Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Így látja a hetet kommentátorunk, Réti Enrtn: Revolver és nyugtató (Folytatás « 2. oldalról) ivei a terv számolt. A növeke­dés teljes egészében a nők mun- kábaállásából adódott, akiknek aránya az aktív keresőkön be­lül az 1971, január i-i 41.,9 szá­zalékról 1976. január 1-én 44,2 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a ke. resők száma a mező gazdaságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve, mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoz­tatottság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munka­idejét csökkentették. 1975 végén a bérből es fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel az­előtti 65 százalékkal szemben. A szocialista szektorban fog­lalkoztatott munkások és alkal­mazottak névleges havi átlagke­resete — a különféle bérkiegé­szítésekkel együtt — 1975-ben több mint 35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figye. lembe véve a fogyasztói ár­színvonal csaknem 15 százalékos emelkedését, az egy keresőre jutó reálbér 1975-ben — a terv­nek megfelelően — 18 százalék­kal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a munkások reálbére 18 százalékkal — az állami iparban dolgozd munkásoké 22 százalékkal —, a szellemi foglal­kozásúaké 17 százalékkal emel. kedett. A munkás és alkalma­zott családok munkavégzésből származó egy főre jutó jövedel­meit a reálbérek emelkedése mellett növelte a foglalkozta­tottság bővülése is. A termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból származó kerese­tek reálértéke összesen kb 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal, valamint a tsz-tagok és alkal­mazottait számának jelentős csökkenése folytán, a közös gaz­daságokból származó egy tsz- tagra és alkalmazottra jutó reál­kereset növekedése meghaladta a 30 százalékot. A lakosság háztáji és kisegítő gazdaságokból származó tiszta- jövedelmének Összege — a ter­melés és a ráfordítások különb­sége — 1975-ben 1970-hez ké­pest lényegében nem változott Gyors ütemben nőttek a pénzbem és természetbeni tár­sadalmi juttatások, és arányuk az összes jövedelmen belül az 1970. évi nem egészen 23 száza­lékról 27 fölé emelkedett. A ter­mészetbeni juttatások növekedé­se az oktatási, egészségügyi, kul­turális stb. ellátás fejlődésével lüggött össze. A pénzbeni társa- sadalmi juttatások összege öt év alatt 22,1 milliárd forintról 45,2 milliárd forintra emelkedett. Ez mindenekelőtt az időskorúak el­tartásához s a gyermeknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás fokozódásából adó­dott. A nyugdíjasok száma 1975. végén 1,8 millió volt. 350 ezer­rel több, mint öt évvel koráb­ban. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos nyugdíj 1970-ben 765 fo­rintot, 1975-ben 1259 forintot tett ki. A kifizetett összes nyug­díj összege öt év alatt 13 mil­liárd forintról 26,8 milliárd fo­rintra emelkedett. A tervidő­szak folyamán több ízben emel­ték a családi pótlékot és sor ke­rült a gyermekgondozási segély emelésére is. A segélyt igénybe­vevők száma jelentősen nőtt. Mindennek eredményeként a családi pótlék és a gyermekgon­dozási segély összege együttvé­ve az 1970. évi 4 milliárd fo­rintról 1975-ben 9,4 milliárd fo­rintra emelkedett. A munkavégzésből származó jövedelem, valamint a társadal­mi juttatások növekedése azt eredményezte, hogy az összla­kosság egy főre jutó reáljöve­delme 1975-ben 25 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A nö­vekedés megfelelt a tervben előirányzottnak.. A munkás ház­tartások egy főre jutó összes re­áljövedelme 26 százalékkal, a szellemi dolgozóké 22 százalék­kal, a szövetkezeti parasztságé 28 százalékkal nőtt. A lakosság fogyasztása a ter- Teeettet. megközelítően, összesen 28 százalékkal, egy főre számít. [ va több mint 25 százalékkal nőtt. Az összes fogyasztáson be- j lül az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cik­kek fogyasztásának aránya csök­kent, a tartós fogyasztási cikke­ké es az egyéb iparcikkeké, to­vábbá a szolgáltatásoké emelke­dett. Több fontos élelmiszer — köz­tük a hús és hal, a tojás, a cu­kor — fogyasztása a tervezett­nél jobban emelkedett, a tej és tejtermékek, valamint a zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás szín­vonala viszont az előirányzott­nál kevésbé nőtt. A tartós fo­gyasztási cikkek közül a mosó­gép, a hűtőszekrény és a sze­mélygépkocsi-állomány a terve­zettnél gyorsabban, a televíziós készülékek száma valamivel lassabban emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt összehasonlítható árakon a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 35 százalékkal nőtt. A fogyasztás növekedése mel­lett nőttek a lakosság megtaka­rításai is. A takarékbetét-állo­mány 1975. év végén 81,2 mil­liárd forint volt, 93 százalékkal több az 1970. év véginél. Áralakulás A tervidőszak második felé­ben kibontakozott világpiaci ár­emelkedések elsősorban a beho­zatalban nagy súllyal szereplő energiahordozókat és nyersanya­gokat érintették. Az 1975. évi behozatali árak 47 százalékkal voltak magasabbak az 1970. évi­eknél. A kivitel nagyobb részét kitevő ipari késztermékek és élelmiszerek világpiaci ára ki­sebb mértékben emelkedett, a kivitel árszínvonala 1975-ben 22 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Az ipari termelői árak 1971— 1974. években, mérsékelten, évi Az ország népessége 1976. ja­nuár 1-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971. ele­jén. Az ezer lakosra jutó ter­mészetes szaporodás — az élve- születések és halálozások kü­lönbsége — az előző öt évi 3,6- ról 4,2-re emelkedett. 1971—1975. években összesen 841 ezer gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Ezer lakosra öt év át­lagában 16,1 élveszületés jutott. A születési arányszám a terv­időszak folyamán jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14,7-ről 1975-ben 18,4-re. A születésszám emelkedésében szerepe volt a népesedéspolitikai intézkedések­nek, valamint annak, hogy na­gyobb létszámú korosztályok Jéptek szülőképes korba. 1971—1975. években összesen 622 ezren haltak meg, 10,4 szá­zalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer lakosra évi át­lagban 11,9 halálozás jutott. A csecsemőhalandóság csökkent: 1971—1975. évek átlagában ezer élveszülöttre 33,8 egy éven alul: halálozás jutott, az előző öt évi 36,6-del szemben. A IV. ötéves terv időszakában 7 községet nyilvánítottak város­sá. Jelenleg az országban 83 vá­ros és 3100 község van. 1976. ja­nuár 1-én a lakosság 50,2 száza­léka élt városokban, 313 ezerrel több, mint öt évvel azelőtt. 1975 végén az egészségügyi dolgozók száma kb 128 ezer volt, 27 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 23 500-ról 27 100-ra, a gyógysze­részeké és egyéb egészségügyi személyzeté 77 500-ról 101 000-re emelkedett. Öt év alatt az ösz- szes orvosi körzetek száma 13.0 százalékkal nőtt. 1975. év vé­gén az általános körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A kórházi áavak száma a tervidőszak folyamán 4500-zal nőtt és 1975 végén megközelítet­te a 89 ezret. A kórházi hálózat átlagban 2,4 százalékkal, négy év alatt összesen 10 százalékkal emelkedtek. 1975-ben viszonylag széles körű árrendezésre került sor, amelynek következtében az ipar belföldi értékesítési árai át. lagosan 10,7 százalékkal halad­ták meg'az előző évit. A kiskereskedelmi árak 1975- ben 15,8 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint 1970-ben. A tervidőszakban az alapvető élel­miszerek közül a tej- és tejter­mékek, valamint a cukor árát emelték központi intézkedések­kel. a többi élelmiszer ára lé­nyegében nem változott. Az él­vezeti cikkek átlagos bolti ár­színvonala, nagyrészt a szeszes Italok és a dohányáruk központi áremelése folytán, öl év alatt 2? százalékkal emelkedett. A ruhá­zati cikkek árainak átlagos 16 százalékos emelkedése piaci ha­tások és hatósági árintézkedé­sek egyenlegeként alakult ki. A vegyes iparcikkek kiskereske- de'mi árszínvonala 1970-től 1975-ig 17 százalékkal emelke­dett. részben a tüzelőanyagok és energiahordozók, valamint egyes építőanyagok hatósági áremelé­se. részben a szabadabb árfor­mákban bekövetkezett piaci ha­tások következtében. A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mellett tartalmazza a piaci árak. vala­mint a szolgáltatások árának változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően egyes, a lakosság szélesebb rétegeit érin­tő hatósági áremeléseket meg­felelő jövedelempolitikai intéz­kedések követtek. Így pl. a lak- béremeléssel, a tüzelő- és fűtő­anyag ármeléssel járó többlet- kiadást az érintettek nagyobb ré­szénél, a tej . és tejtermékek ár­emelésével járó többletkiadást a nyugdíjasoknál, a családi pót­lékban ég gyermekgondozási se­gélyben részesülőknél kompen­zálták. fejlesztése során többek között Budapesten bövitették a Gyáli úti, a Tétényi úti kórházat, fel­épült a budapesti szemklinika, a váci és az ajkai kórház. A bölcsődék befogadóképessé­ge öt év alatt 9900 férőhellyel bővült és 1975. év végén 49 900 volt. A bölcsődés korú gyerme­kek 10,4 százaléka járt bölcső­débe. Az 1975. év végén a gyer­mekgondozási segélyt 265 ezer nő vette igénybe, 98 ezerrel több, mint 1970 azonos időszaká­ban. Az óvodai férőhelyek száma a TV. ötéves terv idején 209 ezer­ről 296 ezerre nőtt, az előirány­zottnál nagyobb mértékben. Száz óvodás korú gyermek kö­zül 1970-ben 58, 1975-ben 76 járt óvodába. Az 1975—76-os tanévben a különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az alsó- és a középfokú oktatás nappali tagozatain — a megfelelő korú 1 népesség számának csökkenésé­vel összefüggésben — keveseb­ben, a felsőoktatásban többen tanulnak, mint 1970—71-ber.. Öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a felnőtt oktatásban részt­vevők száma. Jelenleg az esti és levelező tagozatokon kb 280 ezren tanulnak. A 6—13 éves tanköteles gyermekek lényegé­ben valamennyien iskolába jár­nak. A 14—16 évesek 39 száza, léka szakmunkástanuló, vala­mivel nagyobb hányada, mint öt évvel korábban volt. A 14—17 évesek 36 százaléka tanul kö­zépiskolában az öt évvel az. előtti 30 százalékkal szemben. Egvetemista vagy főiskolás a IP —22 évesek 6.9 százaléka. Ez az arány 1970—71-ben 6,3 s&á- ! zalék volt. A színházak és múzeumok lá­togatottsága a IV. ötéves terv idején nőtt. a mozi'átogatásoké csökkent. 1975 végén ezer la­kosra 226 televízió-előfizető ju­tott, 32 százalékkal több. mint i 1970-ben. A kiadott könyvek REVOLVERT rántott-e Isabel Perón, vagy nyugtatót adtak ne­ki? — a különös kérdést az su­gallhatja, hogy a hírügynöksé­gek több változatban jelentették az argentin katonai hatalomát­vétel hírét. A francia hírszolgá­lati iroda szerint az elnökasz- szony helikopterrel érkezett a Buenos Aires-i repülőtérre, hogy külföldre távozzék, s amikor a katonatisztek útját állták, tás­kájából kirántotta pisztolyát, úgy csavarták ki kezéből. Egy argentin lap szerint az elnöki gépet „eltérítették", s leszállás után közölték a kész tényeket. A Reuter viszont tudni vélte, hogy a három haderőnem képviselői még hivatalos rezidenciáján kö­zölték az államfővel leváltásá­nak tényét, majd az egyik tiszt udvariasan nyugtatót kínált Isa­bel nek... Akárhogyan peregtek is a drá­mai események — talán majd valamelyik későbbi emlékiratból 'smerjük meg a hiteles részlete­ket —, a lényegen mit sem vál­toztat. Argentína politikai és gazdasági zűrzavara, az elbur- jánzó terrorizmus. Perón asz- szony kormányának tehetetlen­sége szinte tálcán kínálta a puccslehetőséget. Nehéz is len­ne különösebb meglepődésről szólni, amikor napok óta rend­szeresen érkeztek a jelentések az államcsíny előkészületeiről. Videla altábornagy, a junta lát­ható vezéralakja, aki hat hónap­pal ezelőtt még a televízió kép­ernyőjén tagadta a hadsereg be­avatkozási szándékait, ezúttal mélyen hallgatott a híresztelések hallatán. A latin-amerikai katonai puccsoknak megvan a maguk szertartásrendje: katonazene a rádióban, hangzatos közlemé­nyek és ígéretek, fenyegetőzések és letartóztatások. Az államcsíny szokott velejárói Argentína ese­tében sem maradtak el, a leg­fontosabb azonban, hogy hosszú távon milyen gyakorlati tettek követik a szavakat. MÉG NÉHÁNY nem meglepő meglepetéssel szolgált a hét. Londonban a munkáspárti kép­viselők első ízben szavaztak az új pártvezér, s egyúttal brit kor­mányfő személyéről. A párton belüli baloldal ismert alakja, Michael Foot szerezte meg a legtöbb voksot, de a visszalépé­sek és listakapcsolások miatt változatlanul Callaghan külügy­miniszter esélyei a legnagyob­bak. Ford elszenvedte első elő- választási vereségét Észak-Karo­linában. Jóllehet szélsőjobbol­dali ellenfelének, Reagannak eleve komoly esélyei voltak eb­ben az ultrakonzervatív déli ál­lamban — kevesen hitték volna, hogy pont a hatodik erőpróbá­nál következik be az elnök ku­darca. Azon sem csodálkozhatunk, hogy Libanonban szinte megsza­bott ritmusban követték egy­mást a kiéleződött fegyveres harcok, valamint a közvetítő ki­száma öt év alatt; 34 100 volt, ] példányszáma 323 millió. A megjelent könyvek száma az előző ötéves Időszakhoz képest 10 800-zal, példányszámuk 87 millióval emelkedett. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állampol­gárok több mint 37 millió eset­ben látogattak Magyarországra, ebből 32 millió esetben, a szo­cialista országokból. Ugyanebben az időszakoan a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió uta­zás a szocialista országokba irá­nyult. Az idegenforgalom a tervidőszakon belül jelentősen növekedett. 1975-ben külföl­diek 9,4 millió alkalommal láto­gattak Magyarországra, 3 mil­lióval többször, mint 1970-ben. A szocialista országokból érke­sérletekkel tarkított, átmeneti tűzszünetek. Nem volt meglepő, hogy újabb amerikai vétóra került sor a Biztonsági Tanácsban, amikor egy igen mérsékelt, s megfogal­mazói szerint minden vonatko­zásban kompromisszumos hatá­rozati javaslatot terjesztetlek elő az izraeliek által megszállt Cisz- jordániában történt kegyetlen­kedések elítélésére. Egyes buzgó kairói propagandistáknak nem lesz könnyű megmagyarázniuk, hogy az Egyesült Államok mi­ként is képviselte az arab népek érdekeit, amikor a Biz-tonsági Tanács ritka egyöntetűséggel 14:1 arányban szavazott, s az egyetlen ellenvélemény Was­hington vétója volt. A HÉTEN IS igen sok szó esett az enyhülésről. Gromiko szovjet külügyminiszter Londonba láto­gatott, s ez jó alkalmat nyújtott rá, hogy kifejtse: a Szovjetunió változatlanul nagy súlyt helyez a helsinki záróokmány betűjé­nek és szellemének valóra vál­táséra. A szovjet—brit tárgyalá­soknak alapjában véve kedvező légköre volt, s egyaránt a pozi­tív, a két országot kölcsönösen és előnyösen érintő tényezőket helyezték előtérbe. Sokkal el­lentmondásosabb a washingtoni kép. Jóllehet az amerikai állam­férfiak továbbra sem tagadhat­ják a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok, a SALT-megbeszé- lések jelentőségét — folytatódik a „détente” (enyhülés) átfogalma­zása. Először csak a francia ere­detű szó nem nyerte el az ame­rikai vezetők tetszését, de újab­ban a tartalommal is mind több a gond. Egészen addig mentek el, hogy nyíltan fenyegetik Ku­bát, s az amerikai sajtó szerint a Nemzetbiztonsági Tanácsban egy újabb blokád lehetőségét sem zárták ki. Az ürügy még mindig az angolai vereség — az afrikai ország törvényes kormányának kérésére. Mint ismeretes, Ha­vanna is segítséget nyújtott, de Washingtont látható idegesség­gel tölti el, hogy az angolai ese­mények hatása továbbterjed, s mindenekelőtt Rhodesiában ösz­tönzi majd cselekvésre az afri­kai többséget. (A jelentések sze­rint sok ezer rhodesiai gerilla áll harcrakészen, s erről tanács­kozott néhány afrikai ország ál­lamfője is.) Washington veszé­lyes és rossz úton jár, ha azt hiszi, hogy Kuba-ellenes rágal­makkal és fenyegetésekkel fel tudja tartóztatni a dél-afrikai fajgyűlölő rendszerek ellen ki­alakult. magától értetődő harcot. FONTOS események színhe­lye volt a héten három európai szocialista ország. Pozsonyban megkezdte munkáját a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa, Varsóban összeült a vasárnap újjáválasztott szejm, a parla­ment, ahol a képviselők ismét Henryk Jablonskit választották állam-, Piotr Jaroszewiczet pe­dig kormányfőnek. Szófiában pedig befejeződtek az előkészü­letek: minden készen áll a hol­nap kezdődő pártkongresszusra. zők száma 8,2 millió volt, 2,7 mil­lióval több az öt évvel korábbi­nál. A tervidőszak utolsó évében magyar állampolgárok 3,5 mil­lió esetben utaztak külföldre, az öt évvel azelőtti 1 millióval szemben. A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szállodai férőhely léte­sült, a tervezettnél kevesebb. 1975-ben a szállodai férőhelyek száma 29 400 volt, az egyéb szálláshelyek (kempingek, turis­taszállások, fizetővendéglátás stb.) 123 300 férőhellyel rendel­keztek. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb. A kereskedelmi szálláshelyek 1975-ben összesen 5 millió ven­déget fogadtak, 1 millióval töb­bet, mint öt évvel korábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt, 600 ezerrel több az 1970. érinél. Budapest. 1976. március 27. KÖZPONTI STATISZTIKAI i HIVATAL Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom