Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-06 / 31. szám
Békésszentandrási mozaik 0 A Szarvasi Vas- Fémipari j Szövetkezet békésszentandrási részlege az elmúlt esztendőben csaknem 12 millió forint termelési értéket produkált. A szövetkezet sokat segít abban is, hogy a korábbinál több nőnek sikerült kereseti lehetőséget biztosítani. A készáruszerelő részlegben például 40 asszony dolgozik. Békésszentandráson készül egyebek között a modern lakásokban közkedvelt Bim-Bam csengő, amiből, eddig 15 ezret gyártottak. Az elmúlt évben 10 ezer csiptetős olvasólámpa került innen a kereskedelmi hálózatba. A gyermekekről sem feledkeznek meg: sok szép. különböző mesefigurával készült lámpa készül. A hárommillió forintos költséggel épült ABC-áruhár.at fél éve adták át rendeltetésének. Azóta gyorsabb a vásárlás, s jóval gazdagabb a választék Szent- andráson. Az árukészlet rendszerint meghaladja az egymillió forintot. A nagyméretű hűtőpultok lehetővé tették, hogy mirelitárut, tejterméket, húskészítményeket, gyümölcsöt, cukrász- süteményt rendszeresen árusíthatnak. Űj közúti híd épül mintegy 30 millió forintos beruházással Békésszentandráson. A régi híd ugyanis elavult, a 44-es út megnövekedett forgalmának lebonyolítására alkalmatlan. A hídépítési mukálatok 1970 tavaszán kezdődnek, előreláthatólag két évig tartanak. A földmunkák igen jelentősek lesznek, hiszen a Holt-Körös partjáig a 600—700 méteres útszakaszt földdel kell feltölteni. A tervek szerint az új, korszerű hidat 1978 első felében adják át a forgalomnak. Ambrus György A jégmezők kincse A múlt század vége felé a Yukon folyamvidékén és Alaszkában lejátszódott híres „aranyláz” ma már eltörpül az Északisarkkörön túli területeket hatalmába ejtő „olajláz” mellett. Manapság az arany helyett a nyersolaj csábítja a kincséhes embereket Alaszkába és Kanada kietlen, hóborította északi vidékeire. A geológusok már régóta rebesgették, hogy a sarkvidék a folyékony és szilárd halmazállapotú természeti kincsek kimeríthetetlen tárháza. A vállalkozók azonban némi kétkedéssel fogad, ták a tudósok lelkendező jelentéseit. Egészen 1968-ig, amikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az Alaszkában fekvő Prudhoe-öbölben, mintegy 240 kilométernyire a Barrow- f ok tói a világ egyik leggazdagabb nyersolajlelőhelye található. Amint ez lenni szokott, a nyersolaj mellett rövidesen a földgázki nősnek is nyomára bukkantak. Az egykori aranyásóknak sokszor csupán egyetlen csákányból állott egész felszerelésük. A nyersolajtársaságok hasonlíthatatlanul jobban felszerelték alkalmazottaikat a sarkkörön túli tartózkodásra, de ezeknek is éppoly kemény és szívós embereknek kell lenniük, mint elődeiknek. Olyan vidéken élni és dolgozni, ahol több száz kilométeres körzetben egyetlen élőlény sincs, ahol nem létezik vasút vagy kiépített út, nem gyerekjáték. Az állandó mínusz .30—40 fokos hideg még további megpróbáltatásokat jelent. A képen látható tábort a* észak-alaszkai Brooks hegylánc lábánál az olajtávvezeték építői számára hozták létre. A fagynien- Csendes-óceáni Valdez kikötőig kell lefektetniük az Egyc- •4K Államok nycrsolajszfikséglctcnek mintegy 10 százalékát acállitó csővezetéket. Megjelent a Természet Ésszerűsíteni az ügyvitelt Világa 107. évfolyamába lépett hazánk, sőt Európa legrégibb ismeretterjesztő folyóirata, a Természet Világa. Ez évi első száma új belső szerkezettel jelent meg, kibővült a folyóirat sok érdekes rövid információt tartalmazó „Hírek, események, érdekességek” rovata. Az egészséges öregkor — társadalmi érdekek című cikk az öregek egészség- ügyi rehabilitációjának a kérdését taglalja. Nem mindegy, hogy az öregek be tudnak-e illeszkedni a társadalmi, közösségi életbe és ne vegetatív lényként, roncsként feküdjenek az ágyban a legelhagyatottabb körülmények között. A család és a társadalom számára nem közömbös, hogy ha a beteg, idős emberek munkaképessége nem is állítható helyre, de legalább önellátók legyenek, mgft így a saját és a környezet számára elviselhetőbbé válnak a problémák. A folyóirat másik érdekes témát feszegető cikke a szén jövőjével foglalkozik. Az energiaválság kirobbanása előtt egyre inkább háttérbe szoruló szén napjainkban újra a figyelem előterébe kerül világviszonylatban és hazánkban egyaránt. Hogyan lehet a vágott virágot tartósabb virításra kényszeríteni? Erre a kérdésre ad választ a cikk. Nem mindegy ugyanis, hogy a bizony sokszor nem olcsón beszerzett vágott szegfű, rózsa vagy más virág hány napig okoz pompájával örömet annak, aki kapta. A közvélemény szerint az iskolai tantárgyak között a matema. tika a „mumus”. Mégis — neves pedagógusok nyilatkozata szerint — bámulatosan önálló gc*n- dolkozásmódról tesznek tanúságot a gyerekek a kisiskoláskortól egészen az érettségizőkig. Ezekről olvashatunk a Tanulói felfedezések a matematikaórán című cikkben. Érdékes cikkeket olvashatunk még a 20. századi tudomány és művészet kapcsolatáról, valamint a Sumér Királylista fantasztikus adatairól. Ö szent együgyűségl Ki hiszi el, hogy egy rendelettel ki lehet tépni a nyakunkra tekere- dő kígyó mergesfogát — méltatlankodott több száz évvel ezelőtt Gains, a romai jog kiemelkedő művelője. A túlzás nem alaptalan. Már azért sem, mert minden a végrehajtáson múlik. Kéz kell hozzá, mely megragadja azt a bizonyos kígyót. Ügyesen, hozzáértően, hogy meg ne marja sem azt, aki segíteni akar, sem azt, akinek a nyakára tekerödzik. Végzetes lehet mind a kettő. Hát ilyen nehéz és felelősségteljes a végrehajtás. Pedig milyen egyszerű lenne egy kard suhintással végezni a bürokráciával. Csakhogy az nem egy mondabeli szörnyeteg, mely valamelyik sziklahasadékban tanyázik. Kercsztül-kasul, finom hajszálerekkel szövi át a vállalati, a szövetkezeti, az intézményi és az igazgatási adminisztratív ügyviteli munkát. Néha észre sem lehet venni. Olyan mint egy lidércnyomás, vagy ködként telepszik arra, amit tisztán kellene látni. Sok a kimutatás, sok a statisztika, sok az akta pró- és kontra. Ám ki vitatja, hogy többségére égetően szükség van. Hiszen napjainkban a korszerű vezetés számos ismeretet igényel. Kimutatásokat, statisztikákat, pénzügyi mérleget. Előrelátó döntés éneikül elképzelhetetlen. A kiinduló pont mindenhol a pontos felmérés. A vállalatok, a szövetkezetek működése elszakíthatatla- nul összekapcsolódik a bevételek és a kiadások folyamatos számbavételével. A munka szerinti elosztás elvének érvényesítése ugyancsak összefügg a munka nyilvántartásával. A kü lönböző szintű ellenőrzések sem A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete és a megyei tanács egészség- ügyi osztálya előadást rendez február 6-án 13 órától Békéscsabán, a megyei tanács kistanácstermében. A rendezvénélktilözhetik a pontos ügyvitelt, a termelési eredmények számon tartását. Hiszen cnélkül a társadalmi vagyon könnyen a „Csáki szalmája” sorsára jutna. Ám az állampolgári ügyek intézése sem képzelhető el jó! működő hivatal nélkül. Erre a társadalmilag nagyon szükséges tevékenységre telepedett rá a bürokrácia. No nem azért — ahogy a rossz nyelvek tartják —, mert az adminisztratív ügyviteli dolgozók erre hajlamosak. Sokkal inkább a szervezetlenség következtében duzzadt fel az ügyviteli apparátus. Ezzel párosult aztán a túlzásba vitt tútbuzgalom, amely itt-ott valóságos íróasztal láncolatot eredményezett. Mindent nyilvántartani. Minél több helyen, annál jobb. Pedig mindez nem egy esetben az ügyvitel áttekinthetetlenségét eredményezte. Holott a cél az adminisztratív-ügyviteli teendők minél pontosabb ellátása. Ezen az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlatról szóló rendelet sem változtatott. A vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények eddig létszámnöveléssel igyekeztek eleget tenni ennek az igénynek. Kevés gondot fordítottak viszont az ügyintézés és az adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egyszerűsítésére. Napjainkban ez lett az egyik fő követelmény. Ám a rendelet végrehajtásának csak akkor tudnak eleget tenni, ha a bürokratikus vadhajtásokat lenyesegetik. Hozzáértő módon, szakértelemmel. Ügy, hogy az ügyvitel pontossága ne szenvedjen csorbát. Mert a pontatlanság épp olyan veszélyes, mint a bürokrácia. (Serédi) nyen dr. Lengyel László pénzügyminisztériumi főosztályvezető-helyettes, a közgazdasági társaság közgazdász-díjas tudományos titkára tart előadást Az egészségügy néhány közgazdasági problémája címmel. >Hiii>iiiiimi*uui>iau«nuHmwn«* IIHIIIIIIMHMNIIIIItMIIHIMMHMIIIIIIIHIIIIIIIMnillimilllHillllMIIIIIUWI Egészségügy és közgazdaság ELSZÁMOLÁS Egy bonyodalmas történetet szeretnék elmesélni. Bonyolulttá tették, pedig nagyon is egyszerű ügyről van szó. Az történt, hogy az egyik tsz-paraszt megsértette a községi tanács építési szabályzatát. Az egykori félereszes kocsiszínre a tartófalak átrakása nélkül olyan sátortetőt rakott, mint a házon volt. Hadd legyen a telő egyforma végig — gondolta. A következő évben lepadláso'ta, mert a cseréptető átengedte a párás levegőt, télén pedig a szél bekavarta a havat az éppen ott lévő takarmányra, szerszámra. Harmadik évben a padlást berendezte pecsenyecsirke- nevelésre. A szarufák közé nádfonatot erősített, erre pedig farost-lemezt, hogy télen is dolgozhasson. Mikor mindezzel megvolt, szerződést kötött a tsz háztáji bizottságával, hogy négy csoportban ezer-ezer pecsenyecsirkét ad át, melyet a többi társához hasonlóan a tsz továbbít a baromfiiparnak. Mielőtt azonban megkötötték a csibenevelési szerződést, a háztáji bizottság elnöke helyszíni szemlét tartott. Mindent rendben talált. Már két éve nevelte a csibéket, amikor a helyi tanácstól jószágösszeírás címén egy régi falubeli ismerőse rányitotta az ajtót. Sorjában megmutatta neki portáját, az egykori kocsiszínt az új tetővel, a mennyezettel, meg a ház padlásán lévő pecsenyecsirkéket. Beszélgettek az élet alakulásáról, s arról, hogy ma nincs rongyos ember meg istállóban háló, mint 40 évvel ezelőtt. Alig telt el két-három nap, hívták a tanácsházára. A hivatal vezetője közölte vele: feljelentés érkezett ellene. Engedély nélkül cserélt tetőt a kocsiszínen, engedély nélkül lepadlá- solta, sőt a padlást is engedély nélkül alakította át csirkenevelésre. Ez törvénysértés, ilyesmiért büntetés jár. — Ez egy egész bűnhalmaz a szabályok ellen — világosították fel. — Ezért viselni kell a következményeket. — Mit tud mentségére felhozni?— nézett rá a hivatalnok. — Mivel tudná a magamfajta a bőrét menteni — mondta halkan, — hát termelni akartam, mint a többiek, mert mi abból élünk. — És mennyi csirkét nevelt? — Négyezer körül. — Szép pénzt kapott érte, ugye? — Persze, hogy szép pénzt kaptam, az államnak adtam el. — A szabálysértésért kiszabott pénzbírságról határozatot kap, a büntetést pedig fizesse be. Eltelt újabb kél nap. A Utótagot idézés várta. A változatosság kedvéért, most a tanács pénzügyi osztályára hívták. — Hé, öreg — fogadta az egyik hivatalnok. — Szétnéztünk a portáján, aztán megnéztük az adóbevallást. Itt valami nincs rendben. Miért nem vallotta be, hogy még csirkét is nevel? — Azt én a tsz-nek csinálom, a tsz adja el az iparnak. — De a haszon a magáé — vágott rá a pénzügyes, — ezentúl meghizlalt négy disznót is. Hármat eladott, azt se vallotta be. — Akkor most bevallom. A tsz-tag megcsinálta az adóbevallást. Eladtam 3770 csirkét meg három hízót. Összesen 101 500 forint a bevételem. A pénzügyes ravaszkásan elmosolyodott. — Maga a nagyjövedelmű kategóriába tartozik! Az ilyen zsíros tsz-tagokat külön számoltatjuk el. A jövő héten jönnek a járástól és majd megnézzük mit lehet tenni. A tsz-tag nem hazafelé vette az útját, hanem a tsz-irodába. Egész úton morfondírozott, hogy tulajdonképpen miért is lett ő zsíros tsz-tag. öt hold juttatott földdel lépett a tsz-be még 1960-ban. Négy gyermeket nevelt fel. Az egyikből katonatiszt lett, a másik a rendőrségen századosi vállapot .visel. A harmadik fia agronómus, a leányát pedig az állami építőipar egyik szerelője vette feleségül. Mindnek van szép lakása, kettőnek autója is. Hacsak nem azért mondták, hogy zsíros vagyok. Óvatosan benyúlt a kabátja alá és megmarkolta az oldalát. Bőre fürgén búit ki szorító ujjai közül: „Hát rajtam
