Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

Eredményesen fejlődnek a szovjet—török kapcsolatok Koszigin látogatását méltatják a török lapok A török lapok kedden beható­an foglalkoztak Alekszej ‘Koszi­gin szovjet kormányfő látogatá­sának eredményeivel. A Tasvir című napilap a többi között meg­állapította: a szovjet kormányfő látogatása kétségtelenül előmoz­dította, hogy az eddiginél szilár­dabb alapokra fektessék a két ország közötti jószomszédi kap­csolatokat. A józan ész és a rea­litás azt diktálja, hogy síkra kell szállni a béke, a jószomszédság és a barátság mellett. Törökor­szágnak meggyőződése, hogy fel­tétlenül meg kell szilárdítani a jószomszédi kapcsolatokat észa­ki szomszédjával, a Szovjetunió­val. Egy másik napilap, a Bugün rámutatott: a szovjet államfér­fiak minden egyes látogatása hozzájárul a két ország közötti együttműködés további fejleszté­séhez. Annak a barátságnak az alapját, amelyet még Lenin és Kemal Atatürk kovácsolt össze, az ésszerűség és a logika képezi. A Szovjetunió és Törökország egyaránt tudja, hogy ez a barát­ság kölcsönös érdekeket szolgál. Az AP kommentárjában ki­emelte, hogy a Szovjetunió és Törökország újabb lehetőségeket keres az eddiginél szorosabb po­litikai kapcsolatok megteremté­sére egy olyan időszakban, ami­kor Ankara felülvizsgálja a nyu­gattal ápolt, egykor megingatha­tatlannak hitt kapcsolatait. Az amerikai hírügynökség szerint Törökországban fontolóra vették, Helmut Schmidt nyilatkozata A nemzetközi diplomácia leg­fontosabb történéseit értékelő te­levíziós nyilatkozatában Helmut Schmidt szövetségi kancellár eredményesnek minősítette az 1975-ös esztendőt. A nyilatkozat — amelyet a te­levízió hétfőn későn este sugár­zott — igen részletesen foglalko­zik az európai biztonsági csúcs- konferencia eredményeinek mél­tatásával. A Helsinkiben aláírt okmá­nyok messzemenő célokat jelöl­nek meg és még néhány évig eltarthat, amíg ezek a célok egyetemesen és teljes mértékben megvalósulnak — mondotta. Az NSZK szempontjából Schmidt igen jeléhtősnek minő­sítette a kétoldalú megbeszélése­ket, amelyeket Helsinkiben tar­tott. Edward Gierekkel tartott megbeszélése konkrét megálla­podásokat eredményezett (len­gyel—nyugatnémet megállapodá­sok a nyugdíjak rendezéséről, a családegyesítési akcióról és a hi­telnyújtásról) és hasonló ered­mények születtek annak az esz­mecserének a nyomán is, ame­lyet Helmut Schmidt és Erich Honecker tartott. A külpolitikai események kö­zött megemlékezett a kancellár Pekingben tett látogatásáról, amelyet szükségesnek nevezett, noha a felek között nem alakult ki teljes egyetértés. E találkozón a világgazdasági kérdések szerepeltek az első he­lyen — mondotta, és azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy egy­két kivétellel az érintett nyugati országokban a jövő évben ismét megindul a gazdasági fejlődés. (MTI) 2 BÉKÉS KÉMÉI TSmusiei 1975. DECEMBER 31. hogy kiegyensúlyozottabb külpo­litikát kell folytatni, amely csök­kentené az ország függőségét az Egyesült Államoktól és más NATO-országoktól. A párizsi Le Figaro megje­gyezte: a szovjet—török közös közlemény észrevehető közele­dést tükröz a két ország között. Feltehető, hogy ezzel a látoga­tással a két ország között meg­kezdődik az igazi együttműkö­dés időszaka. (TASZSZ) Telex Santiago Chilében szabadon engedték Sheila Cassidy angol orvosnőt, akit november elseje óta tartot­tak börtönben azzal a váddal, hogy orvosi segítséget nyújtott egy megsebesült gerillának. Az orvosnő hétfőn Santiagóból ha­zaindult Londonba — közölte a santiagói brit nagykövetség. A CÍME, az európai bevándor­lással foglalkozó kormányközi bizottság szóvivője Santiagóban bejelentette, hogy a chilei rezsim szabadon bocsátott és kiutasított az országból tizenöt baloldali személyt, akiket katonai bírósá­gok korábban különböző időtar­tamú — három évtől életfogytig- lanig terjedő — börtönbüntetésre ítéltek. Az érintettek között nin­csenek ismert politikai szemé­lyiségek. Luanda Luandából érkezett jelentések szerint az angolai imperialista­barát szakadár szervezetek, az FNLA és az UNITA között az ország déli részén több mint egy hete tartó fegyveres összetű­zések máris több száz halálos ál­dozatot követeltek. A Jornal de Angola keddi számában azt je­lentette, hogy az UNITA Lobito és Serpa Pinto városából kiűzte az FNLA egységeit. A Radio Ná­ciónál de Angola arról számolt be, hogy az UNITA, dél-afrikai reguláris alakulatokkal együtt­működve kifosztották a Luandá­tól 659 kilométerre délre fekvő Lobito városát. Egyebek között négy külfölditől 1,3 millió dol­lárnak megfelelő összeget rabol­tak el. Egyes jelentések szerint a két szervezet között szabálvsze- rű csata folyik Huambo (Nova Lisboa) birtoklásáért és a várost pillanatnyilag az FNLA csapatai tartják megszállva. Kormányátalakítás) tárgyalások Portugáliában Az államtitkári tárcák újra­elosztása körül támadt nehézsé­geket bilaterális tárgyalások út­ján nyolc napon belül meg kell oldani — jelentette ki hétfőn a késő esti órákban Pinheiro De Azevedo miniszterelnök. Azeve- do azt követően nyilatkozott, hogy lényegében eredmény nél­kül ért véget a kormányban kép­viselt három párt képviselői kö­zött — Costa Gomes elnökleté­vel — folyó megbeszélések újabb szakasza. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára tár­gyalásokat követően újságírók előtt megerősítette: a kommunis­ták a jövőben is küzdeni fognak azért, hogy ne térhessen vissza az elnyomás és a kizsákmányo­lás korszaka. A PKP célja az, hogy megvédelmezze a portugál nép által kiharcolt szabadságjo­gokat, valamint az egyéb poli­tikai és szociális vívmányokat — jelentette ki Cunhal. (MTI) Kína nem közömbös Kelet-Timor sorsának ügyében Costa Gomes üzenetével Soares Caracasba utazott Mario Soares, a Portugál Szo­cialista Párt főtitkára kedden Carlos Andres Perez venezuelai elnök meghívására Caracasba utazott. A portugál politikus részt vesz a venezuelai olajipar államosítása alkalmából rende­zendő ünnepségeken, átadja Pe­rez elnöknek Costa Gomes üze­netét és találkozik a Venezuelá­ban élő 200 000 portugál képvise­lőivel. (MTI) Timori fegyveres felszaba- f dító erők főparancsnokának pekingi látogatása megerősíti a politikai megfigyelőket ab­beli meggyőződésükben, hogy Kína számára egyáltalán nem közömbös az indonéz invázió áldozatául esett volt portugál gyarmat sorsa. Csiao Kuan-hua kínai kül­ügyminiszter hétfőn este, a Fatima Lobato kelet-timori hadügyminiszter és hadsereg- főpanancsnok tiszteletére adott díszvacsorán kereken kijelen­tette: Indonézia régóta álmo­dozik arról, hogy bekebelezze Kelet-Timort, ám a kínai kor­mány a leghatározottabban tá­mogatja a Fretilin vezette fegyveres harcot az indonéz elözönléssel szemben. Pekingi politikai körök vé­leménye szerint a kínai lépé­sek indonézellenes motiváció­ja félreérthetetlen. Most csu­pán az a kérdés, milyen mó­don és milyen eszközökkel lesz képes Kína arra, hogy te­vőlegesen is segítse a Freti- lint Indonéziával, illetve a ke­let-timori indonézbarát erők­kel szemben. (MTI) Ítélet Athénben Egy athéni bíróság kedden íté­letet hozott 32 volt katonai, il­letve politikai vezető ügyében, akiknek tevékeny részük volt abban, hogy 1973 novemberében az athéni műszaki főiskolán fegyveres erővel törték le a diá­kok lázadását. A brutális akció Során — mint emlékezetes — 40 személy életét vesztette és mint­egy kétezren megsebesültek. Az október óta tartó per végén a bíróság 32 vádlott közül húszat bűnösnek talált és közülük hár­mat, Dimitriosz Joannidisz nyu­galmazott dandártábornokot, az athéni katonai rendőrség akkori főparancsnokát, Sztavrosz Var- návasz volt közbiztonságügyi minisztert és Mikolaosz Derti- lisz dandártábornokot, életfogy­tiglani börtönbüntetéssel súj­tott. A per során kihallgatott ta­núk szerint Joannidisz nemcsak a katonaság bevetésében volt vétkes, hanem egyenesen provo­kálta a lázadó diákokat, hogy megfelelő ürügyet teremthessen egyrészt a fegyveres erők beve­téséhez, másrészt, hogy előkészít­se a talajt későbbi hatalomátvé­teléhez. Joannidisz, aki Papado- pulosz volt elnököt alig egy héttel a műszaki főiskolán lezaj­lott véres események után fosz­totta meg a hatalmától, 1974 jú­liusáig állt az athéni junta élén. Papadopulosz volt elnököt és négy további vádlottat a bíróság 25 évi börtönbüntetésre ítélte. Ez utóbbiak között van Dimitriosz Zagorianakosz, a fegyveres erők egykori vezérkari főnöke is. Ti­zenkét vádlottat 10 hónaptól 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek. Tizenkét vádlottat -— bi­zonyítékok hiányában — felmen­tettek. (AFP) Peking Csiao Kuan-hua kínai külügy­miniszter kedden fogadta a Pe­kingben tartózkodó Julie Nixon Eisenhowert, Nixon volt elnök leányát és férjét, David Eisen­howert. A találkozón jelen volt Huang Csen, a Kínai Népköz- társaság washingtoni összekötő irodájának vezetője is. Szöul A dél-koreai kormány bejelen­tette, hogy csempészés vádjával több mint 320 személyt vettek őrizetbe. Becslések szerint a Pu- szan kikötőjén keresztül az or­szágba csempészett áruk értéke 2,3 millió font sterlingre rúg. A letartóztatottak között van a he­lyi rendőrség, a vámőrség és a posta több mint hetven tisztvi­selője is. Űj-Delhi Az indiai kormány közlése szerint a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Franciaország és Svájc nagy teljesítményű szi­vattyúberendezéseket és műszaki személyzetet ajánlott fel Indiá­nak, hogy felszínre hozhassák a bihari bányaszerencsétlenség ál­dozatait. A szakemberek, mint már jelentettük, alig látnak re­ményt arra, hogy az élárasztott aknákban túlélőket találhatnak. Külföldi szakszervezeti vezetők nyilatkoznak ilrgentíncn A sztrájk hatékonysága Argentínában egységes szak- szervezeti központ van. A CGT (Confederación General del Tra- oajo) tömöríti valamennyi szak­szervezetet, és a szövetség pe­ronista vezetés alatt működik. Ariel Mariani, a Szakszervezeti Egység és Koordináció Mozgal­mának képviselője ezeket mon­dotta az argentínai helyzetről-. — A szakszervezeti mozgalom két nagy csoportra oszlik, Az egyiknek élén Jósé López Rega (volt népjóléti miniszter) és cso­portja áll. Ez fasiszta mentali­tású; egyik része régi fasiszták­ból áll, a másik pedig újonnan jött kalandorokból, akik nyilván kapcsolatban állnak a monopó­liumokkal. — A másik oldalon áll az a nagy csoport, amelynek össze­tevőit egyesíti a López Rega fa­siszta irányzata elleni harcra való készség. A peronista moz­galom nem egységes, mivel kü­lönböző osztályok képviselői vesznek részt benne. Ez a meg­osztottság tükröződik a szakszer, vezetékben is. A hivatalos pero­nizmusnak a függőséget elfoga­dó politikájával alapvetően szembenáll azonban a CGT egé­sze és a parlamenti képviselők egy része, valamint a peronista párt tagjainak nagy része is. — A szélsőjobboldal és a ha­ladó erők egyik nagy ütközete az idén júnusban zajlott le a kollektív szerződések kapcsán. López Rega és csoportja rá akarta kényszeríteni a szakszer, vezetekre a dolgozó tömegek ki- éheztetésének tervét, megkísé­relte megakadályozni, hogy a dolgozók megvitassák a kollek­tív szerződéseket. Ezek ugj anis előirányozták az infláció mér­tékének megfelelő — százszá­zalékos — béremeléseket. A" CGT és az egyes szakszerveze­tek vezetői a tagság nyomására szembeszálltak a jobboldali ter­vekkel. Buenos Airesben hatal­mas tömegtüntetés volt. néhány nap múltán pedig 48 órás ál­talános sztrájkot hirdettek. A sztrájk végül hamarabb befeje­ződött, mert a kormány kényte­len volt elfogadni a szakszer­vezetek követeléseit. A tömeg- mozgalom eredményességét bizo­nyította az is, hogy López Re- gának és az akkori munkaügyi miniszternek ki kellett válnia a kormányból. Ez a munkás- osztály és a politikai pártok de­mokratikus csoportjainak sikere volt. López Rega letűnése azon­ban nem jelentette azt, hogy fa­siszta csoportja és a kormányra gyakorolt hatása is megszűnt. A peronista pártapparátusban elő­térbe kerültek azok, akik — ha más hangsúllyal, finomabban is — ugyanazt akarják, mint Ló­pez Rega. — Amint a magyar szakszer­vezetek kongresszusán elmond­tam, az argentin munkásosztály nehéz körülmények között har­col. A monopóliumok — első­sorban az észak-amerikaiak —, a hazai oligarchia és a nagybur­zsoázia megpróbálják erőtelje­sen csökkenteni a dolgozók élet- színvonalát. A tömegek erre nagyszabású megmozdulásokkal és munkabeszüntetésekkel rea­gálnak. 1974-ben tizenegymillió sztrájkoló volt, az idén pedig már huszonötmillió. Argentina lakosainak száma 'huszon­négymillió, ami azt jelenti, hogy ebben az évben a dolgozók kö­zül sokan, nem is egy sztrájk­ban vettek részt." India: Növekvő befolyás Bhowani Roy Csudhuri, az össz-indiai Szakszervezeti Kong­resszus operatív bizottságának tagja a következőkről számolt be: — Az indiai szakszervezetek ma kettős harcot folytatnak. Egy. részt védik a dolgozók érdekeit a hazai gazdaságot súlyosan érintő tókés világgazdasági vál­ság hatásai, így például a növek­vő infláció és munkanélküliség közepette. Másrészt támogatják a kormány haladó, antiimperia- lista békepolitikáját a jobboldali körök, a feudális nagybirtoko­sok és a multinacionális tőkés társaságok támadásaival szem­ben. A kettős törekvés céljából feltétlenül szükséges lenne a munkásosztály egységére, amely azonban nem valósul meg egy­értelműen az indiai szakszerve­zeti mozgalomban. Ennek elle­nére az össz-indiai Szakszerve­zeti Kongresszus számos ered­ményt tudott elérni. — A szakszervezeteknek a leg­nagyobb befolyásuk az állami szektorban van, amely olyan fontos ágazatokra terjed ki, mint pl. az acélipar, a szénbányászat, vagy a vasúti közlekedés. Na­gyon fontos eredménynek tart­juk, hogy sikerült növelni a ter­melést ezekben az ágazatokban, szemben a magánszektorral, ahol a tőkések szándékosan visz- szaszorítják a termelés növeke­dését. mesterséges áruhiányt próbálnak előidézni, hogy emel­kedjenek az árak. Az állami szektorban dolgozók számára az idén számos vívmányt sikerült kiharcolni: emelkedett a szénbá­nyászok és egyes nehézipari ága­zatok dolgozóinak a bére. Ami a magánszektort illeti, komoly har­cot kell vívnunk azért, hogy megvédjük a már kiharcolt jo­gokat és ne engedjük, hogy a tő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom