Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

A közművelődés alapvető társadalmi üjjy Megyei aktívaülésen tanácskoztak a tennivalókról Pénteken délelőtt 9 órakor megyei közművelődési aktíva- ülést tartottak Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében. Az ülés résztvevőit Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd Várai Mi- hályné, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője tartott tá­jékoztatót a közművelődési párthatározat végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. — A közművelődés társadal­mi ügy — mondotta. Az a vé­leményünk, hogy a közművelő­dési határozat megyénkben tár­sadalmi felelősségtudatot éb­resztett. Világossá vált, hogy politikai, gazdasági, társadalmi céljaink eléréséhez fejleszteni kell a közművelődés valameny. nyi ágazatát, és a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet for­dítani a közösségi szórakozásra, az igények felkeltésére és ki­elégítésére. , ‘ Ezután arról beszélt, hogy a közművelődési párthatározatból adódó teendőket a megyei ta­nács tanácsülésen tárgyalta meg; megalakult és működik a megyei közművelődési bizott­ság ; a közművelődési szakem­berek több alkalommal aktíva- illésen, tanácskozáson fejtették ki nézeteiket, javaslataikat; el­készült Békés megye 15 éves kulturális távlati fejlesztési ter­ve. Mindezek ellenére nem le­het egyik napról a másikra je­Nemzetközi Szemle 75 12. szám A Nemzetközi Szemle decem­beri száma első .cikként „A bé­keprogram megvalósul” címmel A. Gromikónak, az SZKP Poli­tikai Bizottsága tagjának, kül­ügyminiszternek azt az elemzé­sét közli, amely az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­program megvalósítását, ered­ményeit ismerteti. A Világgaz­daság — világpolitikai rovatá­ban (a Nouvel Observateur-ből) részleteket ismertet azokból a felszólalásokból, amelyek balol­dali közgazdászoktól hangzottak el a Francia Szocialista Párt szervezésében, júniusban Párizs­ban megtartott konferencián. V-r M. Kudrov cikke az SZSA- ból a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gazdasági ver­seny néhány vonatkozását, e kérdés megközelítésének jelen­legi sajátosságait elemzi. Euró­pa: Politikusok az alternatívák címszó alatt I. János Károly élettörténetét, trónra kerülésé­nek hátterét mutatja be röviden. lentős eredményeket, változá­sokat várni, a határozat meg­valósításának sikere a folyama­tosságban és a következetesség­ben rejlik. Ezzel kapcsolatban beszélt arról, hogy a kommu­nista közösségek nagy felelős­sége abban mutatkozhat meg, hogy kedvezően befolyásolják a tömegek kulturális igényének fejlődését és , művelődési akti­vitását. — Másfél év telt el a határo­zat megjelenése óta — folytat­ta, és kedvező szemléletválto­zásról számolhatunk be. Korai lenne azonban még teljességről beszélni, akadnak helytelen né­zetek, kísért a régi, konzerva­tív népművelési szemlélet is, mely a közművelődésért csak a közművelődési szakembere­ket teszi felelőssé. Várai Mihályné ezután rész­letesen szólt a közművelődési intézmények, az SZMT, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront tevékenységéről, ki­emelve a munkásművelődés feladatait, azt, hogy bizonyára további sikerek alapja lesz a szocialista brigádokkal való fo­kozott törődés. A továbbiakban a közoktatás és a közművelődés kapcsolat- rendszerében vizsgálta a köz. művelődési határozat megvaló­sulását, beszélt a felnőttokta­tás kérdéseiről, a közművelő­dés anyagi eszközeinek kon­centrálásáról, hangsúlyozva, hogy a pénzügyi eszközök tu­datosabb összehangolására és alkalmankénti egyesítésére van szükség. Tájékoztatója végén megje­lölte a feladatokat. Ezek közül elsősorban a szocialista élet­forma elterjesztése, a közössé­gi szellem és cselekvőképesség erősítése, a politikai, ideológiai tájékozottság szélesítése, az ön­művelődési lehetőségek biztosí­tása a legjelentősebb. A tájékoztatót dr. Cácser Jó­zsef, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője a közművelődés és közoktatás kapcsolatának néhány kérdésé­vel egészítette ki, többször is aláhúzva, hogy a közművelődés és a közoktatás összefüggő te­rületek, egymásra épülnek, ép­pen ezért kapcsolatukat szerve- zésileg és tartalmilag is jobbí­tani kell. Csende Béla, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya közművelődési csoportjá­nak vezetője az öntevékeny művészeti együttesek és cso­portok helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről számolt be. El­mondotta, hogy öt-hat vezető­együttessel rendelkezünk, ezek között nemzetközi és országos hírű együtteseket is számon tartunk, az öntevékeny művé­szeti csoportok derékhada azon­ban színvonalban és ellátott­ságban nagyon messze van az élvonaltól, és ezen elsősorban megfelelő szakemberek munká­ba állításával lehetne változ­tatni. Kiemelte a Röpülj páva mozgalom megyei sikerét, mely az igények és a lehetőségek együttes jelentkezésének nagy erejét bizonyítja. A tájékoztatóhoz és a két ki­egészítő referátumhoz a részt­vevők közül számosán hozzá­szóltak, bővebben kifejtve a közművelődés egy-egy területé­nek eddigi eredményeit és a gondokat is. S. E. Napirenden: az üzemi demokrácia Pénteken, december 19-én délelőtt Békéscsabán, az SZMT- székházban ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége. Ezen megvitatták az SZMT közgaz­dasági osztályának az üzemi demokrácia fejlődéséről szóló jelentését. A közgazdasági osztály je­lentése szerint megyénkben a kollektív szerződések megköté­sénél, az éves gazdasági beszá­molók megvitatásánál tartal­masabbá vált a dolgozók rész­vétele az erkölcsi, anyagi ösz­tönzés feltételeinek kialakításá­ban. A már bevált formák mellett kialakulóban vannak az üzemi demokrácia sokat ígérő új fó­rumai is. A fiatal műszakiak, a nők, a kiváló dolgozók, az újí­tók időszakos tanácskozásai, az ifjúsági parlamentek sora segí­ti az üzemekben ma már a kölcsönös információk közvet­lenebb áramlását. Az SZMT elnöksége pénteki ülésén végül is megállapította, hogy ez a formai gazdagodás megyénkben együtt jár a tar­talmi fejlődéssel és az üzemi demokrácia további kibonta­koztatásában a szakszerveze­teknek elsősorban arra kell tö­rekedniük, hogy a munkásgyű­lések, a szakszervezeti bizalmi­ak tanácskozása betöltse a vál­lalatoknál a munkásellenőrzés funkcióját. K. E. P. Értékelték az építőipari szállító- és anyagmozgató gépek fejlesztési tendenciái a KGST-államokban szakági konferenciát és kiállítás tapasztalatait A legközelebbit 1978-ban szintén Békéscsabán rendezik Az idén, június 23-tól 28-ig Békéscsabán rendezték meg az építőipari szállító- és anyagmoz­gató gépek fejlesztési tenden­ciái a KGST-államokban című szakági konferenciát, valamint az ezt bemutató kiállítást. Ez­zel egy időben ugyancsak a megyeszékhelyén tanácskoztak a KGST építőipari szakértői. Amint annak idején lapunk­ban beszámoltunk, a hármas rendezvénysorozat igen jól si­került. Ezt a megállapítást erő­sítették meg a szakemberek .csütörtökön este, amikor is Bé­késcsabán, a Technika Házában megtartották a júniusi rendez­vény értékelését. Áz Ajkai Timföldgyár és Álumíniumkohó formaöntödéje felajánl 19^6. januártól 1 db Bühler H—100—D típusú, függőleges hidegkamrás gépére, továbbá Í976. II. félévétől további 2 db azonos típusú öntőgépíére szabad gyártási kapacitást. Szerszám biztosítása esetén soron kívüli gyártás! További szerszámok gyártását szerszámüzemünk a kapacitása függvényében is vállalja. Ügyintéző: Salamon József. Telefon: Ajka, 14&18. . Telex: 03.22.34. Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének társelnö­ke üdvözölte a résztvevőket, akiknek körében több külföldi külkereskedelmi vállalat képvi­selője is jelen volt. Részt vett a tanácskozáson dr. Fekete An­tal, az MSZMP békéscsabai vá­rosi bizottságának első titkára és Vantara János, a városi ta­nács általános elnökhelyettese is. Ezután levetítették azt a szí­nes filmet, amelyet a júniusi eseményekről készítettek Békés­csabán az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium műsza­ki fejlesztési főosztályának megbízásából. A filmvetítés után Szathmári László, az ÉVM műszaki fej­lesztési főosztályának vezetője értékelte a hármas rendezvényt. Többek közt elmondta, hogy az itt bemutatott film kópiáit el­juttatták a résztvevő KGST-or- szágokba is. A továbbiakban szólt arról, hogy a rendezvény- sorozat jól szolgálta az építő­ipari szállítás és anyagmozga­tás fejlesztését, mivel a kiállí­táson 220, a KGST-országokban gyártott legkorszerűbb gépet, berendezést, eszközt mutattak be működés közben a szakem­bereknek és az érdeklődőknek. A kiállítást több mint ötezren tekintették meg, a szakági kon­ferencián pedig 750-en vettek részt. A 22 előadás közül 13-at külföldi szakemberek tartottak meg. A rendezvénysorozat hasznos­ságát több adattal bizonyította. Elmondta, hogy egymilliárd fo­rint értékű építőipari tei’melés- hez 2,3—2,5 millió tonna anyag­szállítás szükséges. Az építőipar fizikai dolgozóinak mintegy 30 százaléka, a segédmunkásoknak pedig mintegy 10 százaléka fog­lalatoskodik anyagmozgatással. Éppen ezért rendkívül indokolt a szállítás és anyagmozgatás gépesítése, az élőmunkával va­ló ésszerű takarékoskodás. Befejezésül arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy három- évenként Békéscsabán rendezik meg a jövőben is a hasonló konferenciákat, valamint az építőipari szállító- és anyag- mozgató gépek kiállítását. En­nek megfelelően a legközeleb­bit 1978-ban tartják meg. Vé­gül az idei szervezésben köz­reműködők közül többeknek át­adta azt a képekkel gazdagon illusztrált díszalburhot, amelyet a szakági konferenciáról, a KGST építőipari szakériői ta­nácskozásról, valamint a gép­kiállításról készítettek. Az est a megjelentek kötet­len. baráti beszélgetésével fe­jeződött be. P. P. Fejlesztik mézeskalács- és Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Közös Vállalat békési mézeskalács- és < cukorkaüzeme már október 10-én teljesítette az éves termelési tervét. Készített 60 vagon mézeskalácspt, 18 va­gon cukorkát, 20 vagon nyalókát, 7 vagon kókuszcsemegét és — külön feladatként — befejezte 5 vagon ostya csomagolását. Az eredményt úgy érte el, hogy a mézeskalács-termelésben — mintegy 30 fős létszámemelés­sel — három műszakot vezetett be. Ezt a megnövekedett export­megrendelések időben való tel­jesítése tette szükségessé. Több a belföldi igény is. így a terme­lési érték az idén 32 millió he­lyett várhatóan 39 millió forint lesz. TV-JEGYZET Kanada a képernyőn Amikor átfutottam a decem­ber 16-i Kanadai est „étlapját”, első olvasásra a bőség zavara fogott el. Azután arra gondol­tam, hogy a sok is kevés lesz ahhoz, hogy átfogó képet- kap­junk arról az országról, mely a 49. szélességi körtől Északra te­rül el, közigazgatásilag tíz tar­tományból' áll, gazdaságilag egyike a hat legfejlettebb tő­késországnak (Amerika második legfejlettebb országa!), föderatív állam alkotmányos királysággal, melynek államfője az angol ki­rálynő, akit főkormányzó kép­visel. Már ez a rövid jellemzés is előrebocsátja, hogy a szélsősé­gek földjére lép, aki Kanadába utazik. Bízzuk magunkat a mű­sor pergésének sorrendiségére, s zenével köszöntetik az elénk tá­ruló országot, melyben Claude Dubois szegődik kísérőnkké, majd megjelenik a tűz- legen­dája (ezt kihagytam volna!) El­telik egy fél óra, jöhet az első meglepetés: cukros szirup folyik a juharfából, cukorgyár települ az erdő mellé, üdítő italok gar­madát palackozzák az élelmes üzletemberek a kontinens min­den irányába: az alapanyag itt is a juharfa páratlan nedűje. Féltő kezek ápolják a város ju­harfáit — nem tudunk elsza­kadni a hazai karosszéktől: a környezet védelmének érdeké­ben többet kellene tennünk! A fa nemzeti jelkéo lett Kanadá­ban, helyet kapott a címerben. Tudom, fában szegény ország vagyunk, de vajon azzal a ke­véssel, ami van, mindig éssze­rűen gazdálkodunk-e? Hangulatunk szinten vanr kezdjük élvezni az „utazást”. Villannak a képek innen-onnan: hipermodern épületekről, fo­lyammá duzzadt autósztrádák­ról, a technika vívmányaival felszerelt bányákból, kutatóin­tézetekből, oktatási intézmé­nyeikből, sportlétesítményekről. Hát igen, ez itt Kanada! Az a Kanada, melynek őslakói egykor az indiánok voltak, s ma is 16 ezer eszkimó hazája. Az a Ka­nada, melyért az angolok és a franciák vívták ádáz harcot, mely harcban végül is az ango­lok győztek. Most veszem észre, hogy már az est főműsorához értem, a Quebec 1759 c. doku­mentumfilmhez, melyet Almés Danis parádés rendezése tett le­nyűgözővé. De ennek ellenére nem felejtem el az Északi-sark élővilágáról szóló közel egy órát sem, amit meg kellene ismétel­ni az ITV valamennyi adásában, hogy minden gyermek láthassa azt a rezervátum-paradicsomot, amely ma még valóság. Bízzunk benne, hogy még sokáig az lesz, s bizalmunkon túl ösztönözze­nek hatékonyabb tettekre azok a tények, melyek — más orszá­gok példája nyomán is — iga­zolják: sok tennivalónk van még itt a Földön is! Szilárd Ádám a békési cukorkaüzemet A termékek iránti fokozódó kereslet alapján a vállalat az V. ötéves tervidőszakban az üzem további fejlesztését tervezi, melyre 55 millió forintot fordít. Az előkészítő munka, a terep- . feltöltés, ami csaknem félmillió forintba került, már befejező­dött. Ide kerül az új mézeska­lács-termelő üzemrész, amely­nek az építése 1976 II. félévében kezdődik. A mézeskalács főként nyugati exportra kerül, de több jut a szocialista országokba és hazai fogyasztásra is. A meglevő üzemrészei® fej­lesztése elősegíti majd, hogy többfajta cukorka és más ter­mék készüljön. A fejlesztés várhatóan 1978 régére fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom