzemi vízmüvek 1970- ben 520 millió köbméter, 1975- ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban részesült a lakosság R6 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben, és a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsatoma-hálózathz Az öntözésre berendezett te- | rület 1975. év végen 487 ezer hektár volt. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok 1975- ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970-ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 százalékkal, a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoké 30.5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség megkétszereződött. A vasúti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszállításban tovább nőtt az autóbusz-közlekedés, valamint a személygépkocsik szerepe. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. 1975. végén az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. Öt év alatt a távolsági személyszállításban 10.5 százalékkal nőtt az utasok száma, ezenbelül autóbuszon 35 százalékkal, repülőgépen 29,6 százalékkal többen, vasúton 11,9 százalékkal kevesebben utaztak. A helyi személyszállításban a villamoson utazók száma 1970- től 1975-ig majdnem 20 százalékkal csökkent. Budapesten a metrón utazók száma, részben a hálózat bővítése következtében, mintegy háromszorosára nőtt. A helyi közlekedést lebonyolító autóbuszokon 1975-ben 32,2 százalékkal többen utaztak, mint 1970-ben. A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya- és gördülőállomány, valamint a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt és 1975-ben 1198 km volt, az összhálózat 15,4 százaléka. A vasút a tervezettnél több- villamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1970. évi 66 százalékról 90 százalékra emelkedett. Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forgalomnak az M—1-es gyorsforgalmú út Tatabánya és Komárom közötti szakaszt, az M—7-es autópályát Balatonaligáig, valamint a Balatonaliga—Zamárdi közötti autóutak A meglevő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Ü.i hidakat, alul- és felüljárókat éoítettek. A közlekedési vállalatok a Ipar Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás Szállítás és hírközlés Kereskedelem termelő beruházások nem termelő beruházások A beruházási kifizetések ösz- szege minden döntési kategóriában meghaladta a tervezettet. Az összes beruházáson belül a nagyberuházások és az egyéb állami beruházások atánva lényegében megfelelt az előirányzatnak. a célcsoportos beruházásoké kisebb, a vállalatiaké nagyobb volt a tervezettnél. A tervidőszakban számos nagyberuházást helveztek üzembe, közöttük a néti új műtrágyagyárat. a visontai Gagarin Hőerőművet, a Thorer-külfej- tést. a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművét, a budapesti metró kelet—nvugati szakaszát. A vállalati beruházásokon belül a tervidőszak folvamán nőtt az állami és csökkent a szövetkezeti szektor beruházásainak 1 az aránya. tervidőszakban 4750 új autóbuszt szerezlek be, ami a kiselejtezett autóbuszok pótlása mellett 1500 db-bal növelte az állományt. Öt év alatt 75 új metrókocsit, 130 villamoskocsit és több új modern HÉV-szerel- vényt állítottak forgalomba. Az ország tehergépkocsi-állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi-állomány az öt évvel ezelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelkedett. Ebből a lakosság tulajdonában 551 ezer volt. A távbeszélő-főközpontok befogadóképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növekedés kisebb volt a tervezettnél. A tervidőszakban megkezdődött a távhívás bevezetése és 1975. év végén az ösz- szes főállomás 55 százaléka volt bekapcsolva a települések közötti közvetlen összeköttetés rendszerébe. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehasonlítható árakon csaknem 1,5-szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonylatában volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsékeltebben nőtt. A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban, . több mint 80 százalékkal, a gépimport nőtt. Az energiahordozók behozatala több mint 60 százaléknál, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek importja pedig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, kb. 30—32 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek behozatala is. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett. Javult az export áruszerkezete. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira öt év alatt — folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15—20 százalékkal többet. Az összegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejlesztések mennyiségi előirányzatai nem teljesültek. A növekedés mértéke hasonló volt, mint a III. ötéves tervidőszakban, összehasonlítható árakon 51 százalék. A beruházások volumene kő. 10 százalékkal haladta meg a tervezettet. 1966—1970. Milliárd Ft százalékában (folyó árakon) (összehasonlítható árakon) 207,7 138.8 14,9 160,0 109,8 147,5 77.3 145,1 26,4 201,6 436.1 145,5 137,6 173,8 Az építési beruházások volumene az előző ötéves időszakhoz képest 50 százalékkal, a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. 1971—1975-ben az összes beruházás 48.4 százaléka volt építés, 42.7 százaléka gép, és 8,9 százaléka egyéb beruházás. Foglalkoztatottság jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5.1 millió főt. A keresők száma ki. sebb mértékben nőtt. mint. ami- (Folytatás a 3. oldalo-n) A beruházások alakulása 1971—1975-ben
