Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
UfTUTAK Danica leszázalékolva is egész ember Mimi est Sarkad Imre munkásságáról A nagyközség kultúrtermében, Battonyán, színes dekoráció hirdeti a gyűlés jellegét. Az emelvény elnöki asztalánál többed magával szerényen meghúzódva barnahajú asszony ül. Lehet úgy 52—53 éves. Arcán finom ráncok idézik a küzdelmes múlt emlékeit, de szeme fiatalosan, pajkosan csillog, s üdvözli az ünnepi gyűlésen részt vevő ismerősöket. „Ott a Róza. Ka, látod, most itt ülök”. Mosolyogva gondol arra: hányszor mondták neki egy-egy összejövetelen az asszonytársai, akikkel együtt sürgött-forgott, szervezte ,az ünnepséget: — Danica, te itt vagy? Miért ti cm ott ülsz, az elnöki asztalnál? — Ezt is keil csinálni, Róza. Meg aztán én nem is kívánkozom olyan föntre. Közietek is annyit érek, mint ha az elnökségbe ülnék. Az igazság pedig egy kicsit az. hogy nem is igen hívták, nem is gondoltak talán arra, hogy Da- nicát, István Győzönét egyszer az elnökségbe is lehetne ültetni annyi társadalmi munkája jutalmául. 0 pedig észre sem vette az ilyet. Magáért soha egy szót sem emelt. Mindig csak másokért. Egyszer, már több mint tíz éve, amikor a férjét baleset érte a termelőszövetkezetben és utána nem tudott munkát vállalni, szociális segélyben akarták részesíteni. Nem fogadta el. „Adjátok másnak. Az a két asz- szony, akik igényt tartanak rá, jobban rászorulnak mint én. Mi majd csak megleszünk valahogy.’’ Leintette azokat az asz- szonyokat is, akik állandóan azt hajtogatták: „Azért végezted el a nyolc általánost, aztán érettségiztél, hogy konyhalány legyél?" Ugyanis, amikor a gyerekei technikumban kezdtek tanulni Szegeden, már nem volt elég a pénz. amit egy évben egyszer a tsz-től kapott István Győzőné. Ezért havi fizetéses munkát vállalt a kollégium konyháján. A taníttatás sok pénzbe került, ráadásul a férje is beteg volt. így I történt aztán, hogy szinte együtt érettségizett a nagyobbik lányával. Az ágálásokra így felelt: — A kettőnek nincs köze egymáshoz. Azért tanultam, hogy többet tudjak a világ dolgairól, jobbal el tudjak igazodni bennük és a gyermekeimet is jobban tudjam segíteni. Apám is mindig azt mondta: lányom, ami a fejedben van, azt senki nem veheti el. Később még a kettőskönyvelés ismeretét is elsajátította egy he- | lyi tanfolyamon. Emellett nagyon sok társadalmi munkát vállalt, ami minden szabad percét igénybe vette. De talán éppen ez adott erőt neki saját gondjainak, terheinek könnyebb J elviseléséhez. Elsősorban azonban az, ahonnan jött, ahogyan már mint gyermek nevelkedett: a szülői ház levegője. István Győzőné erről már az otthonában beszél. A tiszta, takaros szobában már csak az „öregek” élnek, a három ' gyerek „kirepült”. Fontos me. március íe. t beosztásban dolgoznak, ketten programozók Budapesten egy nagy gyárban, ők a lányok: Györgyi és Edit, Győző pedig Makón gépipari technikus. Ebben a lakásban voltak ők is gyerekek és azt a légkört vitték magukkal, amit édesanyjuk hozott a saját neveltetéséből. A kis Danica már 12 éves korában napszámba járt. Édesapjának a ház sarkában volt egy kis szatócsüzlete, de mert román nemzetiségű volt, mindenütt mellőzték, árut sem kapott. Be kellett zárnia a boltot, és ő is mező- gazdasági munkát vállalt. Mikor a szezonjellegű mezőgazda- sági munkák végetértek, leginkább egy -smerős varrónőhöz járt Danica, ellesni a szabásvarrás titkait. Aztán ott is ragadt, tanuló lett. Titokban, hogy a fináncok el ne kapják, varro- gatott otthon a szomszédoknak, ismerősöknek. A lakásuk forgalmas volt. De nem emiatt. ! Édesapja vendégeként esténként sok falubeli gyűlt ott össze: beszélgetni, újságot olvasni, poli- I tizálni. Itt figyelt először a politikára. Az egészből csak anv- nyit értett, hogy egyszer eljön majd az idő, amikor nem kell bújni a magukíajtájának a csendőrök elől és munkaalkalom is bőven lesz mindenkinek. Él is jött az az idő. Danica akkor már nagylány volt, 22 éves Belevetette magát a munkába, érett emberként tette azt, amit diktált a szíve. Tíz társával együtt az országban talán elsőként alakították meg a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. A párt szavára tettrekészen álltak mindig. És jöttek a megbízatások. A kommunista párt képviselőtestületi tagnak küldte a községházára. Mindig keresztül vitték a párt akaratát. Kisgyűléseken, nagygyűléseken volt szónok, fiatalos lendülettel ecsetelte, hogy a jövőre kell minden émbernek szavaznia, és ezt a jövőt a kommunisták képviselik elsősorban. Pártmegbízatásként vett részt a nőbizottságban, volt bírósági ülnök és népi ellenőr. A tsz szervezésekor fáradhatatlanul együtt agitált a többiekkel a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért. S már az ötödik választási ciklus óta a nagyközségi pártbizottság tagja. Éppen itt tartottunk a beszélgetésben, amikor kiderült, hogy akkor délután is, mint pb-tag kell a s pártbizottsághoz mennie, hogy részt vegyen a tagkönyv- csere előtti beszélgetéseken. Elgondolkodott, amikor megkérdeztük őt: — Mégis, mi az, ami a sok munka során örökre emlékezetes maradt benne? — Talán az, hogy mindig szót tudtam érteni az emberekkel, mindig adtak a véleményemre. Hozzátesszük ehhez: annak ellenére, hogy e gazdag és mozgalmas munka közepette 1973- ban a szíve már nem bírta a korábbi nagy strapát és ezért leszázalékolták, most is adnak a véleményére, egész emberként vesz részt ma is a pártmegbízd- tások végrehajtásában. A szerénység, a szorgalom és a becsületes munka annyira hozzánőtt István Győzőné nevéhez, egész tevékenységéhez, hogy ma is megosztják gondjaikat vele a szomszédok, hozzáfordulnak segítségért. Tudják, hogy mennyit tett már eddig is önzetlénül az emberekért és mire képes még ezután is ... Bukovinszky István Klubszínház — amatőrökkel, fiataloknak Három klubest láttán még nem lehet megítélni, hogy valójában jó klub-e a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat „TTT” Ifjúsági Klubja. Az „újításuk” — amely Békés megyében egyedülálló — azonban nagyszerű. Az „újítás” még decemberben kezdődött. A Tégla- és Cserépipari Vállalat munkásszínjátszói Örkény István egyperces novelláiból készítettek összeállítást. A néhány négyzetméteres klubszobába pillanatok alatt színház va- rázsolódott: igazi amatőrszínház. Ekkor született az ötlet, hogy a barneváli ifjúsági klubban az amatörszinjátszók előadásaiból sorozatot indítsanak. Minden hónap utolsó vasárnapján este a színjátszóké és a kis létszámú, de lelkes közönsége a klubszoba. Bemutatkozási, szereplési alkalmat biztosítani a csoportoknak, szórakoztatni a fiatal ko» zönséget: nemcsak ennyi a cél. amit a klub és a Barnevál művelődési házának vezetői a klub- színházi sorozattal kitűztek. „Elsősorban a színházzal, az irodalommal kapcsolatos ismeret- terjesztés” — mondták. Eddig, ebben az évben két ilyen klubest volt. Január végén Whiting: Nincs miért című egyfelvonásosát játszották a téglagyári színjátszók. február utolsó vasárnapján pedig két budapesti fiatal vélt a vendég: Szőke Pál és Tóth Lajos, pályájukat kezdő népművelők. Két rövid összeállítást hoztak Békéscsabára. A nyerészkedőkről, a hatalomtól megszédült vezetőkről szóltak az előadott Garai- és Petőfi-versek, Moldova-, Szakonyi-novellák és Szekulity Péter riportja. A második részben a színház tudatformáló szerepéről vallottak Shakespeare drámarészletei, Peter Brook esz- széi és Molnár G. Péter kritikái. A következő hónapok utolsó vasárnapjain a gyulai és a békési amatörszinjátszók, valamint újból a téglagyári csoport mutat be egy-egy összeállítást, egy- felvonásos színművet. Radnóti versei, a Gilgames, Pilinszky oratóriuma, Guy Foissy és Harold Pinter darabjai kerülnek a klub színpadára. egyelőre kis számú közönség elé. A klub programja — mert nemcsak színjátszó csoportok a vendégek! — vonzó, változatos. Talán olyannyira, hogy néhány hónap múlva kicsi lesz a klubterem ... (Nemesi) Jobb a műanyag az acélnál Drezdai tudósok számításai szerint rendkívül előnyösnek bizonyul poliészter csövek alkalmazása acélcsövek helyett. A drezdai egyetem szakértői összehasonlító vizsgálattal megállapították, hogy 100 kilométer csővezetékenként 2,6 millió márkát takaríthatnak meg. Az ellátás biztonsága lényegesen megnövekszik. * A műanyag csöveknek a kísérletek szerint annak a talajnak a tulajdonságaitól függően, amelybe belehelyezik őket. két- tizenkétszer hosszabb élettartamuk van, mint az acélcsöveknek. Az idén is megrendezik az év ] legszebb plakátja című versenyt. A rangos és hagyományosan a legszínvonalasabb, legötletgazda- gabb alkotásokat felvonultat! seregszemlén az 1975. január 1- j tői december 31-ig nyomtatásban I Lázongani szeretnénk, de a. könyörtelen idő habszivacs faláról visszapattan minden erőfeszítés. Alázatos kérelmünket sincs hová címezni, pedig egyszer el kéne már mondani, hogy milyen duhaj, felelőtlenül dor- bézoló gazda ez az élet. Sarkadi Imrének is csak negyven rövid évet juttatott földi bolyongásokra, munkára, sikerekre, elbukás- | ra és az újjáéledésre. Sűrű kor- ; szak, csupa „történelmi pillanat” vette körül Sarkadi Imrét. Amikor rengett körülötte a föld, megrendült bele ő maga is. Ké- , sőbb az összetört hit romjain tovább építette a magasbatörő életművet, majd hirtelen belezuhant a semmibe, a halhatatlanságba. Torzóban maradt munkássága a mai magyar irodalom szerves része, művei naponta eljutnak az olvasók ezreihez. A Megyei Művelődési Központ irodalmi estjeinek sorozatában most Sarkadi Imre életművével ismerkedik megyénk közönsége. Az író munkásságát Kaltnár Zsuzsa és Cs. Németh Lajos kelti életre. Mindketten régi ismerősként találkoznak a Békés megyei közönséggel, hiszen Kalmár Zsuzsa négy éven át a Jókai Színház művésze volt és emlékezetes estéken szerepelt Gyulán a Várszínházban is, Cs. Németh Lajos pedig az országos népszerűségen túl az elmúlt évi megyei irodalmi esteken mint versmondó aratott szép sikert. Sarkadi Imrét idézve az előadók hangsúlyozzák, hogy hafiatal turistáknak, kern- j pingezőknek, üdülőknek az j eddigieknél több és váltó-1 zatosabb kedvezményt nyújt az Állami Ifjúsági Bizottság. A megváltozott lehetőségek egyaránt érintik a tanulókat — az úttörőkortól az egyetemig — és a kezdő ipari, illetve mezőgazda- sági szakmunkásokat. Minderről az ÁIB titkársága tájékoztatta a Központi Sajtószolgálatot Húszezer úttörő kaphat az idén kedvezményes utalványt, amely 200 forint térítés ellenében mintegy 40—50 százalékkal csökkenti a kéthetes táborozás költségeit. A középiskolások, a szakmunkásképző diákjai 150 forint ellenében kapnak üdülőjegyet, amely egyhetes üdülést szállást, napi háromszori étkezést biztosít. A sátortáborok Badacsonyban, Balatonszemesen, Miskolc- Tapolcán, Nagymaroson. Siófok- Sóstón, Szolnokon és a Velencei- tó mellett vannak. Kulturális szórakoztatásról és a sportolás lehetőségeiről is gondoskodnak a táborokban. Valamennyi ifjúsági korosztály számára kedvezményt nyújt az az utalványtömb, amely tíz db 10 forintos utalványból áll, s tetszés szerint beváltható szállásra. vagy étkezésre. Szállást a túristaházakban. a turistaszállókban, a kempingekben, ko'lektív- szállásokon és expressztáborokmegjelent plakátok vehetnek részt. Április 10-én délelőtt 12 óráig lehet beküldeni a versenyre nevezett plakátokat a Magyar Hirdető IX. Üllői út 51. szám alatti archívumába. | mis dolog volna részeket kiragadni az életmű egészéből. — Csak a meggyőződés nyugtalan keresése lehet a példa — mondják — hiszen az író szándékát változtatnánk meg, ha egyszer a hitét, máskor a hitetlenségét állítanánk példaképül. Reménytelenül nehéz feladat egy gazdag írói életmű teljes egészéről szólni, ezért az előadók csak ízelítőt adnak Sarkadi Imre írásaiból. Ám az értő módon kiválasztott — és jól előadott részek is jelzik az író nagyságát. A magyar „hétköznapi fasizmus” embertelenségét idézi A szökevény című novella. Sokan Móricz Zsigmond parasztábrázolásának egyenes folytatóját látják Sarkadi Imrében. Az irodalmi esten hallott részletek a Gál János útja című regényből csak megerősítik ezt a véleményt. Az összekuszálódott világról, az író emberi, alkotói összeomlásáról ad hírt a Memento című novella. „A most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb" — a múlttal való teljes leszámolás művészi kifejezésén túl a kibontakozás reményét is megcsillantja a Gyáva című kisregény. Ám az ismételt kiteljesedés csak remény maradt, mert Sarkadi Imre 1961 április 12-én meghalt. Az irodalmi esten Kalmár Zsuzsa és Cs. Németh Lajos művészi alázattal szolgálja Sarkadi Imre szellemét. A. T. ban biztosítanak, érkezésnél valamennnyt II. osztályú, vagy annál alacsonyabb besorolású étterem, bisztró köteles elfogadni az utalványt, amelynek borítója egyben 50 százalékos utazási kedvezményt is biztosit a fiataloknak. Az idén egyébként lényegesen több lesz az olcsó szálláshelyek száma, mert az iskolák önállóan köthetnek szerződést diákok elhelyezésére. Az iskolai kollégiumokban mindössze 15 forintba kerül egy éjszakai szállás. Az. egyetemisták közül 3 200- an tölthetnek egy-egy hetet kedvezményesen az Expressz, nemzetközi üdülőtelepein, a Kilián- telep>en, Verőce-Maroson. Százötven forintért a középiskolásokhoz hasonlóan kedvezményben részesülnek, az egyetemista házaspároknak viszont egyetlen fillért sem kell fizetniük az üdülésért Kilián-telep>cn. Az ifjúmunkások kedvezményes üdülését az ÁIB a szakszervezetek bevonásával bonyolítja le. Az idén mintegy 4 200-ari pihenhetnek a kijelölt SZOT-üdü- lőkben, többségben a Balatonnál és általában a főszezonban. A hét napos beutaló ára 150 forint. Az üzemek, szakszervezetek, fijűsági szövetségek elsősorban a munkaversenyben kitűnt, pályakezdő fiatalokat jutalmazhatják a beutalóval. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül 3 700-an üdülhetnek Budapesten a Hotel Ifjúságban, illetve Kőszegen a Hotel Panorámában. Részükre elsősorban a téli hónapokban biztosítanak pihenési lehetőséget, s a teljes ellátáson kívül városnézést, üzemlátogatást, színházi programot. Háromezerötszáz fiatal vehet részt az idén a szocialista országokban szervezett üdülési programokban. a költségtérítés mindössze 500 forint. Az idén is meghirdetik Az év legszebb plakátja versenyt Több kedvezmény fiatal turistáknak
