Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Módosítások a tanácsi értékesítést! lakások árának megállapításában Eredményes esztendő után — még nagyobb feladatok elítt Tanácskozott a MTESZ megyei szervezetének választmánya Csatári Bcla, a párt megyei bizottságának titkára, a MTESZ megyei elnöke üdvözli a részvevőket és megnyitja a választ­mányi ülést (Fotó: Veress Erzsi) Az előző tervidőszakban a ta­nácsi értékesítésű lakásokat lé­nyegében változatlan áron kap­ták meg az új otthonok tulaj­donosai, pedig a felvonókkal el­látott középmagas házak elter­jedésével, a fölszereltség javu­lásával, a gázrobbanási veszé­lyeket csökkentő műszaki in­tézkedésekkel, az anyagárválto­zásokkal stb. járó kiadások je­lentősen növelték az építési költségeket Ezért az árszínvo­nal változásainak elkerülése mind nagyobb terhet rótt az ál­lami költségvetésre: ebben az időszakban a tervezetthez vi­szonyítva majdnem meghárom­szorozódott a tanácsi értéke­sítésű lakásokhoz átlagosan nyújtott állami támogatás ösz- szege. Ez a körülmény kiegyen­súlyozatlan helyzetet teremtett a tanácsi értékesítésű és a munkáslakások építéséhez nyúj­tott kedvezményes pénzügyi feltételek között is. Ezért az egyes lakásépítési fonnák pénz­ügyi feltételeiről és a szociál­politikai kedvezményekről ki­adott újabb intézkedések sze­rint az idén átlagosan 50 000 fo­rinttal emelkedik a tanácsi ér­tékesítésű lakások ára, majd a következő években évi 3 száza­lékkal. Ugyanakkor az előtör­lesztés készpénzösszegének ará­nya a korábbi 15-ről 12 száza­lékra csökken. Ezzel összhang­ban módosította a tanácsi érté- kesítésű lakások árának meg­állapításáról szóló korábbi jog­szabályokat az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregysége négy esztendővel ezelőtt kezdte meg az FKA típusú kukorica­betakarító adapterek gyártását Az első évben — 1972-ben — mindössze 92 készült, azután egy nagy ugrás következett, 1973-ban 700, majd 1200, tavaly pedig 1410 adapter hagyta el a gyárat. Az idei terv 1550, amely­ből — a tavalyihoz hasonlóan — 400 tőkés exportra készül. Myslcvanezer forint bánja Hogyan lehet négy év alatt tizenötszörösére emelni a ter­melést úgy, hogy exportképes is legyen a termék? A számta­lan feltételek közül most csak kettőt említünk, a gyártmány- fejlesztést és a kooperációt, ezek közül is az utóbbit nagyobb hangsúllyal. A gyártmányfej­lesztés ugyanis egy könnyen be­határolható időt vesz igénybe, a kooperáció viszont perma­nens folyamat, napi feladatot jelent és közvetlenül a terme­lésben érezteti hatását — ha­táridő, minőség áll vagy bukik rajta. Mint például az elmúlt évben, amikor az NSZK export­ra készülő adaptereknél mind­kettőn majdnem elbuktak. — Legjelentősebb partnerünk a mezőkovácsházi testvérgyár­egység, amellyel több mint egy évtizede kooperálunk — mond­ja Szabó Ferenc, az orosházi gyáregység igazgatója. — Ök készítik az adapter teljes törő­egységét és néhány más alkat­részt. — Mi viszont a győriektől kapjuk a hajtóművet. Érden ko­vácsolják a lánckereket, de függünk Cinkotától, Battonyá- tól, Makótól, Tatabányától és még vagy tíz más, az ország legkülönbözőbb részén levő part­Az új rendelkezés melléklete tételesen felsorolja a 28, 35,44, 53, 62 és 70 négyzetméter alap- területű tanácsi értékesítésű la­kások úgynevezett alapárát, amely nemcsak az alapterület­től, hanem a lakás földszinti, illetve emeleti elhelyezésétől, a fűtés módjától és a felvonóel­látástól függően változó. Az ál­lami támogatás értékét termé­szetesen beszámították, tehát ennek levonásával alakították ki a közölt alapár összegét, amit még a korábbi rendelet­ben meghatározott más ténye­zők — homlokzatkiképzési és teljesítéshelyi árkülönbözet stb. — módosítanak. Az ár megállapításában kö­vetendő szabályokat is pontosí­totta az új intézkedés Többek között kimondja, hogy az el­adási ár magában foglalja a la­kásberendezések, továbbá a la­kóházak közös tulajdonba ke­rülő épületszerkezeteinek, kö­zös használatra szolgáló helyi­ségeinek — például mosókony­ha, szárító, gyermekkocsi-táro­ló, szeméttároló, házfelügyelői lakás, közösségi célokat szolgá­ló iroda — és részeinek, köz­ponti berendezéseinek ellenér­tékét, valamint a telekárnak a lakásra jutó hányadát is. Mó­dosították a lakás alapterületé­nek kiszámításánál követendő eljárást és egyszerűbb fogalma­zásban határozták meg, hogy a külön jogszabályok alapján a vevőt megillető szociálpolitikai kedvezmény összegével csök­kenteni kell a lakás eladási árát. Az utóbbi időben több jog­szabály módosította a hat év­vel azelőtt megjelent alapren­deleteket. (MTI) nertől — mondja Laluska Mi- j hály mezőkovácsházi főmérnök. Vajon a sok bába között nem vész-e el a gyerek? Van, ami-» kor igen. Például az említett tőkés exportnál. — Nem akarjuk sajnáltatni magunkat, de kétségtelenül mi vagyunk a rosszabb helyzetben — folytatja a mezőkovácsházi főmérnök. — Tavaly is nekünk kellett dolgozni szabad szom­baton, vasárnap és ünnepnap, hogy pótoljuk a lemaradást, amely egyébként azért követke­zett be, mert Győrből és Érd­ről nem kaptuk meg időben az alkatrészeket. A sok túlóra, pluszmunka következménye a bérszínvonal túllépése lett. Ez pedig köztudottan a részesedést csökkenti, ez esetben vagy 80 ezer forinttal. Imiről telelnek — Jobb helyzetben azért mi sem vagyunk — így az orosházi igazgató. — Nekünk is 15—20 partnerrel kell kooperálnunk, köztük még külföldivel is, az öntvény és a lánc gyártására itthon nem akadt vállalkozó. Ami pedig a pluszmunkát ille­ti, nekünk is volt épp elég dolgunk tavaly, mire a másfél- hónapos lemaradást pótolni tud­tuk. Persze nemcsak a határidővel, hanem a minőséggel is voltak problémák. Ennek súlya ezút­tal azért nagyobb az átlagosnál, mert a nyugati piacra való be­törésről van szó, s nem mind­egy, hogy az első szállítmány után azt mondják-e, köszönik, de többet nem kérnek, vagy újabb megrendelést adnak. — A minőségi kifogásokban mi is ludasok vagyunk — mond­ja önkritikusan a mezőkovács­házi főmérnök. — Nem vettük eléggé komolyan a precizitást... Egy-egy magunk mögött ha­gyott esztendő után számvetést készítünk arról, hogy mit tet­tünk, hogyan dolgoztunk, s egy­úttal a jövőre is meghatározzuk legfőbb feladatainkat. Különösen fontos ez most, amikor befeje­ződött a IV. ötéves terv és meg­kezdődött az V. ötéves tervidő­szak. A múlt hét Téjjféw tartotta meg választmányi ülését a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bé­kés megyei választmánya. Csa­tári Béla, a párt megyei bizott­ságának titkára, a MTESZ me­gyei szervezetének elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, majd Gál István, a szervezet titkára egészítette ki azt az írásos jelen­tést, amely a múlt év munkáját és a tudományos tagegyesületek tevékenységét összegezte. Ered­ményes esztendőt zártak. Olyat, amely rendezvényeivel méltó volt fejlődő megyénkhez. Külö­nösen jól sikerült a műszaki fejlesztési hónap, amelynek szer­vezésében ezúttal első ízben részt vett a TIT megyei. szerve­zete, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezete is. A 68 előadáson, kiállításon és tapasztalatcserén csaknem 4700-an vettek részt, igazolva ezzel, hogy színvonalas, a mű­szaki és gazdasági szakembere­ket érdeklő események közked­veltek. Nos, ezt tovább öregbí­tette a Békéscsabán rendezett Építőipari szállitó- és anyagmoz­gató gépek fejlesztési tendenciái a KGST-államokban című hár­— Mint az a külföldi partner sem, amely a láncokat szállít­ja — egészíti ki az orosházi igazgató. — De szerencsére de­cember 31-re kiment mind a 400 adapter, s erre az évre is ugyanennyit rendeltek. Érdekeltség és felelősség Igen, szerencsére kiment. Ám, hogy ne ismétlődjék meg a ta­valyi eset, a kooperáció javítá­sában van tennivaló. Nemcsak az együttműködés bővítéséről van szó, hanem tartalmának ja­vításáról is. Ami az elsőt ille­ti, ebben már van előrelépés: az idén a békéscsabai gyáregy­ség is bekapcsolódik az adapte­rek gyártásába. Ezzel egy vál­lalat három, nyilván azonosan érdekelt üzeme vesz részt a tő­kés exportot is jelentő prog­ramban. Maradnak a megyén kívüli partnerek, amelyek egy része, a győri és az érdi üzem szintén MEZÖGÉP-vállalat, így tehát a trösztnek kellene érde­keltté tenni ezeket az üzeme­ket a határidő és a minőségi szint tartásában. Ehhez — s az érdekeltség mellett ez az ered­ményes kooperáció másik fel­tétele — az azonos felelősség- érzetre is szükség van. S ez már nemcsak a MEZŐGÉP Tröszt­höz tartozó, hanem a kooperá­cióban részt vevő idegen válla­latokra is érvényes. Befejezésül afféle három kí- vánságosdit játszottunk. Mind­két gyáregység vezetője mást- mást sorolt fel, a harmadik kí­vánságuk viszont azonos volt: lehetőleg mindent házon belül megoldani. Gyorsan el is nevet­ték magukat, mondván, ez az, ami lehetetlen, s épp ezért ta­lálták ki a kooperációt. Seleszt Ferenc más rendezvénysorozat. Azaz, az országos szakmai konferencia, a szocialista országokban gyártott építőipari szállító- és anyagmoz­gató gépek kiállítása, valamint a KGST Építőipari Állandó Bi­zottság szakértőinek ülésszaka. A sikert bizonyítja, hogy a jövő­ben háromévenként, legköze­lebb 1978-ban szintén Békéscsa­ba ad otthont e nemzetközi programnak. Az írásos és a szóbeli beszá­molóból is kitűnt, hogy megyénk műszaki, gazdasági, közgazdasá­gi és természettudományos szak­embereire egyre inkább fennt is felfigyelnek. Kezdeményezéseik nyomán mind rangosabb tudo­mányos és szakmai tanácskozás szervezésével bízzák meg őket. Csak emlékeztetőül néhányat: ezért is rendezhették meg'Békés- csabán az alföldi városok fej­lesztésével kapcsolatos országos rendezvényt. S az sem véletlen, hogy a Magyar Hidrológiai Tár­saság fennállásának 10 éves ju­bileuma alkalmából éppen Gyu­lán tartotta meg országos köz­gyűlését. De említhetjük az Orosházán rendezett országos búzatermesztési ankétot is — az előbbi gondolatok igazolására. S hogy a MTESZ megyei szerve­zete és tudományos tagegyesüle­tei milyen hatékonyan dolgoz­tak, arra íme még néhány adat. Az elmúlt esztendőben 492 kü­lönböző szakmai előadást és ren­dezvényt tartottak, amelyeken csaknem 21 ezer 4O0-an jelen­tek meg. E számok is bizonyítják: a ha­tókör egyre növekszik, mind több műszaki és gazdasági szak­ember tart igényt arra, hogy kerekasztal-rpegbeszéléseken, szakmai előadásokon, tanfolya­mokon gazdagítsa ismereteit, megismerje a tudomány és a technika legújabb vívmányait. A választmányi ülésen — s ez is jó példa az együttműködésre — Perjést János, az SZMT okta­tási bizottságának titkára ismer­tette azokat a tapasztalatokat, amelyeket a műszakiaknak, a mérnököknek és technikusok­nak a szocialista munkaverseny­ben való részvételével kapcso­latban összegyűjtöttek. Bár a vizsgálat csak tíz üzemet és gyá­rat érintett, mégis hasznosítható, gondolkodásra és cselekvésre ösztönző tényeket tárt fel. A tíz gazdálkodó egységben 61 mér­nök és 478 technikus dolgozik. Közülük azonban csak 232-en vesznek részt a szociplista mun­kaversenyben, azaz 43 százalék — szemben a munkások 61 szá­zalékával. És ami szintén figye­lemre méltó: a mérnökök 50 százaléka, a technikusoknak csak 40 százaléka kapcsolódott be a versenybe. Márpedig — ma, amikor szin­te naponta mondjuk: a tudomá­nyos-technikai forradalom kor­szakát éljük — a munkaverseny eredményessége mindinkább megköveteli, hogy egyre több mérnök és technikus segítse, tá­mogassa, szintúgy a szocialista brigádmozgalom és az újítómoz- galom fejlesztését is. Ha valaha szükség volt erre, akkor most; az V. ötéves terv kezdetén, ami­kor a hatékonyság a legfőbb ve­zérelv — azaz a gazdaságos ter­melés, a munka termelékenysé­gének növelése, a messzemenő és ésszerű takarékoskodás anyaggal, pénzzel, energiával és idővel, a termékek minőségének javítása — egyetlen helyen sem mondhatnak le a mérnökök és technikusok cselekvő részvételé­ről, gazdag elméleti és gyakor­lati tapasztalataikról. A vitában felszólalók: Sza­káll Tamás, az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület me­gyei szervezetének titkára, Ván­dor Pál, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei elnöke, Var­ga Imre, a KISZ megyei bizott­ságának titkára, több példával erősítették meg a megye műsza­ki szakemberei iránt támasztott követelményeket. Hangsúlyoz­ták, a jövőben még több gondot kellene fordítani a kutatásokra és kísérletekre, a műszakiak ko­réban az egyéni versenyek ki­bontakoztatására, valamint szű- kebb és tágabb körben haszno­sítható tanulmányok kidolgozá­sára. A választmányi ülésen Ko­vács György, a MTESZ megyei szervezete számvizsgáló bizott­ságának vezetője ismertette ,a bizottság jelentését, majd a ta­nácskozás részvevői az előter­jesztéseket egyhangúlag elfo­gadták. Ezután Csatári Béla adta át a MTESZ elismerő okleveleit azoknak a társadalmi aktívák­nak, akik tavaly példamutatóan részt_ vettek és segítettek az el­nökség, a tudományos tagegye­sületek munkájában. Dr. Uhljár Mihály, Gécs Béla, Hricsoviny; Pál. Bakó Ignác. Tóth István. Pető Lajosné, Murányi Miklós. Deák Antal, Opauszki Györgv Bella Antal. Hartyányi László Kovács György. Miklya László. Baki Imre, Szabó Lajos és Nagy Lajos részesült e kitüntetésben. Podina Pci» A sok bába között ne vesszen el a gyerek! A kooperáció tapasztalatai a MEZŐGÉP-nél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom