Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

KÖZLEMÉNY Geo ge Macovescunak, a Román Szocialista K óz arsaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­rének meghívására George Ma- covescu, a Román Szocialista Köztársaság . külügyminisztere 1075. december 8—11. között hi-' vatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás során a Rómán Szo­cialista Köztársaság külügymi­niszterét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lá­zár György,\ a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. A miniszterek tájékoztatták pgymást országaik szocialista építésének eredményeiről. A kölcsönös tisztelet légkörében őszinte és nyílt véleménycserét íolvtattak a Magyar Népköztár­saság és a Román Szocialista , Köztársaság kapcsolatainaK je- | lenlegf helyzetéről, azok fej­lesztésének távlatairól, Vala-1 mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. A miniszterek kiemelték azo- 1 kát az eredményeket, amelye- j két a magyar párt. és kor mányküldöttség 1972 február­jában a Román Szocialista Köz­társaságban tett látogatása al­kalmával Kádár János és Ni- colae Ceausescu tárgyalásain rögzített feladatok, továbbá a két ország miniszterelnökei kö­zött 1974-ben létrejött megálla- j podások végrehajtásában elér- ! lek. összhangban az új barát- j sági, együttműködési és kölcsö-. nős segítségnyújtási szerződés­sel. A felek pozitívan értékelték az, árucsereforgalom, a terme­lési együttműködés es a szako­sítás eddigi eredményeit. Alá­húzták: kölcsönös erőfeszítése- , két kell tenni, hogy a gazdasá­gi kapcsolatokban a termelési együttműködés a jelenleginél nagyobb részarányban legyen képviselve. A felek-szükségesnek tartják, •hogy a • vízügyi - együttműködés, problémái-, ú-j . rendezést, nyer^ jenek a két ország érdekeinek megfelelően. A miniszterek elégedettségü­ket fejezték ki a tudományos és kulturális - együttműködés élőrehalgdása felett, de . szük­ségesnek tartják ennek továb­bi fejlesztését, a fennálló prob­lémák megoldását. A felek újból hangsúlyozták közös . elhatározásukat, hogy fejlesztik , és erősítik együttmű­ködésüket az élet minden te- . rijietén, .a. két , nép, a szocializ­mus és a béke ügye érdeké­ben. A miniszterek hangsúlyoz­ták országaik eltökéltségét hogy a szocialista interriacio- r.alizímus elve alapján 'fejlesz-' tik kapcsolataikat a szocialista országokkal, erősítik barátságu­kat a Varsói Szerződés tagálla­maival. növelik együttműködé­süket a KGST keretében, a komplex program megvalósítá­sában. Magyarország és Románia úgyszintén fejleszti kapcsolata­it a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett országokkal az antiimperíalisla harc, a társa­I dalmi haladás és a vitágbéke érdekében. A békés egymás mellett élés elvei alapján előmozdítják kap­csolataik javulását a tőkés rendszerű országokkal is. A nemzetközi helyzetről foly­tatott eszmecsere során a mi­niszterek üdvözölték az enyhü­lés terén, elért jelentős ered­ményeket. Hangsúlyozták a to­vábbi. erőfeszítések szükségessé­gét az 'enyhülési folyamat erő­sítése és visszafordíthatatlanná teteíe érdekében. A miniszterek különös jelen tőséget tulajdoriitottak az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet sikeres befeje­zésének. Hangsúlyozzák annak szükségességét. hogy minden résztvevő állam teljes egészé­ben alkalmazza a záróokmány elveit és rendelkezéseit. Ki­emelték annak fontosságát, hogy a politikai enyhülést ka­tonai enyhülés egészítse ki. A felek aggodalmukat fejez­ték ki a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Üjból megerősí­tették, hogy igazságos és tartós béke csak úgy érhető el. ha Iz­rael kivonja csapatait az 1967- ben elfoglalt összes arab terü­letekről, ha biztosítják a pa­lesztin nép törvényes jogait, be­leértve saját független állama létrehozására való jogát és garan­tálják e térség összes államai­nak és népeinek jogát a léte­zésre és a független fejlődésre. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság határozottan támogatja a Cippjsi Köztársaság független­ségét. szuverenitását és terüle­ti integritását, állást foglal amellett, hogy a ciprusiaknak adják meg a lehetőséget belső problémáik békés úton törté­nő rendezésére. A felék üdvözölték Indokína népeinek történelmi győzelmét, amely kedvező feltételeket te­remt független társadalmi, gaz­dasági fejlődésükhöz, új távla­tokat nyit a délkelet-ázsiai enyhülés számára és kedvezően befolyásolja a világhelyzetet. A miniszterek méltatták az ENSZ jelentőségét a nemzetkö­zi béke és biztonság megerősí­tésében. Szükségesnek tartják, hogv növekedjék működésének hatékonysága és szerepe a bé­ke és a nemzetközi biztonság érdekében, az ENSZ alapok­mánya elveinek megfelelően. Magyarország és Románia to­vábbra is aktívan támogatja a népek igazságos harcát az im­perializmus, a kolonializmus és neokolonializmus ellen, a sza­badságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért. A két minisztér úgy értékel­te, hogy a látogatás új hozzá­járulást jelent a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocia­lista Köztársaság sokoldalú együttműködésének feilesztésé- hez, országaik politikájának jobb megismeréséhez. George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügy­minisztere hivatalos baráti lá­togatásra hívta meg Púja Fri­gyest a Román Szocialista Köz­társaságba, amelyet a magyar miniszter köszönettel elfoga­dott. (MTI) Á külföldi szakszervezeti delegációk üzemlátogatásai A magyar szakszervezeteki XXIII. kongresszusának külföl- j di vendegei csütörtökön ismct i. több üzemlátogatáson vettek részt. Jose Antonio-Mados Alves, a Portugál Intersindical Országos Titkárságának tagja; Jose Ma­nuel Meneses, a Panamái Köztársaság Dolgozói Szakszer­vezeti Szövetségének titkára .és , Glauetio Silva, az Ecuadori Dol­gozók Szövetségének képviselő­je a Kommunális Szakszervezeti főtitkára munkásgyűlésen talál-j kozott a Magyar Visposa dolgo­séival. -■ 1, A Medicor Müvekbe látogatott Dusán Bogdanov, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének alelnöke; Vanteüs Varna vas, az ÖsSzciprusi Munkásszövetség tit­kára és Alberto Mino, a San- marinoi Munkásszövetség titká­ra. A Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozóinak vendége •''olt, Tho­mas Heery. az Ír Szakszervezeti Kongresszus VB tagja és M. M. Maganga, a Tanzániai Dolgozók Országos Szövetsége főtanácsá­nak tagja. (MTI) Megtartotta az év utolsó ülését a megyei tanács Jónak ítélte meg az újjáalakult oktatási bizottság kezdeti munkáját — Felemelték a tanácstagi alapot — Interpellációk A megyei tanács decemoer 11 -en. csütörtökön tartotta az év utolsó ülését. Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácskozáson részt vett Gyula­vári Pál. a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bi­zottságának titkára. Ott volt az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjának több tagja, a Hazafias Népfront, a KISZ, az SZMT, a társadalmi és tömeg­szervezetek, vállalatok, intéz- | mények és gazdaságok képvise­lői, a megyei tanács osztályve­zetői, meghívott vendégek. A megyei tanács vb javasla­tára öt napirendi pont megvi­tatását fogadta el a testület. Elsőként Szegedi Lajos bizott­sági elnök, a megyei tanács ok­tatási bizottságának munkájá­hoz beterjesztett írásos jelenté­sét tárgyalták meg. Ismeretes, hogy a megyei tanács 1974. szeptember 26-án tartott ülésén hozott határozatával az okta­tási és közművelődési bizottsá­got átszervezte és megválasztot­ta az új oktatási bizottságot. Az átszervezett és újjáalakult bizottság 1975. február 12-én tartott ülésén elfogadta a szer­vezeti és működési szabályzatát és éves munkatervét. Ennek megfelelően Gyulán kihelyezett ülést tartott, melyen megismer­kedett a megye ötödik ötéves tervidőszakának szakemberszük­ségletével, valamint a városi tanácsok művelődésügyi osztá­lyainak közoktatást irányító te- j vékenységével. A bizottság és az albizottsá­gok munkájával kapcsolatban a testület megállapította, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi al­bizottság, valamint a pályavá­lasztási tanács tevékenysége cél­tudatos és folyamatos, a test- nevelési és sportbizottság tevé­kenysége azonban elmarad a kí­vánalmaktól. Külön említésre j méltó, hogy a bizottság tagjai­nak az oktatási intézményekről alkotott ismeretei — különösen a kihelyezett ülések eredménye­ként — jelentősen bővültek. Ügy ítélték meg, hogy ezt a te­vékenységet a jövőben is foly­tatniuk kell, hiszen a személyes tapasztalatok birtokában az ed­diginél még alaposabb segítsé­get tudnak adni. Az elfogadott beszámoló azt bizonyította, hogy a bizottság tevékenységére az átszervezés óta a színvonalasabb munkálko. J dás, a folyamatosság jellemző, Rövid 10 hónap alatt több ok tatási témát tárgyalt meg a bi­zottság, mint az elmúlt évben összesen. Ez érthető is, hiszen a feladatuk elsősorban az oktatási intézményekben folyó tevékeny­ség értékelése és segítése. An­nak a véleményüknek adtak ki­fejezést, hogy mind a nevelési, mind a szakmunkásképzés to­vábbfejlesztésére, valamint a vá­rosi tanácsok művelődésügyi osztályainak közoktatást irányí­tó tevékenységének javítására tett javaslataik megalapozottak. Nem ok nélkül bíznak abban is, hogy javaslataik a helyi taná­csok munkáira is kedvező ha­tást gyakorolnak. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a bi­zottság tagjai rendszeresen ér­deklődjenek javaslataik további­A magyar turisták egyik ked­velt üdülőhelye a bolgár ten­gerpart. ezt jelzi, hogy idén az év első tíz hónapjában több1 mint 110 ezren utaztak Bulgá­riába. Budai András, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács fő­titkára és Mincsó Csuntov, a Bolgár Idegenforgalmi és Üdül­tetési Bizottság elnökhelyettese megállapodást írtak alá Buda­tásáról, másrészt annak a helyi tanácsoknál- történő megvalósí­tásáról. Az elmondottak azt tükrözik, hogy az oktatási bizottság tevé­kenysége eredményes és folyta­tója az oktatási és közművelő­dési bizottság korábbi munkájá­nak. Ajánlotta a testület, hogy munkamódszerük további javí­tása, végett helyes lenne más tanácsi bizottságokkal a kapcso­lat erősítése, más megyék ok­tatási bizottságaival tapasztalat- csere megszervezése — elsősor­ban Csongrád megyével. A tanácsülés a beszámolót el­fogadta, megállapította, rogy a bizottság tagjai aktivitásukkal, hozzáértésükkel az elmúlt rövid idő alatt is jól segítették Bé­kés megye oktatáspolitikai cél­jainak megvalósítását, az okta­tás fejlesztését. A bizottság a jö­vőben is az eddigi aktivitással végezze tevékenységét. Ezt követően jóváhagyólag tu­domásul vette Vrbovszki György, az ügyrendi bizottság tagjának tájékoztató jelentését a megyei tanácstagok járási, városi cső portjainak munkájáról. Elfogad, ta továbbá Klaukó Mátyás ta- j nácselnök előterjesztése alapján a megyei tanács és bizottságai­nak 1976. évi munkatervét, majd tudomásul vette a megyei népi ellenőrzési bizottság jövő év^ munkaprogramját. 300 ezer forint a tanácstagi alap A megyei tanács 1975. októ­ber 16-án tartott ülésén a ta­nácstagi alap szabályzatának módosítására vonatkozó terveze­tet tárgyalta meg. Ezzel kap­csolatosan javaslatok hangzot­tak el. A megyei tanács vb pénzügyi osztálya azt a felada­tot kapta, vizsgálja meg. hogy a tanácstagi alapból nyújtható támogatás összegének növelése a fedezeti lehetőségekkel össz­hangban áll-e. A kérdéssel kap­csolatosan dr. Varga István megbízott osztályvezető tett je­lentést a testületnek. Miszerint a fedezeti lehetőségek a tanács­tagi alap szabályzatának ter­vezett módosítását nem akadá­lyozzák és a felhasználásban sem teremt hátrányos helyze­tet. A javaslat két alternatívát tartalmazott, hogy a megyei ta­nácstagi alap két- vagy három- százezer forint legyen. A testü­let — 51 mellette és 16 ellene — megszavazta tanácstagonként a ciklus alatti időszakra a 300 ezer forint tanácstagi alap oda­ítélését. A napirendek vitájában fel­szólaltak: Barna Pál, Orosháza, Sándor József, Szeghalom és dr. Pintér Miklós, Gyula, megyei ta­nácstagok. Interpellációk — válaszok A továbbiakban a megyei ta­nács október 16-i ülésén elhang­zott Interpellációkra az írásban adott válaszokat ismertette. Hotz Györgyné megyei tanács­pesten a két ország idegenfor­galmának további fejlesztéséről, az 1976—1980-as időszakra. A megállapodás értelmében mind­két fél elősegí ti a szervezett cso­portos turizmus, az egyéni és autósturizmus, és többek között az egyéni és szakmai utak szer­vezését egymás országaiba. (MTI) tag interpellációjában a Batto- nyáról Lökösházára közlekedő és Kevermest érintő autóbuszjá­rat túlzsúfoltságának megszünte­tését kérte. Az építési, közleke­dési és vízügyi osztály az aláb­bi intézkedésről számolt be: Az osztálv és a Volán 8-as számú Vállalat képviselői á helyszí­nen Kevermes község Tanácsá­nak elnökével és Hotz György­né vei a lehetőségeket megbe­szélték és ennek során történt megállapodásnak megfelelően a vállalat 1975. november 3-tól új járatpárt állított be. Borka Sándor interpellációjá­ban Battonva nagyközség vil­lanyhálózat-bővítéséért kért se­gítséget. A megyei tervosztály vezetője ezzel kapcsolatban tá­jékoztatást adott, hogy e gond megoldása végett a nagyközsé­gi tanács részére 350 ezer fo­rintról szóló fedezetigazolást küldött, amelynek alapján köte­lezettséget vállalhatnak és a hálózatbővítési munkákat meg­rendelhetik 1976. évre. Szilágyi Józsefné Nagygyan- tén propán-bután gázcseretelep létesítését kérte. A megyei ke reskedelmi osztály vezetője adott választ: a DÉGÁZ békés­csabai kirendeltség vezetőjével történt tárgyalás után sajnálat­tal közük, hogy Nagygyanté propán-bután gázcseretelep lé­tesítését a közeljövőben a vál­lalat nem tudja megoldani. A jelenlegi cseretelepek közelsége Mezőgyán és Zsadány teljes egészében és folyamatosan biz­tosítja Nagygyanté ellátását is. A válaszokat az érintett ta­nácstagok és a testület elfogad­ta. További interpellációt je­lentett be két tanácstag. Dr. Pintér Miklós: megoldást kért Gyula—Sarkad és Buda­pest vasúti közlekedésének ja vitásához, különösen a vissza­felé utazásnál rossz a Békéscsa­ba—Gyula csatlakozás. Hidegek a Budapestre menő személyszál­lító gyorsvonatok. Továbbá a Volán és a városi tanács közötti tíz évi huzavona lezárását ker­té a Volán gyulai telephelyének ügyében. Tóth Sámuelné, Kaszaper. Az ottani iskolai felszerelések bő­rt téséhez kért 100 ezer forint költség pótelőirányzatot. Mind­két interpelláló írásban kap választ. Dr. Kertész Márton vb-titkár bejelentette, hogy Gyula város 23. számú tanácsi választókerü­letében elhalálozás miatt idő­szaki tanácstagi választást kell tartani. Javaslatára a testület a választás időpontját 1976. ja­nuár 18-ban határozta meg. A továbbiakban dr. Takács János osztályvezető két javasla­ta felett döntött a testület. A megyei tanács egyhangúlag hoz. zájárult a megyei temetkezési vállalat szolgáltatási ágazatai­nak bővítéséhez. A másik javaslata a Békés megyei Tanács Építőipari, vala­mint a Gyulai Építőipart Válla­lat összevonását tartalmazta. A megyei tanács — három tartóz­kodó ellenében — elvileg hoz­zájárult a két építőipari válla­lat 1976. január 1-gyel történő összevonásához. A tanács utasí­totta a végrehajtó bizottságot, hogy a napokban soron követ­kező gyulai városi tanácsi ülés ilyen értelmű döntése után te­gye meg a szükséges intézkedést a Békés megyei Építőipari Vál­lalat székhelye Békéscsaba mű­ködtetéséhez. Az ülés Klaukó Mátyás zár­szavával ért véget. 3 esämssa 1975. DECEMBER 12. Megállapodás a magyar—bolgár idegenforgalom továbbfejlesztéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom