Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Á szovjet történettudomány fejlőd A szovjet történettudomány fejlődését napjainkban az alkotó szellem kibontako­zása, szerteágazó kutatói tevé- kenyséi és nem utolsósorban a szintézisre törekvés jellemzi. — Hazánk történetét még az ezer évnél régebbi történések esetében is a források, csakis a források alapján igyekszünk rekonstruálni — mondja Vla­gyimir Pasuto, a történettudo­mányok doktora, aki a Szovjet­unió Történeti Intézetében a kora középkori források kiadásával foglalkozó szektort vezeti. Az irányításával folyó munkát ja­varészt fiatal szakemberekből s álló kollektíva végzi, amelynek tagjainál a „hagyományos” tör­ténészképzés mellett elengedhe­tetlen a filológusi-elemző véna, no meg két-három nyelv isme­rete. Pasuto professzor dolgozószo­bájában vaskos kötetek sorakoz­nak a polcokon. Nagy részüket közvetlen munkatársai vagy az intézetben dolgozó kollégák ír­ták. ö maga pedig annak a ko­ra-középkori Oroszországnak külpolitikájával foglalkozó ér­dekes monográfiának a szerző­je, amelyben sok szó esik az orosz—magyar kapcsolatok kez­deti időszakáról. így aztán nem csoda, hogy beszélgetőpartne rém többször említi, mennyire számít a külföldi kollégák, így a magyar középkorászok segí­tőkészségére. Az utóbbiakkal igen jó a kapcsolata, és ez még szorosabb együttműködéshez ve­zetett a professzor két magyar- országi látogatását követően. E z a kutatóműhely csak az egvik — igaz, jól műkö­dő — része az intézetnek, amelynek Dmitrij Uljanov ut­cai tágas épülete a Világtörté- neti Intézetnek is otthont ad Régészek, etnográfusok és más szakemberek találkozhatnak itt azokkal a vezető szovjet törté nészekkel, akiknek rendszeres tevékenységét, a napi munká­ját gyakorta színesíti egy-egy fontosabb jubileum vagy ehhez hasonló rendkívüli esemény Ilyen volt például 1975. végén a dekabrista felkelés kitörésé­nek 150. évfordulója tiszteleté­re tartott moszkvai emlékülés, amelyet csitai, irkutszki, kije­vi és leningrádi tudományos konferenciák előztek meg. Erre az eseményre már évek óta ké szültek a levéltárosok, a tör ténészek és az irodalmárok egy­aránt. Az előkészítő munkát a közvélemény olyan figyelem mel és érdeklődéssel követte, liogv órák leforgása alatt e1- tűntek a könyvesboltok kiraka­taiból a felkelésről szóló Írá­sok, elsősorban Milica Nyecs- kina akadémikus és a rendkí­vül népszerű Natan Ejdelman frissen megjelent művei. A Történeti Intézetben nem­csak az orosz történelem kima­gasló eseményeivel foglalkoz­nak a tudósok. A közelmúlt­ban, rövid idő leforgása alatt látlak napvilágot olyan nagy­szabású monográfiák, mint Franciaország, Svédország, majd pedig Olaszország története. Ezeknek szerzői természetesen nem egyes történészek, hanem lelkes és tapasztalt kutatókból álló kollektívák, amelyek mun kájukkal kivívták a „honi”, a francia, a svéd, az olasz szak­emberek elismerését is. a kollektív monográfia, mint műfaj egyébként igen népszerű a Szovjetunió­ban. A földrésznyi Szibéria tör­ténetének öt kötetes kiadása egymástól többezer kilométer­nyire dolgozó novoszibirszki, moszkvai és irkutszki kutatók munkáját dicséri. Bizonyára Szibéria páratlan és ma még szinte felmérhetetlen természe ti kincseinek előtérbe kerülése is szerepet játszik abban, hogy észrevehetően növekszik irán ta a történészek érdeklődése, is. A Moszkvában járó magyar történész természetesen felkap­ja a fejét, ha Magyarország történetével foglalkozó szovjet munkáról, kutatóról hall. Jól­eső érzéssel veszi kézbe a há­romkötetes, orosz nyelvű „Ma­gyarország története” vagy a választékos magyarsággal beszé­lő, azerbajdzsán származású Fo- fik Iszlamovnak a századelejei magyar társadalommal és a munkásmozgalommal foglalkozó alapos könyveit. Iszlamov a szovjet történettudomány egy másik fellegvárában, a Szla­visztikai és Balkanisztikai In­tézetben dolgozik, mint főmun­katárs. Itt találkoztunk a világ­szerte ismert és megbecsült II- ja Miller professzorral, aki je­lenleg a XIX. századi orosz— lengyel kapcsolatok feltérképe­zésével foglalkozik. Ebbe a munkába, amelyet a második világháború után csaknem egy­maga végzett, ma már számos tanítványa kapcsolódott be. A külsejében a XIX. századi orosz forradalom demokratákra emlé­keztető, nagyszakállú tudós ar­ca felderült, amikor Magyar- országról kerül szó: őt is egy nemrégi utazás sok élménye, a magyar történészekkel kötött, közös tervekben konkretizálódó barátság köti hozzánk ... zúttal a moszkvai történet- tudomány két műhelyé­ben jártunk csupán. A látottakhoz hasonlóan pezsgő i élet, feszített tempójú tudomá­nyos munka folyik a nagy vá­rosok kutatóintézeteiben és egyetemein is. A szovjet törté­netírás centrumaiként ismert Moszkva, Leningrád, Küev Szaratov és Szverdlovszk mellett az utóbbi években egyre többet hallatnak magukról az ország nemzetiségi köztársaságainak történészei is. Ami pedig a nem­zetközi kapcsolatokat illeti: ép­pen a közelmúltban megtartott San Franciscó-i történész világ- kongresszuson a Jevgenyij Zsu- kov vezette, több mint ötven fős delegáció tagjai bizonyságot tettek arról, milyen magas szin­ten ismerik a világtörténeti kér­dések problematikáját és szak- irodalmát, ezzel is méltó módon képviselve hazájuk tudományát. Dr. Kun Miklós, az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékének adjunktusa Korkérdés telefonon: E PALY A VÁLASZTÓ FIATALOK FIGYELEM! Szakmunkástanulókat vár a BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR 8 általános iskolai végzettséggel: KÖTC-HURKOLOIPARI KONFEKCIÓ SZAKMÁBA. Tanulmányi idő: 2 év. KÖTÖ-HURKOLÓ SZAKMÁBA. Tanulmányi idő: 3 év. Érettségizett lányokat és fiúkat: MECHANIKAI MŰSZERÉSZ SZAKMÁBA. Tanulmányi idő: 2 év. Bővebb felvilágosítást a Békéscsabai Kötöttárugyár személyzeti és oktatási osztálya ad. Hogyan népszerűsítik a mezőgazdasági szakkönyveket? Február: a mezőgazdasági könyvek hónapja. Minden évben megrendezik ezt az eseménysoro­zatot, amely sohasem hangosabb a munkás hétköznapok hangjá­nál. A Mezőgazdasági Könyvki­adó és többi társa ezekben a he_ tekben még több kertészeti, nö- | vénytermesztési, állattenyészté­si, gépesítési és élelmiszeripari könyvet jelentet meg. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a szakkönyv a korszerű termelés eszköze, a mindennapi munka segítője. Talán ezért is csende­sek a mezőgazdasági könyvhó­nap eseményei. Mégis: hogyan és miképpen népszerűsítik eze­ket a könyveket? Erre kértünk választ telefonon: Gyonia. könyvesbolt: — A napokban kaptam meg a könyvcsomagokat. A boltban legtöbben a kisállattenyésztéssel kapcsolatos köteteket, a kerté­szeti naptárat, s más zöldség- és gyümölcstermesztéssel kapcsola. tos témájú köteteket keresnek. Igen sokféle könyvet kaptunk, egyelőre minden igényt ki tu­dunk elégíteni. A gyomai terme­lőszövetkezetekben kis kiállítás­sal egybekötött vásárt rende­zünk. Gyula. „Ady Endre” könyves­bolt: — A művelődési központban február 9-én nyitjuk meg a me- J zőgazdasági könyvek kiállítását. Ebben a hónapban a művelődési központtal közösen több szak- J előadást is tartunk, az előadások időpontja még nem rögzített. Az \ előadások témája a kerti tér- 1 mesztés lesz. A helyi termelő- szövetkezetekben társadalmi munkában könyvet terjesztő ak- 1 MEZŐ GAZDA SÁGI KÖNYV HÓNAP tivistáink még több szakkönyvet kaptak. A kertészeti szakközép- iskola kérésére február 10-ig a tanulók érdeklődésének megfe­lelően összeállított anyagú könyvbemutatót és -vásárt tar­tunk. Ugyancsak kiállítás ég vá. sár van a mi rendezésünkben az eleki községi könyvtárban is. Gádoros, művelődési ház: — Mi a hagyományostól elté­rő módon szeretnénk népszerű­síteni a mezőgazdasági szak könyveket. Ezekben a napokban képzőművészeti kiállítás van a művelődési házban. A tárlatra •igen sokan bejönnek, ezt hasz­náljuk fel a könyvek ajánlására. A ház kertbarát szakköre tagjai segítségével népszerűsítik a kor­szerű gazdálkodás segítőit, a szakkönyveket. Mától vasúti menetrendváltozás A MÁV Szegedi Igazgatóságá­tól kapott tájékoztatás szerint a Kopáncs állomáson folyó pálya­felújítási munkák miatt 1976. február hó 10-től Szeged—Hód­mezővásárhely állomások között két személyszállító vonat menet­rendje megváltozik. A Szegedről 6 óra .3-1 perckor induló 1642. számú vonat Al- győig közlekedik, onnan Hódme­zővásárhelyig vonatpótló autó­buszok szállítják az utasokat. Hódmezővásárhely—Békéscsaba között ismét vonat közlekedik. A Békéscsabáról 15 óra 15 perckor induló 1613. számú vo­nat menetrendszerint Hódmező­vásárhelyig közlekedik, s onnan 17 óra 07 perc helyett, 43 perccel később, 17 óra 50 perckor foly­tatja útját Szegedig, ahová 18 óra 46 perckor érkezik, f A menetrendváltozásról bő­vebb felvilágosítást a vasútállo­mások adnak. Ha persze képletesen, s mű­hely alatt a gyár, a vállalat min­den részlegét értve is, de igaz, hogy a termékre már előállítása közben ráakaszthatnák az árcé­dulát. A termelői s még inkább a fogyasztói árak sűrűn nem fe­jezik ki ugyan a tényleges ráfor­dításokat, de tény: népgazdasági összességben a költségek és a bevételek aránya döntő eleme annak, mennyi jut felhalmozás­ra fogyasztásra. Joggal mutatott rá a párt XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója „Gazdasági terveink teljesítésé­ben fontos szerepük van a ter­melői áraknak. . . . Semmiféle hatékony gazdasági építésről nem beszélhetnénk, ha nem va­lódi, hanem képzelt árakkal dolgoznánk a termelésben.” Ford'ion sorrend Gondolkodásmódunk bizonyos esetekben mechanikus, elvá. lasztja egymástól azt, ami össze­tartozik. Fogyasztóként „drágá­nak” tartjuk a termékek, szolgál­tatások többségét, termelőként viszont berzenkedünk, mert költ­ségcsökkentésre, takarékosságra, az anyagokat, eszközöket jobban hasznosító termekek előállításá­Ki kezdie ? A megtermelt nemzeti jövede­lem 75 százalékát elfogyasztjuk Az idei népgazdasági terv a ter­melői árszínvonal 6.4 százalék'.», a fogyasztói árszint 4,5 százalé­kos emelkedésével számol. Az \ jegyzet „M-2 -es mutató A gépek kihasználása egyfelől attól függ: hány órát dolgoznak, hány órát állnak ilyen-olyan ok­hói egy adott műszakban. Más­felől pedig attól, hogy hány mű. szakban használják ki őket. En­nek az utóbbinak a megfigyelé­se nem igényel különösebb fel- készültséget s bonyolult mérő­műszerek alkalmazását sem te­szi szükségessé. A Hajtóművek, és Festőberen­dezések Békéscsabai Gyárában korábban ez úgy volt, hogy a műszak végén a műhelyek, il­letve csoportok vezetői, egy kü­lön erre a célra összeállított táb­lázatba a termelőgépek „neve” mellé egy függőleges, a javítás alatt állók „neve” mellé egy víz. szintes — és így tovább — vo­nalat húztak. Ezekből a kis vo- nalkákból — Karcsi bácsi meg János szaki striguláiból — a hó­nap végére azután összeállt az „M—2”-es mutató, a gépek mű- szakkihasználásának mutatója. Minden egyszerű és világos volt. Az étet azonban bonyolultabb ennél. Vagy, ha nem, akkor azzá tehető. A békéscsabai hajtómű- gyárba is érkezett a vállalati központból ez év elején egy jó néhány oldalas igazgatói körle­vél, amely részletes előírásokat tartalmazott és pontos leírást adott arról as áj rendszerről, amellyel a gépkihasználásról aa eddiginél finomabb, érzéke­nyebb, tudományosabb képet le­het nyerni. Igaz, nem egy, ha­nem most már gépenként több tíz táblázat segítségével. Karcsi bácsi, meg János maki természetesen nem vonják két­ségbe, hogy az „R*—2”-es muta­tót történetesen ebben az áj rendszerben is ki lehet számítani majd. Csak azt nem értik, mi­ért kell ezek után, ugyanahhoz az eredményhez a megszokott egy két perc helyett órák hosz- szat, a régi egyetlen táblázattal szemben most már nyolcvan táblázatot töltögetniük? Bevallom: én sem értem. (kőváry) • IIIHIIIMMHHIMIHIHIIIIHMimim Ilyen és hasonló tények különö­sebben nem foglalkoztatják az átlagembert, 6 csupán annyit je­gyez meg azokból, amennyit mindennapi élete közvetlenül érzékeltet vele. Rendben van, fogadjuk el, hogy így van ez. Elkerülhetetlen azonban a de szócskával folytatódó eszmefutta­tás. Mert hiszen afelett csak ör­vendezhetünk. hogy ma három­szor annyi villamos energiát használnak fel az iparban vilá­gításra, mint tizenöt esztendővel ezelőtt. Ez a mérleg egyik ser­penyőjébe kerül. A másikba meg az, hogy kihalt műhelycsarnok­ban órákig égnek a lámpák ... Folytathatjuk. Van olyan nagy­üzeme az országnak, g nem is egy, ahol pusztán az évi energiaköltség meghaladja a kétmilliárd forintot! Egy száza­lékos megtakarítás — húszmillió forint! Ki kezdje? Többek kö­zött a gyártmány tervező ener­giakímélő technológiák felkuta­tásával és alkalmazásával. Az anyagbeszerző, olyan félkész­áruk vásárlásával, melyek nem igényelnek további megmunká­lást. A munkás, aki nem hagyja bekapcsolva üresen mormogó gépét. Rossz rosták Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a termékben — az árujelle- gű szolgáltatásban — végső so­ron mindenfajta költség összege, zödik. Az is, ami indokolt, u az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom