Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
/ Újabb egyesülések a fogyasztási szövetkezeteknél Január első napjától 17 ÁFÉSZ szolgálja megyénk szövetkezeti tagságát Befejeződtek azok a részközgyűlések, melyeken a megye fogyasztási és értékesítési szövetkezeteinek sok ezres tagsága ismét magasfokú politikai érettségről adott számot. Az ÁFÉSZ- ek ésszerű egyesülésére gondolunk, melyre a Fogyasztási Szövetkezetek Országos * Tanácsa 1974. május, 14-i ülése után hívta fel a megyei szövetségek, illetve az ÁFÉSZ-ek figyelmét. Az OFT e tanácskozásán a fogyasztási szövetkezetek fejlődésében tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket tette mérlegre. Ezen belül is azt a szembetűnő tényt, amely e szövetkezetek között a és lakosságát növekvő differenciálódásban jut kifejezésre már évek óta. Az OFT e szigorú tényeken nyugvó számvetése után javasolta: tegyék mindenütt vizsgálat tárgyává testületi üléseken saját helyzetüket, különösképpen az ellátás javításának, a gazdálkodási hatékonyság növelésének, a tagsági kapcsolatok erősítésének, a vezetés színvonalának távlati lehetőségeit. A MÉSZÖV elnöksége az OFT állásfoglalását és ajánlását nemcsak megtárgyalta, hanem annak tartalmát is mágáévá tette. E testület megállapította: az országos szövetség megítélése Már az 1976-os tervfeladatot teljesítik Békés megye fogyasztási szövet- kézeteire is vonatkoznak. A megyei szövetség vezetői miután 1974 második felében valameny- nyi járási és városi pártbizottsággal tanácskozást folytattak, a MÉSZÖV elnöksége 1975. első hónapjaiban kilenc ÁFÉSZ egyesülését javasolta. így került sor arra, hogy ez év április el sejére Endrőd, Mezőhegyes, Kun- ágota, Kétegyháza, Dombegyház, Békésszentandrás, Bucsa, Körös- tarcsa, Békéssámson más szövetkezetekkel egyesült. Ezzel megyénk fogyasztási szövetkezeteinek száma április 1-től a korábbi 34-ről 25-re csökkent. > Az idei tavaszon végbement egyesülések azonban még nem merítették ki az ésszerű egyesülések lehetőségeit. Ezért tett javaslatot további ÁFÉSZ-ek egyesülésére a MÉSZÖV elnöksége. Ennek során mondta ki az egyesülést évközben a vésztői és a zsadányi ÁFÉSZ, 1976 január 1-i hatállyal. Az utóbbi hetek részközgyűlésein pedig a füzesgyarmati és a körösladányi ÁFÉSZ tagsága hozott határozatot arra, hpgy Szeghalommal egyesülnek. Ugyanakkor Békéscsabához történő egyesülését mondta ki az újkígyósi ÁFÉSZ és a Békés megyei SZÖVKER Vállalat. A teljesítő- és fejlődőképesség meggyorsítása tette szükségessé továbbá, hogy Orosházával egyesüljön a nagyszénást a csorvási, a csanádapácai és a gádorosi ÁFÉSZ. így 1976. január 1-től megyénkben 17 ÁFÉSZ lesz. Mindezek után megállapíthatjuk, hogy az utóbbi hetekben jelentős esemény ment végbe megyénk több fogyasztási szövetkezeténél. Mint bevezetőként említettük, az ÁFÉSZ-ek sok ezres tagsága értette meg: a gyorsabb ütemű fejlődésnek egyetlen le hetősége a szellemi és anyagi erők koncentrálása. É felismerésből vizsgázott kiválóm medvénkben egy sor ÁFÉSZ tagsága. • Balkus Imre A vállalati vagyonbiztosítás * új rendszere Az Állami Biztosító 1976. január 1-től bevezeti a vállalati vagyonbiztosítás úi rendszerét. Ezt a népgazdaság jelenlegi fejlettségi szintje és a gazdasági szabályozók módosítása indokolja. A jelenlegi vállalati vagyonbiztosítás ugyanis ma már nem felel meg az igényeknek, követelményeknek, ezért alapvető változtatások szüksége-' sek. E változásokról nyilatkozott Szabó András, az Állami Biztosító megyei igazgatója. — Alapmódozatonként változatlanul megköthető a lényegesen kibővített tűzbiztosítás, de a differenciált, speciális vállalati igények is kielégíthetők. Azért, hogy a vállalati vagyont minél nagyobb arányban biztosítsák, a biztosító kibővítette a kockázatokat és növelte a biztosítható vagyontárgyak körét. Ennek értelmében az új biztosítás alapján megtérülnek a hőtechnikai és elektromos berendezésekben áram hatására keletkezett tűz, a vákuumhcl- tás okozta robbanás, villám- csapás következtében előállott túlfeszültségi károk, viharral együttjáró csapadék miatt keletkezett károk, állóeszközökben, elektromos berendezésekben, csőtörések okozta rombolási, elázási károk. Kiterjed a biztosítás az ár- és belvíz, felhőszakadás, földrengés földcsuszamlás, föld- és kőomlás, üregbeom- lás következtében keletkezett károkra és a technológiai csővezetékek, törések miatt előállott rombolási, szennyezési, deformációs károkra. A medgyesegyházi BÖRTEX Ksz december első napjaiban teljesítette az idei éi egyben a IV. ötéves terv célkitűzéseit. A közkedvelt , divatos férfieipők- ből december 1-ig 200 ezer párat gyártott a szövetkezet, mintegy 71 millió forint értékben. Napjainkban már a jövő évi teryfeladatok teljesítésén dolgoznak. Műszaki fejlesztéssel fokozzák a termelést. 1976-ban az ideinél 200 ezer pár cipővel szeretnének többet előállítani. A munkaszalagokon jelenleg szovjet exportra 80 ezer pár, a belföldi piacra pedig 120 ezer pár bőrtalpú gálacipőt gyártanak. Az év elejétől új termékkel jelentkeznek a hazai és a külföldi piacokon. Gyártásra előkészítették, s a hónap végétől már gyártják is a KUMPLA, másnéven a férfi mikrotalpas utcai papucscipőt. Ebből a hazai kereskedelem februárig 80 párat kap. Fotó: Szekeres ezer ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ városi fiókja adminisztratív dolgozókat keres felvétere. Békéscsaba, István kir. tér 12. ß sűMMsams 1975. DECEMBER 20. Zsong az új vasárcsarnok Zsong az új vásárcsamoik. Szombat van, hétvégi nagy piac. Érdemes megfigyelni itt az életet. Még csali kialakulóban van, igazi jellegét a csarnok még nem vette fel. Az emberek tétován keresgélnek az áruval megrakott asztalok között Nem találják a megszokott, ismerős arcokat. A termelők közül sokan még nem barátkoztak meg az új épülettel, falain kívül maradtak. Az üvegpalotát — ahogyan becézik — csak kívülről nézik, de akik bent vannak, azok sem találják meg a helyüket. Egy ellesett párbeszéd — Jobb szerettem odakint árulni. Nehéz megszokni ezt a zajt — szól az egyik asszony. — Miért ne lenne jó? Itt védve vagyunk az esőtől, hótól és melegebb is van — így a másik. • — Igaz, de ott közelebb éreztem magamat -az emberekhez, a vásárlókhoz. — Pedig a jót könnyebb megszokni — kapcsolódik a beszélgetésbe egy harmadik árus, de mivel közeledik egy vevő, azon- íjal kínálni kezdi a portékát. Ketten egy ellen. Ez hát a jelen. S bár a sorok még ritkák, azért egyre több azoknak a száma: akik a jót, a csarnokot választják. Inni már leltet — a büfében Aki még itt is fázik, melege lehet mindjárt, ha az új büfében felhajt egy pohárka papraPíaci pillanatképek Békéscsabán morgót. Könnyen teheti, mert a sok-sok pavüon, árusítóhely közül elsőnek a büfé nyitott ki. Lám, mit tesz az üzleti szellem?! Az italárusítás természetesen a legkifizetőbb, hát miért ne nyitott volna elsőnek. Hogy a hús, a tej, a kenyér és egyéb élelmiszer is kereskedelmi áru, s keresik? Az igaz. De ezen kevesebb a haszon... No, ne legyünk rosszmájnak. Vannak „objektív” nehézségek is. A tejnek hűtőpult kell, a húsnak is, s felszerelése időigényes ... — mondanák azok, akikre tartozik, hogy minden pavilon mielőbb megnyíljon. Objektív okokat a legkönnyebb találni. Nem vitatkozunk hát, csak a tényt állapítjuk meg ... Kultúra és művelődés Jobb helyet aligha találhatott volna az eladó. A Sallai utcai bejáratnál mindjárt feltűnik egy nagy asztal. Rajta a magyar és külföldi irodalom remekei, a klasszikusoktól a mai modernekig. Most karácsony előtt pedig sok-sok mesekönyv is található. A piacra érkezők előbb csak megállnak az asztalnál, aztán kézbe is vesznek egy-egy könyvet. Később már nyílik a pénztárca ... A könyv gazdát cserél. Az ember nem tud ellenállni a csábításnak. És inkább ennek engedjen, mint néhány lépéssel arrébb a büfé vonzásának. Már a törzsvásárlók sem hiányoznak a könyv, a kultúra és a művelődés terjesztőjénél. A vásári képhez már ez is hozzátartozik... Gom bakira Itat A másik érdekesség szintén feltűnik a csarnok látogatóinak: a gombakirakat. Jó ötlet, csak dicsérni lehet kitalálóját. Ott sorakoznak a hatalmas üveglapok mögött, szemléltetően a legkülönfélébb gombafajták. Egymás mellett van az ehető és a mérges gomba, hogy jól meg lehessen különböztetni őket. Mindegyikhez egy kis magyarázó szöveg. S ha már a jó ötletnél tartunk, meg kell látnunk — mert mkgukra hív.ják a figyelmet — a Megyei Egészségnevelési Csoport plakátjait. Lényegük: törődjünk többet egészségünkkel. Ha valahol, hát a piacon ez a legaktuálisabb. S a felvilágosítás módjainak kimeríthetetle- nek a forrásai, csak élni kell a lehetőségekkel... o A csarnokkal meggazdagodott piac így formálódik, változik Békéscsabán ... ' Kasnyik Judit — Űj biztosítási kockázat az üzemeltetői minőségben harmadik személynek okozott károk megtérítése, továbbá meghatározott esetekben és összhatárig a környezetszeny- nyeződéssel okozott károk térítése. A bírságot természetesen a biztosítás neim fedezi. — A díjrendszer is úgy módosul, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek abban, hogy teljes vagyonukat* biztosítsák. Változik a kártérítés rendszere is. A biztosító az állóeszközökben keletkezett károkat teljes megsemmisülés esetén épületeknél az eredeti állapotnak, gépeknél az eredeti rendeltetésnek és kapacitásnak megfelelően az utánpótlási, helyreállítási értéken téríti. A javítással helvreállít- ható károknál a térítés alapja a tényleges helyreállítási költség lesz, a bruttó érték erejéig. Saját előállítású készleteknél a teljes önköltség, a vásárolt készleteknél a kár- id óponti beszerzési ár térül meg. — Figyelemre méltó, hogy a biztosítás továbbfejlesztése összgazdasági szinten díjemelést nem igényel, viszont a dijak jobban alkalmazkodnak a vállalatok tényleges kockázatához. Éppen ezért a biztosító a díjakat — a vállalati tevékenységi köröknek megfelelőéin — jobban differenciálja, a jelenleginél több díjosztályt vezet be. — Az alapmódözat fejlesztése mellett az ipar, kereskedelem és szolgáltatás területén jelentkező speciális biztosítási igények kielégítésére a biztosító új módozatokat vezet be, egyelőre korlátozott körben, kísérleti jelleggel. Ilyen' a belföldi szállítmánybiztosítás, kibővített felelősségbiztosítás, építésszereié®, tűz-üzemszünet, géptörés és gép törés-üzemszáj net, valamint a számítógép-biztosítás. — Az új biztosítási rendszer a következő ötéves tervben várhatóan megfelel a vállalatok igényeinek. A fejlesztés kidolgozásánál az Állami Biztosító elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy a biztosítás fedezetet nyújtson a folyamatos újratermelés zavartalan folytatásához szüksége® eszközök helyreállításához. Gépesítéssel pótolják a hiányzó munkaerőt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, amelynek évi termelési értéke az idén már elérte a kétmilliárd forintot, a baromfihúsfeldolgozás egyes szakaszai, mint például a zsigerelés, a darabolás, még mindig kézi munkaerőt igényelnek. Kecskeméten a termelés teljes automatizálását új vonal beállításával kezdték, Kiskunhalason pedig általános rekonstrukcióval teremtik meg ennek feltételeit. A központi gyárban — Kecskeméten — decemberben helyezték üzembe az első teljesen automatizált baromfifeldolgozó gépsort, amely óránként ötezer ■ konyhakész csirkét állít elő. A gépek tizenegy művelettel dolgozzák fel a szárnyasokat: Ölés- től a zsigerelésig mindent automata végez.
