Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-27 / 49. szám
Lesz elegendő falazóanyag Tanácskozás a belvízkárt szenvedett lakóházak helyreállításáról Mint ismeretes, tavaly nyáron a nagy esőzések és a belvíz óriási károkat okozott megyénkben. A mezőgazdaság tetemes vesztesége mellett sokszáz lakóház rongálódott meg, vált lakhatatlanná. A tanácsok elsőfokú építési hatóságai felmérték a károkat, kiadták az építési engedélyeket, az OTP pedig soronkívül hitelt folyósított a rászorulóknak. Ezek szerint 1812 házat kell újjáér íteni, j 669-et pedig helyreállítani Békés megyében. A legtöbb kar Békésen, Gyulán és Békéscsabán, Mezőberényben, Sarkadon. Eleken, Kétegyházán, Szeghalmon, Vésztőn, valamint Déva- ványán keletkezett. A gondokat tetézte, hogy a károsultak tavaly nem tudtak annyi falazóanyagot, beszerezni, amennyire szükségük lett volna. Így a lakások nagy részének újjáépítéséhez, felújításához hozzá sem tudtak kezdeni. A napokban a megyei tanács építési, közlekedési es vízügyi osztályának kezdeményezésére koordinációs tanácskozásra gyűltek össze Békéscsabán a megyei tanács kereskedelmi ősz- j tálya, az Alföldi TÜZÉP Vállalat, a MÉSZÖV, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat képviselői. Megegyeztek abban, hogy elsősorban az elemi csapástól legtöbbet szenvedett helységek, körzetek kapjanak elegendő íalazóanyagot. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat igazgatója ígéretet tett arra, hogy a szükséges építőanyagokat — a szerződésben rögzítetteknek megfelelően — az első félév végéig minden állami és szövetkezeti TÜZÉP-telepnek eljuttatják. Az igazságos elosztás végett a helyi tanácsok szak- igazgatási szervei mérlegelik: kik kapjanak először falazóanyagot. A legfontosabb most az, hogy a helyreállítandó épületeket minél előbb rendbe tudják hozni, elejét véve a további rongálódásnak. Ezért elsősorban az ilyen lakóházak tulajdonosait kell kiszolgálni. A továbbiakban az ütemezésnek megfelelően az újjáépítendő, lakóházakhoz szükséges anyagokat biztosítják, hiszen sokan ideiglenes, vagy szükséglakásokban kénytelenek meghúzódni. Szó esett még arról is, hogy a téglagyárak termelése az időjárás függvénye. Előreláthatólag csak áprilisban kezdik meg a folyamatos gyártást. Ezért azok. akik még nem kötöttek anyag- biztosítási szerződést a TÜZÉP - telepekkel, jó lenne, ha minél hamarabb megtennék saját érdekükben. Egyébként az amúgy is szűkös téglaellátás miatt célszerű az alapozást, a lábazatot betonból készíteni, a kisméretű téglát pedig csupán aláfalazásnál használni. Annál is inkább, mivel a többi falazóelem: a B —29-es, a B—30-as üreges téglák sokkal korszerűbbek, hő- és hangszigetelésük jobb, meggyorsítják az építkezést. Mindent egybevetve, a tanácskozáson elhangzottak reményt-, keltőek a jövőre nézve. Persze, akkor, ha az ígéretből valóság lesz. s. r. Korszerű háztömbök a romok helyén Újdonság a szőttes blúz és ingván Világszerte keresettek a Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet termékei Világszerte keresik a Tótkom- | lósi Háziipari Szövetkezet tér- | mékeit, ahol gyönyörű hímzett női blúzok, bébi- és gyermekholmik, szlovák motívumokkal díszített szőttesek készülnek. — Ha száz kezünk lenne, akkor sem győznénk eleget termelni — mondja errőí Cyivi- csán Pálné, a szövetkezet elnöke. — Tótkomlóson és környékén még mindig kutatjuk az ősrégi népi motívumokat, hogy minél nagyobb választékot kínálhassunk a hazai és a külföldi piacon. Szőttesből negyvenfélét készítünk, a kézimunkáink ugyancsak sokfélék. Állandóan keressük annak a lehetőségét, hogy e divatos, keresett cikkekből mi-1 nél olcsóbban állítsunk elő, mert csak így maradunk versenyképesek. Az elmúlt évben 21 millió 300 ezer forint értéket termeltümc, Mai tv-ajániatunk:-----------------------------------------------i 20.05: Stan és Pan meg a hölgyek Ez az amerikai film tulajdonképpen egy összeállítás, felújítás. Szokás manapság, hogy a filmművészet őskorából — hős-' korából — fennmaradt filmekből új kópiát készítenek, a né-! ma filmeket zenével látják el, s az eredmény gyakran nagyobb közönségsikert hoz, mint egy új, most készült film. Stan és Pan — Chaplin mel-1 lett — a legkedveltebb figurái a filmművészet korai éveinek. A vékony Stanley Laurel és a dundi Oliver Hardy a húszas években készítették a legnevet- tetőbb burleszkfilmjeiket, amelyekből most egy csokorravalót . — pontosan hatot — a tévé is bemutat. A rövidfilmek 1925 és 1929 között készültek, s bizonyára ma is kellemes, vidám perceket szereznek. Sorrendben: A tengerész nősül; Édes apuci; Fújhatjátok már; Maradjon-e otthon a férj?: Az én kis feleségem és az Ilyenek a férfiak? című filmet láthatják. az idén többet tervezünk. Különböző külkereskedelmi vállalatok keresnek meg bennünket, megszokták, hogy kiváló minőségű munkát adunk és pontos időben szállítunk. Így aztán termékeink eljutnak Kanadától Katangálg számos helyre, többek között Angliába, Hollandiába, Ny ugat-Németországba, Belgiumba, Olaszországba és valamennyi szocialista államba. Lányaink és asszonyaink nagyon szépen dolgoznak, 90 százalékuk betanított muniíás, a szakember nagyon kevés. Jelenleg 40 kismarna élvezi a gyermekgondozási segélyt, bizony nem könnyű helytállni. Igyekszünk bedolgozókat is foglalkoztatni, elsősorban olyan családanyákat, akik valamilyen oknál fogva nem hagyhatják el nyolcórás műszakra otthonukat. A fenti problémákat figyelembe véve különösen nagy öröm, hogy tavaly 2,7 millió forint nyereséggel zártunk. A megrendelőket újdonságokkal leptük meg a közelmúltban. Szőttes blúzokat, ingvállakat és napszövetre rádolgozott, szőttes csíkos blúzokat varrtunk. A bemutatón nagy sikert arattunk, máris több ezerre kaptunk megrendelést. A hímzés ugyanis nagyon munkaigényes- és drága. A szőttest vagy szőttes csíkokat sokkal gyorsabban és olcsóbban állítjuk elő. Messziről úgy néznek ki a blúzaink, mintha dús kézimunka díszítené. Készítünk fiúknak és lányoknak ingblúzokat szőttes csíkokkal. Gondolom ezeket náptáncosok, néni zenészek is szívesen vásárolják, a szőttes díszítésű napszövet blúzok pedig ballagásra is gyönyörűek. Az ingvállak a farmer- nadrágok jó kiegészítői lesznek. Ügy számoljuk, hogy az idén legalább ötvenezer szőttes vagy szőttes díszítésű blúzt, Ingvállat készítünk. Fehér, nyersszínű. pi. ros és más színekben rendelhetik a vevők. A termékek íeiét exportáljuk. Korábban csak hímzést szállítottunk külföldre, de tavaly már a szőttesekkel is olyan partnerekre találtunk, akik az idén újból vevőként jelentkeztek. Ha sikerül újabb bedolgozókat találni. akkor a tervezettnél is többet szövünk, varrunk és hím. ziink, hiszen vevőben nincs hiány — fejezte be tájékoztatását az elnökasszony. — Ary — \ jegyzet Dalnokok Békéscsabán, éjszakánként úgy 11—12 óra tájban a Tanacs- köztársaság útja és az Irányi utca környékén (de lehet, hogy másutt is) sokszor felcsendül egy-egy hazafelé tartó társaság édes-bús éneke, amely a szerelemről, a rezgönyárfáról, az almáról, valakinek a karcsú derekáról, száz szál gyertyáról, Kati gyere ki-ről és más efféléről szól. A kórus összetétele attól függ, hogy hányán és mit ittak, amíg az utcára kerültek. A legtöbb talán a borízű hang, de akad olyan is, ami teljesen artikulátlan. Az utóbbi valószínűleg a különféle italokból való túlfogyasztás következményeként képződik. A zajra felriad álmából a környék kevésbé mélyen alvó apraja, nagyja. Hiába, nem lehet az ilyet megszokni, mint ahogy mondjuk a kerékbetörést sem. Ám a dalnokok ezzel mit sem törődnek, csak fújják az italtól meg saját hangjuktól megrészégülten és senkitől sem zavartatva a maguk nótáját. Ahhoz persze mindenkinek joga van, hogy — ha fizet — italt fogyasszon. Ahhoz is, hogy jó kedve kerekedjen és ha úgy tetszik, daloljon. Csak nem bárhol és bármikor. Az utcán éjféltájban semmiképpen sein, mert az csendháboritás, még ha valakinek kellemes borízű is a hangja. Az ilyen vétségre « „túlnyomásos” állapot természetesen nem enyhítő körülmény. — or Módszervásár Székesfehérvárott A KISZ KB és a Népművelési Intézet február 27—28—29-én Székesfehérváron rendezi a harmadik országos módszervásárt. Békés megyét négy klub; a békéscsabai Gyopár, a nagyszéná- si művelődési ház, a Sarkadi Cukorgyár és a gyulai Ötök Ifjúsági Klubja képviseli a háromnapos tapasztalatcserén. „Árverésre kerül az eleki ifjúsági, klub írásos módszere is, melynek témája: mit tehet a falusi klub a községért? Békéscsabán az utóbbi években sok elavult, öreg házat bontottak le. Helyükre korszerű épülettömböket emeltek tető alá. Képünkön egy félig lebontott ház ablakán át a* új, korszerű épületek láthatók (Fotó: Demény) Á szelektivitás rostái A csendes óhaj messzire háng- zó követelménnyé erősödött. A fejlesztés szelektivitása — kívánalomként — fel-félbukkant már a hatvanas években. Napjainkban kötelezettségként szerepel beszédekben és dokumentumokban, műszaki koncepciókban, s az értékesítési, lehetőségek elemzésébert. A népgazdaság' ötödik ötéves tervéről ,1975. december 1,8-án elfogadott törvény kimondja: „Az ipari termelés hatékonyságának erőteljes növelését szelektív fejlesztéssel., kell elérni”. Először kérdőjelek A legtöbb ország nem képes arra, hogy gazdasága valameny- nyi ágál, részterületét fejlessze, mert ereje sincs hozzá, s nem is érdemes ezt tennie. Kézenfekvő: a hazai szerény igények mellett nem rendezkedhetünk be repülőgép- és helikoptergyártásra. Korántsem ennyire nyilvánvaló, hogy például a gépiparon belül mit kifizetendő az átlagosnál gyorsabban, s mit annál lassabban fejleszteni. Először csak kérdőjelek sorakoznak elénk. Választ lelni — népgazdasági vagy vállalati keretek között — szigorúan rendszerezett rosták közbeiktatásával tudunk. Maradjunk a gépiparnál. Nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai vannak a vákuum- technikai gépgyártásnak. E berendezések — konstrukciójuk éppúgy, mint termelésük — magas színvonalú szakmunkát sűrítenek magukba, importigényük csekély, döntően hazai anyagokra, alkatrészekre támaszkodik előállításuk. A vákuumtechnikai gépek iránti kereslet világszerte nagy, s hosszú ideje tartós; a gazdaságos gyártáshoz társul a jó értékesítési lehetőség. A szelektivitás jegyében hozott döntés jogos: e terület az átlagosnál gyorsabban fejlődjék, s ehhez kapja meg a szükséges forrásokat. Indokolt rangsor Voltak és vannak ellenzői a különbségtevésnek, mert hiszen a társadalmi érdekekhez nem igazodnak automatikusan a helyi célok. Ezért a szelektivitásnak központilag 'irányított folyamatnak kell lennie, egyebek között a szabályozórendszer — az elvonások és támogatások — közbejöttével, vagy a központi fejlesztési programok segítségével. Az alumíniumipar központi fejlesztési programjának eredményeként — egy tényezőt kiragadva -— ez az iparterület a negyedik ötéves tervben 222 millió dolláros exporttöbletet ért el. A további lépések irányát az mutatja, hogy egy tonna tömbalumínium, ha feldolgozott formában kerül ki az országból, 500—800 dollárral többet ér. Azaz: ha a feldolgozóberendezések bővítése rövid idő alatt megtérül, érdemes ezt célként kijelölni. Ilyen és hasonló döntések meghozatala természetesen nagy- felelősség, de: elkerülhetetlen. A
