Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
Äg AGROBER iparosodó mezőgazdaságunkért A IV. ötéves tervben 1,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg — íij feladatkör: munka- és üzemszervezés — Ingyenes segítség a tervkészítéshez A IV. ötéves tervben megyénkben a megvalósult mező- gazdasági és élelmiszeripari beruházások csaknem háromnegyed részét a Békés megyei AGROBER szervezte. A tervidőszakban alapvető leiadatuknak tekintették a hústermelést és tejtermelési program megvalósítását, s ebből jelentős feladatot vállaltak. Tavaly, a korábbi évekhez képest fokozottabb tervezési és lebonyolítási igények jelentkeztek megyénk élelmiszergazdaságában és mezőgazdaságában. A nagyarányú munkákat jól jellemzi, hogy az elmúlt év első negyedévre az AGROBER kapacitásának mintegy 80 százalékát lekötötték a beruházók. Így év végére összesen 1,6 milliard forint értékű különféle beruházás lebonyolításával foglalkoztak, s ebből 380 millió forint értékű létesítményt üzembe helyeztek. A nagyüzemi sertés- ágazat gyorsütemű fejlesztéséhez, az iparszerű termesztési rendszerekhez kapcsolódó szárítók és tárolók építéséhez, a szavasmar - ha-ágazat intenzív fejlesztéséhez nyújtották segítséget. E létesítmények megvalósításához 15,7 millió forint tervezési díjnak megfelelő kiviteli tervet készítettek. Két új tevékenységgel is bővült a vállalat munkája: az elmúlt években rátértek az üzem- es ágazatíejlesztési tervek készítésére. Ezenkívül jelentős volt a megvalósult meliorációs munka. A föld termőképességének növelése és megóvásé, a táblásítás, a vízgazdálkodás megtervezése és kivitelezése a nagyobb termésátlagok elérését segíti. Megyénkben tavaly már 40 ezer hektár termőterület meliorációját tervezték és irányították. Az eltelt öt évben az AGROBER közreműködésével több új mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítménnyel gazdagodott megyénk. A sertésprogram megvalósítására 18 szakosított sertéstelep épült, mely evente 100 ezer hízott sertés kibocsátására alkalmas. Terményszárítót 41 közös gazdaság épített, s így a megyénkben termett szemestermény 70 százalékát a termelőszövetkezetekben szárítják. A legutóbbi két év kiemelkedő feladatát pedig a szarvasmarhaprogram megvalósítása jelentette: tíz új szakosított szarvasmarhatelep épült, s a IV. ötéves tervben mintegy 1,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági és élelmiszergazdasági beruházás valósult meg megyénkben az AGROBER közreműködésével. Az AGROBER V. ötéves tervi fő feladatai között szerepel a mezőgazdasági üzemek fejlesztési célkitűzéseinek, beruházásainak jó előkészítése, gyors megvalósítása a párt XI. kongresz- szusán elfogadott határozatok szellemében. Továbbra is kiemelt feladatként tartják számon a szarvasmarha-program sikeres megvalósítását, a juhtenyésztéssel kapcsolatos feladatok megoldását, a tároló kapacitás növelését, valamint a ka. rábbi évek belvízkárait figyelembe véve a meliorációs munkák gyorsítását. A gazdaságpolitikai célkitűzések között szerepel a termelőszövetkezetek meglévő berendezései rekonstrukciójának, korszerűsítésének segítése. Az idei első fél év során az AGROBER térítés nélkül hathatós segítséget kíván nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek az V. ötéves terv készítéséhez. Felméri a közös gazdaságok lehetőségeit, s javaslatot ad a beruházások optimális megvalósításához. A vállalat szakembereinek elképzelései között szerepel az üzemelési tanácsadás fokozása, ami abból áll, hogy egy-egy átadott beruházást nem hagynak magára az üzemelési gondokkal. A gazdaságokkal közösen határozzák meg, hogyan lehet jól, rendeltetésszerűen, maximális kihasználtsággal üzemeltetni a létesítményeket. A már meglévő szerződések alapján az idén a tejhasznosítású tehenészeti telepeket bővítik. így többek között a szeghalmi Sárréti Tsz-ben, a kondoros! Egyesült Tsz-ben és a szarvasi Dózsa Tsz-ben összesen mintegy 2 000—2 500 tehénférőhely megvalósítását tervezik. A juhtenyésztés több éves programjaként az idén 3 ezer anyajuh elhelyezésére terveznek épületeket megyénk különböző szövetkezeteinek. Az eddigi megbízások szerint Békés megyében az idén 2 500 vagonnyi tárolótér j tervezésével és megvalósításával foglalkoznak. A melioráció ebben az esztendőben ismét a kiem'elt feladatok között szerepel. Battonya, Békés, Körösladány és Nagyszénás térségében már 10 ezer hektáron folynak a munkálatok, a tervezők pedig további 23 ezer hektár termőterület rendezési tervén dolgoznak. A tejfeldolgozás lehetőségeinek növelésére bővítik a nagy- bánhegyesi. a sárréti tejüzemet, s így együttesen mintegy 50 ezer liter tejjel többet dolgozhat fel majd a két üzem. Az V. ötéves tervben pedig Békéscsabán készül egy, napi 35 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tejüzem, melynek kivitelezése előreláthatólag még ez évben megkezdődik. A nagyszénási Október 6 Tsz saját erőforrásból 13 millió fo rintos költséggel valósít meg egy agrokémiai telepet, amely a tárolási és hatóanyagveszteség csökkentésével két-három év alatt megtérül. A Békés megyei AGROBER az idén mintegy másfél milliárd forint értékű beruházás előkészítésével, tervezésével foglalkozik, melyből az elképzelések szerint 1976-ban 400 millió forint értékű létesítmény elkészül. Szekeres András Füzefnormák az általános és középiskolákban Az 1'976—77-es tanévre való felkészülés egyik mozzanataként az Oktatási Minisztérium a Művelődésügyi Közlöny 4. számában közreadta a tanév kezdéséhez szükséges, az általános iskolák első osztályától a középiskolák negyedik osztályáig egy-egy tanulóra megállapított füzetnormákat. A kereskedelem ennek alapján hozza majd forgalomba a csomagokat. Az időben megjelent intézkedés segítséget nyújt ahhoz, hogy az új tanév előtt — és az azt követő években — a kereskedelem a korábbinál zökkenőmentesebben szervezhesse meg a füzetellátást. Az ipar a füzetnormák és a minisztérium által megadott banulólétszám alapján gondoskodik az évi füzetszükségletről. A jövőben a tanulókat a normáltól eltérő füzetek vásárlására ne,m szabad kötelezni, ugyanakkor a boltok az előírtak szerinti füzetegységcsomagokat árusítják. Az intézkedés tehát védi a szülőket a felesleges kiadásoktól. A pedagógusok tájékoztatják a tanulókat a füzetnormákról, egyúttal felhívják a figyelmet a füzetek takarékos használatára is. A készletek helyes elosztása érdekében a jövőben az iskolák és a körzetükhöz tartozó papírboltok vezetői kölcsönösen tájékoztatják egymást a várható igényekről. (MTI) Beruházás nélkül nyolcmillió tolás Új telephely — 22 millió forintos forgalom — Évzárás a Békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoportban Jól megerődött a Békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoport az utóbbi években. Ma már 134 tagja van, köztük pedagógusok, banktisztviselők, ktsz-tagok, tsz- tagok, az állami ipar dolgozói és kereskedők. Az ő jó munkájuknak köszönhető, hogy tavaly már hatmillió 132 ezer tojást értékesítetek, annyit, mint az indulás évében a 25 millió forint beruházásból létrehozott békéscsabai Lenin Tsz baromfitelepe. A házkörüli tojástermelésre alkalmas épületeket alakították át saját erőforrásaikból, s munkaidő után kedvtelésből 1976- ban tovább fokozzák a termelést. Ebben az esztendőben már 8 millió tojást értékesítenek, sa tavalyi 22 millió forintos forgalom helyett 26 millió forint értékű tojás, táp és naposcsibe értékesítésére számolnak. 'Űj telephelyet alakítottak ki Békéscsabán, a Szarvasi út 5. szám alatt. Itt helyezték el a hat darab keltetőgépet, melyekbe hetenként 20 ezer tenyésztojást raknak. A kelési százalék 87,5, magasan felette áll az országos átlagnak. Bakos Mihály, a szakcsoport elnöke elmondta, hogy a békéscsabai kistermelők látják el áru- tojással a körösladányi Magyar —Vietnami Barátság Tsz tésztaüzemét. Ide 5 millió 380 ezer tojást szállítanak az idén. A szolnoki MÉK is vásárlójuk 1 millió 300 ezer tojásra. Naposcsibét szállítanak a sarkadi ÁFÉSZ-nek és a békéscsabai ÁFÉSZ-nek. Ettől az évtől kezdve húshibrid naposcsibét is keltetnek. A közös vállalkozás tiszta nyeresége 1975-ben 217 ezer forint, melyből 73 ezer forintot tagrészesedésre fordítottak, 68 ezer forintot pedig a csabai új telephely fejlesztésére irányoztak elő. Az űj telephely-kialakítást különben a tagság célrészjegy vásárlásával is segítette. „Zúgjon a dalunk...' A MÁSODIK TENORIST A A fénykép a Petőfi énekkarról legalább 20 évvel ezelőtt készült. Voska Béla, ott, a felső sorban áll, sötét ruhában, kigombolt ingben, kicsit büszkén. — Vannak pedig régebbiek is, de látja hiába rámoltam ki a szekrényt, nem találom. Lehet, hogy bennégett a kultúr- házban annak idején, a tűzvészkor. Én is odaadtam a képeket egy kiállításhoz. Reszelővágó, hentes, suszter A kultúrházban beszéltük rr.eg a találkozót az egyik legrégebbi orosházi dalossal, Voska Béla bácsival. Együtt ballagunk hazafelé a tengerszéles Thököly utcán, a hét szám alá. Ott lakik. Béla bácsi után ugyancsak szedheti a lábát, aki lépést akar tartani vele. Irigylésre méltó a frissesége. Hetvennyolc éves. — Mikor is kezdett énekelni? Huszonkettőben vagy huszonháromban, ahogy hazajöttem hatévi katonáskodásból. Az állomás melletti tejcsarnok mellett, a Varga-féle vendéglőben gyűltek össze az építőmunkások szak- szervezetének tagjai. Itt szerettem meg az éneklést. Leginkább a polgári körben léptünk fel akkoriban. Volt köztünk reszelővágó, hentes, suszter, ács, kőműves. Mindenléle szakma képviselve volt. Aztán egyszer csak betiltotta a rendőrség az énekkart. Egy darabig hallgattunk... Aztán átmentem a városi dalegyletbe, ez ügy 1928 táján lehetett. Középen egy vödör — Miért énekeltek? — Itt találta meg a fiatalság a helyét. A dalegyletben. Alig vártuk a keddet és a pénteket, a próbák napját. Persze nemcsak énekeltünk. Összejöttünk, beszélgettünk a pipázóban. _ — A pipázó az egy külön helyiség volt, azért hívtuk úgy Az orosházi tésztaüzeme ■Űj Élet Mgtsz. ww m női dolyozékat vesz fel. Érdeklődni: a tsz "központjában tévő tésztaüzem vezetőjénél. mert csak itt lehetett dohányozni, az énektéremben soha. Középen állt egy vödör, abba dobtuk a csikkeket. Hogy miről beszélgettünk? Mindenféléről. A munkáról, a mozgalomról. Amikor megnősültem, gyakran elkísért a feleségem is, hisz ne is mondjam, az összejöveteleknek családias hangulata lett. — Leginkább mozgalmi dalokat és népdalokat énekeltünk. Rövid időre csend telepszik közénk a szobában. Csak a fű- részporkályha dohog halkan, talán kicsit vigyázva, ne zavarja Béla bácsit az emlékezésben. Közösen kutatjuk az emlékeket. — Egy dal még eszembe jut, lehet, hogy nem pontosan mondom. ne haragudjon meg érle. „Zúgjon dalunk, miként a fer- geteg, / A vén világot ostromolja meg, Legyen ez a dal erőnk hirdetője / A munka népe győzve tör előre.” Béla bácsi a második tenorista volt az énekkarban mindig. Azután is, hogy a felszabadulást követően egyesült a két oroshá- ki énekkar, a Petőli és a dalegylet. A Petőfi nevet viselte tovább a vegyeskar. — A háború után először Csabán léptünk fel. , Háború után? A Dunántúlon |nég dörögtek az ágyúk. Negyvennégy karácsonya előtt, a jó isten tudja pontosan már, melyik hónapban. A szovjet hadsereg tiszteletére adtunk ünnepi műsort a Csaba Szállóban. Kisvasűton mentünk be, éjjel azzal is jöttünk vissza. 1 Béla bácsi danogál Béla bácsi az asztalos mesterséget tanulta ki az apjától, aki asztalos és címfestő volt. Egész életében a fűrész meg a gyalu maradt a szerszáma, — A Drukker Simon és fial koporsógyáros cégnél kezdtem. Nagy volt a munkanélküliség, nem lehetett válogatni, valamiből élni kellett. Ne beszéljünk róla, de nagyon sok koporsót megcsináltam. — Negyvenöt után a megyei vendéglátó vállalatnál dolgoztam. innen is, mentem nyugdíjba hatvankettőben, úgy hiszem tisztességben. — Azóta? Mostanában a kórházban éjjeliőrködöm. Amíg bírom, megyek. Ott éjjelenként danogálok, ahogy körbesétálok a kerítés mellett. Halkan persze, hogy ne zavarjam a betegeket. — Mit tud a régi dalostársakról? — Kevesen vagyunk már. Vörös Jóskát nemrég temetluk. Kunos Ferivel, meg Dénes Fer- kóval találkozom még néha-néha a nyugdíja-sklubban. Elszívunk egy kéményest, szóval Munkást, egy-két órát kártyáz- gatunk. Hívott a Balcsi (Szoko- lai Bálint karnagy — a szerk.) a Madrigálba. Jól esett, de hát csak öreg vagyok én már oda. No nem mondom, öt éve a fegyveres erők klubjának énekkarában még ott voltam a pódiumon, de most már mégiscsak 78 vagyok. Bekapcsolom a rádiót, abból hallgatom ^ dalokat. A népdalcsokrot, azt nagyon szeretem. Még eev kérdés motoszkál. Elég banálisnak hat, lehet. Mi. volt az egyik legrégebbi orosházi dalos nagy élménye? — Az fiam, hogy ott leheltem mindig és énekelhettem. Negyvenöt esztendőn keresztül. Fábián István 4 mis mem 1976. MÁRCIUS 4,
