Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
Befejezte tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka (Tofytatis <tz I. oldalról) A nemzeti jövedelem az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés 6, az építőipari termelés 5—6, a mezőgazdasági termelés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a termelés technikai felszereltségének javulásával, a munka termelékenységének növekedésével. A nemzeti jöyedelmen belül a társadalmi tiszta jövedelmet igen jelentősen, 16—18 százalékkal szeretnénk emelni. A társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jóval lassabban, ennek alig egyharmadá- val nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csökkentésére, a takarékos anyag- és munkaerő-gazdálkodásra, a korszerű gépek teljesebb kihasználására, egyszóval a jövedelmezőségre. Ez nem egyszerűen gondatlanságra vezethető vissza — bár ez is előfordul. A vállalatok nem érezték a népgazdaságra háruló valóságos terheket, a termelési költségek nem tükröztél? a tényleges ráfordításokat. Nem érvényesült a szükséges ösztönzés a .takarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodás- ra. A pénzügyi szabályozók mostani változtatásának éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltételek szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő hatások erősítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy j a népgazdaságnak eddig is töb-1 be kerülő anfagok és energia-1 hordozók árát felemelj ült. En- nek hatására átlagosan 2—3 százalékkal nő az anyagköltség aránya a termelési költségek-1 ben. Ezáltal erősebb lesz az ösztönzés az olcsóbb, helyette-1 sí tő anyagok alkalmazására, | több előnyt jelent az ésszerűbb anyagfelhasználás, az anyag-1 készlet optimális szinten tartása, mert több megtakarítás származhat belőle. A bérek járulékainak emelése az észerűbb munkaerő-gazdálkodást hivatott elősegíteni, emellett a központi és tanácsi kölségvetések bevételeit is’növeli. A társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyara-, podásának másik lényeges oka ■ az, hogy a kivitel jóval lassab- ' ban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli. A kivitelnek a jövő évben gyorsabban, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve a termelés ennél kisebb, 4—6 százalékos növekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a termelésből származó javak mindenütt — kiváltképp a feldolgozó iparágakban — megfelelnek a világpiac által támasztott műszaki, gazdasági és kereskedelmi igényeknek. Tudjuk, hogy ez milyen magas követelmény, ezért elérését központi intézkedésekkel is élősegítjük. Á versenyképes exportárualapok bővítését ösztönözzük azzal, hogy a jövő évben a Magyar Nemzeti Bank a beru- házásl hitelek nagy részét — több mint egyharmadát — ilyen kapacitások fejlesztéséhez nyújtja. Versenypályázatok alapján a leggazdaságosabb beruházásokhoz ad hitelt a bank, a ké-1 relmeket a szokottnál gyorsab- | ban bírálja el. de a vállalt feltételek teljesítését pontosan megköveteli. Már eddig is sok jó pályázat érkezett, ami bizonyítja a vállalkozó kedvet és a lehetőségeket. k A leginkább érdekelt nagyvállalatok vezetőivel megbeszéléseket folytattunk exportcélú termelésük növelésének lehetősegeiről. Bebizonyosodott, hogy nem kevés az olyan vállalat, amelynek módja van a jól értékesíthető árualapok bővítésére beruházások nélkül is, a meglevő termelőberendezéseik jobb kihasználásával. A szükséges átállási költségekre, a többi et- forgóeszköz-igények kielégítésére készek vagyunk kedvezményeket adni. A magasabb anyagköltségek, a bérek terheinek növekedése szükségképpen emelik az exportáló vállalatok költségeit is. Ezek egy részét az állam megtéríti. Áz export-visszatérítést úgy szabályozzuk, hogy azonos profilú vállalatok közül a gazdaságosabban termelők nagyobb fejlődési lehetőséghez jussanak. Ugyanakkor számolunk a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének népgazdasági érdekek szempontjából nélkülözhetetlen folyamatával is. Az ebben érintett vállalatokat és termelő kollektívákat sem fogjuk magukra hagyni. A termelés és a termelékenység növekedése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi árucsere együttes hatására várható tehát a társadalmi tiszta jövedelem olyan mértékű emelkedése, ami lehetővé teszi a gazdaság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi alapok bővülését és a költségvetést a feladatai ellátásához szükséges pénzeszközökhöz juttatja. Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költség- vetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. A költségvetés 1968 és 1972 között növekvő mértékben részesedett az összes tiszta jövedelemből, főleg azért, mert a Vállalatok fokozatosan kisebb arányú támogatást kaptak. 1973 óta ebben fordulat állott be. A világpiaci árak robbanásszerű emelkedése miatt átmenetileg kénytelenek voltunk növelni a támogatásokat. Ez okozta azt, hogy a központosított jövedelemhányad kisebb lett, s ebben az évben már az 1968. évi alá csökkent. A jövő évben — az ár- és pénzügyi intézkedések együttes hatására — 4—5 százalékkal növekszik a költségvetésnek jutó jövedelmek aránya. Gondosan elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Ügy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesznek, de a gazdálkodás javításával rö- videbb-hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és ösz- szességükben a változások a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meghatározott irányokban befolyásolják. A központosított jövedelmek arányának növekedése a vállalati alapokat is érinti. A változás hatása a vállalatokra különböző. Tudjuk, hogy az egyik vállalatot kevésbé, a másikat jobban érinti az átlagosnál. A fejlesztési alap átmeneti csökkenésének hatását enyhíti, ■ ha ésszerűbb megoldásokat keresve pénzért valósítják meg eredeti terveiket. Érdemes azt ie aláhúzni, hogy az új szabályok — folyamatukban nézve — előnyösebben hatnak a fejlesztési alap növelésére. Eddig 1 forint fejlesztési alaptöbblet képzéséhez körülbelül 4 forint nyereségre volt szükség, az új alapképzési szabályok szesz új alapképzési szabályok szerint pedig 3-3 forint nyereség elegendő. Azért, hogy a jó hatások maradéktalanul kibontakozzanak, gondosan figyelemmel kísérjük a gazdálkodás folyamatait, különösen az ipari nagyvállalatok, de a mezőgazdaság, a kereskedelem és valamennyi ágazat helyzetét is, és nem késlekedünk a szükséges korrekciókkal, ha a népgazdaság érdekei úgy kívánják. Kedves Képviselő Elvtársak! Életszínvonalpolitikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatosságra és szolidságra kell törekednünk. Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több, mint idén. A tervezett átlagos reálbér-emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér —, és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. Közismert, milyen lépéseket teszünk, hogy a fogyasztói ár- arányokkt jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerkezet kialakulását kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói ár- kiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerekhez, további egyharmadát a személyszállításhoz nyújtjuk. 100 forint kiskereskedelmi forgalomra és lakossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett keretben maradjanak, az árképzési előírások betartását pedig szigorúan ellenőrizzük. A jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkalatos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976-ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. Így mód lesz a bérek differenciálására, s ez a termelés ösztönzése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájával ki mennyivel járult hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya, folyamatos legyen a munkanormák , karbantartása. Ugyanakkor növeljük a vezetők anyagi érdekeltségét a műszaki-fejlesztési és a szerkezetátalakítási feladatok teljesítésében, magyarán a távlati szemlélet érvényesülésében. A helyesebb jövedelemelosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele miriden vállalat számára . garantált s ez biztonságos vállalati bérpolitikát tesz lehetővé. 1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosan 14—15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—líi százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíriparban a folyamatos és a háromműszakos munkarendben dolgozók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségű gvi és egyéb költségvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdijak gyorsabb növelésére a jövő évitől a nyugdíjemelés minimuma ötven forint lesz.. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításának és a mezőgazdasági termelés fellendülésének történelmi időszakához tartoztak. A hús és húsfélék központi áremelésével egv időben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon emeljük a nyugdíjakat, a társadalmi juttatásokat. Őszintén meg kell mondani, hogy ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást valamennyi család költségvetésében, főként nem a magasabb jö- vede’m'"ükében A legfontosabbnak a többgyermekes, a kiskeresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. A társadalmi szolgáltatások fejlesztésének most már hosszú évek óta a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá.-A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakásépítési kölcsön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékeljük. Az egy munkáslakás építéséhez nyújtott állami támogatás összegét 60 ezer forintról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP-kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelkedését. Az egészségügyi és a társadalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások javítására kötelez. Az egészségügyi szervek működési kiadásai 7.8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek. A kórházi ellátás feltételei, ha szerényein is, javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2 900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesszük. Az elmúlt évek számos határozata közül a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúság helyzetét befolyásoló előirányzatokat emelem ki. Közismert, hogy a gyermekintézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban a bölcsődei férőhelyeket 3 600-zal, az óvodaiakat 15 000-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ahhoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyezhessük el a gyerekeket. Az előadó ezután az oktatási intézmények fejlesztéséről beszélt, majd a szakmunkásképzés fontosságát emelte ki. Majd a tanácsi költségvetéseket érintő kérdéseket elemezte. Ezt követően így folytatta' Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a társadalom és a gaidaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át, más Szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. Készülő intézkedéseink a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelését, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, az exportképesség fokozását, a munkaerőgazdálkodás javítását,.a munka- fegyelem erősítését és a takarékosság következetes érvényesülését célozzák mind a termelésben, mind a költségvetési intézmények gazdálkodásában. Ezekre irányul az ágazati irányítás és felügyelet nagyobb aktivitása és a pénzügyi szabályozás közvetlenebb segítési szándéka. Szilárd gazdaságpolitikai elveink és céljaink akkor valósulhatnák meg, ha elhatározásaink végrehajtásában mindenütt a következetesség és szervezettség lesz a jellemző. A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendszerező terveiket. A következő hetekben meg kell ezeket ismertetni a munkás kollektívákkal, hogy ne csak a helyi vezetés, hanem az egész termelő közösség tekintse magáénak. Olyan feladatokra vállalkozunk, amelyeket a legszélesebb körű megértés és támogatás nélkül nehéz lenne megvalósítani. Az önálló kezdeményezéshez, az aktív közreműködéshez az is kell, hogy sokirányú intézkedéseink egy-egy vállalatnál, intézménynél egymással összhangban valósuljanak meg, az ellentmondások feloldódjanak és minden munkahelyen létrejöjjenek terveink végrehajtásának legjobb politikai, társadalmi és gazdasági feltételei. A néhány nap múlva reánk köszöntő új esztendő feladataihoz gyűrkőzve, ne feledjük, hogy aki nagyobb tennivalókra vállalkozik és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig aszerint mérjük,, hogy ki mennyivel járul hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szellemi értékeinek gyarapításához. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter expozéja után a vitában felszólalt: Varga Gyula (Zala), dr. Pál István (Fejér), dr. Gonda György (Vas), dr. Novák Pálné (Heves), dr. Molnár Béla (budapesti), Nagy Sóndorné (Hajdú), dr. Kovács Gábor (Békés megyei) képviselő. (Beszédét lapunk más helyén közöljük.) Ezután Faluvégi Lajos válaszolt a vitában elhangzottakra. Folytatás a 4. oldalon) 2 BÉKÍSMCm^. 1975. DECEMBER ?«•
