Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
Kulcskérdés: a termékszerkezet (5.) „Ni oda mentünk mindig, ahonnan mindenki menekült” A közelmúltban ünnepélyesen búcsúztatták a Békés megyei Tűzoltóparancsnokságon nyugállományba vonulása alkalmából Füredi Ferenc zászlóst, aki 31 és fél évig volt hivatásos tűzoltó. Békéscsabán, a Bessenyei úti lakásán kerestük feL Itt él feleségével, karácsonykor itt töltötte be 55. életévét, amelyből több mint három évtizeden át a közt szolgálta, miközben felnevelte lányát és fiát — Komáromban kezdődött — emlékszik vissza a történelem egyik legsötétebb időszakára, 1944-re. — Két évi frontszolgálat után hazakerülve álltam be tűzoltónak, hátha mentesülök a katonai szolgálat alól. Hát mentesültem, de úgy, hogy akkoriban szinte állandóan bombázták azt a vidéket, s a rengeteg tűzoltáson kívül betegszállítás is volt a feladatunk. Ha felidézem a régi időket, érdekes ellentét jut eszembe: amikor kezdtem, akkor 48 órás szolgálat után 24 óra volt szabad, de általában csak papíron, s éppen most, nyugdíjba menetelemkor vezetik be a tűzoltóságon a 24 órás szolgálatot 48 órai tényleges szabadidővel. Békéscsabára 1947-ben került. — Miért maradt a tűzoltóságnál? — Megszerettem. Mi odamentünk mindig, ahonnan mindenki menekült, segítettünk a bajba jutottakon. Egy-egy tűzhöz való érkezésünkkor jó volt látni az emberek megkönnyebbülését: itt vannak a tűzoltók, majd segítenek. — Nem veszélytelen munka ez... — Nem ... Ha egy gázpalack ég, nem lehet pontosan tudni, mikor robban, s nekünk mégis meg kell közelítenünk, hogy megfékezzük a lángokat. Számos nagyobb tűz eloltásában is részt vett a három évtized alatt, hiszen mindig ..vonu- lós” volt, vagy a fecskendőt kezelte, vagy irányított a hely- -zínen. — Amikor leültem enni, kezemben a kanállal, a sisakot még megigazítottam, mert jaj, mikor szól a csengő... Közreműködött az algyői olajtűz, az al- másfüzitői tűz oltásában, s a békéscsabai és a gyulai malom megmentésében is. Nagy szó egy malomtűz megfékezése, mert a malmok, ha baj van, általában porig égnek. Gyulán és Békéscsabán azonban sikerült ezt is elkerülni. Füredi Ferenc korán bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, 1952 óta párttag, s 1951-től számos polgári védelmi oktatást, tájékoztatást tartott. Munkája elismerését bizonyítja sok kitüntetése, jutalma. 1963- ban az Elnöki Tanács elnöke Kiváló szolgálatért Érdeméremmel tüntette ki, 1970-ben megkapta a Haza szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát, s mind a belügyminiszter, mind az Elnöki Tanács elnöke Szolgálati Érdemérmet adományozott neki. Ezenkívül tulajdonosa a Tűzren. dészeti Érem ezüst- és aranyfokozatának is. A kitüntetéseken kívül nagy elismerés számára az a sok-sok lakossági köszönet, amit kapott. — Az emberek olykor a figyelmeztetés dacára sem tartják be a tűzrendészeti szabályokat. Az volt mindig a célom: megértetni velük, hogy a szabályok őértük vannak, igyekeztem mindig meggyőzni őket. Mit tanácsolok a fiataloknak? Szeressék ezt a „szakmát”, ami csak így lehet hivatás is. Tanuljanak sokat elméletileg, hiszen ma már az újabb, korszerű kocsikon legalább 70 felszerelés van ... Ám az elméleti tudás legyen egységben a gyakorlattal, hasznosítsák az idősebbeknek a tapasztalaton alapuló tanácsait. Legyenek bátrak, ez szükséges, de ne legyenek vakmerőek, hanem ..látó merők”. Vitaszek Zoltán Fotó: Kocziszky László Á marhahús- és a tejtermelés jelentős növekedése várható 1980-ig A IV. ötéves terv végén a Békés megyei előirányzatnak megfelelően alakult az állami gazdaságokban, a tsz-ekben és a háztájiban a szarvasmarha-állomány. Az állami gazdaságokban 22 ezer, a tsz-ekben 65 ezer, a háztájiban pedig 34 ezer szarvas- marhát gondoztak. Ebből tejet adó tehén az állami gazdaságokban 9 ezer 200, a tsz-ekben 21 ezer, a háztáji gazdaságokban 13 ezer 500. Az 1976. évi tenyésztői munka eredményeként az állami gazdaságokban további ezerrel, a tsz- ekben 1500-zal növekszik a szarvasmarha-állomány. A háztájiban továbbra is egy mérsékelt ütemű csökkenéssel számolnak, ami azt jelenti — szakemberek véleménye alapján —, hogy 500-zal csökken a létszám. Év végére az év eleji 121 ezer szarvasmarhával szemben 123 ezerrel számolnak. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán a napokban Frankó János csoportvezető irányításával megbeszélést folytattak: miként alakul a marhahús- és a tejtermelés az V. ötéves tervben a megye állami gazdaságaiban, tsz- eiben és a háztájiban. A megbeszélésen az állattenyésztési felügyelőség és a két tsz-szövet- ség vezetői vettek részt.. A marhahús- és a tejtermelésben 1975-ben reményt keltő eredmények születtek. Ezek alapján arra számítanak, hogy már ebben az esztendőben tovább fokozódik a tejtermelés. Az állami gazdaságokban tehenenként 3100, a tsz-ekben pedig 2500 liter tejre számolnak. 1980-ig ez a szám az állami gazdaságokban 3500-ra, a közös gazdaságokban pedig a takarmányozás és a gondozás színvonalának javításával 3000 literre növekszik. Az V. ötéves terv végére megyénk szakemberei az állami gazdaságokban 26 ezer szarvasmarhával, és 10 ezer tejelő tehénnel, a tsz-ekben 72 ezer szarvasmarhával és 23 ezer tejelő tehénnel számolnak. Ezenkívül a marhahústermelés növelésére az állami gazdaságokban 1500, a tsz- ekben pedig 3500 tehenet tartanak. Tejből már az idén 10 millió literrel többet fejnek, 1980-ig pedig a tejtermelést 137 millió literre növelik. Á diagnózis után Meglehetősen jó ideje, majd, három esztendeje — a párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése óta — kész a diagnózis, a gyógyulás megkezdődött, néha megállt, majd ismét folytatódott, de lassan, a szükségesnél és lehetségesnél lassabban. A Minisztertanács 1975. január 30-i ülése, a műszaki fejlesztésről tárgyalva, például azt volt kénytelen megállapítani, hogy viszonylag nagy összegek maréinak a fejlesztési alapban felhasználatlanul, s a gyártmányfejlesztésnél is lassúbb, vontatottabb a gyártás korszerűsítése. Elveszett kamat Nem ritka eset ugyanis, hogy a gyártmány valójában gazdaságos lehetne, de veszteségessé teszik a gyártási folyamatok közbeni hibák, a munkafegyelmi lazaságok — ami nemcsak a munkásokra értendő! —, azaz a gyártást nem igazították ténylegesen a termékhez. Holott a termék- szerkezet változtatásának exten- zív forrásai — amik eddig előtérben álltak, új üzemek, gyárak stb. — elapadnak, s az intenzív mód, a műszaki fejlesztés kerül előtérbe. Amit jól jeleznek az ötödik ötéves terv előzetes számításai is, így a többi között a beruházásra fordítható összegekről. Megint példáért nyúlva; ha az árrendszer lassan követi a költségek változását, ezzel elősegíti az ésszerűtlen vállalati magatartás kialakulását. Azaz e magatartást nem szabad kizárólag szubjektív okokkal magyarázni, hanem a tökéletlen szabályozókra, az érdekeltség egyazon irányának hiányára is fel kell figyelni. Ugyanakkor a szubjektív okok sem mellékesek, mert hiszen sokan gondolkoznak úgy, hogy nem érdemes a változtatások terhét, kockázatát viselni, mivel rengeteg a gáncsoskodás, az értetlenkedés, s míg a nehézkes szervezeten átjut valami, addigra már fölösleges megcsinálni, és elismerés helyett elmarasztalás jöhet. A Gazdaságkutató Intézetnek az ipari nagyvállalatokról készített vizsgálata egyebek között megállapította , hogy alkalmazkodóképességük — rugalmasságuk — kisebb, mint más cégeké, s ennek fő oka elsősorban nem a gazdasági környezetben van — de abban is! —, hanem a vállalati szervezetben. E szervezet nehézkességét a szervezetlenség, a kapcsolatok, döntési rendszerek tisztázatlansága, az ún. felelősségek meghatározatlansága okozza. Mindezekre a vállalatok jelenleg még minimálj figyelmet sem fordítanak. n növekedés nem minden 1980-ra 1,5 millió négyzetméter alapterületű épület létrehozásához szükséges kapacitást kell megteremteni a könnyűszer- kezetek gyártásában. (Tavaly 500 ezer négyzetméternyi épült, de ezek egyedi létesítmények, nem sorozatgyártás termékei). A házgyári lakás gyorsan tető alá kerül, de lassan a hagyományos technológiára hagyatkozó iskola, üzlet, szolgáltatóház stb. A könnyűszerkezetek mennyiségének növelése ezen a gondon segít, ám e módszer a helyszíni építési munka termelékenységét három-ötszörösére növeli, az építési időt pedig a felére csökkenti ! Előbbiek alapján már bátran leírhatjuk: a termékszerkezet dinamikus fejlődése nem okvetlen a jobb áru mennyiségének gyarapítása, az ezt szolgáló kapacitások bővítése. Elsősorban a hatékonyság, a társadalmi jövedelmezőség fokozásának mértéke ad igaz képet a változás értékéről, arról, hogy látszatra, avagy valójában haladtunk-e. Mindenki pénztára Ennek belátását mutatja, hogy a gyógyszeripar, jól értékesíthető termékeinek előállítását fokozva, két év alatt 45 új gyógyszert is íorgaloma hozott, azaz a termékszerkezet alakításának minden fő irányában haladt. E terület népgazdasági súlya azonban érthetően szerényebb, mint a gépiparé, hiszen utóbbi az ipari termelés egyhar- madát adja, s itt tevékenykedik a legtöbb szakmunkás. Részesedése a népgazdaságban a foglalkoztatottság alapján nagyobb, mint a termelés szerinti. Azaz — nemzetközi összehasonlításban — értékalkotó képességük kisebb a nemzetközi átlagnál. Ezért döntő, hogy a változás elsősorban a gépiparban váljon gyorsabbá. A súlypont itt van, de teendők seregestől lelhetők mindenütt. Az irányitásban, a szabályozásban éppúgy, mint a vállalati szervezet tökéletesítésében, a szemlélet-, a légkör változtatásában. Ne röstelljük leírni a közhelyet: mindenki pénztárából, a nemzeti jövedelemből csak akkor vehet ki mindenki többet, ha többet tett bele. S a mostani időszakban e több legfőbb forrása a kulcskérdésre adott kedvező, tények igazolta válasz: a termékszerkezet gyorsabbá váló és folyamatos korszerűsítése. Mészáros Ottó (Vége) Komfortossá teszik a pedagógus- lakásokat Korszerűsítik a pedagóguslakásokat Medgyesegyházán. Az elmúlt évben a végrehajtó bizottság 180 ezer forintot fordított a pedagóguslakások komfortosítására. A munkákat az idén tovább folytatják. Hatan voltunk, beszélgettünk Valóságos iskolacentrum ez az endrődi. A diákotthon, tavaly novemberben avatták, a fő helyen. Az érkezőknek jobbra a park, balra az emeletes új épület, aztán az iskola. Száz tanyai gyermek otthona, öregszőlő, Nagylapos, Gyoma- Ugar, Póhalom, Telek, Téglagyár gyerekserege jöhetett ide, találhatott otthont. Hét és fél millióba került. És a gondoskodó akaratba, megértésbe, jó szándékba. Mert ezek nélkül semmit nem ér hét és fél millió. Az otthon igazgatója Varjú József. Öregszőlőn tanított szeptemberig, aztán behelyezték az új diákotthonba. „Egész nyálon az volt a téma odakint, hogy beengedjék-e a gyerekeket, vagy ne? Tudom, hogy máshol is így volt. Aztán amikor a már majdnem kész épületbe elhoztam a szülőket, megváltozott a hangulat. Mostanra pedig forradalmi lett ez a változás.” Ezt talán meg is kellene magyarázni, bár a válasz egyszerű, de a felismerésig, hogy a tanyai lurkók számára valóságos városi paradicsom ez a diákotthon, addig azért hosszú volt az út. A bizonyság: öt gyerek véleménye. A vendéglátóim, bent az igazgatói irodában, mert az igazgató bácsinak sürgős dolga akadt, csak később jöhet vissza ... öt gyerek, és hiába közhely, de mind az öt vidám-arcú, villogó szemű és ami azonnal feltűnik: jókedvű. Szomorkodó, hazavágyó gyerekek nem beszélgetnek úgy az ismeretlennel, mint ők öten, két percen belül. Pedig nem egyformák. Szabó Lajcsi nyolcádikos. Buckófejű fiú, ilyenre mordják, hogy olyan, mint egy pirospozsgás, egészséges alma. De a két szeme az beszél, megállás nélkül. Amikor meg kiderül, hogy nemcsak a két szeme, egyből barátságot kötünk. „Hogy mi nekem itt a legjobb? A jó meleg! az, hogy vízzel fűtik a radiátorokat... Meg a sok jó ennivaló. Tessék elképzelni, még minket is megkérdeznek, mit szeretnénk enni? Mondtuk, hogy sült csirkét. Aztán egyszercsak az is lett. Meg finom levesek, tészták. Az anyukám is tud főzni, de itt is tudnak ám!” Mondom, te Lajos, te nagyon szeretheted a hasad. A többi nevet. „Szereti bizony!” És a tanulást? „3,7 volt az átlagom, tavaly 3,2. Itt több idő jut a tanulásra is. Meg olyan jó ennyien együtt lenni...” A gyomai Alkotmány Tsz egyik tanyájáról járt be az iskolabusszal. Minden nap. Nem volt könnyű, pláne annak, aki úgy szereti a „jó meleget”. Naponta 10 kilométer oda-vissza. Még megjegyzi, hogy kedvence az itt készített szilvásgombóc, és fi tévénézés. „Színes televíziónk is van!” A tanácstól kapták, karácsonyra. Farkas Éva Nagylaposról érkezett. „Nem is egyedül, hárman jöttünk. Velem van két testvérem, Julis másodikos, Ildi pedig ötödikes. Én vagyok a pótmamájuk.” Kedvesarcú, szép szőke lány ez az Évi. Valóságos mesélő. És milyen ügyesen, kereken formált mondatokban mondja el mindazt, ami kikívánkozik belőle! Mesél a családról, a kinti iskoláról, arról, hogy nemrég még Csugarban laktak, Szolnok megyében, de az édesapja átjött az itteni téeszhez, és Nagylaposon a vasúttól nem messze van a házuk. „A társaság, az a legjobb itt. Hogy sokan vagyunk. Hogy jó barátnőim vannak ... Először nem éreztem jól magam, hiány., zott a megszokott otthoni hely. A szobák, a bútorok. Anyu. meg apu. Aztán hamar megszoktam, és a tanulás is sokkal jobban megy.” i Éva a tisztaságfelelős abban a szobában, ahol tizedmagával lakik. Matyelka Margit hatodikos. Keveset beszél. Vagy csak úgy tűnik? Hiszen töviről-he- gyére elmond mindent az otthoniakról, a szülői házról öregszőlőn, még arról is, hogy neki is itt van még két testvére, a másodikos Pista és a‘ negyedikes Anna.
