Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
Gyoma, Eger, Párizs, Budapest Színházi Pénteken este mutatta be Békéscsabán a Jókai Színház Schiller remekművét az „Ármány és sizerelem” című tragikus színművet, Udvaros Béla premier rendezésében. Felvételeink a koncepciózusán életre keltett Schiller-dráma három jelenetét mutatják be. A szerelmesek, akik felett a végzet szárnya suhog — Lujza: Maday Emőke, Ferdinand: Kárpáti Tibor A kétségbeesett apa és lánya — Miller muzsikás: Körösztös István, Lujza: Maday Emőke A hercegi udvar fényei és borzalmai a kegyencnő palotájában — Lady Milford: Dévay Camilla, fejedelem komornyikja: Szerencsi Hugó (Demény Gyula felvételei) Szabálytalan portré Szilágyi Istvánról Munkafüzet Üdvözöljük az oktatási miNem véletlen, hogy a színház | jelképe lett a sírást és nevetést közösen ábrázoló maszk. A humor igazi képviselői mindig egy kis szomorúságot is árasztanak i magukból, néha még a magánéletükben is. Szilágyi István | például vasárnap délelőttönként családjával együtt elégedetten nézegetheti a televíziót, ahol ki | tudja hányadszor láthatók Ten-| kés kapitányának kalandjai. A képernyőről harsány kacagásra ingerel egy tészta-kulimászbar. fetrengő kétbalkezes labanc-figura, ám a valóságban egészen prózai gondok foglalkoztatják a színészt. — Ügy látszik, életem leráz- hatatlan kolonca lesz, hogy időnként a mindennapi kenyérért is kemény harcot vivők — mondja Szilágyi István. — Ha nem kellene a családomról is gondoskodnom, talán fütyülnék a bajokra, hiszen megszokhat-) tam már, hogy számomra nem i farsang az élet. Manapság hátrányos helyzetűeknek nevezik azokat a fiatalokat, akik úgy kezdik tanulmányaikat, mint ahogy én indultam a világba. Tanyán nevelkedtem, és óriási eseményt jelentett számomra, amikor „bekerültem” Gyomán a községi iskolába. Nem is lett volna semmi baj, ha mélyen hallgatok arról a bolond tervemről, hogy színész akarok lenni. Így viszont a csúfolódások céltáblája vált belőlem, hisz egyáltalán nem voltam valami délceg alkat. Sündisznó módjára begubóztam a saját világomba és csak önmagámnak játszottam színházat. Belülről gyönyörűen szóltak a versek, ám a külvilág felé egyre félénkebb dadogássá töredezett a hangom. Néha elkeserített, ha arra gondoltam, hogy Hamlet maszkjában aligha hódíthatom majd a közönséget. Akkor még nem vettem észre, hogy körülöttem nagyon sok olyan félszeg, tört- reményű, de mégis energikus ember él, akit én is ábrázolhatok majd. A hóbortos álmú cingár legényke az általános iskola befejezése után csillogó egyenruhába bújt: 1952-ben az MTH-nál ipari tanuló lett. A géplakatos szakma megszerzése után hazament Gyomára, ahol a gépállomáson másfél évig traktoros volt. Később lovásznak szegődött, majd a vízügyesek romantikus életét élte. Munkatársai legnagyobb csodálkozására egyik napon avval búcsúzott el szülőfalujától, hogy felvették a Színművészeti Főiskolára! — Eleinte magam se hittem, hogy tényleg színész lehetek — mondja. A sok hiábavaló görcsös próbálkozás után néha már önmagam előtt is komikus voltam. Aztán elsőéves koromban Szinetár Miklós rendezésében eljátszhattam a Kóldusopera egyik szerepét, amelyhez mérhető sikerem azóta sem volt. A diploma megszerzése után 1961- ben Egerbe, a Gárdonyi Színházhoz kerültem, s közben egy- re-másra hívtak szerepelni a filmgyárba és a televízióhoz is. A Tenkes kapitánya sikere után többek közt eljátszhattam a Bors Máté-sorozatban Sipos úr alakját. Fél évtizedes egri tartózkodás után Párizs következett. Hogyan? Egyszerűen csak útlevelet kértem egy hosszabb tanulmányútra. , Bizonyára nagyon csodálkozott az a francia paraszt, akinek a kapuján bekopogtatott egy fiatalember és tört szavakkal előadta, hogy ő magyar színész, aki munkát keres. Szilágyi Ist- yán a saját bőrén is tapasztalni akarta, hogy milyen érzés magányosan küzdeni az idegen világban. Mint lovászfiú kezdte kalandos életét és másfél év múlva már a párizsi televízió műsorában szerepelt. Amikor lejárt a tartózkodási engedély, hazajött. 1 — Itthon szinte teljesen megfeledkezett rólam a szakma. Ráadásul nem is vagyok egy nyüzsgő típus, ezért nagyon néhéz volt újra szerepekhez jutni. Eleinte a filmgyárban dolgoztam, aztán az Irodalmi Színpad szerződtetett. A televízió is fölfedezett és eljátszhattam a Keménykalap és krumpliorr című sorozatban Lópici Gáspár, a plakátragasztó figuráját. Két éven át a Vidám Színpadon szerepeltem, s úgy tűnt, végre egyenesben vagyok. — Tavasszal talán újra filmezni fogok és most csak azért szurkolok, hogy addig megőrizzem — derűlátásomat... Arról semmit se szól, hogy a színészek néha milyen kiszolgáltatott emberek. Mert az igaz ugyan, hogy ha rájuk mosolyog a szerencse, akkor ki sem látszanak a munkából. Ám az ég irgalmazzon annak a komédiásnak, aki egyszer lepottyan Fortuna szekeréről. Szilágyi István eddigi szerepeiben azt bizonyította, hogy ha a tehetség az igazi mérce, akkor semmi oka sincs az aggodalomra. Jó volna mégis elgondolkodni azon. hogy nem tékozoljuk-e meglevő értékeinket? Andódy Tibor niszter 108/1976. (M. K. 4.) OM számú utasítását, mely az általános iskolai és középiskolai tanulók füzetellátásával kapcsolatosan intézkedik. Az utasítás a Művelődésügyi Közlöny február 21-1 számában jelent meg, s a közzététel napjan hatályba is lépett. Az utasítás alapvető célja az egységesítés mellett, a takarékossági célok fokozott érvényesítése. Üdvözöljük a miniszteri rendeletet, mert benne régi óhajunk is megfogalmazódik akkor, amikor például az orosz dolgozatfüzetek esetében csak az ötödik osztályban kötelező a dolgozatfüzet megvétele, s ebbe a* egy füzetbe kerül a felső tagozat négy évének nyolc dolgozata. Ez azon túlmenően, hogy takarékos megoldás, arra is nagyszerű alkalom, hogy fejlődésében lehet vizsgálni egy-egy tanuló benti írásbeli munkáját. Külön öröm, hogy végre a munkafüzetek mellől örökre „száműzni” lehet az úgynevezett gyakorló füzeteket, melyek — helyenként — maximaliz- musra csábítottak, s ezáltal fokozták a tanulók túlterhelését. Örömünk mellé — a témával szoros összefüggésben — azúton szeretném azonban régi kérésünket is felsorakoztatni, talán még nem késő, nem kerültek nyomdába az orosz munkafüzetek. Borítólapjuk kapjon keményebb kötést, mert tekintélyes formátumuk, hetenkénti háromszori iskolai és otthoni használatuk miatt, 1—2 hónap alatt „elrongyolódik”, lapjai kihullanak, s ez sem esztétikai szempontból nem jó, sem pedig rendeltetésszerű használatát nem biztosítja maradéktalanul. A szülők is szívesebben vállalnának némi többletköltséget egy jobb munkafüzet érdekében. Sz. A. Újabb lakásokat építenek — Több lesz a tanterem holy tátják Sárrét iparosítását Lapunkban már több alkalommal írtunk arról, hogy Szeghalom milyen rohamosan fejlődik, városiasodik. A nagyközség kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, közvetlen környezetében mintegy 60—70 ezer ember él. Szeghalom vezetői, valamint a járási szervek éppen ezért arra törekednek, hogy a Sárrétnek ez a központja mind jobban kifejlődjön, kielégítse a lakosság igényeit. Egy célra törekedtek, már a IV. ötéves tervben is. Nagyon sok olyan létesítmény született, amely a városiasodáshoz vezető utat segíti elő. A IV. ötéves terv sorén épült fel 65 millió forintos költséggel a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregysége, 26 millió forintos beruházással, illetve 35 millió forintos megyei támogatással a fővárosi Ruhaipari Vállalat 700 munkást foglalkoztató üzeme. Emellett természetesen a lakásépítés sem maradt el. A nagyközségben az elmúlt ötéves tervben 237 lakás épült, s ebből OTP-beruházással kétszáz. 'Elkészült a tíz munkahelyes szakorvosi rendelőintézet, négy gará- zsos mentőállomás, s tulajdonképpen egy korszerű egészség- ügyi bázis jött létre. Javult a gyermekek iskolai és óvodai ellátása Is. Jórészt társadalmi munkával elkészült egy 100 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda, ugyanennyi gyermek részére általános iskola, tanyai kollégium, valamint szakiskolai műhelyterem. A lakosság ellátására szolgáló 1500 négyzetméteres ABC-áruház, ezenkívül több bolt és szolgáltató egység. Mindezekhez a lakosság nagyarányú társadalmi segítséggel járult hozzá, 1974-ben a nagyközségek között ebben az első helyezést érte el Szeghalom. Az V. ötéves tervben is kedvező perspektíva áll a nagyközség előtt. Tovább folytatják Sárrét iparosítását, újabb 700—800 embert foglalkoztató üzem telepítését tervezik, folytatják a lakásépítést, összesen 240 újabb lakás épül az egyéni családi házak mellett. Megkezdik a szeghalmi utókezelő kórház rekonstrukcióját, nyolc tanteremmel bővítik az iskolákat, járási úttörőtábor épül, valamint ifjúsági és úttörőház. Emellett befejezik az áthúzódó beruházásokat, így a víztorony, a GF.LKA és az OTP- székház építését. Kasnyik Judit 5 1976. FEBRUÁR 2S.
