Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-31 / 305. szám
1975. DECEMBER 31., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 395. SZÁM MA; RAJT ELŐTT (3. oldal) * ÉV VÉGI SÉTA A CSABAI PIACON (4. oldal) * MIT KELL TUDNI AZ FLR-RÖL? (3. oldal) Párttagok nyugdíjban Január elsejétől megyénk 33 településén a helyi tanácsok intézik az építési ügyeket Öt község kapott hatósági jogkört — Meggyorsult az ügyintézés „Dolgozóként a párttag is előbb-utóbb nyugdíjba megy, kommunistaként soha.” Ez a széles körben elterjedt mondás jól kifejezi, hogy a kommunisták nyugdíjba vonulásuk után is a párt harcosai, katonái maradnak. A napi nyolc órai munka mér fárasztó számukra, de a közéleti-politikai tevékenységet nem akarják abbahagyni. Hiszen túlnyomó többségüknek a pártban eltöltött hosszú esztendők alatt belső igényévé vált a politikai részvétel. Politizálni szerető, a köz ügyéért tevékenyen fáradozó emberek voltak, s ezt a tulajdonságukat továbbra is megőrzik. Erejükhöz, teherbíró képességükhöz mérten részt akarnak venni a párt előtt álló feladatok megoldásában, s a párt számít is közreműködésükre, tapasztalataikra, tetteikre. A nyugdíjba menetellel azonban megváltozik a politikai munka színtere. Kikerülve a munkahelyi közösségből, a párt. tagok túlnyomó többsége az addigi kommunista kollektívától is megválik. Egyesek még ideig- óráig volt munkahelyük párt- szervezetének tagjai maradnak — az irányító pártszerv engedélyt adhat erre, ha azi illető párttag politikai, társadalmi munkája, illetve a termelésben nyugdíjasként^ engedélyezett tevékenysége révén aktívan részt tud venni volt munkahelye életében. A jellemző és a természetes azonban mégis az, hogy — eltekintve most a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagjaitól — a nyugdíjba menő egy másik elvtársi közösség: lakóterülete alapszerveaetének tagja lesz. ,Az esetek jó részében ez a változás'' nem megy könnyen végbe, nem mentes a zökkenőktől, olykor a megrázkódtatásoktól sem. S nemcsak a búcsú, az elválás nehéz, hanem az új közösségbe való beilleszkedés is. Kisebb községekben még csak egyszerűbb a dolog, hiszen ‘ ott az emberek általában ismerik egymást, de városon az új kollektíva tagjai jórészt ismeretlenek az újonnan odakerülő számára. S azok sem ismerik őt, addigi tetteit, életútját. Ezeken a gondokon azonban lehet segíteni, az irányító pártszervek, az érintett alapszervezetek, meg tudják találni a változással járó feszültségek feloldásának módját. Több helyen élnek már azzal a nagyon okos és helyes módszerrel, hogy a nyugdíjba ment párttagot elbúcsúztatása után volt pártszervezetének képviselői átkísérik a körzeti alapszervezethez, s ott a taggyűlésen bemutatják új kollektívája tagjainak. A két vezetőség képviselőinek megbeszélése és a taggyűlési bemutatás azt is elősegíti, hogy az illető elvtárs testére szabott, képességeinek és érdeklődésének megfelelő párlmunkát, megbízást kapjon. Minden esetben — például a faluról városi munkahelyre bejárók esetében is — ezt természetesen nem tudja a pártszervezet megtenni, nincs hozzá idő és energia. De akkor is meg lé hét tenni, hogy írásban tájékoztassák a lakóhelyi pártszervezetet új tagjának érkezéséről, eddigi pártmunkájáról, képzettségéről. S azt is meg tudja tenni a munkahelyi pártszervezet, hogy az átigazolást követően időnként érdeklődjék volt tagjai felől, tájékozódjék arról, hogyan tudtak átállni és a területi pártmunkában részt venni, nincs-e szükség valamilyen segítségre. A munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek együttműködése nagyon fontos tényező a zökkenőmentes átmenetben, az első lépések megkönnyítésében A továbbiak azonban már főként maguktól a területi párt- szervezetektől, s az őket irányító pártszervektől függnek Nagyon gondos és körültekintő mérlegelést kíván ugyanis, hogy mit kémek, kívánnak a nyugdíjas párttagoktól. Hiszen helyzetük, körülményeik ugyancsak eltérőéit. Vannak közöttük 56 és 86 évesek, életerősek és betegeskedők, tettrekészek és gyá- molításra szorulók. Éppen olyan hiba túl sokat kívánni, mint túl keveset; éppen olyan káros feladatokkal elhalmozni azt, ki már nem bírja a rendszeres tevékenységet, mint „leírni” a közös munkából kihagyni azt, aki még akar és tud is menni. Ez utóbbi annál inkább hiba lenne, mivel a lakóterületen igen sok ténnivalója van a párt- szervezetnek, a politikai munkában igen sok feladatot kell megoldania. Nem ennek az írásnak a rendeltetése felsorolni a lakóterületen adható pártmegbízatásokat, a közéleti cselekvés sokféle lehetséges formáját. De azt hadd emeljük ki, hogy a nyugdíjas párttagok életismerete, politikai tapasztalata, felhalmozott tudása nagy politikai erőt rejteget, amit nagyon jól lehet hasznosítani. Igazságtalan és indokolatlan az a lebecsülő hangsúly, amellyel némelyek a „nyugdíjas pártszervezeteket” emlegetik. Inkább azok érdemlik meg az elmarasztalást, akik képtelenek ezt az erőforrást okosan és célszerűen hasznosítani a közösség javára. Az a tudat, hogy a közösség, a párt számít rájuk, igényt tart véleményükre, közreműködésük, re — minden bizonnyal a legfontosabb tényezője a nyugdíjas párttagok jó politikai közérzetének. De igen fontos tényező — s egyúttal a feladatok megoldásának egyik feltétele — alapos és rendszeres tájékoztatásuk az országos és helyi politikai kérdésekről. Nagyon lényeges a helyzetükkel, személv es gondjaikkal való rendszeres törődés,' a figyelmesség is. Apró gesztus, hogy több területi pártszervezetben például a vezetőség születésnapjukon köszönti a nyugdíjas párttagokat. S a figyelmességnek még számos. formája van és lehet. A társadalom javára folytatott sok éves fáradozásuk kötelez a nyugdíjban levő párttagok iránti figyelmességre. Képességeik, tenniakarásuk körültekintő hasznosítása pedig nemcsak személyes ügyük, hanem közösségi érdek. Gvenes László flz ország vezeti! fogadták a VDK-ba akkreditált nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Karsai Lajost, hazánknak a Vietnami Demokratikus Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. (MTI) Felavatták a Zrínyi Nyomda új üzemét Kedden Csepelen felavatták a Zrínyi Nyomda új gyáregységét, amelyet a legkorszerűbb gépekkel szereltek fel Az üzemet Sá- rosi Sándomé könnyűipari miniszterhelyettes adta át 3olgár Imrének, a Zrínyi Nyomda vezérigazgatójának. A több mint 409 millió forintos költséggel megépült nyomdaüzemben nyolc) modern gépet állítottak munkába, közöttük a jelenleg hazánkban legkorszerűbb ofszet rotációs gépet. A csepeli üzem beindításával megszűnik a vállalat kapacitás- hiánya. (MTI) 1969 óta meggyorsult a tanácsi igazgatás korszerűsítésének folyamata. A számtalan tennivalók közül követendő célkitűzésként jelölték meg a különböző szintű jogszabályok azt az elvet, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol azok felmerülnek. Az elv fokozatos érvényesülése lehetővé tette a lakosságot leginkább érintő ügvek elintézését. Különösen kedvezően hatott az építési engedélyek, valamint az ezzel kapcsolatos eljárások hatáskörének átadása a nagyközségi tanácsoknak. 1969 előtt megyénk 78 települése közül az építési ügyeket csak a négy városban intézték helyben, a községekét pedig a járási hivatalokban. Másodfokon a megyei tanács építési- közlekedési-vízügyi osztálya járt el. A magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot fogadott el a hatáskörök decentralizálására. Mintegy három év alatt megteremtődtek a személyi és tárgyi feltételek, hogy megyénk valamennyi nagyközségében az építéshatósági ügyeket a helyi tanácsok intézzék. A tapasztalatok igazolták a döntés helyességét. Megrövidült az ügyintézés ideje, s ugyanakkor a körülmények alapos ismeretében jobb lett az érdemi döntés is. Napjainkban az építési engedélyeket 10 napon belül intézik el, korábban 2—3 hét is eltelt míg az ilyen ügyekben döntés született. A IV. ötéves tervben ezenkívül a nagyközségeknek a településfejlesztés egyéb feladatait is el kellett látni. Sok helyen nagyarányú építkezésbe kezdtek. Többek között eleget kellett tenni a területrendezési, a telekgazdálkodási, az építés- rendészeti teendőknek. Hogy ezt a munkát a nagyközségek jól látták el, abban nem kis szerepe van a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályának. Különböző formában segítették a tanácsok és a műszaki ügyintézők tevékenységét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban olyan határozatot hozott a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, hogy tovább kell korszerűsíteni az építésigazgatást. Első ütemben azok a községek kapnak hatáskört, amelyek valamelyik nagyközség vonzási körébe tartoznak. 1976. január 1-től megyénk öt községében, így Ecseg- falván, Gerendáson, Kertészszigeten, Lökösházán, Végegyházán a tanács jár el elsőfokon az építési ügyekben. Tehát az új esztendőtől kezdve 33 településen intézik helyben a lakosság ügyeit. — di — Magyar fotósok sikere a Pravda pályázatán Két magyar fotóriporter is értékes díjat nyert a Pravda 1975. évi nemzetközi fotóversenyén. Bara István, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere Magyarország szocializmust épít című sorozatával a fotópályázat második díját nyerte el. Benkő Imre (ugyancsak MTI) pedig különdí- jat kapott A Szovjetunió baráti szemmel kategóriában. A Pravda hagyományos nemzetközi fotópályázata iránt év- ről-évre növekszik az érdeklődés. Az idei pályázaton 26 ország fotósai vettek részt mintegy nyolcezer képpel. A Pravda- pályázat győztes képeit az SZKP Központi Bizottságának több mint tízmillió példányban megjelenő napilapja publikálja, így Bara István két fotója a lap keddi számában látott napvilágot. (MTI) Bevált az önkiszolgáló rendszer a könyvesboltban A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesboltjában új, önkiszolgáló vásárlási formát vezettek be. A vevők megkedvelték a válogatási rendszert, megnőtt az új könyvek iránti kereslet is. 1975-ben ebben az egyetlen könyvesboltban négymillió 600 ezer forint értékű könyv cserélt gazdát. Képünk a könyvesbolt forgalmát illusztrálja. wotó: Kocziszky
