Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
BB Pali bácsi Hétfőtől: Ifjúsági hangversenyek városokban, községekben, Endrődön a szocialista brigádoknak is Egyesülés után a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ Irodalomtörténészeinkre vár a nemes feladat, hegy megvonják mérlegét annak a gigászi erőfeszítésnek. melyet néhány nagyszerű íróember a népi írók gyűjtőfogalom köré csoportosítva tett és alkotott, immár kitörölhetetlenül az irodalomtörténet egészéből. Mert többségük érzelemmel teli szíve, gondolatok tengerétől vibráló agytekervénye már az enyészeté. Elmentek sorra, szinte egymás után, Erdei Ferenc, Veres Péter, Szabó Pál, Darvas József, s a költőtársak közül Váci Mihály, Sinka István, Simon István nevét is már csak múlt időben fogalmazhatjuk. Ki él még ebből az üstökösként csillogó, hittel áldott maroknyi csoportból? Talán csak Illyés Gyula és Féja Géza. S mégis, ahogy távolodnak tőlünk nemlétük idejében, úgy jutnak egyre közelebb halhatatlanságukkal. Nagyszerűbb bizonyítékot erre keresve sem lehetne találni, mint a tv február 17-én bemutatott Szabó Pál- emlékműsorát, mely abból az alkalomból született, hogy az idén lenne 83 éves Pali bácsi, Biharugra fia. Az az emoer, aki első regényét 32 éves korában írja meg Emberek címmel, s ez a cím egész életének jelszavává lesz, mert minden leírott sorában az emberért történik valami, s legtöbb a parasztemberért, aki túljutott már az eszmélésen, s lázad. Kilép ősei szolgaságából, emberségre apellál, jussáért perel, helyét követeli a világban. Éppen ezért sajátos Szabó Pál epikája. Olyan epika ez, melyben politika és művészet, szociográfia és hely- történet ötvöződik az írói képzelet Pegazusában Erre pedig csak az olyan író képes, aki a jobbért való küzdelemre teszi fel egész életét. Aki konokul és makacsul hiszi, hogy Magyarország nem állhat meg a „fél gatyaszár”-os utcák soránál, mert a Piros Gózok adják erejét. Csák á nyers erő mellé fel kell ébreszteni az értelem sugarát, ami nem fáklyás felvonulás, hanem idegeket tépő kötélhúzás, néha látszólag azok ellen, akikért történik, de tulajdonképpen csakis értük. A történelem — ha harminc évet lehet annak nevezni, és miért ne lehetne?! — igazolt, őket igazolta, akik iránytűt hagytak nekünk, a hogyan tovább?-hoz, mert nemcsak ruhájukat, cipőjüket, használati tárgyaikat hagyták maguk után, hanem gazdag életművüket, melyből, mint tiszta forrásból állandóan meríthetünk, ha megtorpanunk, elfáradunk. Erőt ahhoz, hogy a népért és nemzetben tudjunk gondolkodni, tenni, alaposan megváltozott körülményeink között is! Szilárd Ádám A-TISZÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ VÁLLALAT megyei irodája, Szarvas, Budai N. A. u. 5. sz. alatt felvesz változó munkahelyre: — GÉPKOCSIVEZETŐKET B C D E- KATEGÓRIÁS JOGOSÍTVÁNNYAL, — MŰHELY- GÉPKOCSIRA SZERELŐ-, HEGESZTŐ. KÉPESÍTÉSSEL VEZETŐKET, — GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, — VIZSGÁZOTT KOTRÓGÉP- KEZELŐKET. körzetében Korszerűsödik a bolthálózat Kétegyházán és Lökösházán Hétfőtől megyénk városainak és községeinek művelődési házai ez évadban harmadszor népesülnek be délutánonként a legfiatalabb zenebarátokkal. Az Országos Filharmónia Ifjú Zenebarátok hangversenysorozatában az első és a harmadik évfolyam „hallgatói” ismerkednek meg a húros hangszerekkel, illetve a régi magyar zenével. Az első évfolyam koncertsorozata hétfőn Mezőkovácsházán és Mezőhegyesen kezdődik, majd kedden Szarvason és Kondoroson, szerdán Gyulán, Békéscsabán és Békésen, csütörtökön pedig Medgyesegyházán, Nagyszénáson és Orosházán lesz ifjúsági hangverseny. A vendégegyüttes a Kodály Vonósnégyes, valamint Gabos Gábor zongoraművész: a húros hangszereket mutatják! be a gyerekeknek. A harmadik évfolyam a régi magyar zenével ismerkedik meg az Arc Renáta együttes (képünkön) közreműködésével. Az 1971-ben alakult együttes a reneszánsz magyar muzsika talán legkövetkezetesebb ápolója, ifjúsági klubok kedves vendégei. A vésztői és a körösladányi gyerekek hétfőn találkoznak az Ars Renáta együttessel. Este 7 órakor az endrődi szocialista brigádok hallgatnak régi magyar zenét. Kedden Tótkomlóson és Sarkadon, szerdán Békéscsabán és Gyulán, csütörtökön Dombegyházán és Eleken, végül pénteken Gyomán és Dé- vaványán lép dobogóra az ifjú zenebarátok előtt az együttes. A hódmezővásárhelyi születő- . sű Hegyi Flórián népi faragó ■ kiállítása nyílik február hó 22- én, vasárnap délelőtt 11 órakor a békési Jantyik Mátyás Múzeumban. Az első önálló kiállítása 1975-ben szülővárosában volt, amit Szabó Iván Munkácsy-díjas egyetemi tanár nyitott meg. 1 önálló kiállítása volt még Sze- I Az egyesülés előnyét aránylag rövid idő alatt kell. hogy érezze a szövetkezet tagsága, a körzet lakossága. Ezt vallják a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ vezetői. Mi-1 közben ezt ilyen közérthetően megfogalmazták, máris a cselekvés útjára léptek. Kezdjük azzal, hogy a múlt év április elsejével Gyulához egyesült a kétegyházi ÁFÉSZ. Nem sokkal azután, hogy az egyesült szövetkezet, belső szervezését kialakították, s legfontosabbnak a bolthálózat helyzetének áttekintését tartották. Ügy ítélte meg az igazgatóság, hogy mindenekelőtt az egyesült szövetkezet két községében, Kétegyházán és Lökösházán kell a bolthálózatot rendbe tenni. És rövid hónapok eltelte után, a múlt év második felében megnyitották Lökösházán a korábbinál két és félszeres alap- területű önkiszolgáló boltot. Ez azonban csak a kezdet volt. Ugyanis most van folyamatban e községben a vendéglő átalakítása, korszerűsítése, melyet egy geden, Orosházán. Szentesen és Karcagon. A korábbi években 1974-ben Debrecenben a Népi szobrászat című kiállításon munkájáért második díjat kapott. Később a belgiumi Tourntot- ban is sikert arattak munkái. Szobrai mindig a parasztembert, a paraszti sorsot ábrázolják. presszó létrehozása követ. A második fél évben ezeket a vendéglátó egységeket is átadják a lökösháziaknak. Közben már elkészült a terve annak a 150 négyzetméter alapterületű kis ABC-áruháznak, melyet tőépítkezéssel és átalakítással valósítanak meg ez év végére. Kétegyházán viszont négy boltot szüntetnek meg a közeljövőben, miközben már készítik elő a terepet a 4 millió forintos költséggel épülő és 400 négyzetméter alapterületű új ABC-áruház létrehozásához. Ezt a nagy és impozáns kereskedelmi egységet 1977 első negyedévében nyitják meg. Szintén ebben a községben alakítanak ki egy 100 négyzet- méter alapterületű iparcikkboltot. Ha az egyesülés nem jön létre a gyulai és a kétegyházi szövetkezet között — és ezt ma már az egy évvel ezelőtti ellenzők is belátják —, Kétegyházán és Lökösházán ilyen hálózatfejlesztésre hosszú évekig nem kerülhetett volna sor. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ gazdasági vezetését azonban kereskedelemcentrikus szemlélet ösztönzi a fejlesztésre, a boltok korszerűsítésére. Ennek bizonyítására elegendő két adatot említeni. Nevezetesen azt, hogy az idei évre tervezett 400 millió forintos összforgalmából 300 millió forintos forgalmat a kiskereskedelemtől vár az ÁFÉSZ. Ez esetben nem szóltunk a körzeti szövetkezet egyéb bolthálózat-korszerűsítési terveiről, mélyek más községekben valósulnak meg 1976-ban. Pedig az egyéb fejlesztésre szánt összeg szintén tetemes. Balkns Imre Hegyi Flórián faragó kiállítása Á jövő talaján a csabai Amikor néhány napja fiatal barátom, dr. Lagzi György, Békéscsaba tanácsának osztályvezetője a II. kerületi alapszervezetben tartott pártnapon az ország, a megye gazdasági helyzetét ismertette és körvonalazta a közeli jövőt, természetesen beszélt saját városa, városunk fejlesztéséről is. Eközben jutott eszembe az a jegyzetem*, melyben ez olvasható: „Ha csupán a hatvanas évek elejére gondolok, amikor a régi mezőváros korlátainak felbontását erősen követelte a gyorsabbá vált társadalmi, gazdasági fejlődés, a korszerűbb város kialakítását, nagy erővel csapott össze az újat akarás a hagyománynak titulált ósággal. Igaz, az Alföld nagy mezővárosainak hagyományos közlekedése volt a kisvasút, mely Békéscsabát is keresztülszelte, de gátjává vált nemcsak a modern közlekedésnek, hanem a mai időknek megfelelő várossá válásnak is. És mert az ápo- rodottságot nem lehet ráolvasással elűzni, sokan ragaszkodtak a kisvasúthoz, őrizve-éltet- ve ezzel olyan hagyományt, ami egy elavult korszakot konzerválna... De mert az óság, ha tartja is magát valameddig, megbukik, a kisvasutat felszedték, és most autóbuszokkal, már csuklósokkal is »róhatjuk« az utcákat.” Nekünk, csabaiaknak, ma, 1976-ban életünk részévé vált, hogy a 3-as busszal Jaminaba, a 10-sel a Kulich Gyula-lakótelepre, a 9-sel a vasútállomásra, a 17-sel a József Attila-lakóte- lepre, a KISZ-táborba, az Oktatási Igazgatósághoz mehetünk »Megjelent a Tiszatäj 196S. májusi számában. és megyünk is, miként a 8-sal a város peremén kívüli gépjavítóig. A többit nem sorolom fel, mert egy jó évtized után ez a természetes; a kisvasút, a középkor itt rekedt eme maradványa is a történelem adaléka lett. Dehogyis szeretné valaki ma, hogy a kisvasút pöfögjön végig a Tanácsköztársaság útján ! Hiszen ennek az útnak a burkolata alá építettek csatornát, víz- és gázvezetéket, meg ami szükséges a Tanácsköztársaság útja két oldalán már felépült vagy épülő és majdan épülő korszerű emeletes házak lakóinak. És ha már a lakóházakhoz kapcsolódó építményeknél tartunk, megemlítem, hogy tovább folytatják a tavaly megkezdett makkosháti vízmű építését és megépítik Békéscsaba és Újkígyós közt a 600 milliméteres ivóvízvezetéket. Cél az, hogy 5—6 ezer köbméterrel növekedjen naponta az ivóvízmennyiség és 1980 végére 24 ezer köbméternyit kapjon naponta a város. Talán egy évtizede sincs, amikor a napi 7—8 ezer köbméter víznek örültünk. Miként akkor arról sem eshetett szó, hogy mielőbb szükséges befejezni a szennyvízcsatorna- hálózat rekonstrukcióját és üzembe kell helyezni a napi 14 ezer köbméter kapacitású mechanikai szennyyíztisztító telepet. És meg kell kezdeni 1980- ig a biológiai szennyvíztisztító telep építését. Ez a jó évtizednyi időszak — az alföldi környezet múltját, jelenét összevetve — olyan lépés volt a városfejlesztésben, amely a jövő talajához tapad. Nincs ebben semmi képletesség, mivel az 1945 előtti társadalmi rend félfeudális jellegéből eredő maradványokat is el kell tüntetni. Gondoljunk csak azokra az épületekre, melyeket sorozatosan lebontanak. Olykor olyan épületeket is, melyek ide- ig-óráig megfelelnének lakásnak, de a városodás ezt nem engedi meg, mivel előre nézünk, az Alföld holnapi városát épít- jük-alakítjuk. De hát nem kell kutatni az itt rekedt maradványokat, egyebek közt a szemünk előtt pergett le többször a belvízveszedelem. Ez is örökség. És ennek elhárítására anyagi erő kell. Pontosabban: a tavaly, elsősorban Jaminában (V. kerület) megkezdődött belvízlevezetéshez szükséges csatornázást folytatni kell, de előreláthatólag erre 1978-ban kerül csak sor. Ma már a városfejlesztési elképzelések erősen jelölik, hogy az utakat, a járdákat, a közvilágítást, a parkokat, mint a mostani tervidőszakban a 2 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi hálózatot és más hasonló jellegű létesítményeket a lakóházakkal egy időben adják át használatra a lakásokkal. (Az eddigi számítások szerint 1980-ig 3 ezer 500 lakás épül Békéscsabán.) A jövő talajához tapadó lépése ez azoknak, akiknek hivatásuk a városfejlesztés. Közben az is öröksége Békéscsabának, hogy az általános iskolák 40 százaléka elavult, korszerűtlen, egészségtelen. S amikor azt említem, hogy előreláthatóan 24 tanterem épül 1980- ig, akkor ebben az is benne van: nem egy középtávú terv szükséges ahhoz, hogy . valamennyi csabai iskola korszerűvé váljék. Bár mondani köny- nyű, mégis olyan feladatot is lehetne kitűzni, hogy a közben feltáruló anyagi eszközökből még , 8—10 tantermet felépítenek. Mint ahogyan most már szükséges lenne az évek óta elmaradó 100 általános iskolai tanulót befogadó diákotthont 1977 őszéig átadni. A városfejlesztés hivatásos irányítóinak, tervezőinek gondos mérlegelésére vall az, hogy négy szakmunkásképző, és négy szakközépiskolai osztálytermet létesítenek a városban 1980-ig, valamint két szakmunkásképző t tanműhelyt. Továbbá 120 gyermeket befogadó bölcsődei és 250 gyermeket befogadó óvodai helyet. Bár szükség lenne, ha 400 —500 gyermek befogadására épülne óvodai hely, miként a negyedik ötéves tervben. De ez csak akkor valósulhat meg, ha a vállalatok, intézmények és a lakosság hozzájárul anyagi eszközökkel. A szükségletek gondos mérlegelésére és rangsorolására vall az is, hogy 1976-ban orvosi rendelő kialakítását kezdik meg a József Attila-lakóte- lepen és 60 gyermeket befogad'' bölcsőde építését; vagy a sok gondot okozó ör utca és környéke rendezését. (Cserei)
