Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

Mindenki egyetért, de... Időszerű a kötelező Kulcskérdés: a termékszerkezet A párt Központi Bizottsága 1974. decemberi és 1975. júliusi ülése — összhangban a XI. kongresszus határozatával — megkülönböztetett figyelmet szentelt a termékszerkezet vál­toztatásának, mint a gazdasági növekedés kulcskérdésének. Né­meth Károly beszámolójában erről szólva megállapította: „Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a gazdaságos termékszer­kezet kialakításának üteme a népgazdaság egészében lassúbb annál, mint amire anyagi és Együttműködés a Dunán A Duna az európai kontinens legfontosabb víziütja. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 1950-től 1972-ig a dunai teherforgalom 5,7-szeresére nőtt. Ma a folyón mintegy 25 ország 'hajói közle­kednek. A 24 nagy dunai kikö­tőben évente több mint száz­millió tonna terhet raknak át. Hatvanhat híd ível át a folyón, összekapcsolva partokat és népe­ket. A csaknem háromezer kilomé­teres víziúton a 'legkülönfélébb árut továbbítják. Így például krivojrogi vasércet a magyar kohókhoz és szovjet berendezé­seket a bulgáriai építkezések­hez. A' folyón szállítják az oszt­rák, a csehszlovák, a magyar, a jugoszláv, a román, a bolgár ex­portcikkek jelentős részét is. Románia és Jugoszlávia a Szovjetunió segítségével felépí­tette a vaskapui vízlépcsőt, amely jelentősen megkönnyítet­te a hajózást a Dunának ezen a szakaszán is. Korábban a Vaj. kapu évi áteresztő képessége nem haladta meg a 12 millió tonnát, ez ma már 50—60 millió és lényegesen csökkent a hajók áthaladási ideje is. A Dunának — mint összeuró­pai vízi szállító útvonalnak — a jelentősége tovább növekszik az NSZK és Ausztria területén épü­lő Rajna—Majna—Duna csator­nával. Forgalomba helyezésével a korszerű folyami-tengeri ha­jók az Északi-tengertől a Feke­te-tengerig közlekedhetnek majd. Jelentősen javulnak a dunai ha­józás feltételei is, miután Bul­gária és Románia, valamint Csehszlovákia és Magyarország megvalósítja nagyszabású épít­kezéseit. A dunai hajózás, nemzetközi szabályozásának alapja az 1948- ban Belgrádban aláírt megálla­podás. Ennek betartásáért a Du­na Bizottság a felelős. A bizott­ság működésének több mint ne­gyedszázada alatt fontos szere­pet játszott és játszik ma is az összeurópai gazdasági együtt­működés fejlesztésében és a jó­szomszédi kapcsolatok erősítésé­ben. A KGST öt Duna menti orszá­ga (Bulgária, Magyarország. Ro­mánia, Csehszlovákia és a Szov­jetunió) természetesen nagy fi­gyelmet fordít a Dunával kap­csolatos problémákra. A KGST szervezetei javaslatokat dolgoz­nak ki a külkereskedelmi jelle­gű áruk dunai szállításának nö­velésére, illetve a szállítások le­bonyolításában résztvevő kikö­tők, folyami flották stb. munká­jának javítására. A KGST rész­vételével folynak a Duna—Ode­ra—Elba víziút tervezési munkái. A KGST és a Duna Bizottság közötti munkakapcsolat 1957-ben jött létre és nemrég lépett élet­be a két szervezet közötti együtt­működési megállapodás. F.nnek értelmében a KGST, Vagy a Du­na Bizottság ülésein megfigyelő­ként vesz részt a másik szerve­zet képviselője. Tájékoztatják egymást saját szervezetük terve­zett munkáiról és kijelölik a kö­zös feladatokat. (BUDAPRESS— APN) Vaszilij Morozov szellemi erőink lehetőséget nyúj- ' tanak. A szükségletekkel nem indokolható gazdaságtalan ter- ipelés megszüntetésére sok eset­ben még akkor sem kerül sor, amikor annak feltételei adottak. Gátolja az előrehaladást, hogy a gazdaságtalan termelés meg­szüntetéséhez nem rendelkezünk mindenütt átgondolt műszaki­fejlesztési koncepciókon nyugvó, azokhoz szervesen kapcsolódó konkrét cselekvési programok­kal.” Kölcsönhatás, gátakkal A gazdasági, a termelési és a termékszerkezetet jelképesen úgy ábrázolhatjuk, mint szét­ágazó utak betorkollását egy-egy főútvonalba. Ez utóbbiak ismét azonosain kapcsolódnak, s per­sze, a „forgalom” kétirányú! A termékszerkezet befolyásolja az adott ágazat termelési szerkeze­tét, ez a gazdasági szerkezetet, ám fordított sorrendben ugyan­ez a helyzet. A kölcsönhatás azonban csak papíron zavarta­lan. A gyakorlatban gátak — többnyire restség, lassúság, ér­dektelenség stb. szülte akadá­lyok — magasodnak az utakon. Sűrűn beszélünk napjainkban a cserearányok romlásáról. Ar­ról már kevesebb szó esik, hogy e romlás nemcsak azért követ­kezett be, mert emelkedtek az importárak, hanem azért is, mert a nehézkes, néhány terü­leten örököltén merev termelési szerkezet nem volt képes a ru­galmas igazodásra, a számunk­ra kedvező feltételek mellett ex­portálható áruk arányának gyors növelésére. Azaz hiába a felis­merés, ha nincsenek meg az azonnali cselekvés alapjai. S az okok másik, szintén kiterjedt csoportja: ott is lassú a válto­zás, ahol az alapok adottak hoz­zá. Öreg újdonságok Gazdasági fejlődésünkben döntő szerepet játszik a gépipar. Folyamatos korszerűsítése — mind a gyártást, mind a gyárt­mányt tekintve — elengedhe­tetlen tényezője az egész ma­gyar népgazdaság haladásának. Ugyanakkor a belső piac —akár a felhalmozást, akár a fogyasz­tást nézzük is — viszonylag szűk, tehát a gazdaságos termék­sorozatok csak úgy állíthatók elő, ha exportálni lehet az áru egy részét. Napjainkban a gép­ipar termelésének több mint egyharmadát külföldön adják el. A távlati tervezés szerint ez az arány hatvan százalékig is bő­vülhet, ám egyre inkább csak azt lehet, azt szabad eladni, ami minden piacon árban, mű­szaki jellemzőkben, használati értékben versenyképes. Most pillantsunk a tények kö­vetkező csoportjára. A gépipar termékeinek egyharmadát leg­alább kilenc éve — vagy még régebben — hozták újdonság­ként a piacra. A gyártott áruk további egynegyede négy-nyolc- esztendős! Ezzel szemben a ter­melésből kivont, megszüntetett cikkek esztendőnként a teljes termelésnek mindössze néhány százalékát teszik ki. Ha a papíron múlna Érdekes tudakozódásra vállal­kozott a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságkutató Intézet. Válla­latvezetők széles körétől kérdez­ték meg, a gazdaságtalan termé­keknél miben látják a veszteség okát? A válaszok többsége első helyen az árat jelölte meg... Ezek szerint az áremelés „gazdaságos­4 fltKÍS MíCTStfOaítl 1976. JANUÁR 7. í gépjármű-felelősségbiztosítás! dl sá” varázsolná ma ráfizetéses cikkek sorát!? Ha a papíron múlna, gyorsan „rend” lehetne. A nagyon is idézőjelek közé kívánkozó gondolkodásmód jói jellemzi az általános magatar­tást, s következményként a hely­zetet, melyet szemléletesen fo­galmazott meg Németh Károly elvtárs, a cikk bevezetőjében idézett szavaival. Az ár lénye­ges tényezője a termék megíté­lésének. Ennél semmivel sem ki­sebb mérce azonban a költség, az arra adandó válasz, miért ke­rül annyiba a vizsgálandó ter­mék, amennyiért előállítják, amennyit kérnek érte? Szüksé- ges-e minden ráfordítás, hol nyí­lik mód megtakarításra stb. Er­re ma még a kelleténél, a lehet­ségesnél ritkábban hangzik el a felelet. Mészáros Ottó (Következik: Ki mire panaszkodik?) Meteoritkráternek bizonyult az ukrajnai Iljinca nevű falu közelében levő völgyecske. A tu­dósok eleddig úgy vélekedtek, hogy a mélyedés egy ősi vulkáni kráter maradványa. A világűrből érkezett vendég legalább négy kilométeres át­mérőjű, gyűrű alakú nyomot ha­gyott maga után. A hegyi talaj­ra gyakorolt hatásának nyoma­it a geológusok véleménye sze­rint nem lehet semmiféle'termé- széti folyamattal magyarázni, kivéve azzal, hogy az adott tér­ségben óriási meteor zuhant le. Azt követően, hogy sikerült Földünket a kozmikus messzi- ségből megpillantani, valamint kidolgozni a geofizikai kutatá­sok új módszereit, a tudósok ar­ra a következtetésre jutottak, hogy bolygónkra legalább any- nyi meteor esett már le, mint a Holdra vagy a Marsra. A kü­lönbség csupán annyi, hogy ren­geteg krátert beborítottak az üledékes kőzetek, illetőleg le­koptatta őket a szél, vagy egyéb atmoszferikus és tektonikus ha­tások. Meteorok rejtett nyomait le­Magyarországon a gépjármű­felelősségbiztosításon kívül, va­lamennyi biztosítás önkéntes jellegű. Ez a kivétel fontos köz­érdeket szolgál: egységes anyagi védelmet a közlekedésben részt vevő gyalogosnak, a gépjármű utasainak és a karambolban vét­len gépjármű-tulajdonosnak egyaránt. A gépjármű-felelős­ségbiztosítás társadalmi jelentő­sége elismert, szó szerint az or­szág minden lakosát védi a gép­járművek által okozott károk anyagi következményeitől. Hogy milyen összegeket jelent ez évente? 1974-ben 400 millió, 1975-ben viszont már fél milliárd forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító a felelősségbiztosítás alapján. A növekedés üteme többszörösen meghaladja a for­het találni például a mágneses anomáliák nyomában. A már feltárt metéoritstruktúrák között vannak több tucat, sőt több száz kilométeres átmérőjű kráterek. Bátor hipotéziseket vetnek fel egyebek közt azzal kapcsolato­san, hogy a kazahsztáni és szi­bériai nagy, gyűrű alakú struk­túrák nem egyebek, mint me­teorbecsapódások nyomai. Semmi alapunk nincsen azt feltételezni, hogy bolygónk va­lami különösen elkényeztetett helyzetben lett volna, s ezért — naprendszerünk egyéb bolygóitól eltérően — nem érték volna meteorok intenzív bombatáma­dásai. A méteorkráterek kutatása nem csupán azért fontos, mert olyan tudományos kísérletről van szó, amelyet maga a termé­szet hajtott végre, s amely egye­lőre nem valósítható meg labo­ratóriumi feltételek között. A becsapódások nyomán létrejövő ilyen struktúrák felkutatása és tanulmányozása azért is lénye­ges, mert némelyikük hasznos ásványok lelőhelyeivel áll össze­függésben. galomba hozott új gépkocsik számát. A gépjármű veszélyes üzem, gyorsaságánál, tömegénél fogva igen komoly károkat okozhat. Ä biztosító fizetési kötelezettsége pedig minden olyan anyagi vesz­teség megtérítésére kiterjed, amelyet a Ptk. a harmadik sze­mélyeknek okozott károk körében elismer. Megrongált vasúti híd, kidöntött kerítés, villanypózna, keresetkiesés, ruhakár, járadék- fizetés és még ki tudja' felsorol­ni hányféle a felelősségbiztosí­tási káresemény. Térítésük év­ről évre nagyobb összegeket emészt fel. A kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítás 1976. évi díja janu­ár 1-én esedékes. A magánautó és motorkerékpár-tulajdonosok időben megkapják az átutalási postautalványt. Az utóbbi idő­ben elterjedt híresztelésekkel szemben, a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás díja nem emelkedik, változatlanul 460 fo­rint a személygépkocsiknál és két egyenlő részletben: január és július hónapban fizethető. A motorkerékpárok évi biztosítási díja 100 forint, amely januárban egy összegben esedékes. A biz­tosítási díj kiegyenlítését a pos­tautalvány keltezéssel ellátott feladóvevénye igazolja. Azok a gépjármű-tulajdonosok, akik januárban nem kapták meg az értesítést és az utal­ványt, az állandó lakóhelyük szerinti illetékes ÁB-igazgató- ságnál vagy fióknál vehetik át, azt az 1975. évi díj kiegyenlíté­sét igazoló feladóvevény bemu­tatása mellett. A postautal­vánnyal együtt a gépjármű­tulajdonosok űrlapot is kapnak, amelyen az esetleges változást (járművét nem üzemelteti, el­adta, elajándékozta vagy a köz­lekedésrendészet a forgalomból kivonta) 30 napon belül be kell jelenteni az állandó lakóhely szerint illetékes ÁB-igazgatóság- nál vagy fióknál. Személyes reklamáció esetén gyorsítja az ügyintézést, ha a gépjármű-tulajdonosok bemutat­ják az átutalási postautalványt, valamint az 1975. évi díj átuta­lását igazoló postai feladóve­vényt. •••■•••••••min ...................... r U j adatok Földünk meteorkrátereiről Kísérletek a munkásművelődésért A szocialista brigádmozgalom kulturális tevékenységével fog­lalkozva az MSZMP KB Agitá- ciós és Propaganda Bizottsága megállapította, hogy a kimutat­ható és általánosan is nagy­arányú eredmények ellenére a formális vonások egyre inkább gátolják a brigádok művelődési mozgalmának fejlődését. Ezért mind szemléletben, mind a gyakorlatban feltétlenül változ­tatásokra van szükség. De milyenek legyenek ezek a változtatások ? Az általános szempontokat nem nehéz meg­fogalmazni. Mindenekelőtt olya­nok, hogy a szocialista brigádok művelődési mozgalmát vonzóvá tegyék új tömegek számára, tá­maszkodjanak a valóságosan meglevő művelődési igényekre, és egyben új igények kibontako­zását is segítsék. A részletek rögzítése azonban már nem le­hetséges alapos kísérleti munka nélkül. Ezeket a kísérleteket végzik a Népművelési Intézet­ben. Hogy mennyire fontosak ezek a kísérletek, arra rámutatnak a szocialista brigádmozgalom ada­tai. Hazánkban jelenleg 125 ezer szocialista, illetőleg szocialista címért küzdő brigád dolgozik; a tagok száma megközelíti a más­fél milliót, közülük több mint 75 százalék ipari munkás, 10 százalék pedig mezőgazdasági fizikai dolgozó. Nyilvánvaló, hogy ilyen arányok mellett rendkívül fontos a szocialista brigádmozgalom művelődési vál­lalásainak segítése, ám termé­szetesen a kísérletek eredménye nemcsak a brigádmozgalomban, hanem tágabb területen, a mű­velődési házakban és más köz- művelődési intézményekben is felhasználható. A kísérleti idő­szak alatt ki kell alakítani és próbára kell tenni a brigádmű­velődés — bővebb értelemben a munkásművelődés — új koncep­cióit, módszereit, majd a kísér­letek eredményeinek alapján konkrét javaslatokat kell kidol­gozni. A Népművelési Intézet kísér­letei három csoportban folynak. Az első csoportban a helyi tes­tületek, a SZOT szervein keresz­tül kapnak tájékoztatást az ál­talános feladatokról, a kísérlete­ket azonban az érintett üzemek önállóan bonyolítják. Természe­tesen ebbe a csoportba olyan vállalatokat jelöltek ki, ame­lyek jó bázisokkal és megfeleld testületekkel rendelkeznek. A többi között a Tatabányai Szén­bányák, a Lenin Kohászati Mű­vek, a Győri Vagon- és Gép­gyár, a Borsodi Vegyi Kombinát tartoznak ide. A második csoportnál a kivá­lasztott üzemekkel már mind a SZOT, mind a Népművelési In­tézet szorosabb, konzultatív jel­legű kapcsolatot tart. Egyúttal a helyi művelődésügyi intézmé­nyek is segítik munkájukat. Ezek a kísérletek tehát közös vállalkozásnak tekintendők. Ilyenek vannak az inotai No­vember 7. Erőműnél, az Ózdi Kohászati Művekben, a Szegedi Vasöntödében, a Tatabányai Ce­ment- és Mészművekben, a Csongrád megyei Húsipari Vál­lalatnál, a Veszprém megyei Tejipari Vállalatnál. A harmadik csoport kísérle­teinek lebonyolításában a Nép­művelési Intézet — részben köz­vetlenül, részben megbízott kül­ső munkatársak segítségével — gyakorlatilag közreműködik. Eb­ben a csoportban szoros értelem­ben vett intenzív kísérleti mun­ka folyik. Budapesten négy, vi­déken pedig három üzem — a ZIM-Lampart salgótarjáni gyá­ra, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Jászberényi Lehel Hűtőgép­gyár — vesz részt az ilyenfajta kísérletben. Valamennyi kísérletet figye­lembe véve összesen 22 üzem, 13 művelődési intézmény vesz részt a kísérletekben, s ez összesen 271 szocialista brigádot és mint­egy 3480 brigádtagot jelent.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom