Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

Rendelet az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlatról A Magyar Közlöny 1975. évi 37. száma közli a munkaügyi miniszter és a pénzügyminisz­ter együttes rendeletét, amely az igazgatási s adminisztratív- ügyviteli létszámfelvételi zár­latról intézkedik. t A január 1-én életbe' lépett jogszabály az igazgatási szer­veknél (minisztériumoknál, or­szágos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) teljes létszámfel­vételi zárlatot rendel el, a vál­lalatoknak, szövetkezeteknek, költségvetési intézményeknek nedig az adminisztratív-ügyvi­teli dolgozók felvételét tiltja meg. Ide sorolhatók például a vállalati igazgatási, rendészeti, revizori munkakörben foglalkoz­tatottak, tervgazdászok, beru­házók, statisztikusok, anyaggaz. dálkodók, üzletszerzők, számlá­zok, utókalkulátorok, titkárnők, gépírók, adminisztrátorok, ikta­tók stb. Az érintett munkakö­rök listáját a rendelet mellék­letként közölt kulcsszámok alap­ján a „Foglalkozások egységes osztályozási rendszere” című KSH-összeállításban lehet meg­tekinteni. A meghatározott munkakö­rökben az 1975. december 31- én munkajogi állományban le­vők munkába való visszatéré­sén túlmenően új dolgozó ak­kor sem alkalmazható, ha7 bár­milyen okból megüresednek egyes állások, beleértve azt az esetet is, ha sorkatonai szolgá­latra bevonultak, gyermekgon­dozási szabadságra vagy három hónapon túli fizetés nélküli szabadságra menők munkahe­lye üresedik meg. A Munkaügyi Minisztérium­ban az MTI munkatársának el­mondták, hogy a rendelet ki­adásét az alkalmazotti létszám indokolatlan növekedése tette szükségessé. A hetvenes évek elején az alkalmazottak létszá­ma kétszer, sőt háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a munkásoké, s az alkalmazottak létszáma az utóbbi két évben is tovább nőtt, amikor a mun­káslétszám stagnált, illetve csökkent. Sok a párhuzamos munka, a fölösleges adminiszt­ráció, egész sor vállalatnál rosz. szul tervezik meg az alkalma­zotti létszámot, nem egy he­lyen rosszul szervezik munká­jukat. A Minisztertanács 1974- ben már foglalkozott az alkal­mazotti létszámgazdálkodással, s határozatában felhívta az in­tézményeket, vállalatokat a fö­lösleges munkák, munkakörök megszüntetésére, a létszám he­lyes megtervezésére, a munka jó szervezésére. F.zt a határozatot zömében nem hajtották végre, s ahol történtek is intézkedések, azok nem bizonyultak kielégítőnek. A kormány felhatalmazása alapján most kiadott miniszte­ri rendelet rákényszeríti a vál­lalatokat. hogy a korábbi in­tézkedéseket hajtsák végre. A csökkenő létszámot munkaszer­vezési intézkedésekkel, az ügy­intézés és az adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egy­szerűsítésével s a munkafegye­lem erősítésével lehet és kell ellensúlyozni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondosko­dik, hogy a rendeletet ne játsz­hassak ki. Szigorúan felelősség­re vonják az érintett vezetőket, ha például valakit más mun­kakörben foglalkoztatnak, mint ahová besorolták őt. A vállalatoknál különösen in­dokolt esetben az elkerülhetet­lenül szükséges mértékig a fel­ügyeletet gyakorló miniszter, megyei, illetve fővárosi tanács­elnök engedélyezheti a mun­kaviszony megszűnése miatti létszámcsökkenés pótlását. (MTI) Nemzetközi galamb- és díszbaromfí-kiállítás A Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetségének 52. egyesülete Békéscsabán január 10—11-én nemzetközi galamb- és díszbaromfi-kiállítást rendez. Hazánk különböző városaiból, valamint Münchenből, Zombor- ról, Növi Sadról, Temesvár­ról és Szatmárnémetiből érkez­nek kiállítók Békéscsabára. Az Üt-, Híd- és Vízműépítési Tech. n’kum tanműhelyében rende­zett kiállításon 40 fajta galamb­ból mintegy ezret mutatnak be. Egyebek között tyúktarkát, kin- get, lengyel hiúzt sorakoztatnak fel a galambtenyésztők. A békéscsabai Lenin Tsz to­jóhibrideket, a békéscsabai Sza­badság Tsz húshibrid baromfit, a Békéscsabai Baromfifeldolgo­zó Vállalat pedig vágott ba­romfit mutat be. beismeri, hogy Amerika fenn­állásának 200. évfordulója felé közeledve vesztesen kerül ki a bűnözés ellen folytatott harcból. 1966-ban még Lindán Johnson, az Egyesült Államok akkori el­nöke fogad kozott, hogy a köz­ponti kormány minden eszközét felhasználja az amerikai alvilág felszámolására. A tízéves munka és a befektetett 4 milliárd dollár siralmas eredményt hozott: az FBI statisztikái szerint a bűnö­zések száma ez alatt az idő alatt 82 százalékkal nőtt. Azokban az években az USA két főügyésze, William Saxbe és Edward Lewy arra a következtetésre jutott, hogy a bűnözés a szegénységhez hasonlóan elmaradhatatlan ve­lejárója az amerikai társadalom­nak. A hasonló véleményeket ke­resve nem kell jogi magaslatok­ra emelkednünk. A Gallup Inté­zet legutóbbi közvélemény-kuta­tása azt bizonyítja, hogy tavaly minden negyedik amerikai csa­lád ilyen vagy olyan formában a bűnözés áldozata lett. A rend­őrség gyakran a kezét sem moz­dítja, vagy ha igen, csupán azért, hogy a bostoni seriffhez, Robert Digracihez- hasonlóan be­jelentse: „Nem tudjuk megelőz­ni vagy csökkenteni a bűnözést. Ez meghaladja erőinket, ezért szeretnénk, ha politikusaink is megértenék, milyen veszély fe­nyeget bennünket.” Az elnök elleni merénylet után az Egyesült Államok kong­resszusa külön bizottságot je­lölt ki, amelynek feladata, hogy megállapítsa, kik azok a politi­kai személyiségek, akiknek biz­tonságáról állandóan gondoskod­ni kell, mivel a titkosszolgálat 47 OOO potenciálisan veszélyes személyt tart nyilván. Valamennyi ellenőrzése lehe­tetlen. Se időnk, sem emberünk nincs rá. Sarait Jane Moore-t az FBI aktái­ban veszélyes merénylőként tartották számon, mégis sikerült neki szeptember 22-én rálőni az elnökre, amikor az egy San Francisco-i hotelből kilépett. Ez pedig a sacramentói merénylet után mindössze 16 nappal tör­tént. Vlagyimir Szimonov (APN — KS) (Vége) Szorgos munVa az állami gazdaságokban Rövid- és középtávú tervkészítés — Megkezdődött a fejtrágyázás — Rizsfőző üzem épül Szarvason Megyénk állami gazdaságai­ban is megkezdődtek az új esz­tendő szorgos hétköznapjai. A sok évi átlagnál bokrosabb te­endő vár most mindenkire. Nemcsak a múlt évi zárómér­leg készül párhuzamosan az 1976. évi termelési tervvel, de gondolniuk kell az V. ötéves tervre is. Az alábbiakban három állami gazdaságról adunk rövid év eleji tájékoztatót. A Szarvasi Állami Gazdaságban igazgatói tanácsüléssel kezdték az új év első munkanapját. Itt párt-, gazdasági és szakszerve­zeti vezetők, KISZ-fiatalok, szo­cialista brigádvezetők, fizikai dolgozók értékelték együttesen az elmúlt év eredményeit. A 14 ezer hektáros állami gazdaság egyebek között teljesítette a 22 millió forintos fejlesztési prog­ramját. Részletesen megvitatták: 1976- ban melyik munkaterületen mi­lyen feladatokat kell megvaló­sítani. Változatlanul egyik fő feladat az energiával való taka­rékosság. Ebben a nagyüzem­ben néhány százalékos megtaka­rítás milliókat jelent. Ezért fon­tos, hogy a betakarításban mi­lyen technológiát alkalmaznak. Szó volt arról is, hogy 1976-ban mezőgazdasági kombináttá fej­lődik a Szarvasi Állami Gazda­ság. Az iparszerű termelés a szervezeti felépítésben módosí­tást követel. A gazdaság saját termelésből évente 400 vagon rizst és 15 ezer hízott sertést dolgoz fel. Nem mindegy, hogy milyen lesz a költségráfordítás, mennyi lesz a népgazdasági ha­szon. > A rízshántolóban jelenleg — három műszakban — naponta 450 mázsa nyersrizst tisztítanak, hántolnak és csomagolnak. Az új év első munkanapján meg­kezdődött egy százmillió forin­tos program megvalósítása, egy rizsfőző üzem építése. Ha elké­szül, akkor konyhakész, főtt­rizst csomagolnak Szarvason, amiből a háziasszony pár perc a'iast-kész ételt tálalhat. Az igazgatói tanács megvitat­ta a középtávú fejlesztési terv legfőbb számadatait. A tehén­létszámot 1980-,ra 2500-rá gyara­pítják, a növénytermesztésben pedig a hozamok emelése, a költségek csökkentése a fő cél­kitűzés. A Szarvasi Állami Gazdaság­ban egyébként megkezdődött a fejtrágyázás. Naponta 100 hektárra juttatnak tápanyagot. A Hidasháti Állami Gazdaságban ugyancsak a tervkészítés a leg­főbb tennivaló. Együtt készül az 1976. évi terv az V. ötéves terv­vel. Az új szabályzók figyelembe­vételével arra törekszenek, hogy a 10 ezer hektárról az eddiginél több mezőgazdasági terméket értékesíthessenek, s a költsége­ket tovább csökkentsék. Űj kol­lektív szerződés készül, s ebbe bevonják a szocialista brigád­vezetőket, a fizikai dolgozókat is. A szocialista demokráciát úgy akarják szélesíteni, hogy a mun­kások képviselői valóban élje­nek jogaikkal, terjesszenek elő javaslatokat, mondjanak bírála­tot a gazdálkodás különböző te­rületén, A szakmai, politikai vezetés a dolgozókkal való jobb együttműködéssel szeretné az új esztendőt a tavalyinál is jobb eredményekkel zárni. Külön bizottság készíti a munkavédelmi intézkedési ter­vet, amit minden munkaterüle­ten külön ismertetnek maid. Me­net köziben készülnek a 44 órás munkahét bevezetésére. Az el­ső lépcsőben már 1976-ban meg­oldják a munkaidő rövidítését. Újdonság az is Muronyban, hoev békési, mezőberényi. ka- muti termelőszövetkezetekkel karöltve, 30 ezer hektárnyi terü­letre létrehozzák a központi mű- trágyateleoet. Muronyban. a nemzetközi vasútvonal mellett lesz a telep. Innen továbbítják a műtrágyát, innen iránvítták a kiszórást földi, illetve lési gé­pek bevonásával. Itt lesz a köz­ponti l%bo". ahol talajminták alapján állapítják maid meg. hogv hova mepnvjt szórjanak a drága tápanyagból. A Békéscsabai Állami tani a melléktermékek haszno­sítására. Az állattenyésztési ága­zat jövedelmézőségét ugyanis csak így tudják fokozni. Az ésszerű takarékosság ugyancsak a legfőbb célkitűzé­sek között szerepel. A gépműhe­lyekben külön brigádok javítják a speciális gépeket. Az őszi szántást, vetést idejében és jó minőségben elvégezték. Most az alkalmas időre várnak, hogy a korszerű gépek ismét munkához lássanak a földeken. A Békéscsabai Állami Gazda­ságban is arra törekszenek, hogy minél több szocialista brigádve- zétőt, illetve fizikai dolgozót vonjanak be az igazgatói tanács­ba. így készülnek az V. ötéves terv első esztendejére. Ary Róza Gazdaságban csaknem 10 ezer hektár gondja nyugszik a vezetők vállán, A szakemberek körében igen élénk vita folyik arról: a sajátos hely­zetnek megfelelően, hogyan ala­kuljon a szerkezetváltozás. Min­denekelőtt az árpolitikát kell alapul venni, de a saját tervü­ket az ötéves népgazdasági terv részeként kell összeállítani. A gazdaság jó termőföldjén első­sorban olyan növényeket ter­melnek, amelyek a népgazdaság számára a legfontosabbak. Változatlanul egyik fő téma a hibridkukorica- és a lucerna­termesztés. A takarmányterme­lésben minden eddiginél na­gyobb gondot kívánnak fordí­1800 hektárnyi új erdő Nagyszabású környezetvédel­mi program valósul meg Sze­geden. A jóváhagyott tervek szerint tíz év alatt ezernyolc­száz hektár erdőt telepítenek. Sugaras és gyűrűs rendszerű zöldövezettel veszik körül a vá­rost. A belső lakónegyedeket el­határolják a külső ipartelepek­től, s egyben a por és a szél ár­talmai ellen védelmet kap a vá­ros. Elsőnek Szeged északi részén, az algyői szénhidrogénmező és Tarján városrész között épül ki a zöldövezet. A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat felvesz kőműveseket, ácsokat, bádogosokat, villanyszerelőket, asztalosokat, lakatosokat, burkotokat, szobafestőket, takarítókat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehel: Gyula. Városház utca 17. szám alatt Jasik Lászlónál. Bürokrácia, állj! Parkinson angol tudós egyik, nálunk is megjelent könyvé­ben maró gúnnyal, de komoly gondolatokat ébresztve, ostro­molja egyre összetettebbé váló életünk megkeserítőjét, a bü­rokráciát. Olyan ez, mint a burjánzó rák. önmagát szüli és a kellően nem ellenőrzött ad­minisztráció mechanizmusa ma­ga alá gyűri még jóhiszemű al­kotóját is. Könyvében hírt ad egy kísérletről. Pontatlanul kö­rülhatárolt feladat ellátására egy intézményt hoztak létre. Nem sokkal később azt tapasz­talták a kísérletet végzők, hogy a menetközben törtéüt feladat­kör szűkítése ellenére is az adminisztrációt végzők száma felduzzadt. Parkinson törvénye nálunk is hat. Az egészséges állapot az lenne, ha a gyakorlat folyamán szerzett tapasztalatok az ész­szerűség talaján az adminiszt­ráció egyszerűsítését szülnék. De régi igazság, hogy nem az egészség, hanem csak a beteg­ség fertőz. A bürokrácia pedig a túlszervezés betegsége. Kormányhatározat jelent meg nálunk, amely létszám-stoppot, sőt az eltávozás, nyugdíjazás vagy egyéb okok miatt meg­üresedő adminisztrációs állások némelyikére az ' utánpótlási ti­lalmat is kimondja. Sokat ígé­rő döntés ez — az eddigi in­tézkedések hatástalansága után. A probléma gyökeréhez nyúl. Nem a következményt, hanem az okot igyekszik megszüntet­ni. A bürokráciát ugyanis az emberek hozzák létre: a fon­toskodó, a felelősséghiányban szenvedők. Ha van íróasztal és mögötte ülő ember, akkor sokszor kimondott, közhellyé is , vált igazság ez — igyekszik be­osztása fontosságát igazolni. De hogyan, ha a józan ész szerint nélküle is jól. sőt jobban men­ne minden? Hát egy új rubli- ka, egy soron kívüli összesítés és ehhez ‘ hasonlók kitalálásá­val. Alapvetően nem haszontalan emberekről vap, szó. Csak ott haszontalanok, gyakran káro­sak, ahol éppen most vannak. Egy termelő gép m,ellett hasz­nossá válhatnak és reméljük, válnak is. Fájó elszakadni az íróasztaltól? Igen, de csak a váltáskor. Holnapután már nem fáj, mert találkozik a tényleges alkotás emberneme­sítő örömével. Segítsük mind­annyian, hogy e harcban essen el minél több bürokrata s le­gyen annyival több alkotó, te­remtő embere munkaeröhiány- nyal küzdő társadalmunknak.- G — I

Next

/
Oldalképek
Tartalom