Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
Befejeződlek i magyar—zöld-foki tárgyalások Pénteken az Országházban ismét találkozott a Lázár György miniszterelnök vezette magyar és n Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke, Pedro Pires által vezetett küldöttség. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen kibontakozott eszmecsere során azonos álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. Mindkét fél örömmel juttatta kifejezésre, hogy hasznos és gyümölcsöző a delegációk találkozása, amelyet a két távoli ország kölcsönös megismerésének kiindulópontjaként méltattak. Pedro Pires ismertette azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a félezer éves gyarmati uralom alól felszabadult országot sújtják, s amelyeket az évek óta tartó aszályos időjárás még súlyosbít. Vendégeink élénk érdeklődést tanúsítottak a magyar ipar és mezőgazdaság eredményei, a kultúra vívmányai iránt. A megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek a műszaki-technikai együttműködés és a kulturális csere kérdéseinek, s hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát egyéb területeken is. A magyar —zöld-foki tárgyalások ezzel befejeződtek. (MTI) Küldöttségünk Franciaországban Fock Jenő felszólalása a toulouse-i nagygyűlésen Az FKP XXII. kongresszusa alkalmából pénteken 12 nagy francia vidéki városban rendeztek nemzetközi találkozókat a kongresszusra érkezett külföldi küldöttségek részvételével, Az MSZMP küldöttsége a toulouse-i sportcsarnokban megtartott nagygyűlésen vett részt a brazil, ciprusi, spanyol, guadeloupe-i és iráni pártdelegáció tagjaival együtt A lelkes hangulatú nagygyűlésen az FKP nevében Kéné Piquet, a párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a külföldi vendégeket. Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a nagygyűlésen a következőket mondotta: — A nemzetközi kommunista mozgalom szép és hasznos hagyományaihoz tartozik, hogy a testvérpártok meghívják egymás küldöttségeit kongresszusaikra. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán részvevő küldöttsége nagyra értékeli, hogy a kongresszus munkájában való részvétel mellett lehetőséget kapott arra, hogy ezúttal itt Toulouseban, Francia- ország egyik legszebb városában találkozzon francia kommunistákkal, szimpatizánsokkal, barátokkal. — Az önök és a mi számunkra is a legfontosabb, hogy népeink A Központi Statisztikai Hivatal ieientése (Folytatás « 2. oldalról) A mezőgazdasági felvásárlási árak lényegében nem változtak. Az áruszállítási tarifák az üzemanyag-áremelkedések következtében 5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi árintézkedések következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A piaci árak és a szolgáltatások árai 2—2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fárasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalékkal emelkedtek. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7 900-zal több. Az ezer lakosra jutó él- veszületések száma az 1974. évi 17,8-röl 18,4-re emelkedett Főleg a második szülöttek száma nőtt. Az év folyamán 131 000-en haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12,4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alul. A természetes szaporodás — az élve- születések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ről 6,0-ra nőtt Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés csaknem 11 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 500-ról 89 000-re, az orvosok száma 26 400-ról 27 100-ra emelkedett. Az év’ végén az összes körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A táppénzen levők aránya az előző évi 5,8-ről 1975-ben 6,1 százalékra nőtt. Az év végén a kereső szülő nők több, mint háromnegyede, 265 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A bölcsődei férőhelyek száma körülbelül 2900-zal bővült, az év végi állomány megközelítette a 50 000- et Az óvodai férőhelyek száma az 1974. év végi 276 000-ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodás korú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3,3 százalékkal több, mint az előző tanévben. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 36 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A 18—22 éves fiatalok 6.9 százaléka tanul egyetemen vagy főiskolán. Száz általános Iskolás tanuló közül napközi otthonba jár 31. Diákotthonban lakik a középiskolások 21 százaléka, az egyetemisták, főiskolások 46 százaléka, ösztöndíjas a középiskolai tanulók 7,3 százaléka, az állami támogatás valamilyen formáiéban részesül a felsőfokú oktatásban résztvevők 81 százaléka. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy ' 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. A mozik, színházak látogatottsága az előző évhez képest nem változott. Az év végén ezer lakosra 226 televízió-előfizető jutott, 8-cal több az előző évinél. Idegenforgalom 1975-ben 9.4 millió külföldi érkezett hazánkba, 13.4 százalékkal több, mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar á'lam- polgárok száma 3,5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. Budapest, 1976. február 6. CMTI) jólétben, emberhez méltóan, békében és biztonságban éljenek. Ez a közös törekvés tükröződik abban a harcban, amelyet önök a szocializmusért, mi pedig a fejlett szocialista társadalom építéséért folytatunk. — Sok szó esik mostanában világszerte a szocializmusról. Annak sokféle értelmezésével találkozunk. Számunkra magyar kommunisták számára, a szocializmus egyik legfontosabb kritériuma, követelménye a nép életszínvonalának folyamatos emelése. Ezt a tőkés világnak gazdasági helyzetünkre is kiható válsága ellenére — ha az eddigieknél mérsékeltebb ütemben is — de most induló V. ötéves tervünk irányszámainak megfelelően mindenképpen biztosítani akarjuk. Igaz, hogy gazdasági helyzetünk most nehezebb, hiszen nyersanyagszegény ország vagyunk. De nálunk a stabilitás, a biztos fejlődés, a teljes foglalkoztatottság a jellemző. — A másik követelmény: a szocialista demokrácia, annak következetes fejlesztése. Ez nem kis feladatot jelent egy olyan országban, ahol a szocialista típusú viszonyok 30 évvel ezelőtt félfeudális viszonyokat, negyed- százados fasiszta rendszert váltottak fel, ahol hiányoztak a polgári demokratikus hagyományok. A munkáshatalommal egyidejűleg kellett megteremtenünk egy olyan osztályalapokra épülő demokráciát, amely a dolgozóknak, nem pedig a tőkéseknek, földesuraknak és lakájaiknak biztosított szabadságot, jogokat. Olyan demokráciát, amelyben a hazájuk, a közösség sorsáért felelősséget vállaló és viselő többség, nem pedig az ország függetlenségét, valódi érdekeit áruba bocsátó maroknyi tőkés csoport intézi az ország ügyeit. Olyan demokráciát, amelynek éltető eleme, hogy az emberek minden szinten beleszólhatnak és beleszólnak a kisebb közösségüket és a társadalom egészét érintő gazdasági, politikai, szociális kérdésekbe, számon kérhetik és számon is kérik vezetőinktől — azok beszámolási kötelezettsége alapján — végzett munkájukat. — Közös tapasztalataink támasztják alá, hogy a szocializmus ügye az egyes országokban és világméretekben is nemcsak a hazai tevékenységünktől, hanem ezzel egyidejűleg a nemzetközi erőviszonyok további kedvező alakulásától is függ. A szocializmusért folytatott harc sikere Önöknél és az épülő szocializmus előrehaladása nálunk nagy mértékben feltételezi, hogy tovább erősödjön az enyhülési folyamat, teret nyerjen a békés egymás mellett élés. — Pártjainkat e harcban szolidaritásunk, internacionalista elveink és együttműködésünk kapcsolja össze. Közös érdekünk a szocializmus térhódítása, az óriási áldozatok árán elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés biztosítása. — Pártjaink — a többi testvérpárttal együtt — részel korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, amely más erőkkel szövetségben egyedül képes arra, hogy az emberiséget a népelnyomó kapitalizmusból átvezesse a szabadság, az egyenlőség és a béke társadalmába, a szocializmusba. Tegyünk meg mindent — közös erővel — a kommunista mozgalom sorainak erősítéséért, egységének megszilárdításáért. — Sok sikert kívánok kedves francia elvtársak és barátaink abban a nehéz harcban, amelyet a francia munkásosztály a francia nép érdekében, a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak. — Éljen a Francia Kommunista Párt! Éljen a pártjaink köu zötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fejezte be Fock Jenő nagv tapssal fogadott beszédét. (MTI) Dokumentumgyűjtemény a Varsói Szerződés húsz esztendejéről 1955. május 14-én írták alá a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. Az aláírás huszadik évfordulóján a szocialista közösség országaiban, így hazánkban is, széles körben és méltó módon megünnepelték. Az évfordulóhoz kapcsolódva a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a Kossuth és a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában gyűjteményes kötetet jelentetett meg a Varsói Szerződés és szervei húszéves (1955—75) legfontosabb dokumentumairól. A kötet egyidejűleg a szerződés többi tagországaiban is megjelent. A gyűjtemény 62 okmánya felhívásokat, nyilatkozatokat, valamint a Politikai Tanácskozó Testület üléseiről, a külügyés a honvédelmi miniszterek értekezleteiről kiadott közleményeket tartalmazza. Az alapítóokmány bizonyítja a szerződés alapvető céljait. íme a 2. cikk: „A Szerződő Felek kijelentik, hogy az őszinte együttműködés szellemében készek részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása, és minden erejüket e célok megvalósítására fordítják. A Szerződő Felek egyben arra fognak törekedni, hogy más olyan államokkal való megegyezés alapján, amelyek hajlandók ebben együttműködni, hatékony intézkedéseket foganatosítsanak a fegyverzet általános csökkentésére és az atom- és hidrogénfegyver, valamint a tömegpusztító fegyverek egyéb fajtáinak betiltására.” S aki végigtekint a múlt húsz év diplomáciai küzdelmén, tanulmányozza a kétoldalú tárgyalásokat, az Egyesült Nemzetek tanácskozásait, a nemzetközi értekezleteket, mindenütt tapasztalja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai mindig az első vonalban harcoltak a béke, a megértés, a viták tárgyalásos rendezése, a leszerelés céljából. Az elért eredmények, az atomrobbantások és a biológiai fegyverek betiltása, az atomsorompó, mind bizonyítják, hogy a Varsói Szerződés országaiban nem keveset tettek a célok megvalósításáért. A szerződés 3. cikke kimondja: „A Szerződő Felek... tanácskozni fognak 'egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésben.” Ez a megállapodás az alapja országaink közös, egyeztetett külpolitikai irányvonala kialakításának, amely már eddig is oly sok nagyszerű eredményt hozott. A dokumentumok között találjuk az 1969. március 17-én, a Politikai Tanácskozó Testület ülésén elfogadott, már történelmivé vélt „Budapesti Felhívás”-!, amelyben az ülésen részt vevő államok hangoztatják: „Azzal a felhívással fordulnak minden európai kormányhoz: egyesítsék erőfeszítéseiket, hogy Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé váljék.” A felhívás hat éy szívós diplomáciai harcának eredményeként elvezetett Helsinkihez, ahol 34 ország legfőbb vezetője látta el kézjegyével az európai biztonsági konferencia záróokmányát. A gyűjtemény olyan dokumentumokat is tartalmaz, amelyek egyúttal első ízben kerülnek teljes terjedelmükben a magyar olvasók kezébe. A kötet tanulmányozása érdekes mindenki számára, aki érdeklődik napjaink legfontosabb időszerű nemzetközi kérdései iránt. A könyv ízléses kiállítású borítólapját Csikszentmihálvi Róbert 1955—1975 feliratú, és a közös zászlórúdon a résztvevő országok nevét feltüntető hét- szalagot ábrázoló, kifejező plakettjének fotója díszíti. sy. a. Betanító tanfolyamokat indítunk burkoló, csempézö szakmában Oktatási idő: 5 hónap. tetőfedő, szigetelő szakmában Oktatási idő: 3 hónap. Tanfolyamok helye: Kecskemét. Kezdete: 1976. március 8. Jelentkezhetnek: szakmával nem rendelkező férfi dolgozók, valamint kiegészítő szakmát tanulni vágyó szakmunkások. A tanfolyam vizsgája vállalati érvényű. Feltétel: 18—45 éves életkor. A tanfolyamok ideje alatt biztosított órabért fizetünk. A tanfolyam elvégzése után teljesítménybérezéssel folyamatos munkát biztosítunk. Munkásszállást, üzemi étkezést, különélési pótlékot, utazási hozzájárulást, munkaruhát, a kollektív szerződésünk értelmében biztosítunk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban. Bács megyei állami Építőipari Vállalat 0000 KECSKEMÉT, Klapka utca 34., földszint 10. ----------------------------------------------------------------------------------------------1
