Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

Hegalakult a Diák Turisztikai Bizottság Az Oktatási Minisztérium sportosztálya, valamint a KISZ Központi Bizottsága ja­vaslatára az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyénk­ben is létrehozta a Diák Turisz­tikai Bizottságot A december 5-í alakuló ülés résztvevői , többek között meg­határozták a bizottságra váró feladatokat A legfontosabb cél a tanuló ifjúság nagy tömegé­nek mozgósítása az országjárás­ra, a táborozásra, s a rendsze­res testedzésre a természetben. Ennek érdekében szoros kancso- latot tartanak fenn a különböző társadalmi szervekkel, s termé­szetesen az oktatási intézmé­nyekkel. el’átva a diákok és if­júmunkások országjárásának szervezését, irányítását. A bi­zottság — mint az ülésen meg' fogalmazták — nagy figyelmet ferdít a fiatalok intemaciona lista nevelésére, s egyben s szocialista országokkal való tu­risztikai kapcsolatok létrehozá sára. Ezt a sokrétű tevékenysé get az ifiúsási utazási iroda me­gyei kirendeltsége irányítja majd. Decemberi strandolás A békéscsabai Árpád fürdő­ben november közepén állították fel a szabadtéri meleg medence fölött azt a fóliasátrat, amely lehetővé teszi a fürdőzést a de­cemberi hideg napokon is. Ezt használják ki a békéscsabai is­kolák és óvodák pedagógusai, nem egy tornaórát itt tartanak a gyerekeknek. Így a 2-es, a 4- es és a 8-as számú, általános is­kola diákjai, valamint a Köl­csey és a Vilim úti óvoda ap­róságai rendszeresen, ellátogat­nak ide. Nem csupán az apróságok ré­szére nyitja meg kapuit a für­dő. Kedden, csütörtökön és pénteken a nők, szerdán, szom­baton és vasárnap a férfiak le-, hetnek részesei a decemberi slrandolásnak. , Zöldségkertészet 450 hektáron Sokat gondolkoztam azon, hogy miként jut munkaerő a zöldségkertészkedésre a békés­csabai Május 1. Tsz-ben? Va­jon a város ipari üzemei innen nem vonzzák el? Több község­ben, távol a várostól azzal ma­gyarázzák a zöldségkertészet te­rületének folyamatos csökken­tését, hogy a tsz-tagok elmennek dolgozni az iparba. — Mit mond erről Lagzí Mi­hály tsz-elnök? — Búzatermesztésből ma már egyik szövetkezet sem él meg. Munkaigényes, nagy jövedelmet adó növényeket is termeszteni kell ahhoz, hogy a bevételeket növeljük. Ennek útját ml a ker­tészkedésben látjuk. Békéscsabán, a Május 1. Tsz- ben a tagok családtagjai is segí­tenek a zöldségkertészetben. Így 200—250 ember szorgoskodik a 450 hektáron. Beszélgetésünk során a fonto­sabb növények közül a paradi­csomot sorolta első helyre a tsz- elnök. — Miért? — A konzervgyár gondjának megoldásához, a paradicsom- exportterv teljesítéséhez szeret­nénk a magunk eszközeivel hoz­zájárulni. Ezért az 1975. évi pa- radlcsbmtermő területet 102 hek­tárra növeljük, 12 hektárral többet vetünk, mint 1975-ben. — Gazdaságos-e a paradicsom­termesztés? Máshol azt mond­ják: nem jönnek ki az 1,30 fo­rintos kilónkénti átlagárból. Emiatt tovább csökkentik a te­rületet. — Olvastam a múlt héten a kondoros! Egyesült Tsz kerté­szetéről. Nagyon tetszett az a fejtegetés, ahogyan Rajki János beszélt a paprikáról, ök erre specializálták magukat, mi pedig a paradicsomra. — Készítettek gazdaságossági számítást a búza és a paradi­csom árbevétele közti különb­ségre? — Készítettünk. A búza 102 hektáron 1,2 millió árbevételt biztosít. A paradicsom ugyan­erről a területről négy és fél millió forintot! A konzervgyár, a hűtőház és a MEK adta zöldségtermesztési le­hetőséget a Május 1. Tsz-ben nemcsak paradicsomtermesztés- sel hasznosítják. Termesztenek uborkát, étkezési tököt, papri­kát, sárgarépát, zöldbabot, sza­mócát, málnát. Összesen 15-16 millió forint árbevételre számol­nak 1976-ban. —■ A, jövő évi konzervgyári szerződéskötések közül a para­dicsom halad a leglassabban, említették a gyár vezetői. Tér­jünk vissza a sokat vitatott nö­vényvédelemre. Több szövetke­zetben azért is léptek vissza a paradicsom termesztésétől, mert ez szerintük megoldhatatlan. Milyenek az itteni tapasztalatok? — A paradicsom megmenthe­tő a gombabetegségektől — mondja határozott hangon az elnök. — A mi szövetkezetünk­ben Koós Imre szaktechnikus irányítja a növényvédelmet. Nyolc szövetkezeti tag segíti a munkában. Olyan gépet szer­kesztettek, mellyel a növény szá­rára és leveleinek fonákára tud­juk vinni a gombaölő szert. Ez a lényeg. — A növényvédelem tapaszta­latát megosztanák-e az érdek­lődőkkel? — Természetesen meg. Sze­retnénk, ha a többi szövetkezet is boldogulna. Jól járnának ők Ä tárgy old* eremből Beleszúrt a sértett szemébe A minap hozott ítéletet a Szarvasi Járásbíróság Ramos József, Kondoros, Somogyi u. 20, szám alatti lakos bűnügyé­ben. A 48 éves vádlott több ízben volt büntetve zsarolás és különböző vagyon elleni bűn- cselekmények miatt. Legutóbb március 19-én szabadult. To­vábbra sem változtatott korábbi magatartásán. Keresetét italra költötte. Ittas állapotban kiüt­között kötekedő, durva termé­szete. Élettársát, B. Pálnét több­ször bántalmazta. • Új járda késsüt Lapunkban már toob alkalommal foglalkoztunk a békéscsa­bai Gábor Áron utcai állapotokkal. A 4árd.án például esős Idő­ben szinte lehetetlen a közlekedés. Bírálatunk nem maradt hatástalan, mint a képünkön is látható, készül az új járda (Fotó: DeményJ Aug. 5-én ismét megverte élet­társát. Olyan erővel ütötte meg, mellyel nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést okozott. Emiatt B. Pálné a közös lakást elhagy­ta, s többé nem mert vissza­térni. Éjszakáit a temetőben töltötte. Szeptember 2-án beko­pogott J. Györgynéhez, hogy nála éjszakázzon. Az ismerős asszony befogadta. A vádlott ezen a napon is különböző helyeken italozott. Közben megtudta, hol tartóz­kodik élettársa. Elhatározta, hogy minden áron haza kény­szeríti. Elment J. Györgynéhez, aki kérdésére azt válaszolta, hogy B. Pálnét nagyon régen nem látta. Ramos a közeli ital­boltban folytatta tovább az ita­lozást, majd este ismét vissza­jött, most már erősen ittasan. A két asszony a szobában hall­gatta a rádiót. A vádlott betör­te az ajtót. Élettársa félelmé­ben bezárkózott a kamrába. J. Györgyné pedig a konyhában, a tűzhely mögé bújt. A részeg férfi üres szobában találta ma­gát. Csak a rádió szólt. Térült jobbra, térült balra, s hamaro­san észrevette J. Györgynét. Hajónál fogva, a konyha köze­pére rántotta és elkezdte verni. Az asszonynak közben sikerült a földről felkelnie, s a közel­ben levő vizes kannával a vád­lott fejére sújtott. Ezután Ra­mos még nagyobb dühvei tá­madt az idős asszonyra. Rúgta, ütötte, majd egy hegyes szer­számmal a szemébe szúrt. Csak akkor távozott a lakásból, mi­kor a kiabálásra a szomszédban lakó K. Pál a két asszony se­gítségére sietett. J. Györgynét súlyos sérülésekkel szállították a kórházba, s elvesztette bal szeme világát. A járásbíróság Ramos Józse­fet maradandó fogyatékosságot előidéző testi sértés miatt há­rom év és hat hónap szabad­ságvesztésre ítélte. Mellékbün­tetésül öt évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Ezenkívül kényszerelvonó kezelésre is kö­telezte. A szabadságvesztést feeyházban kell letöltenie, s feltételes szabadságra nem bo­csátható. Az ítélet nem jogerős.-—dl is, és jól járna az ország is. A megtermett paradicsomot fel­dolgozva Békéscsabáról exportra szállítják. Olyan gépeket és be­rendezéseket kapunk érte cse­rébe, melyekkel a szántóföldi nö­vénytermesztés gépesítését és az ipar alapgép-ellátását megold­hatjuk. Magunknak kell megter­melnünk a traktorok, ekék, spe­ciális munkagépek, eszközök árufedezetét. — Említette az előbb, hogy az ipari üzemektől és az iskoláktól segítséget szeretnének kérni a betakarításhoz. Hogyan képzeli ezt? — Békéscsaba üzemeiben ál­talában két műszakban dolgoz­nak az emberek. A délutánosok- nak a délelőtti órákban bizonyá­ra jól jönne egy nem nagyon fá­rasztó, friss levegőn való jó ke­reseti lehetőség. Ezt azért mon­dom, mert 1975-ben Is dolgoz­tak nálunk így. De segíthetné­nek az általános iskolák felső tagozatosai is. Érdemes lenne elgondolkozni Lagzi Mihály tsz-elnök javasla­tán. — És még egy kérdést. Nem tartanak a bértömeg túllépésé­től, az ezzel adódó jövedelem- növekmény-adótól? Több közös gazdaság vezetője ugyanis ezzel magyarázza a tagságnak, miért nem javasolja a zöldségtermesz­tést! — Ismerjük a MÉM és a PM ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Ezért az ágazatot a többi terme­lési folyamattól elkülönítve könyveljük. Ha a bértömeget túllépjük, és bebizonyítjuk, hogy a zöldségkertészet igényelte a nagyobb ráfordítást, a PM Be­vételi Főigazgatósága eltekint a jővedelemnövekmény-adó kiírá­sától. összegzésként elmondható: a zöldségtermesztés közgazdasági és munkakörülményeit, a ter- mesztésszervezés mechanizmu­sát a békéscsabai Május 1. Tsz tagsága, vezetői magas színvona­lon Ismerik. A város szélén a 450 hektáros zöldségkertészet ezért fejlődhetett ki. Megtehet­nék itt is azt, amit máshol: sza­kosodnak búza-, kukorica-, cu­korrépa-termesztésre, a többi igen fontos exportnövényt pedig — azt mondják — termesszék meg mások. A békéscsabai Má­jus X. azon szövetkezetek közé tartozik, amelyek közös gond­jainkból ilyen értelemben is részt vállalnak. Dnpsi Károly Úttörők folyóirata A mese-paripás címlapot ma már igen sok úttörő ismeri. A Kincskereső éppen igényessége, művészi tisztasága miatt válha­tott a 10—14 évesek kedvelt fo­lyóiratává. A legújabb, a tizedik szám­ban a kis olvasók ismét talál­kozhatnak Mikrobival, Botond- Bolícs György és László Endre népszerű gép-mesterdetektívével. Az Irodalmi Séták sorozatban a kápolnásnyéki Vörösmarty-em- lékmúzeumba kísérik el az ol­vasót; a Szózat halhatatlan köl­tőjéről Puruczkí Béla írt. A verset szerető úttörők Tan- dori Dezső, Pintér Lajos, Bel­la István, Ratkó József, Csoóri Sándor, Utassy József, Veress Miklós, Weöres Sándor művei­vel ismerkedhetnek meg. Hogy kit is neveznek Nettó­nak és hogy milyen kalandokat él át a havas udvaron, azt Isz- lai Zoltán elbeszéléséből lehet megtudni. A Sarkkörön élő nép mesevilágát mutatja be a „Ki tanította meg futni a rénszar­vast?” című jukagir népmese. Bizonyára nem akad olyan gyerek, aki ne szeretné a rajz­filmet De hogyan is élednek meg a képzelet szülötte, rajzolt figurák? Erre válaszol a „Kép­zelet mozija” című igen érde­kes írás. A Rejtvényfejtők Klubjának tagjai a „Kincskere­ső” tizedik számában a rejtő­ző nevekről találnak fejtörőt. Teljesítette tervét a BÉMIBER A Békés megyei Beruházási Vállalat — a BÉMIBER — me­gyénkben a tanácsi, az ipari és a mezőgazdasági beruházások lebonyolítását intézi megbízás alapján. Az idén a vállalatnak a korábbi éveknél is nagyobb feladatot jelentett a célcsopor­tos és OTP-lakások. a művelő­dési és az egészségügyi ágazat­hoz tartozó beruházások koor­dinálása. Ebben az évben Békés me­gyében mintegy 1400 többszín- tea lakás építését ellenőrizték. Részt vettek a békéscsabai is­kolacentrum, a 283 személyes kollégium, a hattantermes egészségügyi szakközépiskola és az ezekhez tartozó járulékos be­ruházások előkészítésében, szer­vezésében, majd a kivitelezést ellenőrizték. A művelődési be­ruházások közül kiemelkedik a már átadott mezőhegyes! és endrődi 100 személyes tanyasi kol’égium. E hónát) közepén ad. ják át a szeghalmi 100 szemé­lyes kollégiumot. Már előkészí­tették a békéscsabai 126 szemé­lyes tanyasi kollégium terveit, rövidesen alapozhatnak az épí­tők. E beruházási vállalat köz­reműködésivel készült el a gyu­lai művelődési ház. A gyulai 30 munkahelyes ren­delőintézet tervét is ez a válla­lat készítette. A ló műszaki elő­készítés és a legideálisabb szer­kezeti megoldás kiválasztása tette lehetővé, hogy a békéscsa­bai kórház az ötödik ötéves tervben 270 ágy helyett 310 ágy- gyal bővülhet. A kórházi re­konstrukció tervei már készü­lök. A vállalat tervei alapján korszerűsítik a gyulai megyei kórház ivóvízhálózatát és belső úthálózatát. A megyeszékhelyen mintegy 132 millió forint értékben elké­szült a szennyvízcsatorna-háló­zat a szennyvíztisztító-telep- pel. ^Ugyancsak a vállalat köz­reműködésével valósult meg a vandhótl vízműtelep. Az ipari létesítmények közül a könnyűipari rekonstrukcióhoz tartozó beruházások jelentettek nagyobb fe’adatot. Ezek közül a legjelentősebb a kötöttárugyári beruházás. A mezőgazdaságnak szocialista létesítményeket, gép­műhelyeket terveztek és az épí­tés során műszaki ellenőrzést vállaltak. Tervüket időarányosan már teljesítették, az év végére pe­dig néhánv százalékkal túltelje­sítik. Ezzel a negyedik ötéves terv célkitűzését megvalósította a Békés megyei Beruházási Vál’alat, az 1971—75 közötti időszakban mintegv 2.8 mi’liárd forint értékű beruházásnál mű­ködött közre eredményesen. Sz. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom