Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
Bz SZKP XXV. kongresszusa előtt Fejlődött az intézmény demokratikus léikőre Még tovább keletre Beszámoló taggyűlés a bucsai pedagógus pártszervezetben Február 17-én tartotta beszámoló taggyűlését a bucsai pedagógusok pártszervezete, melyen Holecska Gyuláné alapszervi titkár értékelte az elmúlt beszámolási időszak óta eltelt párttevékenység eredményeit és fogyatékosságait. Kiemelte, hogy különösen a világnézeti nevelésben értek el jó eredményeket a község kommunista nevelői, s ez a tevékenységük jó irányba hatott a tantestület párton kívüli tagjaira, akik közül szép számmal vettek részt a politikai oktatásokon. Az első félévben lezajlott tematikus látogatás, melyben járási és megyei szak- felügyelők is közreműködtek, egyértelműen igazolta, hogy sokat fejlődött az intézmény demokratikus légköre, s komoly anyagi erőfeszítések történtek azért, hogy tovább javuljanak az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei, a pedagógusok élet- és munkakörülményei. A határozott irányú fejlődés ellenére azonban teendők is akadnak bőven a elkövetkezendő időszakban. Ezek között első helyen az Iskola és a szülői ház közötti hatékonyabb kapcsolat kiépítése a fontos, valamint a pedagógusok rendszeresebb közéleti tevékenysége, eredményesebb együttműködése a társintézményekkel. A beszámolót kritikus és önkritikus vita követte, melyben szót kapott Bielik Jánosné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, valamint dr. Horváth János, az MTVB szeghalmi járási hivatalának elnökhelyettese. Mindketten elismeréssel szóltak arról a munkáról, amit a bucsai kommunista nevelők kartársaikkal karöltve folytatnak azért, hogy megvalósítsák azokat az oktatáspolitikai határozatokat, melyek munkájuk gerincét képezik. Ezt követően Nyilas Péter tolmácsolta a községi pártvezetőség véleményét az alapszervezet munkájáról. Sz. Á. Tizenöt tagú bizottság alakult Jól sikerült újítási ankét Nemrégiben Gyulán, a Járási Hivatal kultúrtermében újítási tanácskozásra hívták meg a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat törzsgárda- újítóit, a szakszervezeti főbizalmiakat és szocialista brigádvezetőket. Csűri Lajos, a vállalat újítási előadója üdvözölte az értekezlet részvevőit, majd megtartotta a vitaindító előadását. A mozgalom hatékony segítésére és a benyújtott javaslatok, ötletek elbírálására kiváló szakemberek bevonásával 15 tagú újítási bizottságot hoztak létre. Ugyancsak ennyire tehető azoknak a száma, akik előzetes szakértői véleményt adnak az újításokról. Ilyen előkészítés után történik azok elbírálása. Az említett 30 személten kívül a szakszervezeti bizottság 61 bizalmija folytat felvilágosító, mozgósító munkát. Az elmúlt évhen benyújtott Javaslatból és ötletből ötvennyol. cat fogadtak el. Sok hasznos újítást nyújtott be a bizottsághoz Huszár Ferenc, Kis Mihály, Papp István, Sajben Pál, Batta Judit, Németh Józsefné, Gelegonya Sóndorné, Varga Istvánná és Bohus Jánosné. Az elmúlt évben összesen 112 dolgozó foglalkozott 51 újítási javaslat kidolgozásával, ebből a kollektív újítás 18 volt, az egyéni 33. örvendetes, hogy egyre több nő kapcsolódik be ebbe a munkába. Tavaly 66 nő vett részt, s közülük kilencen egyéni újítást adtak be. Egyik legfigyelemreméltóbb újítása Varga Istvánnénak, az orosházi 81-es áruda vezetö'nelyettesének volt, aki olyan önkiszolgálói * pénztárfülkét tervezett, amelyben a pénztárosnak nem kell az áruval tele kosarakat emelgetnie. Ezért 1500 forintot kapott, a szakszervezeti bizottság pedig egy kedvezményes leningrádi úttal jutalmazta meg. Hasonlóan örvendetes az is, hogy egyre több ! fiatal dolgozó töri a fejét valamilyen hasznos ötleten. Az el-, múlt évben számuk 42 vólt. jj Bim tm 1976. FEBRUAR 21. Az eredmények mellett természetesen előfordulnak gondok is. Több esetben késedelmesen érkeznek vissza a szakértői elemzések, a hatósági állásfoglalások és az sem segíti az újítókedv kiszélesítését, hogy nemegyszer hosszú időt vesz igénybe az elbírálás. Akadályozza a jobb munkát az is, hogy nehézkes — vállalkozó híján — kivitelezőt találni az újítások megvalósítására. A vitaindító előadás után sokan kértek szót és mondták el véleményüket. Különösen sok hasznos javaslatot mondott el Paulik Pál, Fábián Ferenc, Ja- csek György, Huszár Ferenc, Balog Ferenc és Varga Istvánná sokszoros újítók. Bélák József KlSZ-tltkár bejelentette, hogy a KISZ-fiatalok és az ifjú szakmunkások az idén még fokozottabban kívánják támogatni a mozgalmat. Végezetül Krizsán Miklós, a vállalat igazgatója elismerését és köszönetét fejezte ki valamennyi újításban részt vevőnek, majd kiosztotta az újítási tanúsítványokat és az újítási hónapban helyezést elérőknek a pénzjutalmat. B O. Érdekes, nagy közönség igényt kielégítő vállalkozást indít útjára a Móra Ferenc Könyvkiadó. Két éven át, 1977 végéig 24 kötetben, a Fiatalok Könyvtára sorozatban irodalmi remekműveket jelentet meg, hogy hozzásegítse az ifjú olvasókat a társadalmi fejlődés folyamatainak, forradalmi változásainak jobb megismeréséhez, megértéséhez. A sorozat a klasszikusok művein és más nagy sikerű irodalmi alkotásokon keresztül mutatja be a társadalmi fejlődés formáit, kiemelkedő szaka- j szait a rabszolgatartó társadalomtól napjainkig. Az ízléses kivitelű — a so- j rozatot jellemző emblémával elAz új versengés — a szocialista gazdaságnak az emberek növekvő igényeinek kielégítéséért vívott küzdelme, a jelek szerint, nem kevésbé izgalmas és fáradságos lesz, mint a szocialista és a tőkés világ vetélkedése, amely természetesen a fejlett szocializmus korszakában Is folytatódik. A szovjet gazdaságnak néhány olyan problémával is meg kell birkóznia, amelyek területi és földrajzi sajátosságaiból kifolyólag csakis itt jelentkeznek. Az egyik: a mezőgazdaság által megművelhető területek átlagosan elég rossz minősége, a másik: a közlekedés, amelynek kiépítésénél majdnem azonos lé- lekszám mellett az Egyesült Államok területének többszörösével kell számolni. Végül a harmadik sajátosan szovjet probléma, az ország háromnegyedét kitevő keleti területek iparosítása és benépesítése. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy a kilencedik és részben tizedik ötéves terv két legtöbbet emlegetett beruházása a közlekedéssel függ össze. A kámai teherautógyár, amely felépülése után — első üzemegységének avatása 1976. első felében esedékes — évente 150 ezer nehézteherautót gyárt majd, Európa legnagyobb Ilyen üzeme lesz, de távlatilag csak részben oldja meg a közúti szállítás gondjait. A Szovjetunióban ugyanis többszörös Magyarország nagyságú területek vannak, ahol a közlekedés és szállítás alapformája a gépkocsi. A gazdag aranybányáiról nevezetes távol-keleti magadani területen például egyetlen vasútvonal sincs, a közlekedést és szállítást ezen — a hegyvonulatokkal darabokra szaggatott, zord — vidéken kizárólag gépkocsin és légi úton bonyolítják. A *** W C "I f * jovo: Szibéria A Bajkál—Amur vasútvonal 1983-ra készül el, s nemcsak a távolkeleti tajgavidék szén-, olaj- és nemesfémkincseit szabadítja majd fel, hanem a Transz- szibériai Vasutat is tehermentesíti. E 3290 kilométer hosszú vasút keleti „végállomásánál” pedig ott sorakoznak a rohamosan bővülő szovjet csendes-óceáni kikötők — Vlagyivosztok, az Amur-menti Komszomolszk, Vanyino, Habarovszk, Nahodka, Ezekből indulnak a teherhajók még tovább keletre, a gazdaságilag még álig-alig felfedezett látott — könyveket tizenegy— huszonnégy forintos áron vásárolhatják meg az érdeklődők. Idén 12 kötet lát napvilágot: Howard Fast: Spartacus, Darvas József: A törökverő, Romain Rolland: Colas Breugnon, Victor Hugo: Kilencvenhárom, Balzac: Goriot apó, Föltámadott a tenger... válogatás az 1848— 49-es magyar fórradalom és szabadságharc irodalmából, Zola: Germinal, H. Mann: Az alatt- ; való, Gorkij: Az anya, V, P. Katajev: Távolban egy fehér vi torla, Jack London: A vaspat' í és Hidas Antal: Márton és a barátai című műve kerül a bol tokba. A sorozat egyes kötetei havonta, védőborítóval ellátva jelennek meg. (MTI) i A Hóra Ferenc Könyvkiadó érdekes vállalkozása Szahalin, Kamcsatka, a Csukcs- félsziget felé, s természetesen Japán és az amerikai nyugati partok kikötői felé is. A kilencedik ötéves tervben a szovjet keleti területek „sztárja” a nyugat-szibériai tyumenyi olajvidék volt, amely évente 39 millió tonnával bővítette termelését. Végül is Tyumenynek köszönhető, hogy a Szovjetunió öt esztendő leforgása alatt maga mögé utasította a világ legnagyobb kőolaj termelőit. Egyben ez a leglátványosabb példa arra is, hogyan válhatnak Szibéria nagy ígéretei kézzelfogható, tonnában mérhető beteljesüléssé. A leglátványosabb, de nem az egyetlen. A Szovjetunió legfontosabb szinesfémkohászati központja nem Európában, hanem Közép-Szlbériában, a Sarkkör feletti Norilszkban van. Az alumíniumkohászat egyik óriási létesítménye, a bratszki vízi erőmű közelében épült fel, a cellu- lóze-ipar szíve most épül a szocialista országok közreműködésével Bratszktól északra — Uszty-Ilimben. Szibéria és a Távol-Kelet a nyolcadik és a kilencedik tervidőszakban vált világgazdasági tényezővé, de ez a hatalmas országrész még mindig csak a szovjet ipari termelés egynegyedét adja. Szahalini olaj Néhány jelzés a kelet további lehetőségeiről: a szibériai Aka- gyemgorodokban dolgozó Andrej Trofimuk akadémikus, akinek nevéhez egyébként a tyumenyi olajmezők felfedezése fűződik, úgy véli, hogy Szibéria olajkincsének nagyobbik része nem ott van, ahol jelenleg a kitermelés folyik, hanem Kelet-Szibériában. A szénkészletek túlnyomó része a Kanszko-Acsinszki medencében, Jakutföldön és a Távol- Keleten — az épülő BAM mentén található. Szahalin szigetén negyven éve bányásznak kőolajat, de az igazán nagy készletek kitermeléséhez még hozzá sem kezdtek. A szahalini kontinentális talapzatból ugyanis becslések szerint évi hetvenmillió tonna, egészen kiváló minőségű kőolajat lehetne felszínre hozni, s nemrégiben el is készültek az első próbafúrások. Egyelőre a partról próbálnak rézsúlosan le- fúmi a tenger alá. A lelőhelyek feltárásának gyorsasága itt — a terület vezetői szerint — nagymértékben a külföldi közreműködés mértékétől függ. Külföldi közreműködés. Hz h a kilencedik ötéves ierv egyik jellegzetessége. A nemzetközi munkamegosztásba való erőteljesebb bekapcsolódáshoz csak a XXIV. pártkongresszus, a ééke- program, s a nyomában átalakuló nemzetközi politikai és kereskedelmi légkör viszonyai között lehetett hozzákezdeni. A nagy gazdaságok egymásrautaltsága leginkább a Távol-Keleten érzékelhető, a Szovjetunió és Japán példáján. A szahalini kontinentális talapzat kiaknázásának üteme kétségkívül függ majd a japán részvétel mértékétől. Másfelől azonban a nyersanyagra éhes japán Ipar jövője is függhet majd a szahalini olajtól. Szahalin esetében még kérdés, hogy a japán üzleti élet mennyire hajlandó „elkötelezni magát” e meglehetősen költséges és nagyon körülményes vállalkozáshoz: az olajfúrást 150—200 méteres vízrétegen keresztül kell elvégezni, s ilyen mélységű tenger alatti lelőhely kiaknázására eddig senki nem vállalkozott. A távol-keleti Nahodka kikötő építkezése azonban már folyik, méghozzá zömmel Japán kölcsönökkel és berendezésekkel. A tizedik ötéves terv végére Nahodka a Szovjetunió legnagyobb forgalmú kikötője lesz. Bokor Pál (Következik: Gyapotföldek üzenete) Mind nagyobb tért hödii a Szovjetunióban az atomenergia hasznosítása békés célokra. Sevcsenko városát és Nyugat-Kazahsz tán otajMicnr lő telepeit a képü ikön látható atommeghajtású áesztillátor látja el édesvízzel »
