Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

Fedett termálfürdő Zalakaroson j Zalakaros Európa-szerte ismert a néhány éve feltárt gyógyhatású termálvizéről. Az izületi bántalmakban szenvedők ezideig csak nyáron élvezhettek a gyógyvizet. A közelmúltban elké­szült és átadták rendeltetésének az új, 200 négyzetméteres fedett fürdőt. Az új létesítményben orvosi rendelő, pihenőszobák és szauna is helyet kapott (MTI Fotó — Jászai Csaba felv. — KS) Előtérben a politikai munka .Klubok A Megyei Klubtanács közel­múltban tartott üléséin kiírta és jóváhagyta a „Klubok a kong­resszusért” elnevezésű pályáza­tot. Ennek feltételeiről, a rész­letekről kérdeztük Tóth Jolánt, a KISZ megyei bizottságának munkatársát, a klubtanács tag­ját. — Milyen céllal fogalmazták meg a pályázat kiírását? — Ismeretes, hogy a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség május­ban tartja IX. kongresszusát. Fokozott érdeklődés nyilvánul meg tehát a mozgalom iránt, és ez megkívánja, hogy a legkü­lönbözőbb módon ráirányítsa a fiatalok figyelmét a kongresz- szusra. Ennek érdekében hirdet­tük meg a pályázatot, építve a a kongresszusért" klubokban kínálkozó lehetősé­gekre. — Pontosan mit jeleni ez? — Az ifjúsági klubok alapve­tő nevelési céljaikkal egységben, ebben az esztendőben végezze­nek intenzívebb politikai tevé­kenységet! Ez már most, a kong­resszus előkészítő időszakában is fontos, amikor a fiatalok meg­vitatják a KISZ KB kongresszu­si levelét, tanulmányozhatják a szervezeti szabályzat módosítá­sára tett javaslatot. A kongres­szus ideje alatt pedig a klubok ráirányítják a figyelmet a ta­nácskozásra, majd az ezt köve­tő hónapokban feldolgozzák a j kongresszus dokumentumait. ‘ Ennek módjait a klubokra bíz-J zuk. Ajánlásul talán annyit,' pályázat | hogy a járási-városi KISZ-bi- | zottságok mindenben segítenek, j s ugyancsak hasznos ienne, ha I vendégül látják a kongresszus küldötteit, akik személyes ta­pasztalataik, élményeik közre­adásával jobban hozzájárulhat­nak a kongresszusi határozatok megismeréséhez. Ezzel azt sze­retnénk elérni, hogy szervezeten kívüliek is megismerjék az if­júsági szövetséget foglalkoztató problémákat, a mozgalom to­vábbfejlődésének legfontosabb összetevőit. — A pályázati feltételek egy része azonban nem kapcsolódik közvetlenül a kongresszushoz. — Igen. Többek közt azt is értékeljük, hogy a klubok mi­képp ismertetik, népszerűsítik a most kezdődött V. ötéves terv szelektivitás: rangsor. Van, ami előbbre kerül, s van, ami emi­att hátrább. Nyilak, két irányban Olyan útja ez a fejlesztésnek, amelyen mindig kétféle nyíl ta­lálható. Az egyik előre mutat, a másik hátra; azt jelölik, mit gyarapítsunk, s mit hagyjunk a hátunk mögött. Mert lehet, ki­váló konstrukciót alkottunk, de a korszerűtlen technológiával nem vagyunk képesek versenyt álló terméket kibocsátani. (Ahogy a fordítottja is meges­het.) Azaz a szelektivitás nem azonosítható csupán a termék­kel vagy technológiával, hanem összefüggő tevékenységsor mér­legelése. Amiben minden alko­tóelemnek — a nyersanyag- és energiaigénytől a piaci lehető­ségig — meghatározott a sze­repe. Ezen a mérlegen például a vegyipar, s azon belül elsőként a petrolkémiai ipar az átlagos­nál gyorsabban fejlesztendőnek bizonyult. (Az ötödik ötéves terv termelésnövekedése várha­tóan meghaladja az esztefidőn- kénti kilenc százalékot.) A pet­rolkémia központi fejlesztési programjának segítségével 1980- ra, 2,6-szorosára nő a műanyag­termelés, s a teljes petrolkémiai termékigény 80 százalékát ha­zai termelésből, illetve a szocia­lista országokkal e téren kiala­kított együttműködésünkből' fe­dezzük, Ma még kényszerűen kiadott dollármilliókat takarít­va meg ezzel. A következetesség értéke Akadnak, akik úgy véleked­nek, a szelektivitás a nagy is­meretlennel való kétséges pró­bálkozás. Csakhogy nyomós té­nyek — így a közúti járműgyár­tás eredményei — tanúskodnak a nagy ismeretlen megismerhe­tőségéről, ha: következetesen végrehajtjuk jól megalapozott feladatainkat. Adottak ehhez a fettételek egyebek mellett a szá­mítástechnikai eszközök előállí­tásában. a fényforrások gyártá­sában, a közúti járműrészegysé­gek termelésében, az ötvözött és nemesacél áruk kibocsátásának fokozásában, a gyósvszerioar- ban, a műszeripar több terüle­tén. Gazdasági életünk e résztere- ! pein már átjutottak a tények a i bonyolult rostákon, s bebizonyo- j sodott: a ráfordítások hozama I itt az átlagosnál kedvezőbb, a : fejlesztés körülményei jók. azaz j feltételek és követelmények ír j társadalmi érdekeltség szem- ] szögéből nézve, egybeesnek. Ha- I sonló rostálásra élőbb vagy ! utóbb, de mindenütt sor kerül, j mivel a külső és belső piaci kö­vetelmények ezt kikényszerítik. Jobb tehát, ha a belátás inditiu meg a rostát, gyorsítja mozgá­sát. mert ésszerűbb magunktól megenni azt. amit bolnnn min­denképp meg két' tnsrUntf Mészáros Ottó 5 sM.msissp. 1976, FEBRUÁR 27. Bejáró munkáitok vetélkedője A közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik a piai járásban Az MSZMP gyulai járási végrehajtó bizottsága másfél évvel ezelőtt vizsgálta a köz- művelődés helyzetét és to­vábbfejlesztésére hozott párt­bizottsági határozatok végre­hajtását. Az eltelt időszak ta­pasztalatait a közelmúltban értékelte és vitatta meg újra a testület. A határozat alapján szorgos munka kezdődött a községek­ben, ahol a pártszervek fel­adattervben rögzítették a leg­fontosabb helyi tennivalókat. De nemcsak a pártszervezetek, hanem a helyi tanácsok ülé­sén is rendszeresen napiren­den szerepelt a község köz- művelődési helyzetének elem­zése, fejlesztése. Mindezeknek jótékony hatása máris érző­dik és az intézkedések előse­gítették a községekben a munkásság, az ifjúság és a nők műveltségi színvonalának emelését. A közművelődési ha­tározat óta a meglevő és jól működő sarkadi, eleki szocia­lista brigádvezetők klubja mel­lett újak alakultak Dobozon, Geszten és hamarosan megala­kul Kétegyházán és Újkígyó­son. Sok brigádot mozgósí­tott a gyulai járásban a me­gyei szocialista brigádverseny­re való felkészülés. Ezek során az üzemi és mezőgazdasági munkások nagy számban vet­tek részt különböző ismeret- terjesztő, politikai, képzőmű­vészeti, színház- és filmművé­szeti előadásokon. A verseny iránt megnőtt érdeklődést bi­zonyítja, hogy az előző évben három, a mostani évadban már öt község 47 brigádja ne­vezett be. Jó alkalom volt a felszabadulási vetélkedő is ar­ra, hogy a kihelyezett üzemek dolgozóit is bekapcsolják a közművelődésbe. A határozat­ban megjelölt bejáró munká­sok művelődésének elősegíté­sére a lakóhelyek, és a mun­kahelyek között megállapodá­sok születtek. Ilyen az eleki művelődési ház és a gyulai szakmunkásképző intézet együttműködési szerződése, mely szerint a Gyulára bejáró tanulók Eleken az ifjúsági klubban tevékenykednek. Érdekes kezdeményezés a sarkadiaké, akik felkeresték a Gyulára bejárók munkahelye­it és megbeszéléseket folytat­tak a „bejáró munkások ve­télkedője” ügyében, amelyet még ez évben szeretnének megvalósítani. Felkészítésüket közösen segíti a sarkadi és a gyulai művelődési ház. Örvendetesen alakúit a járásban a felnőtt oktatás, amely évről évre emelkedő tendenciát mutat. Az elmúlt évben 444-en vizsgáztak és 234-en végezték el az általá­nos iskola nyolc osztályát. A járásban Sarkadon, Kétegyhá-' zán és Újkígyóson alakították meg az értelmiségi klubot. Megállapítható, hogy a közsé­gekben élő értelmiség részvé­tele aktívabb lett a közműve­lődésben, de sajnos, még nem vált általánossá. Az utóbbi két évben nemcsak számszerűen lett több ifjúsági klub, hanem javult tartalmi munkájuk is. Jelenleg 22 ifjúsági klub mű­ködik a járásban, melyek kö­zül öt nevezett be a „Kiváló Ifjúsági Klub” cím elnyeré­séért folytatott versenybe. Nagyszerű kezdeményezés az ifjúsági klubtalálkozó, ame­lyet a megyében egyedül a gyulai járásban rendeznek meg. Ez gazdag tapasztalatcse­rére nyújt lehetőséget és új lendületet ad a résztvevő klu­bok egész évi munkájához. Valamennyi községben mű­ködik nők részére klub vagy szakkör, s ezek jól szolgálják a lányok-asszonyok közművelő­désbe való bekapcsolását. Si­került tovább javítani a köz­oktatás és közművelődés kap­csolatát is több községben, összehangolt terv alapján mű­ködnek és jól kiegészítik egy­más tevékenységét. Dicséretes módon elterjedt a „Röpülj pá­va” és a klubmozgalom, amely bővítette a művelődési házba járó rétegek skáláját. A nagy­községekben rendszeressé vál­tak a színházi előadások és hangversenyek és sokat lettek a könyvtárak is a fizikai dol­gozók műveltségének fejlesz­téséért. Elsősorban Sarkadon, Dobozon, Eleken, Újkígyóson és Geszten emelkedett a könyvtárba beiratkozott fizi­kai dolgozók száma. A műkedvelő művésze­ti mozgalomban a me­gyében is kiemelkedő ered­ményeket ért el a gyulai járás. A felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére rendez­ték meg a járási kulturális ve­télkedőt. Ebből az alkalom­ból, több új műkedvelő művé­szeti együttes alakult. A vetél­kedőn ötven együttes vett részt, 400 taggal. A kulturált szórakozási lehetőségek bizto­sítására több községben meg­állapodást kötöttek a vendég­látóipari vállalattal közös kul­turális rendezvények lebonyo­lítására. Ebben jó eredményt ért el a sarkadi Pelikán Étte- vem és presszó, ahol szavaló versenyeket, különféle vetél­kedőket, képzőművészeti kiál­lításokat, népdalesteket tartot­tak. Ennek hatására hasonló kezdeményezések születnek Eleken, Kétegyházán, Mező- gyánban, Újkígyóson és Köte- gyánban. A végrehajtó bizottság ülésén a témával kapcso­latos hozzászólások megállapí­tották, hogy a határozat meg­jelenése óta dicséretes szemlé­letváltozás kezdődött meg a műveltség és a művelődés tár­sadalmi szerepét és a közmű­velődési feladatokat illetően. Egyre jobban érezhető, hogy a járásban a közművelődési ha­tározat végrehajtását politikai feladatnak tekintik. A végre­hajtó bizottság jólesően álla­pította meg, hogy a járásban a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik. Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom