Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1576. FEBRUÁR 13., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM MA ELINDULT MOSZKVÁBA AZ IDEI EL3Ö KÜLÖNVONAT BÉKÉSCS ABÄRÖL (3. oldal) A NÉPEK BARÁTSÁGÁNAK , ÁPOLÁSA A LEGSZENTEBB KÖTELESSÉGÜNK (1. oldal) fi gazda felelősségével Biszka Béla látogatása megyénkben Százával, ezrével találkozni napjaink jellegzetesen mai em­berével: olyannal, aki nemcsak a maga posztján áll helyt tudá­sa, ereje legjavát adva, hanem szenvedélyesen akarja az újat, vitatkozik, bírál, jobb célra ve_ zetőbb utakat keres nemcsak a maga, hanem a köz javára. A felelősségtudat nem hagy nyug­tot neki. Nem mondja, de így van: vannak álmatlan éjszakái, nyugtalan ébredései, szórakozás­ra, felüdülésre szánt órái, ami­kor nem egyszerűen az egyéni gondok kerítik hatalmukba, ha­nem visszatérően az, hogyan le­hetne jobban, gyümölcsözőbben munkálkodni. Fő a feje azért, milyen lesz az új ötéves terv rajtja, hogyan, miként lehetne többet tenni azért, hogy már az első, nem is könnyűnek ígérke­ző esztendőben — sportnyelven szólva — minél kevesebb neki­futás után biztonságosan „ugor­juk át a lécet”. Az ilyen ember nemcsak akar­ja, hanem teszi is a többet, a jobbat. Nem egyszerűen csak dolgozik, hanem felelősséggel munkálkodik. Felelősségérzete pedig nem. az egyéni, még csak nem is a szűkebb munkahelyi, hanem a szó legnemesebb értel­mében vett közösségi érdekekig terjed. Alti erre a fokra eljutott, azt nem tudják elgáncsolni, el­bátortalanítani, kiábrándítani a fejlődésünkkel szükségsze­rűen együtt járó nehézsé­gek, sikertelenségek, esetle­ges kitérők sem. ö az, aki ön­feledten tud örülni a sikerek­nek, de mélységesen felháborít­ják a hibák, a butaságok, az igazságtalanságok. Szenvedélye­sen szól minden ellen, ami gyen­gíti vagy. elmossa a tömegek fe­lelősségtudatát, szól minden olyan ellen, ami derűsebbnek ígérkező holnapjainkra felhő­árnyékot vet. Ö az és sokan má­sok, akiknek példája lendületet ad a munkához, a szocialista közgondolkozás tömegméretűbo kialakításához. Nem könnyű a dolguk! Ugyan­is léteznek olyan tényezők, ame­lyek rögöt vetnek a szocialista építés szekere elé és mitagadás, visszahúzó erőként hatnak a szocialista közgondölkozás és fe­lelősségtudat kialakításában. Mi­ről is van szó? Arról, hogy a kis­polgári önzés még százezreket tart rabságban, zár be az egyéni érdek szűk csigaházába — és sajnos, az elmúlt évek során ez a tendencia mintha nem gyen­gült volna. Az önzés azonban nem csak anyagi természetű, ön­ző az az ember is, aki a felelős­ségtől félrehúzódik, mondván: hadd csinálják mások, én nem ártani magam bele a dolgok­ba... Akadnak olyanok is, akik az effajta nyárspolgári önzést meg az anyagi természetűt is úgy tüntetik fel, mint örök em­beri tulajdonságot. Ám százez­rek példáját igazolja szocialista építésünk rövid története, hogy a mi társadalmunk embere, ha kitérőkkel és ellentmondások­kal, olykor buktatókkal is, d« törvényszerűen rálépett és rá­lép arra az útra, amely az egyéni érdek szűk erecskéjéből indulva végül is a közösségi élet óceánjába torkoll. Hiba lenne megfeledkeznünk azonban arról, hogy az önzésen kívül vannak még más olyan tényezők is, amelyek a szocia­lista felelősségtudat erősödése ellen hatnak. A hibák, a gyen­geségek az egyéni és társadalmi igazságtalanságok megtűrése, elhallgatása, semmibe vevése nemcsak nagy anyagi kárt, ha­nem erkölcsit is okoz: sokat vethetnek vissza a közönybe, az érdektelenségbe, elaltathatja bennük a már-már ébredező, bontakozó felelősségtudatot. A hibák megtűrése, a bírálat el­fojtása elleni küzdelem ezért is erkölcsi kötelessége mindenki­nek, aki szívügyének tartja, hogy mind többen érezzenek felelősséget elképzelt és felvá­zolt jövőnk megvalósulásáért. Tehát naponta fel kell ten­nünk magunkban a kérdést: építünk-e eléggé az emberek szocialista felelősségtudatára? Merünk-e támaszkodni a dol­gozókra, amikor — mint most is, új ötéves tervünk kezdetén — felelősségteli dolgokban kell dönteni? Bízunk-e eléggé ab­ban, hogy ma már önállóbban, odaadással és felelősségteljeseb­ben tudnak véleményt nyilvá­nítani a fogósnak ígérkező kér­désekben is az emberek. Meg­értjük-e, hogy az ügyért buz- golkodó ember csak akkor tud szocialista értelemben vett fe­lelősséget érezni, vállalni, ha felelőssége nemcsak a munka­darabra, az egyenes sorú vetés­re, a számoszlopok összeadásá­nak precizitására korlátozódik? Nem mindig, s nem egyértel­műen! Pedig miről van szó? Arról, hogy a mi társadalmunk nem ismerhet olyan munka- megosztást. amely szerint a dol­gozó ember felelőssége csak a munkadarabig terjed, s ami azon túl van, az már a „pa­rancsnoki” posztokon levők dolga. Nem mond ez ellent an­nak sem, hogy mindenki első­sorban a rábízott munkáért fe­lelős. Nem mond, mert ez az első és legfontosabb, mert min­denki a maga helyén, a maga tevékenységéért tartozik első­sorban számadással. De hacsak ebben mérnénk magunkat, s közönyt tanúsítanánk mások munkája iránt,' ha a felelőssé­get is a szűkén értelmezett egyéni munka alapján osztanánk el és nem lépnénk át határait, akkor a közömbösséget, a be­lenyugvást, a kispolgári szem­léletet erősítenénk. A most zajló beszámoló párt- taggyűléseken is sűrűn megfo­galmazást nyer: vezető és ve­zetett, az egész kollektíva, párt­tagok és pártonkívüliek együt­tesen felelősek a közös munká­ért, a közös ügyért, jóllehet a vezető felelősségének hatóköre nagyobb, s ennek megfelelően nagyobb a súlya is. A vezető, amikor a dolgozók véleményé­re, bírálataira, javaslataira épít, nem oszthatja meg a maga fe­lelősségét, hanem elmélyíti azt, hiszen most már a dolgozók ja­vaslatai megvalósításának fele­lősségét is magára vállalta. A beosztott pedig, ha nemcsak meghallgatják javaslatait, ha­nem okos szavának foganatja is lesz, ő maga személyesen is fe­lelősséget érez javaslatának sor­sáért. Végső soron: minél szélesebb körre terjed ki a dolgozó em­ber figyelme, javaslata, bele­szólása, azok érdembeni meg­valósítása, annál szélesebb te­rület gazdájának érzi és vallja magát. Deák Gyula Á Pedagógusok Szakszervezete a béremelés és bérfejlesztés végrehajtásáért Az V. ötéves terv első bérpo­litikai intézkedése; az óvónők és az óvodai dolgozók béremelése. Ez, akárcsak az oktatási intéz­mények összes dolgozóit érintő évi 5 százalékos bérfejlesztést, a pedagógusok életszínvonalának növekedését, az oktatás- és a népességpolitikai feladatok meg­oldását segítik elő. Ezeknek az intézkedéseknek a sikeres végre­hajtásával kapcsolatos tenniva­lókról szólott dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek főtitkára, a szakszervezet központi vezetőségének csütör­töki ülésén. Hangsúlyozta: a bér- intézkedés nem érintheti az óvó­nők és az óvodai dolgozók janu­ár elsejével esedékes — kötelező, automatikus — béremeléséi. Vagyis mindazoknak, akik janu­ár elsejével előlépnek, elsődle­gesen az automatikus béremelést kell biztosítani. S miután ez megtörtént, akkor kell végrehaj­tani a béremelést. Az évi 5 szá­zalékos béremelés lehetőséget nyújt arra, hogy évenként töb­ben és magasabb összegű bér­emelésben részesüljenek. A bér­emelés differenciáltan, az elvég­zett munka mennyisége és mi­nősége szerint történjék. A bér- fejlesztésre az összes oktatási in­tézménynek dolgozói jogosultak. A szakszervezeti bizottságok kezdeményezzék az esetleges béraránytalanságok megszünte­tését. A főtitkár javaslatára a szak- szervezet központi vezetősége jóváhagyta, hogy a központi ve­zetőség mellett munkabizottsá­gok működjenek. Ezek javasoló, véleményező, tanácsadó szerepet töltenek be. (MTI) Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára feb­ruár 12-én, csütörtökön látoga­tást tett megyénkben. A Köz­ponti Bizottság titkára délelőtt Frank Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a párt Békés megyei Bizottsága első titkárának, valamint Klau- kó Mátyásnak, a Békés me­gyei Tanács elnökének társa­ságában Körösladányba uta­zott. A vendéget a körösladá- nvi Magyar—Vietnami Barát­ság Termelőszövetkezetben Var­ga István, a párt szeghalmi já­rási bizottságának első titkára, Dorogi József, a közös gazda­ság elnöke és Kovalik András, a termelőszövetkezet pártszer­vezetének titkára fogadta. Biszku Béla a párt járási bi­zottságának első titkárával és a termelőszövetkezet vezetőivel elbeszélgetett. Ezt követően A kormány Tájékoztatási Hi-1 vatala közli: a Minisztertanács1 csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Pedro Piresnek, a Zöld­foki Köztársaság miniszterelnö­kének február 4—9. között ha­zánkban tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a külügyminiszter jelentését az Iráni Császárság­ban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Szingapúri Köztársaságban és az Indiai részt vett és felszólalt a ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Délután a Központi Bizott­ság titkára a megye vezetőinek társaságában' a békéscsabai Kner Nyomdába látogatott. A vendéget Huszár Mihály, a nyomda igazgatója és Varga András, az üzem pártszerveze­tének titkára fogadta és ismer­tette a vállalat gazdasági, po­litikai életét. Ezután a Köz­ponti Bizottság titkára üzem- látogatáson vett részt. A nyomdában tett látogatást követően Biszku Béla elvtársat az MSZMP Békés megyei székházéban Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első; titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta megyénk gaz­dasági, társadalmi, politikai és ideológiai életéről. Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalások hozzájárultak hazánk és a fel­keresett országok közötti kap­csolatok fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari, a könnyűipari, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatát az ipari termelési szerkezet átalakítására és fejlesztésére tárcájuk terüle­tén tervezett ez évi intézkedé­sekről. Az egészségügyi miniszter je­lentést tett a népesedés elmúlt évi alakulásáról. A Miniszter- tanács a jelentést, amely kedve­ző változásokról számolt be, jó­váhagyólag tudomásul vette, és úgy döntött, hogy továbbra is fontos társadalompolitikai kér­désként kell kezelni a népese­déssel összefüggő egészségügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemléletformáló feladatokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter je­lentését az ez évi tavaszi Buda-, pesti Nemzetközi Vásár előké­szítéséről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kor­mány jóváhagyta a magyar- norvég közúti árufuvarozási egyezményt. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dr. Zsügiin Éva államtitkár Békéscsabán Dr. Zsögön Évát, az Egész­ségügyi Minisztérium államtit­kárát tegnap, csütörtökön fo­gadta Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Az államtitkár a délelőtt fo­lyamán látogatást tett a bé­késcsabai Városi Kórházban és a KÖJÁL-nál. Délután pártnap keretében találkozott a város egészségügyi dolgozóival és tá­jékoztatást adott az egészség­ügy időszerű kérdéseiről. Erőgépek tavaszra Teljes erővel folyik a gépjavítás az orosházi Üj Élet Tsz gép­műhelyében. Felvételünkön id. Dénes László, Tar Antal és Dajkó István szerelők egy MTZ motor felújításán dolgoznak Fotó: Bemcny Kedvező változások a népesedésben Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom