Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
Európában nincs influenzajárvány Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint Európában sehol nincs influenzajárvány. Influenzajárványról akkor beszélhetünk, ha rövid idő alatt nagy számú — 15—50 ezer — hasonló tünetekkel járó megbetegedést észlelünk. A vírust a betegek a lappangási idő alatt cseppfertőzés útján terjesztik Jellemzője a gyengeség, a magas láz, melyhez izomfájdalmak, torokfájás, köhögés társul, a nátha, amely hurutos megbetegedés, nem azonos az influenzával: a felső légúti panaszok, a torokfájás még nem jelent influenzát Ezeket a betegségeket más vírusok idézik elő, amelyek cseppfertőzés útján tér. jednek, célszerű tehát az influenzaveszélyes téli időszakban a fokozott óvatosság, a gyakori kézmosás, a helyiségek szellőztetése. Az egyéni védekezés módjai: vitamindús táplálkozás, szabadban töltött aktív pihenés, az időjáráshoz igazodó öltözködés. és a nők közúti baleseteit A feministák elvei között régen szerepel, hogy a nők ugyanúgy képesek a gépjárművek vezetésére, mint a férfiak. A statisztikai adatok alapján ez igaz is. Kétségtelen tény, hogy a férfiak mindig valamiféle elnéző jóindulattal nyilatkoztak a gépkocsivezető nőkről. Bár elég gyakran hangoztatták, hogy a nők túlságosan óvatosak, nem tartják be a KRESZ-előírásokat, és gyakran hibáztathatók a gépkocsi műszaki állapotának romlásáért. A nők javára lehet írnunk azt is, hogy a közút: balesetet követően általában 24 órán belül jelentik a balesetet a biztosító társaságnak, és a lehető legaprólékosabb leírással megkönnyítik a kárbecslők munkáját Egy felmérés során megállapították azt is, hogy a nők sokkal hamarabb felszereltetik gépkocsijukra a riasztó berendezéseket, mint a férfiak. A biztosító társaságok véleménye szerint egyáltalán nem jelent köny. nyű feladatot a balesetet szenvedett nőkkel tárgyalni. A kártérítést követelő nő semmitől sem riad vissza, hogy az utolsó fillérig „bevasalja” a neki járó összeget. HAL A SZÍNPADON |@ü[ Egy sené& játék. bemutatójáról A kedves olvasó elnézésér kérem a személyes jellegi;! megjegyzésért, de néha olyan j érzésem van, hogy Lovas Edit, j a Békés megyei Jókai Színház igazgatója nincs jó viszonyban ! Lovas Edittel, a Jókai Színház i rendezőjével. Az igazgatónő ‘ ugyanis vallja és hirdeti — ebben igaza is van —, hogy a Vi- j harsarokbar. még hosszú ideig j nem szabad kísérletezgető színházat csinálni. Véleménye szerint a közönség igényeit figyelemmel kísérő, népművelő da- í rabokat kell játszani. Am a j rendezőnő mégis merész kísér- j letezgetésbe vág: izgalommentes krimit, tempó nélküli elő- I adást produkál. Ez történt ! Kohlhaase — Zimmer — Wolf j — Szenes: Hal négyesben eí* j mű zenés játékának legutóbbi bemutatóján. Dicséretes dolog, hogy & „Né- [ met Demokratikus Drámaíró- i dalom Napjai” alkalmából a Békés megyei Jókai Színház í német szerzők darabját tűzte ! műsorára, hiszen így színhá- 1 zunk is bekapcsolódott a magyar és a baráti szocialista országok közös színházi áramkörébe. Hogy a rendelkezésre álló darabokból a társulat melyiket választja, az még lehet a színház belső ügye, de hogy a közönség végül is milyen előadást láthat, az már közügy. Hiszen egy balul sikerült bemutató nemcsak a színház pillanatnyi munkáját jelzi, hanem rossz szolgálatot tesz a vállait feladat, a német drámairodalom megismertetése érdekében is. Á Hal négyesben című darab cselekményét azért se illik elmondani, mert színpadi krimiről van szó, tehát ne rontsuk el a jövendőbeli nézők izgalom utáni vágyát. Különben sem, új dolog a pénz értelmetlen hajszolásának ábrázolása. Tény, hogy napjainkban is észlelhető az „aranyborjú” körüli tánc, de erről csak akkor érdemes 'beszélni, ha a művészeknek valami sajátos többlet-mondanivalójuk is van. Sajnos, a békéscsabai bemutatóból éppen az egyéni íz hiányzott,, s ami különleges volt ebben az előadásban, azt inkább csak negatív értelemben említhetem. Moosdenger Rudolf, az inas, 25 évi hűséges szolgálat után szabad életre vágyik és közli a három. Heckendorf kísasszony- nyal, hogy kéri a fizetségét, különben baj lesz! A hölgyek elhatározzák, hogy megölik Rudolfot — nagyjából ez történik az első részben. Négy szereplő 80 percet tölt el a színpadon csak azért, hogy monoton párbeszédek sorozatában közölje a nézőkkel: únják egymást. A második részben valamit élénkül a tempó, igaz akkor csak 45 percig tart a játék. (Szomorú dolog, ha az ember előadás Szarvas és Mezőberény decemberi kulturális programjából A szarvasi Városi és a mező- berényi Nagyközségi Tanács ki. adásában megjelenő műsorfüzet legújabb, decemberi számai a két település legfontosabb és legérdekesebb kulturális híreiről tudósítja a lakosságot. Szarvason december 10-én az Országos Filharmónia bérletsorozatának következő előadásóban Kocsis Zoltán zongoraművész előadói estjének lehetnek részesei a zenekedvelők. A művelődési központban ezekben a napokban — december 7-ig — lehet megtekinteni Ruzicskay György Munkácsy-díjas festőművész „A munka népe” című kiállítását A város havi közművelődési programjának harmadik kiemelkedő eseménye lesz december 6-án Koncz Zsuzsa és a Korái együttes koncertje a művelődési központ nagytermében. Mezőberényben december 21- én este a tanács nagytermébe várják a zenekedvelőket: a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenekara ad hangversenyt Händel, Mozart, Haydn, Bartók és Kodály ka- marazenei műveiből. A hónap másik kiemelkedő zenei eseménye lesz 17-én a békési származású Pribojszky Mátyás ritoraim! vész előad.ói estje a művelődési ház klubtermében. Mire való a munkaidőt Gálfy László (Rudolf) az előtérben m i (Demény telv.) közben az óráját figyeli...) Kétórás vontatott előkészítés után elérkezünk egy erős hatású befejező jelenethez: szél süvít a színpadon, szétszórja a pénzt, hiábavaló volt az élet, a csel, a lihegés. A közönség végre igazi színházat érez maga körül, s akkór talán még azt is hajlandó elfeledni, hogy ezért a póréért alaposan meg kellett szenvednie. Négy kitűnő színész tudása legjavát adja, egy idő után mégis mindnyájan légüres térben mozognak. (Pedig a színpadi terét jól jelzi Suki Antal Cigányklub Sarkadon Negyvenhat tagja van Sarkadon a közelmúltban megalakult cigányklubnak, amelynek foglalkozásait csak azok a felnőttek, illetve fiatalok látogathatják, akiknek állandó munkahelyük van. Legutóbbi foglalkozásukon, pénteken a békési „Dahkó” Cigányklubot látták Vendégül, akik érdekes műsorral szórakoztatták vendéglátóikat. A zenés irodalmi összeállítás olyan sikert aratott, hogy a helybeliek is kedvet kapva, csoportot alakítottak és saját dalaikat, táncaikat mutatták be. Ezt követően egészségügyi felvilágosító filmeket láthattak a klubest résztvevői. A sarkad! klubtagok most ar. ra várnak, hegy a helyi tanács áliái Számukra vásárolt épületbe költözhessenek. Addig a mű* velődési ház biztosit helyet számukra. A legközelebbi klubesten télapóünnepséget rendeznék a klubtagok gyermekeinek. R §űémyss 1975. DECEMBER 4. díszlete és a jelmeztervező Ke- menes Fanni kosztümjei is hatásosak.) Ha önmagában értékelni lehetne a színészek munkáját, akkor csak elismeréssel szólhatnánk a művészekről. Hiszen Sarolta szerepében Cseresnyés Rózsa ragyogó képet ad az uralkodásra termett vén- kisasszonyról. Barcza Éva is kedves' bájjal alakítja a holdkóros álmú Cecíliát és Dénes Piroska is remekel a széllel bélelt Klementina szerepében; ám ahogy elmúlik egy villanásnyi portré, vagy egy jól sikerült magánszám hatása, a színészek kezdik idegenül érezni magukat szerepükben. Hiányzik a feszültség, és a humor is csak ritka vendég a színpadon. Legnehezebb dolga Gálfy Lászlónak van, aki nem akarja felszínes eszközökkel megformálni Rudolf figuráját, viszont a halványan megírt szerep mélyén nem sok mondanivaló rejlik. Gálfy László érdeme, hogy a szereppel való kétórás küszködés után ő lesz a befejező haláltánc játékmestere. A szokvány keringodallamot és a Bertolt Brecht songjaira emlékeztető zenét a Holpert János vezette zenekar tolmácsolja. Volt tehát egy sikeres finálé, amelyre jő szívvel emlékezhetnek a nézők. Kár, hogy á megelőző két óra kínos unalmát már nehezebb elfelejteni. Andódy Tibor A válasz egyszerű: arra, hogy dolgozzunk. Elvégezzük a napi teendőket, azt, amit ránk bíztak és így tovább. Fő, hogy becsületesen, munkával töltsük ki ezt az idői. Az emberek többsége így is cselekszik — a becsületesek, akik nem szeretnek lógni. Azaz néha csak így tennének, mert időnként némi hiba csúszik a munkaidő betartásába. Nem is a maguk hibájából! Érdemes lenne, mondjuk egy gyár portáján megfigyelni a kiás belépőket és megkérdezni, miért hagyják el a munkahelyük két dologidőben. Sókféle választ kapnánk: beteg a gyerek, orvoshoz kell vinni, de csak 8— 11-ia rendel. Hivatalos ügyben a tanács valamely osztályára kell menni, & a félfogadás á— IZ-ig tart. Vagy nézzük a szolgáltatást* kai: elromlott a televízióm, s a GELKA S—16 óráig van nyitva. Rossz a cipőm, javításra viszem 6—16.30-íg vesznek át. Es sorolhatnám tovább a ruhatisztítás, a gáz-, vízszerelés, javítás elintézését. Egy-két esettől eltekintve a legtöbbet csak munkaidőben tehetjük meg. Ellenérvként felhozható, hogy nem mindenki dolgozik egy műszakban reggel 8-tól délután 5- ig, hanem vannak két-, három- műszakos munkahelyek, amelyek dolgozói az egyik héten bizonyosan el tudnak jutni délelőtt is ezekre a helyekre. Ez így igaz, de az, hogy a gyermek mikor lesz beteg, vagy a tévé mikor romlik el, esetleg a hivatalos ügy elintézése menynyit várhat, nem tőlünk függ. És ilyenkór jön a kilépő cédula, el kell mennünk, elintézni az ügyet. A munka pedig áll fél órát, egyet vagy még többet, függően attól, hogy mennyi idő alatt sikerül valamit elintézni. Nem tudom, akadt-e már valaki, aki csupán egyetlen munkahelyen megpróbálta összeadni az így kiesett munkaórák számát. Arra pedig gondolni is kár, hogy egy város, megye üzemeiben, egyéb munkahelyein számolnák össze ezeket az órákat. Sok fantázia azonban nem kell ahhoz, hogy elképzeljük, mekkora szám jönne ki. És ha arra gondolunk, mennyi ruha, cipő, gép stb. készülhetne él ez- idő alatt a gyárakban, üzemek- 'ben, akkor felháborodnánk, hogy milyen nagy a pazarlás nálunk az idővel. Körültekintőbb, jobb odafigyeléssel, a nyitási és zárási idő helyesebb meghatározásával elkerülhető lenne, vagy legalábbis csökkenthető lenne az előbb említett okok miatt kiesett munkaórák száma. Nemrég valaki azt mondta, amikor erről beszélgettünk: annyira gazdagok vagyunk, hogy az ilyen „lazítást” megengedhetjük magunknak. De mennyivel gazdagabbak lehetnénk, ha a kiesett órák alatt is dolgoznánk!... Kasnyik Judit aioaeaiiat»x9SM«eBiciit>mB8aHuiia«BacB*c Értesítjük T- Vevőinket hogy a Szeged, Damjanich utca végén lévő HASZONVASTELEPÜNK december 1-től december 6-ig költözködés és leltározás miatt zárva lész. December 8-tól új helyen, a Szeged, Dorozsmai u. 40. ez. alatti telepünkön várjuk Kedves Vásárlóinkat délmagyaror«zAgi MÉH VÁLLALAT
