Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

Egy téli hétköznap Gerlán Békéscsaba, Békés és Gyűl» városok közelében fekszik, még­is istenháta mögötti falunak tű­nik az 1411 lelket számláló Ger- la. Zord, hideg, igazi télies az időjárás, összefüggő fehér hóle­pel borítja az utcákat, udvaro­kat, hajnalban mégis nagy a sö­tétség. Csend honol mindenfelé, amíg valahol meg nem szólal egy kakas s aztán mintegy jel­adásra, a község különböző tája. ról visszhangzik a válasz. A lakásokban sorra kigyullad « fény, itt-ott kutyaugatás jelzi, hogy megkezdődött a faluban a megszokott hétköznapi élet. A házigazdák, gazdasszonyok — melyik portán mi a szokás — megkezdik a sertések,, tehenek, baromfiak etetését. Egy-egy por­tán sertés visít, a gyerekek nagy örömére ma lesz a disznótor. * Virrad. Sorra érkeznek a me­netrendszerinti autóbuszok vagy munkásbuszok. Gerléről három­százan járnak el nap mint nap Békéscsabára, Gyulára, Békésre dolgozni. A békéscsabai Május l.~ Tsz gerlai kerületéből például télire 30 asszonyt és lányt adtak „kölcsön'’ a Békéscsabai Kon­zervgyárnak, mert odahaza nem trdtak számukra kereseti lehető, seget biztosítani. Sokan járnak a hűtőházba, a Békéscsabai Forgá­csoló- és Szerszámgépgyárba, a Békési Kosárfonó Üzembe, a Bé- kéuesabai Baromfifeldolgozó Vál­láraihoz. * Világos nappal á falu újabb arcát fedezheti fel az idegen szemlélő. Feltűnően ,sok az új, villaszerű családi ház. Gerla 1958-ban alakult községgé. A fel- szabadulás előtt a Wenckheim. grófok uradalmában éltek itt legfőbbként cselédek. A földosz­tás'után Békéscsabáról, Békés­ről és Dobozról települtek ide olyan családok, akik saját hely­ségükben nem jutottak földhöz. A házhelyeken elsősorban bon­tott anyagból kezdődött az épít­kezés. 1960-ban újabb száz ház­helyet parcellázott a tanács. Ed­dig 210 új családi ház épült a községben. A legrégebben épült házakat bővítik, korszerűsítik, hisz az igények Gerlán is állan­dóan nőnek. sir A község vezetőinek és lakos­ságának nagy bánatára hosszú hónapok múltán sem töltötték be a tragikus körülmények között elhunyt körzeti orvos állását. Hiába a kétszobás összkomfor­tos szolgálati lakás, a pályázók igényeit nem elégíti ki. Annak viszont a szülők örültek talán a legjobban, hogy a legújabban felépített háromszobás pedagó­gus szolgalati lakásba beköltöz­het végre Csajági Andrásné ta­nítónő, férjével és három gyer­mekével. Az élelmiszer- és iparcikk- boltban, a bisztróban, a presszó, ban nagy a forgalom. 1975-ben ebben a kis községben 14 millió forint forgalmat bonyolított le az ÁFÉSZ. A postahivatal, a taka­rékpénztár ugyancsak korszerű. A viszonylag fiatal község dina mikus fejlődésére jellemző: min­den igényt kielégítő, jól felsze­relt óvoda, könyvtár, ifjúsági ház és k ’b áll rendelkezésre. Az If­júsági ház további fejlesztésére a helyi tanács és a KISZ megyei bizottság a közeljövőben jelen­tős összeget fordít. A Moziüzemi Vállalattól viszont joggal várják, hogy az elöregedett gépeket moziban kicseréljék, mivel Ger­lán igen nagy a mozilátogatott­ság. * Estére kelve ismét megjelen nek az autóbuszok, hazahozzák a munkából a szülőket, a testve reket, a gyermekeket. Ilyenkor benépesül a presszó, megkezdő­dik a szomszédolás, elmondják egymásnak a falun kívül szer­zett tapasztalatokat. Mostaná­ban egyre több szó esik arról is, hogy az ÉRDÉRT szörpalap- anyag-feldolgozó üzemet létesít Gerlán, később Cola-üaemet ren. deznek be. s néhány édesanya helyben kaphat majd állandó munkát. ' Ary Rosa Kiállítás a puszták életéből A Kiskunsági Nemzeti Park kunszcntmikiósi tájegysége új létesítménnyel gyarapodott. A Nemzeti Park Baráti Köre, tár sadalmi munkával, egy romos épület helyreállításával létre­hozta a kiskunsági szikes pusz­ta élővilágát és múltját bemu­tató állandó kiállítást. Képün­kön a pásztorélet tárgyi emlé­keit bemulaló eredeti tárgyak egy részlete látható. (MTI Fotó — Karáth Imre felv. — KS) Ezermesterbolt Újkígyóson Nem javult a szolgáltatás — Hat kisiparos szüntette meg a tevékenységét Az elmúlt napokban tartott , ülést Újkígyóson a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A testület két fontos téma megvi­tatását tűzte napirendjére. Elő­ször az ipari ellátottságot, a kis­iparosok helyzetét, tevékenysé­gét értékelték. Sajnálattal állapították meg, hogy sem a helyi ÁFÉSZ, sem a termelőszövetkezet nem tudta az elmúlt évben tovább-bővíle­ni szolgáltatásainak körét. Sőt a termelőszövetkezetet ért nagy elemi osapás következtében még A tárgyalóteremből Kiszemelték az áldozatot A napokban hozott ítéletet a békéscsabai Városi Bíróság Kiss Benedek, Medgyesbodzás, Tanya 122., és Karsai Csaba, Telekge­rendás Tanya 466. szám alatti la­kosok bűnügyében. Kiss Benedek. fiatal kora elle­nére volt már büntetve, még­pedig lopás miatt. Szabadulása után az építőiparban helyez­kedett el. A níúlt év november 5-én négy órakor Békéscsabára utazott. A MÁV-állomáson is­merkedett meg a 19 éves Karsai Csabával. Együtt italoztak az ét­teremben. Kiss fizetett, mivel Kársainál nem volt pénz. A vé­gén Kiss pénztárcája is alaposan megcsappant. Elhatározták, va­lami úton-módon pénzt szerez­nek. A vasútállomás nagycsar­nokában tartózkodott F. Lajos. Az egyik fűtőtestnél állt. A két fiatalember alaposan szemügyre vette. Majd Karsai azt indítvá­nyozta. hogy hívják ki az állo­más előtti térre, verjék meg és vegyék el tőle a pénzt. Kiss egyetértett vele, s azonnal cse­lekedett. Udvariasan megkérte a sértettet, hogy kövesse a 19-esek tőrére, mert beszélni akar vele. F. Lajos gyanútlanul követte, a kijáratnál azonban megkérdez­te, hogy mit akar tőle a fiatal­ember. Kitérő választ kapott. A téren egy pádon Karsai már várt rájuk,. Oda ültek ők is. A sértett nem tudta, mire vélni a dolgot, ismét megkérdezte, ml az a fon­tos megbeszélni való. Mivel fe­letetet nem kapott, felállt, hogy visszamegy az állomásra. Ekkor Kiss hátrarántotta a padra, ar­cába sújtott öklével. Karsai is j ütött. A sértett leesett a földrg. j Arra már nem volt idejük, hogy i elvegyék a pénztárcáját. Egy | férfi észrevette őket, s a sértett segítségére sietett. A két vádlót-! tat a rendőrség hamarosan letar­tóztatta. A városi bíróság Kiss Bene­deket és Karsai Csabát társtet­tesként elkövetett rablás kísér­lete miatt egy-egy év szabad­ságvesztésre ítélte. Mellékbünte­tésként egy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letölteniük. A két vádlott eny­hítésért fellebbezett. —d i csökkent is az általuk nyújtott ipapri szolgáltatás. A tavalyi év- V>2n a nagyközség területén 41 kisiparos tevékenykedett, közü­lük 24 főfoglalkozásban. Mellet­tük a Békéscsabai Vegyesipari Klsz kihelyezett fodrász- és ci­pészrészleget is üzemeltetett, bár tevékenységük nem volt jelentős. Az elmúlt évben nem hogy elő­relépés történt volna a szolgálta­tásokkal, hanem éppen ellenke­zőleg, csökkenés volt tapasztal­ható, ugyanis tavaly 6 kisiparos szüntette meg tevékenységét. A legrosszabb a helyzet az építő­iparban, ahonnan 4 kisiparos ad­ta vissza engedélyét Kevés az a vigasz, hogy végre már egy férfiszabó van a község­ben, aki igaz, csak melléktevé­kenységben, de . gyakorolja az ipart. Ami viszont a jövőre néz­ve örvendetes, az a kisiparosok átlagéletkora. Ez kedvező fejlő­dést mutat, hisz többségük 40 éven aluli. Képzettségük ellen sem lehet különösebb kifogás, mert közülük 14 mestervizsgával rendelkezik. Érdekes határozati javaslat is született. A vb utasította a szak- igazgatási szervet, hogy a törvé­nyes lehetőségeken belül segítse elő azoknak a kérelmezőknek az ügyét, akik ipari tevékenységet akarnak végezni a lakosság el­látásában. A végrehajtó bizott­ság felkérte az ÁFÉSZ-t és a helyi Aranykalász Termelőszö­vetkezetet, hogy segítsék tagjai­kat, kéziszerszámok és kézi kis­gépek kölcsönzésével. Kérik az ÁFÉSZ-t. hogy mérje fel egy ezermesterbolt létesítésének fel­tételeit és annak üzemeltetését. A testület ugyanekkor vitatta meg a sütőipari vállalat helyi üzemének tevékenységét. Megfe­lelőnek mondható a kenyér mel­lett a péksüteménnyel való ellá­tás is, amelyből naponta elegen­dő mennyiség és választék kerül a község boltjaiba. tó. Közélet és demokratizmus a Gagarin Szocialista Brigádban — Kftzcletiscg? Zsombok lnne. a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat Gagarin nevét viselő önkormányzati szo­cialista brigádjának a vezetője töpreng a kérdésen, miközben őszülő haját simogatja. — Nézze, tudom, hogy nem valamiféle brossúraszöveget vár tőlem, hanem egyszerűen úgy, ahogy mi munkások látjuk, érezzük. A beleszólás lehetősége megvan, véleményt mondha­tunk szőkébb vagy tágabb kör­nyezetünkben, az ország, a ko zöeség dolgairól. — S ez elegendő? — Semmiképpen sem. A lehe- tőségekekl élni kell. Ha ez min­dennapi tevékenységünk részé­vé válik, ha igényeljük, ötletek­kel, javaslatokkal élünk a mun­kahelyünkön, esetleg a lakókör­zetünkben. bármilyen fórumon, az már közéletiség. — Van ennek foganatja? — Hallottam én is olyan ve­zetőkről, akik természetesnek tartják, hogy a párt, a kormány nyíltan, őszintén beszél az or­szág gondjairól, a meglevő prob­lémáikról, ők maguk viszont a saját házuk táján óvatoskodnak, méricskélnek, magyarul: nem tájékoztatják a munkásokat a helyi gondokról. — Az IKV-nál nem így van? — Most megint megfogott De megpróbálom kivágni magam. A mi brigádunk 1974. január else­jén alakult. Tizennégyen va­gyunk. nyolc kőműves és hat se­gédmunkás. Közülük tízen vál­lalták az „együtt sírást és az együtt nevetést”. Vagyis az ön­kormányzattal járó felelősséget és az erkölcsi, anyagi elismerést. Az új brigádtagokat mi vesszük fel. Három hónap után döntünk, befogadjuk-e, vagy sem. Mi osztjuk el a jutalmakat, a bri­gádpénzt, fizetésemelésnél saját magunk mérlegeljük: ki mennyit kapjon, önálló fegyelmi jogkö­rünk van. Garancialevelet adunk a munkánkról. Aki hanyagul, rosszul dolgozik, saját magának kell kijavítania, ingyen, munka­idő után. Felelősséget vállalunk magunkért és a vállalatért is. Kérdezem én, ha a vállalat ve­zetői titkolóznának előttünk, ho­gyan lehetne mindez valóság? — Mégis, ki a kezdeményezd, a munkás, vagy a vállalat? — Az önkormányzati brigádok előre megkapják az igazgatói tanácsülés anyagát, aztán vitat­kozhatnak rajta. Elmondhatják véleményüket a brigádvezető­nek, vagy éppen annak, aki részt vesz ezen az ülésen. Mióta meg­van ez a lehetőségünk, gondol­kodóbb, kritikusabb emberek vagyunk, s ettől úgy érezzük, most még több a közünk a vál­lalathoz, az országhoz, mint bár­mikor előtte. Kemény ez a kérdezz-felelek játék. Az öltözőnek berendezett pincében, ahol beszélgetünk, egyébként is meleg van. Zsom­bok Imre néha megáll a beszéd­ben, töpreng, majd ismét neki­lendül. Biztatja Nagy Lajost, mondja csak, hiszen neki is le­het véleménye. — Amikor először ültem az igazgatói tanácsban, mérnökök, közgazdászok között, azt hittem, meg sem .tudok majd mukkanni. Hiába dolgozom a vállalatnál 17 éve. hiába kaptam kétszer Ki­váló Dolgozó jelvényt és hiába vagyok szakszervezeti bizalmi, elfogott a szorongás. Cselédem­ber voltam sokéig, azok a régi emlékek megbénítottak néhány pillanatig, aztán felengedtem és még vitatkoztam is. — Miről? — Emlékszem, *r István ki­rály téri bérházakat újítottuk fel. Tél volt. A technikusok ál­tal megadott munkaóra nem volt elegendő, csúsztunk a határidő­vel. Nem akarták elismerni, hogy hibás a számítás. Végül mégis nekünk lett igazunk. — Csak enuyiből áll a közéle­tiség? őszinte leszek: nem az elne­vezések a fontosak, hanem az, ki mennyit tesz az emberekért. Tizenöt éve vagyok párttag, ugyanennyi ideje képviselem munkatársaim érdekeit a szak- szervezetben. Gyakran hall, ol­vas az ember a közélettségről, a demokratizmusról, vagy éppen a bürokráciáról. — Hogy kerül ide a bürok­rácia? — A napokban itt az öltöző­ben valaki felvetette, hogy mi lesz a fiatalokkal, az alkalma­zottak létszámstopja miatt. Mi lenne? Oda mennek majd dol­gozni, ahol szükség lesz rájuk. Engem mindig feldühít, ha vala­kitől azt hallom: „Igyekezz, fiam, hogy többre vidd, mint az apád.” Mi az, hogy többre vin­ni? Jó szakmunkásnak lenni az semmi? Három gyerekem van, mindnyájan leérettségiztek, az egyik lakatos, a másik földmé­rő, a lányom meg laboráns. Csak tudnám, miért szégyellik egye­sek a fizikai munkát? A Gagarin Szocialista Brigád­nak zöldkoszorús jelvény« van, de a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaversenyben elért előkelő helyezésükért (harmadi­kok lettek) az idén elnyerhetik az ezüst fokozatot. Ha úgy dol­goznak, mint eddig, erre minden lehetőségük megvan. — Nem altarjuk feladni „po­zíciónkat” — bizonygatja a bri­gádvezető. Ha ugyanis nem ér­jük el a 240 pontot, elveszítjük az önkormányzati jellegünket. Továbbra is részt szeretnénk venni a vállalati döntések meg­hozatalában a demokratizmus kiszélesítésében. — Mit valósítottak meg eddig a javaslataikból? — Sok mindent. Például a munkások kezdeményezték, hogy a nehéz fizikai munka megkönnyítésére vásároljon a vállalat kisgépeket. Aztán itt van a bontott anyagok újbóli felhasználása. Kíméletes mun­kával megmentjük a parkettát, az ablak- és ajtókereteket. Sz jó a vállalatnak és nekünk is. Ugyanis, a régi anyagok értéké­nek nyolc százalékát a brigád kapja, mint jutalmat, belőle 3 százalék pedig azé a munkásé, aki dolgozott vele. így milliós értékeket lehet megmenteni. —Hallottam, hogy a munká­sok ellenőriznek is? — Igen. Nemrégiben fogadta el az igazgatótanács, hogy a munkásokat is bevonják az el­lenőrzésbe — mondja Mezei Fe­renc betanított munkás. A belső­ellenőrrel és az osztályvezetők­kel együtt az önkormányzati brigádvezetők végigjárják a munkaterületeket, észrevételei­ket együttesen tárják a vállalat vezetői elé. • • • Közéletiség és demokratizmus. Egymástól elválaszthatatlan fo­galmak. Sokat és sokaknak kell erről beszélnünk, beavatva ebbe a társadalom minden tenni kész emberét. Mert hasznos cselek­vésre csak az képes, aki tudja, mi a tennivaló. Seres Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom