Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

Űj terv —- uj szabályozok ® Miért kell módosítani? A közgazdasági szabályozó rendszer szerves része a nép- gazdasági tervezésnek, a nép­gazdaság ötéves és éves tervei­nek. Ebből szükségszerűen kö­vetkezik, hogy időről- időre — elsősorban a középlejáratú terv­időszakok váltásakor — sor ke­rül a szabályozók egyes elemei­nek módosítására. Ez történt a XV. ötéves tervidőszak megkez­désekor, s ezt a munkát, a köz- gazdasági szabályozó rendszer módosítását, összhangba hoza­talát az V. ötéves terv gazda­ságpolitikai céljaival, ezúttal is el kellett végezni. A szabályozók módosítása te­hát nem új, avagy szokatlan je­lenség. Ugyanakkor az sem két­séges, hogy a mostani változta­tások erőteljesebbek, mint pél­dának okáért az 1971. éviek vol­tak. Pedig V. ötéves tervünk gazdaságfejlesztési céljai — azok számszerűsített mértékei — előrehaladásunk folyamatossá­gát hangsúlyozzák, e tekintetben csak a tervezett növekedési ütemben van némi eltérés. A szabályozók széles körét — a termelői árakat, a vállalati jövedelem- és bérszabályozást, az érdekeltségi alapok képzését és felhasználását, a fejlesztések finanszírozását, az importot és az exportot egyaránt — érintő változtatásoknak ezúttal egyéb indítékai is voltak. A most zá­ruló IV. ötéves terv szabályozó rendszerét 1969—1970-ben dol­goztuk ki, olyan időszakban, amelyet a viszonylag nyugodt világpiaci helyzet — a nemzet­közi kereskedelem gyors növe­kedése, a tőkés infláció akkor még szerény üteme — jellem- < zett. A közelmúlt években /Olyan események következtek be a vi­lággazdaságban, amelyek a ma­gyar népgazdaság fejlődésének,, eredményes munkájának kül­gazdasági feltételeit is megvál­toztatták, szigorították. A még érvényben levő szabályozó rend­szer megpróbált ugyan reagálni — gondoljunk az 1975. évi rész­leges termelői árrendezésre, az energiahordozók és üzemanya­gok termelői és fogyasztói árá­nak felemelésére, egyes terüle­teken a konjunkturális export­árnyereség elvonására stb. — összhatását tekintve azonban a szabályozó rendszer változatlan maradt, nem tudta a vállalati gazdálkodás — és a fogyasztás szférájában'érzékeltetni a világ­piacon zajló folyamatokat, azok konzekvenciáit. Ilyen körülmények között el­lentmondás és tarthatatlan hely­zet jött létre: csak a népgazda­ság egésze „tudott” arról, hogy a külgazdasági környezet alap­vetően módosult. Egyúttal kény­telen volt vállalni és viselni az ebből származó pénzügyi — a nemzeti jövedelmeket csökkentő — terheket és kiadásokat, vala­mint a tekintélyes külkereske­delmi hiány; ugyanakkor akar- va-akaratlanul fenntartotta a gazdálkodó egységek számára azt az „üvegházi klímát”, amely megóvta azokat a negatív vi­lágpiaci hatásoktól. A népgazdaságfejlesztés V. ötéves terve nemcsak előirány­zataiban számol a realitásokkal, a módosult külgazdasági kör­nyezet szigorúbb feltételeivel, követelményeivel. A terv fő — gazdaságpolitikai — céljai is ezt tükrözik: a társadalmi ter­melés hatékonyságának erőtel­jes növelése és a külgazdasági egyensúly javítása. Ha egyszer a népgazdaság egészének a meg­változott külgazdasági környe­zetben kell helytállnia és fej­lődnie, célja és törekvése csak akkor reális, ha ugyanezt köve­teli, igényli alapegységeitől, a vállalatoktól, minden termelő­től és fogyasztótól. Nos, ezért olyan mélyreható a szabályozó rendszer módosí­tása, amely — jelképesen szólva — a világgazdasági változáso­kat, követelményeket építi be abba a közvetlen gazdasági kör­nyezetbe, amelyben a vállala­toknak mozogni lehet, cseleked­ni kell. A közgazdasági szabályzó rendszer módosítása az új, az V. ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan haladt. Közzété­telük, a szabályozók konkrét mértékeinek meghirdetése mind­emellett megelőzte az V. öt­éves terv országgyűlés elé tör­ténő beterjesztését, törvénybe való iktatását. Ez logikus és szükségszerű is. A módosított szabályozók a nagyobb rend­szer. a népgazdaság új tervidő­szakbeli fejlődését meghatározó körülményeket tolmácsolják a vállalatoknak, s ezek ismereté­ben kerülhet sor a felkészülés­re, a vállalati gazdálkodás át­állítására. A népgazdasági terv törvény­be iktatását — de már az új esztendőben — a vállalati öt­éves tervek kidolgozása követi —, s ehhez a munkához az új «" szabályozók nélkülözhetetlen in- g formációkat nyújtanak. Ebben | az összefüggésben is szükség i volt a szabályozók elveinek, • mértékeinek mielőbbi ismertető- ■ sére és meghatározására, hogy a I vállalati vezetők — az új köve- s telmények szerint — számolj hassanak, keressék az eredmé- | nyes gazdálkodás lehetőségeit, : kidolgozzák annak konkrét s módszereit, intézkedéseit. Garamvölgyi István ■ (Folytatjuk) Felhívás! értesítjük kedves vevőinket, hogy a telepeinken vásárolt falazóanyag és cserép művi blokkokra az áru kiadása miatt as illetékest BARANYA MEGYEI TÉGLAIPARI VÁLLALAT, BÉKÉS MEGYEI TÉGLA. ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT GYÁRAIT FELTÉTLENÜL KERESSÉK FEI 1975. DECEMBER 31-IG. Kivétel a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, ahol árukiadás leltározás miatt csak 1975. december 20-ig van. í n nők parlamentin segíti a munkahelyi gondok megoldását Színészek Békésen Jól sikerült művész-közönség találkozó zajlott le kedden es­te az erdőgazdaság Fűz- és Ko­sáripari Vállalat békési kosár- gyárában. A munkásklub a Jó­kai Színház színészeit látta ven­dégül. A közönséget mindig iz­gatja a színház világa, s ha a színpadon bemutatkozó művé­szeket életközeiben láthatja, megismerheti, az előadásokra is szívesebben eljár, barátok kö­zé érkezik. Fekete László párt titkár fo­gadta a vendégeket, beszélt a gyár munkájáról, a dolgozók eredményeiről, gondjairól. Eb­ből az üzemből is sokan bene­veztek a szocialista brigádok ez évi vetélkedőjébe, gyakori szín­házlátogatók. A színház gazda­sági igazgatója, dr. Keczer And­rás baráti hangú beszámolóban ismertette meg a munkásokkal a művelődési intézmény éle­tét. A résztvevő művészek hu­moros, színvonalas mini-műsor­ral gazdagították az est hangu­latát. Szó esett a színház műsorpo­litikájáról, a színészek felké­szüléséről, a kosáripar piacku­tatásáról, a kézműipar és szín­házművészet rokonvonásairól. Mindkettőt lelkesen, becsülete­sen, aprólékos gondossággal, sok fantáziával és tehetséggel érdemes művelni. Ez az est csak egy volt a várhatóan sok találkozó közül, amely színésznek és közön­ségnek egyaránt élmény. B. Zs. Munkásszínjátszók Orkény-estje A Tégla- és Cserépipari Vál­lalat békéscsabai munkásszínját­szó csoportja ma, pénteken dél­után 6 órakor előadást tart a Baromfifeldolgozó Vállalat bé­késcsabai József Attila Művelő­dési Házában. A munkásszínját­szó fiatalok „Nem Te!” címmel Örkény István egyperces novel­láiból készítették szatirikus ösz- szeáll (fásukat. A NAPOKBAN hívta össze a békéscsabai Lenin Tsz nőbizott­sága a nők parlamentjét. Beve­zetőt a szövetkezet elnöke, Man­kó Mihály tartott. Elmondta töb­bek közt, hogy a tsz-nek 416 nő tagja van. A munkában részt ve­vők száma 206, az összés dolgo­zók harmincnégy százaléka, öt évvel ezelőtt 150—160 nő ’dolgo­zott a növénytermesztésben, ma már csak időnként foglalkoztat­nák ebben az ágazatban. Az asz- szonyok, lányok most már a ba­romfitenyésztésben, a szaporító­anyag-termesztésben, az admi­nisztratív és kisegítő munkában vesznek részt. Megoldott most már a tsz-ben a nők rendszeres foglalkoztatása. Megváltozott a munka jellege, az asszonyok nagyobb részé szakmunkát végez. Ezt segítette az is, hogy 1974-ben hatvanat betanított munkássá képeztek és 74—75-ben húszán szakmunkás- képző tanfolyamon vettek részt. A tanfolyamok költségeit a szö­vetkezet fedezte. Közép- és fel­sőfokú oktatásban jelenleg heten vesznek részt. Elhatározása a tsz vezetőségének, hogy a szakmai hozzáértés bővítése érdekében a baromfitelepen dolgozók részére is szerveznek szakmunkásképző tanfolyamot. Az elnök ezután elmondta, hogy a tsz-ben a szociális jutta­tások mértéke megegyezik az ipari munkásokéval. Nevezete­sen, biztosítják a kisgyermekes anyák szabadságát, a kétheten­kénti szabad szombatot, adnak munkaruhát, bevezették az ét­keztetést. A TANÁCSKOZÁSON tizen­öten szólaltak fel. Elhangzott többek közt, hogy nem minden üzemrészben nyert még polgár­jogot a munkahelyi, demokrácia. Az egyik felszólaló azt kérte a vezetőség tagjaitól, hogy a tag­ság véleményét jobban fejtsék ki a vezetőségi üléseken. Volt, aki azt állapította meg, hogy a kertészetben nem jó a munka­helyi légkör. Ugyanakkor azt is kérte, hogy jobban tájékoztassák I a középszintű vezetőket. A párfc- I szervezet vezetősége figyelmébe I ajánlották, hogy még jobban kí­sérje figyélemmel a nődolgozók helyzetét. Van olyan gond, hogy a nyugdíj előtt álló, egészségileg megrokkant dolgozó nők rend­szeres foglalkoztatása még nem megoldott. Az egyik asszony ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a szemszárítóban nincsen hol öl­tözködniük. Elhangzott olyan észrevétel is, hogy a lucemalisztüzemben keveset törődnek a szocialista brigádmozgalommal. Amiatt pe­dig sok kár éri a gazdaság dol­gozóit, ha nem becsülik egymás munkáját. Mint ahogyan a ha­nyagságból is kár származik. Ne­vezetesen a kertészetben sok ki­esés volt az elégtelen permete­zés miatt A hanyagság miatt fagyott szét a műhelyben az épü­lő vízvezeték. Volt, aki a ker­tészetben a munkahelyek kiala­kítását sürgette, mint mondta: értékes a szaporítóanyag, de az embernél nincs nagyobb érték. Ebben a szellemben beszélt az is, aki szerint a baromfitelep munkahelyei nagyon porosak, ezt valamiképpen csökkenteni kellene. Egy felszólaló pedig a baromfitelep automatáinak a fel­újítását tartotta szükségesnek. Az is elhangzott a tanácskozá­son, ho^y a tanyai lakosokat a távolsági buszok nem veszik fel, emiatt nehéz bejutni a városba. Kérik a Volánt, segítsen ebben. Valamint arról is szó esett, hogy a tanyai asszonyok közül többen elvégeznék a 7—8 általánost, csak jobban meg kellene szervezni. A NŐK PARLAMENTJE vé­gül felhívta a Hazafias Népfront városi bizottságát, a Körösök Vi­déke Tsz-Szövetségét, segítsék elő minden mezőgazdasági üzemben a nők parlamentjének az összehívását, mivel nagyon jó fórum arra, hogy a dolgozó nők konkrét helyi problémáit meg tudják tárgyalni és a párt-, a gazdaságvezetők érdemben, tud­nak így intézkedni. (Csere!) ••••••■■■•••••■■«■■«aaMa»Baaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!BMaaaaaBMaa%aaa.Maat.„aaaaa,aj[aaaaaaaat4taa9eaa-aaé9a9aaMiaaailaa999aa999aaa99aai999C Interjú a korszerű közoktatásról A nagy kör: gyermek, pedagógus, Állandóan változó világunk­ban ma már a régi, hosszú időn keresztül ugyanazt nyújtó isko­la elképzelhetetlen. Hazánkban az általános iskolai oktatás ala­pozó jellegű, az ott folyó oktató, nevelő munka egy életre ad út- ravalót. pe egyformán él-e ve­le mindenki? Ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk Hars Györgyné megyei általános is­kolai tanulmányi felügyelővel. — Az általános iskolai okta­tás célja kettős: módot adni az általános műveltség alapjainak megszerzésére és felkészíteni a tanulókat a középfokú oktatás­ra. Mindkettőhöz a 8 osztály eredményes elvégzése szükséges. Mi a helyzet megyénkben ezen a területen? — Mostanában fejeztük be a tankötelezettségi törvény végre­hajtásának vizsgálatát. Megálla­pítottuk, hogy az 1973/74. tanév végén a 8. osztályt eredménye­sen elvégzett tanulók száma 5 375 volt. Ez a korábbi osztá­lyok 83,3 százaléka. Ennél az országos adat 2 százalékkal rosszabb. Azonban nem lehe­tünk elégedettek, mert a többi megyével összehasonlítva, ez a hetedik hely. — A nyolc év ideje alatt íefc­környezet lönböző okok miatt a tanulók egy része tanévet veszít. Például megbukik. Mások nehezen bir­kóznak meg a feladattal. A szü­lők szeretnének segíteni gyer­meküknek, de már voltak, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt is alig tudtak. Ma meg már egyesek szinte félnek, ha iskolába ke­rül a gyerek. Mi ennek az oka? — A megnövekedett követel­mény az, amivel a szülők nem, vagy nehezen tartanak lépést. Pedig sók segítséget kaphatná­nak. Hiszen már az óvoda elő­készít az Iskolára, az a gyer­mek pedig, aki valamilyen ok­ból nem járt óvodába, iskola­előkészítésben vehet részt. Sze­retnénk, ha a szülők maradék­talanul élnének ezzel a lehető­séggel, mert nagyban megköny- nyítik vele a gyermek és ma­guk dolgát. Az első osztályos nevelők már a tanítás előtt fel­keresik a szülőket, szülői érte­kezletét is tartanak, ahol meg­beszélik az oktatási és. nevelési kérdéseket. Még olyan is van, hogy egy számtan órát bemutat­nak a szülőknek ás közben meg­magyarázzák, hogyan és miben segíthetnek a gyermeknek. — Mondjuk, ez elegendő ah­hoz, hogy eredményesen tanul­janak együtt ,a gyermekükkel. De helyes-e? Nem veszi-e el, illetve nem akadályozza-e a szükséges önállóság megszerzé­sét a tanulásban? Hiszen ha az önálló tanulást nem tanítjuk meg idejekorán, később meg­bosszulja magát. — Segítség alatt semmi eset­re sem azt értjük, hogy a szülő üljön a gyermeke mellett és tanuljon vele, vagy állandóan magyarázzon neki. A legtöbbet akkor teszi, ha nyugodt körül­ményeket biztosít a tanuláshoz és ellenőrzi gyermekét. Fontos még, hogy az iskolai eseménye­ket mód legyen otthon megbe­szélni, mert ezáltal a szülő na­ponta megismeri és folyamatá­ban tudja követni az oktatást. Az iskola is a gyermek önálló­ságára törekszik és ezzel kell összhangban lenni az otthóni számonkérésnek. — Az előbb arról beszéltünk, hogy megnövekedtek a követel­mények. Miben mutatkozik mert ez. mi a különbség a mostani általános iskolai oktatás és a régebbi között? — Elsősorban a gondolkodva tanulás. És tulajdonképpen sem­mi más. Míg ezelőtt a tankönyv anyagának a tökéletes visszaadá­sa volt a fő cél, most a gondolko­dás, a helyes érvelés, az össze­függések keresése és felismeré­sé. az életre való minél jobb felkészítés. Lényégében a gye­rekek azt tanulják, amit azelőtt, csak másképpen, mert módsze­rében más a tanítás. — Az emberekben mégis kezd kialakulni egy olyan felfogás.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom