Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Válasz a KISZ KB kongresszusi levelére

Szervezettebbé kell tenni a szakmunkásképző intézetek és az üzemek KiSZ-szervezeteinek együttműködését

Múltja van már annak a vitának, amely akörül folyik: iskolájában, vagy az üzemében le- gyen-e KISZ-tag a szakmunkás- tanuló tanulmányi idején. Mivel a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek fontos megbízatása, hogy a munkásosztály utánpótlásának neveléséből részt vállaljon, a KISZ IX. kongresszusának erre a kérdésére is választ kell adnia. Az alábbiakban Fra- ryó Valériának, a Körösi Állami Gazdaság KISZ-titkárának véleményét ismertetjük.

A KÉRDÉS: Miben segíthetne a KISZ, hogy a szakmunkástanulók alaposabban megismerjék választott szakmájuk minden szépségét és újdonságát, * népgazdaságban elfoglalt helyét és jövőjét? Mit kell tennünk a szakmunkástanulók elevenebb, vonzóbb, politizalóbb KlSZ-éle- téért?

A VÁLASZ: Abból kell kiindulni, hogy a szakmunkástanulók idejük nagyobb részét a tanulás 3 éve alatt hol töltik, s hogy az adott 3 évben mi a fö cél. Vegyünk egy konkrét példát: a gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző állattenyésztő szakos tanulói gazdaságunk juhászaiéban töltik gyakorlati idejüket. Mivel az iskola bentlakásos, a gyerekek az intézetben, illetve a kollégiumban töltik idejük nagy részét, ahol fő feladatuk a szakmai ismeretek és az általános műveltség megszerzése. Ezt az iskolai KlSZ-szerve- zet segítheti, kiváltképp az első két esztendőben. Nem jelenti ez azt, hogy az üzemi KlSZ-szerve- zetnek ebben az időszakban nincs tennivalója, felelőssége a szakmunkástanulók patronálá- sában. Hiszen a gyakorlati oktatás, meg a nyári gyakorlat idején is KISZ-tag, aki az. Mi eddig is bevontuk a tanulókat munkánkba, közös akcióinkba. Csírájában mindig is meg volt az az együttműködés a gazdaság és az iskola KISZ-szervezete között, amit tovább kell, sőt tovább lehet fejleszteni, szervezettebbé tenni.

Arra gondoltunk: ha a KGST tagállamai meg tudják oldani ötéves terveik egyeztetését, miért ne oldhatná meg a két szervezet az akcióprogram egyeztetését? Ezzel megteremthetők az alapjai a közös munkának, hiszen a jövő munkásaiért együttesen vagyunk felelősek. Az akcióprogram-egyeztetéssel a kapcsolat tudatosabbá válik, nem vész el a sok bába közt a gyerek és hatékonyabb lesz a nevelőmunka is.

Csak megemlítem, hogy az új mozgalmi évben az iskolával rendezünk egy közös kiállítást ök az intézmény történetét, életét, mi meg a gazdaság munká. ját, eredményeit mutatjuk majd be a kiállítás tablóin. Azután szóba jöhet az is, hogy egy belső felmérés után, amellyel megállapítanánk: milyen szakmában van munkaerőre szüksége a gazdaságnak, KISZ-szervezetünk is részt venne a környező iskolák nyolcadik osztályosainak pálya- irányításában látogatások, tanulmányi kirándulások, előadások szervezésével.

összefoglalva:, anélkül, hogy a szakmai vetélkedők jelentőségét az ifjúsági brigádok nevelő sze repét lebecsülnénk a szakmun kástanulók emberi, szakmai és politikai fejlődésében, a legdön több mégis a szakmunkáskéoző- intézetek és az üzemek KISZ- szervezeteinek szorosabb, tervszerűbb együttműködése.

(Kőváry)

Áuíós ügyességi

versenyek

KRESZ-vetélkedő gyalogosoknak

A közlekedésbiztonsági tanács egyik feladatának tekinti a gép- járművezetők elméleti és gyakorlati ismeretének állandó, rendszeres bővítését, a közlekedési erkölcs fejlesztését. Ezért — a korábbi évekhez hasonlóan —, az idén is rendszeres vetélkedősorozatot szervez a versenybizottság.

A tavaszi hónapokban megyénk nagy gépjárműparkkal rendelkező termelőszövetkezeteinél, vállalatainál az új KRESZ-bői már szervezik a versenyt. A területi vetélkedő legjobbjai járási és megyei versenyen vesznek részt. A megyei verseny győztese elnyeri „Viharsarok” vándorkupát Békés megye színeit képviseli majd az országos versenyen • Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács munkatervében is szereplő nemzetközi ifjúsági kerékpáros verseny helyi küzdelmei már folynak, s a csapatok a járási versenyekre ké szülnek. Május második felében az autóklub és a KBT közös szervezésében rendezik Füzesgyarmaton a „Sárrét” Kupa autós ügyességi versenyt. Ugyan csak e két társadalmi szerv rendezi augusztus 19-én és 20-án Gyulán a már hagyományos „Várkupa” autós ügyességi ver senyt.

Ez év szeptemberében — ki sérletként az országban először — Békéscsabán rendeznék gya logosoknak KRESZ-versenyt, októberben pedig a Békés me gyei Népújságban 12-részes KRESZ-totó szerepel majd. Va lamennyi verseny győztese és helyezettje az OKÉT és a me gyei KBT díjait, és ajándékait kapja majd.

Programot adtak a felszólalók

Népfronlgyűlés Fényesen

— A köd nappal sem oszlik fel. Pedig a tsz hajtatóházában már elültették a palántát, annak bizony fény kell, napfény — hallatszik egy hang a ködsubás éjszakában.

— Az kell — hagyja rá egy másik hang.

Az iskola közelében szétpattan az éjszaka. Az ablakból árad a fény. Csak a köd makacskodik. Hosszú, fehér fellegként lebeg a fényesi tanyasor villanyai alatt. Két, nagy kucsmás férfi bontakozik ki a ködből. A dűlőúton jöttek. A sárkaparónál kerékpárok állnak. Arrébb tolják őket, hogy letisztíthassák a csizmájukat.

— Bezzeg, akik itt laknak a tanyasoron, azok kerékpárral járnak.

— Úgy hát, mert tehetik.

Hétkor kezdődik a népfrontgyűlés. Sokan jönnek. Legtöbben kerékpárral. Igen, mert járda van a tanyasoron. Hát tehetik.

A tanterem zsúfolásig megtelik. A falakon gyermekrajzok. A mennyezetről villanykörte ontja a fényt.

A gyűlés elnöke Szalóczi József. Nem kenyere a hosszú beszéd. De amit mond, az a velejébe talál.

— Azért jöttünk össze, hogy a magunk dolgával foglalkozzunk — kezdi a szót. És ebben a mondatban benne van a legfontosabb. A népfrontpolitika lényege. De az is, ahogy ezt a politikát a fényesi ember látja. Erről,

D ladányi eredmények kulcsa

Gazdag program a mezőhegyesi munkásnők klubjában

A hosszú téli hónapokban gazdag program várja Mezőhe gyesen a tagokat a munkásnők klubjában. A cukorgyárban dolgozó asszonyok és nyugdíjasok sok érdekes előadást hallhatnak. Egyebek között az egészséges életmódról, az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről hallottak a közelmúltban előadást. Megvitatták azt is: mi a nő szerepe a családban? Ha egy jó filmet látnak, érdekes könyvet olvasnak, azt is megbeszélik.

A nemzetközi nőnap alkalmából bensőséges ünnepséget rendeznek a cukorgyárban a nők tiszteletére. A klub tagjait most a nagy eseményre való készülődés foglalkoztatja. Évek óta kialakult szokás szerint időnként kollektiven elmennek Szegedre, a Nemzeti Színházba. Oly sok a jelentkező, hogy ugyan, arra az előadásra kétszer indí tanak autóbuszokat.

4

tímMS'

1976. FEBRUÁR* 29

A ZÖLDSÉGBOLT ELŐTT fekete ruhába öltözött asszonytól kérdeztem:

— Személy szerint magának hozott-e valamit a körösladányi tsz-ek egyesülése?

— özvegy Vakarcs Istvánná vagyok, a férjemet 1964-ben veszítettem el. Most a 74. évemben járok. A kérdésére csak igennel válaszolhatok. Az öregek napján minden idős tsz-tag kapott 500 forint jutalmat. Mi az urammal 1952-ben léptünk az Új Barázda Tsz-be, de ilyen megbecsülésben egyszer sem volt részünk. Sok esetben csak a kereset 80 százalékát kaptuk kézhez, a 20 százalék év végén elúszott. Az én fiamnak is bent maradt évente 2—3 ezer forintja, másnak meg 5—6 ezer forintja is. Akkor nem futotta Most meg év közben a felvett munkadíjra — ez a 80 százalék — a zárszámadás során még 21 százalékot osztottak!

Herpai Lajost, a háztáji bizottság elnökét is megkérdeztem.

— Hogyan volt jobb: tsz- egyesülés előtt vagy most, utána?

— Nekünk nagyon jól ment a dolgunk a Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben. Sokat dolgoztunk, jól kerestünk, jól éltünk, őszintén szólva, egy kicsit bántott,' hogy a Dózsa Tsz, a Zalka Tsz, meg az Új Barázda Tsz tagsága valamilyen oknál fogva nem élvezheti a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket. ők is sokat dolgoztak, de az eredmény gyengébb volt a mienknél. Sokat foglalkoztatott

•bennünket az a gondolat, hogy együtt talán jobb lenne. Egyesültünk. Egy falu, egy szövetkezet vagyunk. A kezdő év szép sikereket hozott.

Csüllög Zoltán, az Űj Barázda Tsz-ben belső ellenőr volt. Most is az. Figyelemreméltó a véleménye.

— NEM TARTOTTAM igazságosnak azt, hogy a Körösön túl dolgozó tsz-tagok kevesebbet kerestek, mint a Körös jobb partján dolgozók. Egyforma erővel „dúrtuk a földet”, itt ezen az oldalon, mégis jobban éltek, mint mi, a túlsó parton.

Paróczai Jánosné, a Zalka Tsz főkönyvelője volt. Az egyesült tsz-ben más beosztást kapott. Az ő válláról levették a gond és á felelősség nagy részét. Munkája szerint kapja a fizetését, ami természetesen kevesebb a réginél. Nem mondanánk, igazat, ha azt állítanánk, hogy őt ez az egész változás hidegen hagyta. Foglalkoztatja, de túlteszi magát rajta. Tanult politikai gazdaságtant, így tudja, hogy a kevesebb felelősséggel, gonddal járó munkáért, kevesebb kereset jár. E& így természetes. Kiss Gyuláné, Nyerges Lászlóné, Búzás József és Papp Lászlóné is elégedettségének adott hangot. Volt, aki közülük a zárszámadási közgyűlésen mondta el kissé szemrehányóan: ha a vezetőség tudta, hogy az egyesülés ilyen jó eredményt hoz, miért nem kezdeményezte korábban ?

— Nem lehetett az egyesülést korábban kezdeni — mondotta Dorogi József tsz-elnök —, mert a feltételek erre csak most értek meg. A Magyar—Vietnami Barátság Tsz alig tíz éve még nehéz anyagi gondokkal küszködött. A talpraállásért keményen megdolgoztunk. A hasznos tapasztalatokat 1975-ben jó ered- • ménnyel alkalmaztuk.

Az egyesülés valójában átütő eredményt hozott Körösladány népének. A gazdasági egységek önállósága és felelőssége határozottan érvényesült, mely nem kevesebb, mint 30 millió forinttal vezetett több áruhoz, mint a négy tsz-ben korábban, együttvéve. Az idén 172 millió forint árbevétel elérését tűzték célul. ,A fejlődés üteme olyan nagy, hogy csak a volt tsz-ek bruttó árbevételével hasonlítható össze.

Az 1976. és az 1975. évi árutermelés közötti növekedés éppen annyi lesz, mint a Zalka Tsz 1974. évi teljes árbevétele volt.

Ugyanazon a földön, ugyanazok a dolgozó tagok, más, racionálisan gondolkozó vezetéssel ilyen nagy eredményekre képesek. Értelmét látják és érzik a munkának, mert a napi 80—90 forintos kereset 126,75 forintra növekedett. Ezek a tények tanúsítják; Körösladány szorgalmas népe megtalálta helyét, munká- ját a község szövetkezetében. A jövő biztató, hiszen az egyesült tsz az 1975. évi bruttó jövedelem 26 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre. Az idén kezdenek hozzá egy szakosított tehe nészeti telep kialakításához 500 tehénnek.

JÖVÖRE INNEN már tejet adnak. Visszaállítják a sertéstenyésztést, hogy a húsgondok megoldásában segítsenek. S egy í szakosított telepre való hízott I sertés értékesítését szervezik, se- J gítik a háztájiban levő termelési lehetőségek kihasználásával.

Mi a kulcsa a ladányi eredményeknek? A szövetkezet előtt álló feladatok ismertetése, a tagság mozgósítása ezek megvalósítására. És még valami: a tsz vezetősége a végzett munka alapján folyósítja a havi kereset 80 százalékát. Munkabért tehát csak az kaphat, aki dolgozik. Az emberek nemcsak dolgoznak, hanem érdeklődnek is a közösség ügyei iránt. Jól tanúsítja ezt a zárszámadó közgyűlés, melyre 910 dolgozó tagot hívtak meg. A gyermekgondozási segélyen levő száz anya és az 50 katona, illetve a tsz telepein szolgálatot teljesítők kivételével mindenki ott volt.

SOKAN KISZORULTAK {

művelődési házból, az előtér ben hallgatták végig a beszámolót és a felszólalásokat. Ilyen nagy érdeklődés egyik évben sem jellemezte a ladányi tsz-ek munkáiét, zárszámadását.

Dunsi Károly

„a magunk dolgáról” beszél Pikó János, a Hazafias Népfront tanyai bizottságának titkára. Beszámol a bizottság elmúlt években végzett tevékenységéről.

Öt évvel ezelőtt alakították meg először a Hazafias Népfront fényesi bizottságát. Az első ülésen bizony úgy tűnt, hogy a bizottság 30 tagja lehetetlenre vállalkozik. Tudnak-e olyan programot adni a szétszórt tanyákon élő embereknek, amely összefogja őket? Képesek lesznek-e közös erővel segíteni a gondokon? Ezek voltak a legfontosabb kérdések. A választ az évek adták meg. Az igent pedig a tények igazolják. Négy év alatt mintegy 2700 méter járda épült társadalmi munkában Fényesen. A mai napig is emlékezetes barátsági estet rendeztek az iskolában, s évenként tartanak nyugdíjastalálkozót. Több ízben a város vezetői a Hazafias Népfront kezdeményezésére találkoztak a fényesi emberekkel. Gondot fordítanak a művelődésre is. Különböző ismeretterjesztő előadásokat szerveztek.

De Fényesen a világ a köecowt

körül forog Nincs gyűlés immár évtizedek óta, ahol szóba ne hoznák. Minden más gond ehhez képest tizedrangú. Még az iskola épületének sorsa is. Józsa Balázs a Május 1. Tsz traktorosa is ezzel kezdi felszólalását.

— Megépül-e vagy nem ebben az ötéves tervben a fényesi kövesd t?

Mások is felszólalnak. Élesek, nyomósok az indokok. A felszabadulás után kapott villanyt a tanyasor. Ma már mindem házban van televízió, rádió, mosógép, sőt itt-ott gépkocsi. De ide nem jön ki a GELKA. Körülményes a készülékek beszállítása is. A betegellátás is gond.

A kérdésekre Erdélyi Mihály tanácstag válaszolt.

— A jövő esztendőben látnak hozzá a fényesi kövesút építéséhez.

Az iskola nem iskola többé. Üresen áll. Nincs még'eldöntve a sorsa. Szeptember óta a fényesi gyerekek a városban tanulnak. Kollégiumban laknak, csak a hét végén járnak haza. Olyan eredmény ez, melyet nem köny- nyű felbecsülni. Legalábbis fényesi szemszögből. Sebet hagyott.

— Egész héten nem látják a szülők a gyermekeiket. Azt sem tudják, mi történik velük. Az a hír, hogy a városi iskolák zsúfoltak.

Szabó Jánosnak két gyermeke tanul a városi iskolában. Ő más véleményen van.

— Az én Marikámnak tizenegy tanára van. Minden tárgyra más tanár tanítja — mondja nem kis dicsekvéssel. — És ez meg is látszik a gyereken. A városi iskola, az városi iskola.

Józsa Balázsné is beletörődött, hogy nagyobbik fia a városban tanul. Más bántja.

— A kisebbik fiam jövőre megy iskolába, természetesen a városban fog tanulni. Mivel itt Fényesen nincs óvoda, kötelezik, hogy előkészítőbe járjon. Most mit csináljak? Hordjam be a városba? De ez nemcsak az én problémám. Vagy tizenöt gyerekről van szó. Itt Fényesen is meg lehetne tartani az előkészítőt.

A felszólalások valósággal programot adnak az újonnan választott népfrontbizottságnak. Tizenöten vannak. Elnöke Balázs Sándor, titkára Pikó János. Az irodában Erdélyi Mihállyal beszélik me<? a teendőket.

(Seré«fi)