Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

A Fo;ihl Noastra egyik olvasója Országos választmányi ülés Gyulán (Folytatás az L oldalról) ■ nek tartaná — ez az óhaj aa | elmúlt kongresszuson is felve- J tődött —, hogy legyen román nyelvű nemzetiségi adás a Bé­késcsabán megvalósítandó rá­dióstúdióban. 1 A kiegészítés után a választ­mány tagjai közül többen kér­tek szót, mondták el vélemé­nyüket a szövetség munkájáról és adtak javaslatokat a munka további javítására, majd rövid szünete* tartottak. B Foaia Noastra jubileumi ünnepsége Ezután a rendezvénysorozat folytatódott a Foaia Noastra ro­mán nemzetiségi újság megje­lenésének 25. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepséggel. A díszelnökségben Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtit­kára elnökölt és ott volt az ün­nepségen Rátki András, az MSZMP KB munkatársa, dr. Kővágó László, Vékás Domokos, a Külügyminisztérium munka­társa, Alexandra Ilies, a román nagykövetség tanácsosa, Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Nép­újság főszerkesztője, Lehoczki Mihály, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi és Aron» Tóth Dajoa, a gyulai járás első titká­ra. Megjelentek a testvérszövet­ségek és a nemzetiségi lapok szerkesztőségeinek képviselői, valamint állami, társadalmi szervek vezetői. Ünnepi beszédet Nagy János, a megyei tanács elnökhelyette­se tartott. Szólt nemzetiségi po­litikánkról, pártunk és kormá­nyunk állásfoglalásáról, majd ismertette a hazánkban élő né­met, délszláv, szlovák és román anyanyelvű lakosság helyzetét. Utalt beszédében többek között az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1968-as, a nemzetiségekről szóló határozatára, a párt XI. kongresszusának dokumentu­maira, a programnyilatkozatra és pártunk első titkárának be­számolójára. Áttekintést adott a „Foaia Noastra" román nyelvű újság negyedszázados történetéről és foglalkozott megyénk sokszínű nemzetiségi életével. Beszéde vé­gén sok sikert kívánt a lap mun­katársainak magasztos céljaik valóra váltásához, az anyanyelv ápolásához. Ezután Hocopán Sándor, a „Foaia Noastra” főszerkesztője tartott román nyelvű köszöntőt. Bevezetőjében méltatta a fel- szabadulás adta lehetőségeket, amelyek eredményeként 1951. január 15-én megjelenhetett a felszabadulás utáni első román nyelvű lap: a „Libertatea Noast­ra”. Elmondotta, hogy a román nyelvű sajtó a párt politikájá­nak gyakorlati eszköze, részt vesz a szocialista haza megte­remtésének folyamatában és elő­segíti a nemzetiségi dolgozók szocialista tudatának fejlődését. A „Foaia Noastra”, mint a Ma- gvarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének sajtóorgá­numa segíti és népszerűsíti a román szövetség sokoldalú te­vékenységét és igyekszik min­denkor eleget tenni internacio­nalista kötelességének a népek közötti barátság elmélyítésében. Állandóan kereste a népek kap­csolatainak és erősítésének leg­hatékonyabb formáit. A lap kü­lönös figyelmet szentelt az el­múlt negyedszázad alatt is az ifjúság nevelésének — állandó 'fiúsági rovat, önálló mellékle­tek — és nagy szerepet játszott az anyanyelv ápolásában, ter­jesztésében. Munkájukban elő­térbe állitották a haladó hagyo- mánvok felkutatását, feldolgozá­sát, terjesztését. Nem feledke­zett meg a még fellelhető fo­gyatékosságokról sem, ami időn­ként előfordul a lap szerkeszté­sében. Megígérte, hogy a jövő­ben, a lehetőségekhez képest, igyekeznek azokat megszüntet­ni. Beszédét a következőkkel zár­ta: „A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének sajtóorgánuma ezzel a jubileu­mi ünnepséggel fejlődésének új szakaszába lép. A második negyedszázad tevékenységének küszöbén elhatároztuk, hogy folytatjuk az elődeink által meg­kezdett utat. A jövőben tartal­mában gazdagabb, a hazai ro­mán nemzetiségű dolgozókhoz még közelebb álló lapot kívá­nunk kiadni. Céljaink változat­lanok maradnak, ugyanúgy, mint a lap hivatása is. Erőnk­höz képest mindent megteszünk, hogy olyan hatékony módszere­ket találjunk, amelyeket az egész társadalom, benne nem- z '1i ''ságünk haladásá­nak szolgálatába állíthatunk. Es hogy a mostani fogadkozá­sunk ne tűnjék ez ünnepi al­kalom diktálta ígéretnek, kér­jük és várjuk olvasóink, velünk rokon szervezők hatékonyabb segítségét, hogy sajtónk újabb és még szebb lapokkal gyarapít­sa a hazai román publiciszti­ka történetét." fl kulturális miniszterhelyettes üdvözlete Az erre az alkalomra megje­lent jubileumi számában kö­szöntőt írt Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes is: „A Foaia Noastra 25. évfor­dulója alkalmából köszöntőm a lap szerkesztőségét, társadalmi munkatársait, az olvasókat, ha­zánk valamennyi román nemze­tiségű államnolgárát” — kezdi üdvözletét a miniszterhelyettes, majd hangsúlyozza, hogy a lap egyik eszköze a párt nemzetisé­gi politikája következetes meg­valósításának. A magyar kom­munisták a lenini elveket köve­tik a nemzetiségi politikában is. Alkotmányunk ennek meg­felelően biztosítja a nemzetisé­gi egyenjogúságot, gazdasági, társadalmi, politikai téren egy­aránt. Ugyanígy az anyanyelv használatét, oktatását, a nemze­tiségi kultúra ápolását, megőr­zését.” Ezt az elvi nemzetiségi poli­tikát tükrözik a nemzetiségi la­pok is, amelyek sokat tehetnek és tesznek az anyanyelvi mű­veltség ápolásában, a szocialis­ta közgondolkodás fejlesztésé­ben. a nemzeti tudat, az inter­nacionalizmus, a szocializmust építő népek összeforrottságának, barátságának erősítésében. Elismerését és köszönetét fe­jezte ki a szerkesztőségnek ed­dig végzett munkájáért és to­vábbi sikereket kivárt felelős­ségteljes tevékenységéhez. Béla Oltó Öt főágazat — mérnökökkel, technikusokkal Új üzem- és munkaszervezet Újkígyóson Az utóbbi hónapokban több termelőszövetkezetben változ­tattak az üzem- és munkaszer­vezeten. A műszaki fejlődés, a szakosodás új helyzetet terem­tett a mezőgazdaságban is. Eb­hez kellett igazítani az üzem egész menetét. Újkígyós azon községek közé tartozik, ahol • termelőszövetkezet vezetősége elsőik között ismerte fel az üzem- és munkaszervezet változá­sának szükségességét. Korábban üzemegységekre épült a termelésszervezés. A hat­vanas években ez • módszer a legjobbnak ígérkezett ahhoz, hogy a tsz-tagok foglalkoztatását jól biztosítsák. A termelés gyors ütemű korszerűsítése, az újki- gyósi Aranykalász Tsz és a sza- badkígyósi Szabad Föld Tsz egyesülése azonban új helyzetet teremtett. A szakemberek érez­ték, hogy az iparszerű termelés­nek szűk határt szab az üzem­egység-rendszer. Ezért már évek. kel ezelőtt létrehozták azokat a speciális szervezeteket, melyek­kel az iparszerű növénytermesz­tés feltételeit megteremtették. Az üzemegység rendszerű mun­ka és az iparszerű termelés szer­vezése gyakran átfedésekhez ve­zetett. Ezek olykor szervezetlen­ségbe torkolltak. Az új módszer haladt előre a maga útján, a régi pedig gátolta az új erősödését. Érthető, hogv ilyen körülmények között az újkígyósi Aranykalász Tsz vezetőinek határozniuk kel­lett, hogy melyik úton haladnak tovább. A múlt év őszén munkabizott­ságot hoztak létre a szövetkezet szakembereiből. Az V. ötéves terv szabályzó rendszerét ismer­ve, már az 1976. évi feladatokat is úgy jelölték meg, hogy tudják az ágazati vezetés segítségével hová kell eljutniuk, összesen öt termelési főágazatot szerveztek, melynek irányítását a termelési főmérnök látja el. A főágazatok élén képzett szakemberek áll­nak. Segítőik a közéokáderek, mérnökök, szakmérnökök és technikusok. Érdemes csak egr pillantást vetni az újkígyósiak termelési felállására. Főágazataik a követ­kezők: növénytermesztés, állat- tenyésztés, háztáji, ipari és mű­szaki tevékenység. A növényterme'ési főágazaton belül agrármérnökök, növényvé­delmi szakmérnökök és -tech­nikusok szervezik az iparszerű növénytermesztés kiszolgálását. Két brigád tevékenykedik ebben az ágazatban, az egvik a nagy­gépeket és a kombájnokat ke­Minősítő vizsgára készül a munkás színjátszócsoport A békéscsabai téglagyár Ku- lich Művelődési Házának mun­kás színjátszó csoportja aktuális irodalmi műsorokkal kedveske­dik gyermekeknek és felnőttek­nek egyaránt. Társadalmi ün­nepségeken, klubesteken • szere­pelnek nagy sikerrel. Jelenleg a Hófehérke című mesejáték a kedvelt műsoruk. Az áprilisban megrendezésre kerülő amatőr színjátszó csoportok minősítő vizsgájára viszont Örkény Ist­ván egyperces novelláival ké­szülnek. 3 BB&MBgsa 197«. FEBRUAR ? zeli, a másik pedig az univerzá- 1 lis traktorokat és a munkagépe­ket. A főágazaton belül létrehoz­ták a gabona-, a kukorica, és a cukorrépa-termesztő, valamint a kertészeti önelszámoló egysé­get. Az állattenyésztő főágazaton belül szervezik a szálas- és tö- megta karmány- termesztő üzem munkáját, a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtenyésztési egy­séget. Ebben az ágazatban mű­ködik az éleim iszerkereskede- lem és az üzem* konyha is. A háztáji árutermelést, s en­nek szervezését január 1-től fő­ágazati rangra emelték. Az ipari fóágazatba a faipari és az építő­ipari részleg tartozik. A műsza­ki főágazat fogja össze a szövet­kezet összes technikai berende­zéseit és eaek üzemeltetőit. Energetikusok, növénytermesztő és állattenyésztő technikusok se­gítik a határban, illetve a tele­peken folyó termelő munka üzembiztonságának megteremté­sét. A szállító üzem önálló elszámoló egységként dolgozik. Az újkígyósi Aranykalász T*z_ ben az 1976-ra tervezett terme­lőmunkát az új üzem- és mun­kaszervezet keretében indították el. Az a majdnem másfél hónap, ami ebből az esztendőből eltelt, azt mutatja, hogy a szervező bi­zottság alaposan áttekintette a helyzetet és a szövetkezetben dolgozó szakembereket felké­szültségüknek megfelelő munka, körbe javasolta. A feladatok kö­zül talán a legfontosabb: a ter­melési főágazatokha osztott tsz- tagók folyamatos foglalkoztatá­sa, a bértömeggel való okos gazdálkodás, a munka termelé­kenységének fokozása, a jelen­legi, heti 44 órás munkahétről az áttérés megszervezése a 40 órás munkahétre. D. K. MTESZ-díjas titkár Elismeris kiváló társadalmi munkáért Csaknem két évtizede ala­kult meg Bé­késcsabán a Gépipari Tu­dományos Egyesület (GTE) helyi csoportja. Ha­mar megtalálta azokat a mód­szereket, ame­lyek a gépipar, ban és a gépé­szetben dolgozó szakemberek számára vonzó­vá tették az egyesületi élet­be való bekap­csolódást. Szak­mai előadáso­kat, különböző műszaki tanfo­lyamokat, an. kétokat, konfe­renciákat, ván­dorgyűléseket, kiállításokat, gyártmánybemutatókat, szakmai tanulmányutakat szervezeti, amelyek alkalmasak voltak a műszaki ismeretek gyarapításá­ra, egyúttal pedig ösztönzőleg hatottak a műszaki fejlesztésre is. Ennek az eredménye, hogy a 43 alapító taghoz évről évre újak csatlakoztak és a Békés me­gyei szervezet taglétszáma ma már meghaladja a 430-at. Ezen­kívül van 12 jogi tagvállalata. Érdemes megemlíteni, hogy a mérnöki és a technikusi tovább­képzésen szakmunkás-tovább­képzést is szervezett. Száznyolc tanfolyamon töíbb mint 3 ezer 500-an vettek részt. A megyei szervezet számos rendezvénye közül különösen je­lentős volt az 1961-ben Szarva­son megtartott I. tiszántúli me­zőgazdasági gépészeti tanácsko­zás, amit azóta az ország más­más helyén évente megrendez­nek. A Békéscsabán megtartott Építőgép ’75 KGST-rendezvény is nagy sikert aratott, és ezért háromévenként újra megrende­zik Békéscsabán. A vízgépek tervezésében, gyár­tásában, felhasználásában dolgo. zó szakemberek rendszeres or­szágos találkozót (vándorgyű­lést) tartanait Gyulán és Szarva­son. A GTE Békés megyei szerve­zetét központilag a vidék leg­jobbjai között tartják számon. Ez a siker nem utolsósorban Hámori Jánosnak, a Szabadkí- gyósi Fc’'’'•'mezgyár műszaki ' -’gi tar*'-- ’'j-toak. szervezet titká­rának az érde­me, aki sok sza­bad idejét fel­áldozza, hogy azt a tisztséget, amelybe tagtár. sai bizalmából került, eredmé­nyesen töltse be. Hogy mi ösztönzi erre, azt ő így mond­ja el: — Az ország­ban igen nagy fejlődés megy végbe. Sok-sok új gép, korsze­rű technikai eszköz jelenik meg, amit jó, ha a megyében is minél előbb megismerünk. Amire szükség van, el is hoz­zuk ide. Azt a baráti kört, ami itt kialakult, a szakma sze- relete hatja át, amely képes ar­ra, hogy a megye üzemeinek a technikai fejlődését elősegítse. Szerepük volt egyebek közt Bé­késcsabán a forgácsolószerszám­gyártás, Orosházán a precíziós öntés, a műanyag vákuumformá­zás kialakításában és sok más feladat végrehajtásában. Hámori János, aki két évig a MTESZ megyei titkára is volt, munkájáért több elismerésben részesült. Már 1962-ben megkap­ta a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt, 1968-ban a Bánki Donát díj bronz fokozatát, majd kétszer a GTE egyesületi érmet. A MTESZ nemrég meg­tartott XI. küldöttközgyűlésén pedig az egyesületi élet fejleszté­sében kifejtett kiváló társadalmi munkája elismeréseképpen az or­szágos elnökség az MTESZ díját adományozta neki. Hámori János a megyei szer­vezet fő feladatának továbbra is a műszaki, technikai újdonságok keresését, megismertetését, va­lamint az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítését tartja, hogy az életben alkalmazva minél eredményesebb legyen megyénk iparának és mezőgazdaságának a termelése. Szeretné elérni, hogy még több tagja és jogi tag­vállalata legyen a GTE-nek. Munkájában ezentúl is számít társaira, a gépipar lelkes szak­embereire. oro a Pásztor B^a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom