Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
Egy téli hétköznap Gerlán Békéscsaba, Békés és Gyűl» városok közelében fekszik, mégis istenháta mögötti falunak tűnik az 1411 lelket számláló Ger- la. Zord, hideg, igazi télies az időjárás, összefüggő fehér hólepel borítja az utcákat, udvarokat, hajnalban mégis nagy a sötétség. Csend honol mindenfelé, amíg valahol meg nem szólal egy kakas s aztán mintegy jeladásra, a község különböző tája. ról visszhangzik a válasz. A lakásokban sorra kigyullad « fény, itt-ott kutyaugatás jelzi, hogy megkezdődött a faluban a megszokott hétköznapi élet. A házigazdák, gazdasszonyok — melyik portán mi a szokás — megkezdik a sertések,, tehenek, baromfiak etetését. Egy-egy portán sertés visít, a gyerekek nagy örömére ma lesz a disznótor. * Virrad. Sorra érkeznek a menetrendszerinti autóbuszok vagy munkásbuszok. Gerléről háromszázan járnak el nap mint nap Békéscsabára, Gyulára, Békésre dolgozni. A békéscsabai Május l.~ Tsz gerlai kerületéből például télire 30 asszonyt és lányt adtak „kölcsön'’ a Békéscsabai Konzervgyárnak, mert odahaza nem trdtak számukra kereseti lehető, seget biztosítani. Sokan járnak a hűtőházba, a Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgépgyárba, a Békési Kosárfonó Üzembe, a Bé- kéuesabai Baromfifeldolgozó Válláraihoz. * Világos nappal á falu újabb arcát fedezheti fel az idegen szemlélő. Feltűnően ,sok az új, villaszerű családi ház. Gerla 1958-ban alakult községgé. A fel- szabadulás előtt a Wenckheim. grófok uradalmában éltek itt legfőbbként cselédek. A földosztás'után Békéscsabáról, Békésről és Dobozról települtek ide olyan családok, akik saját helységükben nem jutottak földhöz. A házhelyeken elsősorban bontott anyagból kezdődött az építkezés. 1960-ban újabb száz házhelyet parcellázott a tanács. Eddig 210 új családi ház épült a községben. A legrégebben épült házakat bővítik, korszerűsítik, hisz az igények Gerlán is állandóan nőnek. sir A község vezetőinek és lakosságának nagy bánatára hosszú hónapok múltán sem töltötték be a tragikus körülmények között elhunyt körzeti orvos állását. Hiába a kétszobás összkomfortos szolgálati lakás, a pályázók igényeit nem elégíti ki. Annak viszont a szülők örültek talán a legjobban, hogy a legújabban felépített háromszobás pedagógus szolgalati lakásba beköltözhet végre Csajági Andrásné tanítónő, férjével és három gyermekével. Az élelmiszer- és iparcikk- boltban, a bisztróban, a presszó, ban nagy a forgalom. 1975-ben ebben a kis községben 14 millió forint forgalmat bonyolított le az ÁFÉSZ. A postahivatal, a takarékpénztár ugyancsak korszerű. A viszonylag fiatal község dina mikus fejlődésére jellemző: minden igényt kielégítő, jól felszerelt óvoda, könyvtár, ifjúsági ház és k ’b áll rendelkezésre. Az Ifjúsági ház további fejlesztésére a helyi tanács és a KISZ megyei bizottság a közeljövőben jelentős összeget fordít. A Moziüzemi Vállalattól viszont joggal várják, hogy az elöregedett gépeket moziban kicseréljék, mivel Gerlán igen nagy a mozilátogatottság. * Estére kelve ismét megjelen nek az autóbuszok, hazahozzák a munkából a szülőket, a testve reket, a gyermekeket. Ilyenkor benépesül a presszó, megkezdődik a szomszédolás, elmondják egymásnak a falun kívül szerzett tapasztalatokat. Mostanában egyre több szó esik arról is, hogy az ÉRDÉRT szörpalap- anyag-feldolgozó üzemet létesít Gerlán, később Cola-üaemet ren. deznek be. s néhány édesanya helyben kaphat majd állandó munkát. ' Ary Rosa Kiállítás a puszták életéből A Kiskunsági Nemzeti Park kunszcntmikiósi tájegysége új létesítménnyel gyarapodott. A Nemzeti Park Baráti Köre, tár sadalmi munkával, egy romos épület helyreállításával létrehozta a kiskunsági szikes puszta élővilágát és múltját bemutató állandó kiállítást. Képünkön a pásztorélet tárgyi emlékeit bemulaló eredeti tárgyak egy részlete látható. (MTI Fotó — Karáth Imre felv. — KS) Ezermesterbolt Újkígyóson Nem javult a szolgáltatás — Hat kisiparos szüntette meg a tevékenységét Az elmúlt napokban tartott , ülést Újkígyóson a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A testület két fontos téma megvitatását tűzte napirendjére. Először az ipari ellátottságot, a kisiparosok helyzetét, tevékenységét értékelték. Sajnálattal állapították meg, hogy sem a helyi ÁFÉSZ, sem a termelőszövetkezet nem tudta az elmúlt évben tovább-bővíleni szolgáltatásainak körét. Sőt a termelőszövetkezetet ért nagy elemi osapás következtében még A tárgyalóteremből Kiszemelték az áldozatot A napokban hozott ítéletet a békéscsabai Városi Bíróság Kiss Benedek, Medgyesbodzás, Tanya 122., és Karsai Csaba, Telekgerendás Tanya 466. szám alatti lakosok bűnügyében. Kiss Benedek. fiatal kora ellenére volt már büntetve, mégpedig lopás miatt. Szabadulása után az építőiparban helyezkedett el. A níúlt év november 5-én négy órakor Békéscsabára utazott. A MÁV-állomáson ismerkedett meg a 19 éves Karsai Csabával. Együtt italoztak az étteremben. Kiss fizetett, mivel Kársainál nem volt pénz. A végén Kiss pénztárcája is alaposan megcsappant. Elhatározták, valami úton-módon pénzt szereznek. A vasútállomás nagycsarnokában tartózkodott F. Lajos. Az egyik fűtőtestnél állt. A két fiatalember alaposan szemügyre vette. Majd Karsai azt indítványozta. hogy hívják ki az állomás előtti térre, verjék meg és vegyék el tőle a pénzt. Kiss egyetértett vele, s azonnal cselekedett. Udvariasan megkérte a sértettet, hogy kövesse a 19-esek tőrére, mert beszélni akar vele. F. Lajos gyanútlanul követte, a kijáratnál azonban megkérdezte, hogy mit akar tőle a fiatalember. Kitérő választ kapott. A téren egy pádon Karsai már várt rájuk,. Oda ültek ők is. A sértett nem tudta, mire vélni a dolgot, ismét megkérdezte, ml az a fontos megbeszélni való. Mivel feletetet nem kapott, felállt, hogy visszamegy az állomásra. Ekkor Kiss hátrarántotta a padra, arcába sújtott öklével. Karsai is j ütött. A sértett leesett a földrg. j Arra már nem volt idejük, hogy i elvegyék a pénztárcáját. Egy | férfi észrevette őket, s a sértett segítségére sietett. A két vádlót-! tat a rendőrség hamarosan letartóztatta. A városi bíróság Kiss Benedeket és Karsai Csabát társtettesként elkövetett rablás kísérlete miatt egy-egy év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letölteniük. A két vádlott enyhítésért fellebbezett. —d i csökkent is az általuk nyújtott ipapri szolgáltatás. A tavalyi év- V>2n a nagyközség területén 41 kisiparos tevékenykedett, közülük 24 főfoglalkozásban. Mellettük a Békéscsabai Vegyesipari Klsz kihelyezett fodrász- és cipészrészleget is üzemeltetett, bár tevékenységük nem volt jelentős. Az elmúlt évben nem hogy előrelépés történt volna a szolgáltatásokkal, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenés volt tapasztalható, ugyanis tavaly 6 kisiparos szüntette meg tevékenységét. A legrosszabb a helyzet az építőiparban, ahonnan 4 kisiparos adta vissza engedélyét Kevés az a vigasz, hogy végre már egy férfiszabó van a községben, aki igaz, csak melléktevékenységben, de . gyakorolja az ipart. Ami viszont a jövőre nézve örvendetes, az a kisiparosok átlagéletkora. Ez kedvező fejlődést mutat, hisz többségük 40 éven aluli. Képzettségük ellen sem lehet különösebb kifogás, mert közülük 14 mestervizsgával rendelkezik. Érdekes határozati javaslat is született. A vb utasította a szak- igazgatási szervet, hogy a törvényes lehetőségeken belül segítse elő azoknak a kérelmezőknek az ügyét, akik ipari tevékenységet akarnak végezni a lakosság ellátásában. A végrehajtó bizottság felkérte az ÁFÉSZ-t és a helyi Aranykalász Termelőszövetkezetet, hogy segítsék tagjaikat, kéziszerszámok és kézi kisgépek kölcsönzésével. Kérik az ÁFÉSZ-t. hogy mérje fel egy ezermesterbolt létesítésének feltételeit és annak üzemeltetését. A testület ugyanekkor vitatta meg a sütőipari vállalat helyi üzemének tevékenységét. Megfelelőnek mondható a kenyér mellett a péksüteménnyel való ellátás is, amelyből naponta elegendő mennyiség és választék kerül a község boltjaiba. tó. Közélet és demokratizmus a Gagarin Szocialista Brigádban — Kftzcletiscg? Zsombok lnne. a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat Gagarin nevét viselő önkormányzati szocialista brigádjának a vezetője töpreng a kérdésen, miközben őszülő haját simogatja. — Nézze, tudom, hogy nem valamiféle brossúraszöveget vár tőlem, hanem egyszerűen úgy, ahogy mi munkások látjuk, érezzük. A beleszólás lehetősége megvan, véleményt mondhatunk szőkébb vagy tágabb környezetünkben, az ország, a ko zöeség dolgairól. — S ez elegendő? — Semmiképpen sem. A lehe- tőségekekl élni kell. Ha ez mindennapi tevékenységünk részévé válik, ha igényeljük, ötletekkel, javaslatokkal élünk a munkahelyünkön, esetleg a lakókörzetünkben. bármilyen fórumon, az már közéletiség. — Van ennek foganatja? — Hallottam én is olyan vezetőkről, akik természetesnek tartják, hogy a párt, a kormány nyíltan, őszintén beszél az ország gondjairól, a meglevő problémáikról, ők maguk viszont a saját házuk táján óvatoskodnak, méricskélnek, magyarul: nem tájékoztatják a munkásokat a helyi gondokról. — Az IKV-nál nem így van? — Most megint megfogott De megpróbálom kivágni magam. A mi brigádunk 1974. január elsején alakult. Tizennégyen vagyunk. nyolc kőműves és hat segédmunkás. Közülük tízen vállalták az „együtt sírást és az együtt nevetést”. Vagyis az önkormányzattal járó felelősséget és az erkölcsi, anyagi elismerést. Az új brigádtagokat mi vesszük fel. Három hónap után döntünk, befogadjuk-e, vagy sem. Mi osztjuk el a jutalmakat, a brigádpénzt, fizetésemelésnél saját magunk mérlegeljük: ki mennyit kapjon, önálló fegyelmi jogkörünk van. Garancialevelet adunk a munkánkról. Aki hanyagul, rosszul dolgozik, saját magának kell kijavítania, ingyen, munkaidő után. Felelősséget vállalunk magunkért és a vállalatért is. Kérdezem én, ha a vállalat vezetői titkolóznának előttünk, hogyan lehetne mindez valóság? — Mégis, ki a kezdeményezd, a munkás, vagy a vállalat? — Az önkormányzati brigádok előre megkapják az igazgatói tanácsülés anyagát, aztán vitatkozhatnak rajta. Elmondhatják véleményüket a brigádvezetőnek, vagy éppen annak, aki részt vesz ezen az ülésen. Mióta megvan ez a lehetőségünk, gondolkodóbb, kritikusabb emberek vagyunk, s ettől úgy érezzük, most még több a közünk a vállalathoz, az országhoz, mint bármikor előtte. Kemény ez a kérdezz-felelek játék. Az öltözőnek berendezett pincében, ahol beszélgetünk, egyébként is meleg van. Zsombok Imre néha megáll a beszédben, töpreng, majd ismét nekilendül. Biztatja Nagy Lajost, mondja csak, hiszen neki is lehet véleménye. — Amikor először ültem az igazgatói tanácsban, mérnökök, közgazdászok között, azt hittem, meg sem .tudok majd mukkanni. Hiába dolgozom a vállalatnál 17 éve. hiába kaptam kétszer Kiváló Dolgozó jelvényt és hiába vagyok szakszervezeti bizalmi, elfogott a szorongás. Cselédember voltam sokéig, azok a régi emlékek megbénítottak néhány pillanatig, aztán felengedtem és még vitatkoztam is. — Miről? — Emlékszem, *r István király téri bérházakat újítottuk fel. Tél volt. A technikusok által megadott munkaóra nem volt elegendő, csúsztunk a határidővel. Nem akarták elismerni, hogy hibás a számítás. Végül mégis nekünk lett igazunk. — Csak enuyiből áll a közéletiség? őszinte leszek: nem az elnevezések a fontosak, hanem az, ki mennyit tesz az emberekért. Tizenöt éve vagyok párttag, ugyanennyi ideje képviselem munkatársaim érdekeit a szak- szervezetben. Gyakran hall, olvas az ember a közélettségről, a demokratizmusról, vagy éppen a bürokráciáról. — Hogy kerül ide a bürokrácia? — A napokban itt az öltözőben valaki felvetette, hogy mi lesz a fiatalokkal, az alkalmazottak létszámstopja miatt. Mi lenne? Oda mennek majd dolgozni, ahol szükség lesz rájuk. Engem mindig feldühít, ha valakitől azt hallom: „Igyekezz, fiam, hogy többre vidd, mint az apád.” Mi az, hogy többre vinni? Jó szakmunkásnak lenni az semmi? Három gyerekem van, mindnyájan leérettségiztek, az egyik lakatos, a másik földmérő, a lányom meg laboráns. Csak tudnám, miért szégyellik egyesek a fizikai munkát? A Gagarin Szocialista Brigádnak zöldkoszorús jelvény« van, de a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben elért előkelő helyezésükért (harmadikok lettek) az idén elnyerhetik az ezüst fokozatot. Ha úgy dolgoznak, mint eddig, erre minden lehetőségük megvan. — Nem altarjuk feladni „pozíciónkat” — bizonygatja a brigádvezető. Ha ugyanis nem érjük el a 240 pontot, elveszítjük az önkormányzati jellegünket. Továbbra is részt szeretnénk venni a vállalati döntések meghozatalában a demokratizmus kiszélesítésében. — Mit valósítottak meg eddig a javaslataikból? — Sok mindent. Például a munkások kezdeményezték, hogy a nehéz fizikai munka megkönnyítésére vásároljon a vállalat kisgépeket. Aztán itt van a bontott anyagok újbóli felhasználása. Kíméletes munkával megmentjük a parkettát, az ablak- és ajtókereteket. Sz jó a vállalatnak és nekünk is. Ugyanis, a régi anyagok értékének nyolc százalékát a brigád kapja, mint jutalmat, belőle 3 százalék pedig azé a munkásé, aki dolgozott vele. így milliós értékeket lehet megmenteni. —Hallottam, hogy a munkások ellenőriznek is? — Igen. Nemrégiben fogadta el az igazgatótanács, hogy a munkásokat is bevonják az ellenőrzésbe — mondja Mezei Ferenc betanított munkás. A belsőellenőrrel és az osztályvezetőkkel együtt az önkormányzati brigádvezetők végigjárják a munkaterületeket, észrevételeiket együttesen tárják a vállalat vezetői elé. • • • Közéletiség és demokratizmus. Egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Sokat és sokaknak kell erről beszélnünk, beavatva ebbe a társadalom minden tenni kész emberét. Mert hasznos cselekvésre csak az képes, aki tudja, mi a tennivaló. Seres Sándor
