Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
X TSM) mint egy milliárd forint városfejlesztésre Ttmbflt tantermes Méta a Jézsef IttUa-laktlelettea — Nésyeaar új lakás ÜJé«t tartóét a békéscsabai Városi Tanács Klggolgálra ég kiggolgdltatra A gyermek- és diákélelmezés helyzete Békéscsabán Csak több szállítóeszköz és a szervezettebb munka segíthet Tegnap, március 3-án Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a végrehajtó bizottság múlt évi tevékenységéről szóló tájékoztatót tárgyalták meg. A végrehajtó bizottság munkát érvében megfelelően hangolta össze az országos és a helyi érdek érvényesítését Figyelemmel kísérte a fejlesztési tervek megvalósítását. Fokozott gondot fordított a lakosság közérdekű javaslataira. A tanácsi határozatok végrehajtása azonban kívánnivalót hagy maga után. A korábbinál hatékonyabbá kell tenni a szervező és ellenőrző rmunkét. A múR évben annak ellenére, hogy a feladatok növekedtek, a szakigazgatási szervek tevékenységének színvonala javult. Csaknem 60 ezer ügyirat érkezett az osztályokhoz. Az ügyek elbírálása szakszerű és törvényes volt ügyészi óvásra egysaer sem került sor. Hatékonyan segítette a végrehajtó bizottság a városkörnyéki községek munkáját ». A megy »székhely •téves terve A tájékoztatót a tanácstagok elfogadták. Ezt követően megvitatták a város ötödik ötéves fejlesztési és költségvetési tervét. Békéscsaba 1976—80-ra szóló középtávú fejlesztési terve a népgazdasági terv célkitűzésein, s a megyei tanács által megjelölt feladatokon alapszik. A tervben irányadóként szerepel a lakosság életkörülményeinek további javítása, az egészségügyi, a szociális, a kulturális szükségletek minél teljesebb kielégítése. A tervidőszakban mintegy 3500—4000 lakás épül fel. Közülük 713 tanácsi értékesítésű, 525 pedig bérlakás lesz. Tovább fejlesztik a kerámiapaneles építkezést. Tízszintes lakóházakat is terveznek. A lakásokhoz kapcsolódó beruházásokra több mint 95 millió forintot költenek. Bővítik az óvodákat és bölcsődéket. A József Attila-lakótelep 16 tantermes iskolát kap. Ám ezenkívül is indokolt az általános iskolák további bővítése. Hiszen a felmérések szerint az épületek 40 százaléka elavult, korszerűtlen. Kiemelt feladatként foglalkozik a terv a belvízrendezéssel. Erre a célra 50 millió forintot fordítanak. A sürgető tennivalók közé tartozik a makkosháti vízmű építése és a vízhálózat továbbfejlesztése. A számítások szerint 1980-ra alaposan megnő a város ivóvízszükséglete, s naponta mintegy 25 ezer köbméter, vizet kell biztositani. Hozzálátnak egy biológiai szennyvíztisztító telep építéséhez is. A korábbi évekhez képest nagyobb hangsúly esik a felújítási és karbantartási feladatok elvégzésére. A lakóházak felújítására a tervidőszakban 38 millió forintot. a karbantartás gépesítésére pedig 14 millió forintot költenek. A költségvetési és a fejlesztési terv készítése során figyelembe vették az előző ötéves terv tapasztalatait. Ezen alapul az a figyelmeztető megállapítás, hogy nem elég a feladatokat kitűzni, ' hanem mindent meg kell tenni, hogy időben megvalósuljanak. Ez annál is inkább indokolt, mert a korábbi tervciklushoz képest a mostani ötéves tervben jóval többet fordíthat a tanács városfejlesztésre. Az előterjesztés szerint ez az összeg meghaladja az egymilliárd 038 millió forintot, mely a vállalatok koordinációs hozzájárulásával még tovább emelkedik. Már ebben az esztendőben jelents« építkezésekre kerül sor Célcnoporto« beruházásra 169 millió forintot, egyéb beruházásra pedig 110 millió forintot fordít a tanács, 20 milliót pedig tartalékolnak. Többek között felépül az új garzonház, a Trefort utcában 120 lakás, a József At- tila-lakótelepen pedig egy orvosi rendelő és egy bölcsőde. Korszerűsítik a Lencsési utat és a Szabolcs, valamint a Szerdahelyi utcákat. A VII. kerületben mintegy másfél millió forintot költenek járdaépítésre. Megkezdik az általános iskolai diákott hon, az V. kerületben az óvoda, kapcsolt beruházásként pedig a posta és 32 lakás építését. A Makkoshát—Üjkígyós és a város közötti, valamint a Dózsa György úti vízvezeték kivitelezésére mintegy 30 millió forintot fordítanak. A társadalmi munka eredményei A tanácstagok hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadták el az öt évre szóló és az ez évi költségvetési és fejlesztési tervet. Ezután megtárgyalták a múlt évben végzett társadalmi munkát. A város lakossága, valamint a vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek, több mint 11 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá Békéscsaba fejlesztéséhez. Értékelték az „Építsük, szépítsük“ verseny eredményeit Az első díjat, 150 ezer forintot az ötödik kerületnek ítélték. A vállalatok, a termelőszövetkezetek, az intézmények közötti verseny első díját az ingatlankezelő vállalat nyerte el. A tanácsülés befejezésül megtárgyalta és elfogadta a megyei tanácstagi csoport tevékenységéről szóló beszámolót és a városi népi ellenőrzési bizottság ez évi munka tervét. Serédi János Gyermekeink élelmezésének van egy alapvető gondja: sokkal több a jelentkező a napközibe, mint amennyit fel tudnának venni. Pedig, különösen az általános iskolába járó, alsó tagozatos diákoknak lenne szükségük arra, hogy legalább naponta egyszer meleg ételhez jussanak. Persze, még számos nehézséggel kell megküzdeni. Az igényekhez nehéz igazodni, hiszen az új létesítmények beruházásához csekély összeg áll rendelkezésre, a drágán előkészített félkész-nyersanyagok költségei, a munkaerőhiány — mind problémát okoz a gyermekélelmezés feladatát magára vállaló intézményeknek, tanácsoknak. Sorbanállás a folyosón Az utóbbi időben országszerte nagy előrelépés történt ezen a területen is. Békéscsabán a 67 millió forintos költséggel felépített iskolacentrum részeként létrehozták a négyezer adagos napközis konyhát. Rendezték az itt dolgozók fizetését, hosszú évek óta először elérték, hogy nem küszködnek munkaerőgondokkal. Mégis az utóbbi időben sorra érkeznek a levelek a szülőktől szerkesztőségünkbe — és más helyekre is — elsősorban az étel késedelmes kiszállítása miatt. „Kislányom a 3-as számú iskolába jár, ahol napközis. Sajnos a tízórai késve érkezik, az ebédről nem is beszélve, azt 2 és fél 3 óra között kapják meg. Kérem, segítsenek, hiszen ez a gyerekek egészsége és a tanulás rovására megy “ — írja az egyik szülő. Február 12. délután 1 óra. A Kölcsey utcai 3-as számú általános iskola folyosóján zsibongó gyereksereg fogad. Egyikük udvariasan a tanáriba vezet. Ko- váts Zoltán napközis nevelő nem tartja olyan tragikusnak a Tavaszi metszés A legnagyobb közös gazdaságban a füzesgyarmati Vörös Csillag termelőszövetkezetben már javában serénykednek a kertészetben dolgozók. Indokolt is a szorgos munka, hiszen közeledik a tavasz és csaknem 1»0 ezer gyümölcsfát kell megmetszeni, mire beköszönt a jó idő. Fotó: Béla Ottó helyzetet, megérti a konyha, a tanács nehézségeit. Végül előkerül a naptár, amelyre rá van írva az ebéd érkezésének ideje. Feljegyzem: január 26: 14,50, január 27: 13,20, január 28: 14.30 január 29: 13,50, január 30: 13.30 óra. Sorra érkeznek a tanárok. Panaszkodnak. A tízóraival is baj van. Fél 11 óra után érkezik hozzánk. Így csak a harmadik szünetben tudjuk kiosztani. Képzelje él, a tálaló asszonyoknak ilyenkor lejár a munkaidejük, kénytelenek bejönni mégegyszer — mondja egyikük. Pontosan fél 2 van. Beszólnak; itt az ebéd. Tíz perc előkészület után megkezdődik az ebédelés. — Mennyi napközisük van? — kérdezem Purzsa Istvánná gondnoktól, már az ebédlőben. — Ha a Bartók Béla úti iskolákat nem számítom, 170-re tehető a számuk. Egy turnusban 35—38 gyerek étkezik. Legalább egy órára van szükség, míg mindenki végez. Ha nem rágós a hús — teszi hozzá. — Ilyen is előfordul? — Sajnos, igen. Nemrégibe»! három gyerek rosszul lett emiatt. De kaptunk már jeges vajat és tejet is, meg olyan sós dióstésztát, hogy ki kellett dobni. Kint a folyósón sorban állnak a gyerekek, óriási a ricsaj. Ilyenkor fegyelmezni is nehezebb. Mondja is Bozóki Jánosné napközis tanár. — Éhesek és türelmetlenek a gyerekek. Én is csak téblá- bolok. Egyszerűen képtelen vagyok *t pedagógiai elképzeléseimet megvalósítani. A tetemes időhátrányt már nem tudom behozni. Siettetjük őket amennyire lehet, de azt mindenki tudja, milyen káros a növésben lévő szervezetre a kapkodva elfogyasztott étel. Nem üzemanyagfelvétel Való igaz, a gyerekek ki vannak' szolgáltatva azoknak, akik számukra az ételt elkészítik, kiszállítják. Az ő étkezésük nem egyszerűen üzemanyagfelvétel, hanem a fejlődésükhöz szükséges, megfelelő tápanyagok biztosítása, méghozzá időben. Igazat kell adnunk egy másik levélírónknak, akinek első osztályos gyereke az 1-es számú általános iskolába jár. Felteszi a kérdést: „Miért kell 80—100 elsőosztályosnak: — és a többieknek is — egy, másfél órát a folyósón sor- baállniük, amikor fél 12-től vagy déltől kényelmesen megebédelhetnének?” Bokor József, az 1-es számú általános iskola igazgatója: — Az elsősök már délben befejezik a tanulást. Az ebéd meg 1 órakor jön. ötszáz napközisünk van és negyven nevelő étkezik az iskolában. A két ebédlőbe egyszerre 80 gyerek fér be, hat turnusban. Még ellenőrizni sem tudjuk, ki evett, ki nem. Ráadásul nincsenek tűzhelyeink, ahol az ételt esetleg felmelegíthetnénk. Ha minden nagyon jól megy, akkor is fél 3-kor fejezzük be az ebédeltetést. Gyakorlatilag háromnegyed 12-kor kellene kezdeni, az lenne az ideális. Rohangálás tehertaxiért Február 13. délelőtt 11 óra. A Gyulai úti iskolacentrum konyháján már rakják a, teli edényeket a Zsukkokra. Bent a tiszta, zöld növényekkel díszített elő, csarnokban Csépai Imrénével, az intézmény vezetőjével beszélgetünk. — Az az igazság — kezdi a fiatalasszony —, hogy a régi Csaba utcai konyhával együtt — ott csak az óvodásoknak főzünk — hatezer óvodásnak, általános és középiskolás diáknak a tízóraijáról, uzsonnájáról, illetve ebédjéről gondoskodunk. A konyha eredetileg négyezer adagos, de máris négyezerhét- százat főzünk naponta.... Közben elszalad telefonálni tehertaxiért. Az idő fél 12 körül jár. Amikor visszajön megkérdezem: — Nos, sikerült? — Á, dehogy — legyint — majd így folytatja: — Nem kaptam vonalat, elküldök valakit személygépkocsival a Volánhoz. — Mennyi kocsijuk van öez- saesen? — Mindössze négy. Abból egy az óvodás, három pedig az itteni konyháé. Persze ezeket is a városi tanács költségvetési és építőipari üzemétől bérli a művelődési osztály. Ezenkívül egy tehertaxi állandóan a Csaba utcai konyháról fuvaroz és január 5-től ideiglenesen a szlovák kollégium kocsija is besegít. De még így is kétszer, háromszor fordulnak. Azért kell állandóan tehertaxi után rohangálni, ami olyan, biztos, mint a kutya vacsorája. Legalább hét állandó szállító eszközre lenne szükségünk. Tizennyolc óvoda és tizenkét iskola 26 helyére kell eljuttatni az ételt, Jaminától Mezőmegyerig. — Mennyi a tehertaxik fuvarköltsége? — Havonta 10 ezer forint. Ehhez még számolja hozzá a naponta 60 forint rakodási díjat, amit a gépkocsivezetőnek fizetünk. De az ő munkájára nagy szükség van, hiszen az ebéd- hordók nők, akik a 25 kilós kondérokat cipelik. Mikor kezdjék a főzést? „Sok az iskolás, kevés az autó. Ismét egy levélből idézek: Kérem szépen, előbb kellene kezdeni a főzést, így hamarabb elkészül, tehát a szállítást is előbbre lehet hozni.” Dr. Luzsányi Laura, a megyei KÖJÁL osztályvezetője: — Ez egészségügyi szempontból nem megengedhető. Ugyanis az ebédnek 11 óra előtt nem szabad elkészülnie. A konyhán 6 órakor kezdenek és 11 órára készen vannak a főzéssel, ez tény, tehát ezzel nincs gond. Egyébként a február 2-án lefolytatott vizsgálatunk egyértelműen bizonyítja: kevés az autó és bizonyos szervezetlenségi hibák is vannak. Sokáig tart az elosztás, amikor ott voltunk, 3/4 12-kor ment ki az első kocsi az ebéddel. Ami pedig a járművek higiéniáját illeti, előírás, hogy csak gondosan fertőtlenített gépkocsin lehet élelmet szállítani. Bizony, a tehertaxik esetében ez nem olyan egyértelmű. Ha ételmérgezés történne, egy embert vonnának felelősségre, holott talán ő tehetne róla a legkevésbé. És még valamit. A húsipari vállalatnak jobban figyelembe kellene venni, hogy gyermekélelmezésről van szó. Ugyanis rengeteg fejhúst, körmöt, csontos vagy éppen nagyon is zsíros húst szállítanak ki a napközis konyháknak. *** Tudjuk, a gyermekélelmezéssel foglalkozók körülményei és lehetőségei mindenképpen szű- kebbre méretezettek, mint felelősségük. Ezt meg lehet érteni — tudomásul venni azonban kevésbé. Nem fejek vételéről, a harangok félreveréséről van szó. A fejlődés megindult és reméljük folyamatos lesz, de anyagi segítségre, széles körű, cselekvő együttműködésre továbbra is szükség van — gyermekeink érdekében. Sere« Sándor \
