Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
KOROSTAJ dana való járói: gondolkodni, tenni a szép, a jó, az igaz hármas törvénye szerint lehet csak és ez az emberség és ez a művészet leglényegesebb kifejeznivalója. A legszebb kép Bonus István Szolnok, a müvészváros Bemutatjuk a szolnoki László, Fazekas Magdolna, Meggyes László festőművészek, Nagy István, Simon Ferenc, Szabó László szobrászművészek ugyancsak gazdag eredményekkel vesznek részt a hazai és a határon túli kiállításainkon. művésztelepet A jelentős képzőművészeti kezdeményezések, mozgalma^ a művészettörténet tanúsága szerint valamely tájhoz, vidékhez kötődtek. Rendszerint a vidék felől áradt az a termékenyítő hatás, amely művészetünket felfrissítette, gazdagította, és továbblendítette. így Szolnok esetében is megállapítható, hogy e város fontos tényezője kulturális életünknek. Első felfedezője és hangadója e tájnak August von Pettenkoíen volt a múlt század közepén. Az osztrák festőt megejtette e vidéknek és népének varázsa. Vissza-vissza kellett Szolnokra térnie, mert azt a mélyén egyszerű, realisztikus és ízes hangot kereste, amelyre itt talált rá. A gé- nius locinak kifürkészhetetlen vonzása az, ami múzsájává tette Szolnokot, csakúgy, mint osztrák festőtársainak J. G. Raffaltnak, Otto von Thorennek, Leopold Carl Müllernek, Tina Blaunak, és a kiváló Anton Romakonak. E mesterek munkásságával megismerkedhetett Szolnok közönsége Kaposváry Gyula kezdeményezése révén, azon a nagyszerű kiállításon, amelyet 1975—76- ban Szolnokon, majd Budapesten, Bécsben és Grázban rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a bécsi Historisches Múse- um, a grazi Neue Galéria am Landesmuzeum Joanneum és a bécsi österreichische Galerie anyagából. E kiállítás képei megmutatják, hogy Szolnok város és határa bőséggel kínálta a legváltozatosabb témákat, amelyek közül festőink legszívesebben a kirakodóvásárok kifogyhatatlanul mozgalmas jeleneteit örökítették meg. Itt dolgoznak naphosszat festőállványuk előtt a következő generáció hazai művészei is mint Deák Ebner Lajos, Bihari Sándor, Bőhm Pál, mindig a látható valósághoz, az élethez ragaszkodva beszéltek a népről. Műveikben felvetődnek a szabadég alatti megvilágítás, a levegő és fény érzékeltetésének kérdései. Eredményeik mutatják — és ez a szolnoki festészet nagy érdeme —, hogy a tematikus népéletfestészet és a plainair célkitűzések menynyire összeegyeztethetők. Hogy munkásságuk milyen érlelő hatású volt a hazai hagyományok keretében, az legvilágosabban olyan művekben mérhető le, amelyek témájukban a múltba nyúlnak vissza, de szellemük mégis új: a Szolnokon többször dolgozó Koszta József — aki az ismert Muskátlis' leány című művét is itt festette — például visszatér .Déák Ebperhez Hazatérő ‘ aratóinak témájábanFényes Adolf neve a szolnoki festészet fémjelzői közé tartozik. Szolnokon a napsütött paraszti udvarok látványa, az árnyékok hűvössége, a meszelt falak ragyogása derítette fel e mester palettájának korábban sötét hangvételű színvilágát. Híressé vált „Szegény ember” képeivel az agrárproletariátus megviselt arcát hozta festészetünkbe. Hasonló indításúak Med- nyánszky László „Csavargói” és „Szegény legényei”. Mednyánszky is azok között volt, akik 1899-ben a kultuszminiszterhez folyamodtak, hogy segítse őket Szolnokon „mint a magyarság egyik jellegzetes központjában való letelepedésben”, de már ezt megelőzően is gyakorta megfordult e tájon. A szolnoki hagyományt számba véve meg kell említeni Aggházy Gyula, Hegedűs László, Mihalik Dániel, Olgyai Ferenc, Permutter Izsák és Zemplényi Tivadar nevét. A művésztelep történetével összeforrott a Pólya fivérek, Szlányi Lajos, Zombori Lajos, Vidovsz- ky Béla és Zádor István neve és emlékezetes marad Borbereki Kováts Zoltán és Mattioni Eszter itteni működése. A korán elhunyt Aba- Novák Vilmost kivételes hely illeti meg a szolnoki művészet rangadói között. Aba-Novák elbeszélő kedve, új festői látásmódja hívta életre a Biharival megtorpant eseményábrázoló népéletkép műfaját. Alakjainak kifejezésteljes beszédességével, részletekbe ható éles megfigyelésével meséli el a szolnoki vásárok életét, Parasztképeivel és cirkuszjeleneteivel a mágalátta Szolnokot fedezte fel festészetünk számára és tette halhatatlanná életművét A háború pusztítása tönkretette a művésztelepet. Á szinte helyrehozhatatlannak látszó épületeket a Képző- művészeti Alap az 1955— 57-es években felépítette. A telep ma a városi tanács eredményes gondozásában áll és kivételes alkotó lehetőséget biztosít az itt dolgozó művészeknek. Közöttük elsősorban Chiovini Ferenc neve fémjelzi a nagymúltú művésztelepet, a hagyományokra épült, országszerte számon tartott népszerű művészetével. Mű- vésztársai Baranyó Sándor, Berényi Ferenc, Bokros De nemcsak a művészek, hanem az illetékes hatóságok is étedményesen vesznek részt abban a munkában, amelynek célja a szocialista ország kulturális életének minél sokoldalúbb fellendítése. A közelmúltban országos érdeklődést váltott ki a megyei tanács kezdeményezte művészeti triennálé első seregszemléje. A városi tanács — a művésztelep gazdájaként — most hozta tető alá a régi tervet, a vendégműtermek megszervezését, ami a művészeti élet kölcsönhatása felfrissítését célozza. Ugyanez a szempont vezette Szol. nők városi tanácsát a külföldi kapcsolatok kiépítésénél, amikor tartós és jól bevált barátságot kötött a tallini, a finnországi és a francia művészek egy-egy csoportjával. A Közép-magyarországi Képzőművészek Szervezete Szolnokon van, amely körülmény a Bács megyei művészeknek, Kecskemét, Baja, Jászberény és a környező városok és községek festőinek és szobrászainak is kiállítási lehetőséget biztosít Szolnokon. Mindez arra vall, hogy Szolnokon nem honol a tes- pedés szelleme és a 900 éves város példamutatóan kiveszi részét korunk elvégzetten művészeti feladataiból. Bényi László Zádor István A szolnoki művésztelep Fényes Adolf A testvérek Kiállításról kiállításra Ember és természet Kolozsvár városában él Gy. Szabó Béla festő- és fametsző művész, Románia Állami-díjas művésze. Fél évszázada alkot töretlen kedvvel, akarattal és fametszetei, pasztelljei, szénrajzai azaz művei bejárták a fél világot. Bécs, Liéges, Tokio, Mexiko, Leningrad, Peking, Bukarest és hazánk fővárosa is többször adott alkalmat Gy. Szabó Béla műveinek bemutatására. Gyulafehérváron született, az egyetemet és a képző- művészeti főiskolát Budapesten végezte, majd visz- szatért a szülőföldre, hogy vallomást tegyen a természet örök változásáról, az emberélet legnagyobb mongyelmeztet, hogy jobban meg kell becsülnünk a mindnyájunkat körülvevő szépséget; a világot, amelyben élünk. Tavak és tengerek, a fák és rengetegek féltése szól hozzánk Gy. Szabó Béla műveiben azzal a felkiáltójellel, hogy ezekre csak az ember képes vigyázni. Az ő emberei, a természet gyermekei, akik együtt élnek a források csobogásával, az erdők rejtelmével, a mezők szépségével. Gy. Szabó csodálatos műfordító. Az általa megélt pillanatokat fordítja le nekünk, a műélvezőnek, hogy segítsen bennünket művészszemmel látni, hiszen minden képben rögzített valló-; mása a legtisztább egyszerűségben sugározza az általános megértést. Az igazi művész soha nem rejtelmeket és nem titkokat akar kifejezni, hanem a maga emberi meggyőződését adja tudtul tehetségével egyetemesen mindenkinek. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendezésében, a Múzeum Baráti Kör gondozásában került a Békés város szépet szerető emberei elé Gy. Szabó művészi munkásságának egy töredéke, hogy intő szó legyen vizeink, tájaink, természeti szépségeink jobb megbecsülésére a mester kifejezési formája, amelynek egyik fontos tétele: természetféltés, embervédelem. Fábián Gyula Természetféltés, ember- és életvédelem szólnak nekünk Gy. Szabó Béla munkáiból, mindig és mindenkor. Az életritmus felgyorsult korszakában megtanít bennünket a mester áhítattal megállni a természet változásai előtt és arra íiMint mozivásznon végig pergetem Az emlékeimet a telkemen, S bár gyönyörködtem benne annyiszor, Mégis az a legszebb kép, mikor A Fehér.tónál néztük a nyarat, Szellő borzolta szőke hajadat, Kis, kék virágok felénk nevettek, S szívünk dobolt: szeretlek, szeretlek A Tisza Chiovini Ferenc KULTURÁLIS MELLÉKLET
