Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

/ Világ proletárjai. 1975. DECEMBER 20., SZOMBAT Ára: 1,— fork XXX. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM MA: Olvasóink figyelmébe! LAPUNK 21-i, VASÁRNAPI SZAMA FALINAPTÁR - MELLÉKLETTEL JELENIK MEG Törvényerőre emelkedett az 1976. évi költségvetési javaslat Befejezte tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Btszku Béla, Eock Jenő, Hu­szár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Biiottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a t Budapesten akkreditált diplomáciai testület több vezetője és tagja. Az ülést Péter János, az brszággyűlés álelnöke nyitotta meg. Bejelentette: az elfogadott napi­rendnek megfelelően hozzálátnak a Magyar Nép- köztársaság 1976. évi állami költségvetéséről szó­ló törvénytervezet megvitatásához. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tar­totta meg expozéját. i Faluvégi Lajos expozéja felhasználás is, és ezért a kiadá­sok meghaladják a bevételeket. A hiány az 1974. évihez közel­álló, de a tervezettnél kisebb. Gazdálkodásunk eredményeit te­hát a költségvetési számadatok tükrében nem nehéz felismerni. Nehézségeink is nyilvánvalóak, de mutatkoznak már a kedvezőt­len hatások leküzdésének első je­lei is. Elmondhatjuk, hogy az idei esztendő gazdasági eredmé­nyei teljessé tették, megerősítet­ték a IV. ötéves terv előző évei­ben elért sikereket. Tisztelt Országgyűlés! Az új ötéves tervidőszak első esztendejének gyakorlati felada­tait azokból a társadalmi és nép- gazdasági törekvésekből kiindul­va határozzuk meg, amelyeket -a csütörtökön elfogadott törvény tartalmaz. A népgazdaság erőforrásait 1976-ban a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozására Tisztelt Országgyűlés! Az 1976. évi költségvetési ja­vaslat az ötéves és az éves nép- gazdasági terv céljaival össz­hangban, azokkal párhuzamo­san készült. Az előirányzatok kialakításakor az idei év gaz­dálkodásának elemzéséből in­dultunk ki. Az 1975. évben gazdaságunk a tervezett ütemben fejlődött, a társadalmi termelés várható­an 5,5—6 százalékkal, a nem­zeti jövedelem 5—5,5 százalék­kal nő. Ez a növekedés 6 szá­zalékkal nagyobb állóeszköz-ál­lománnyal valósul meg, miköz­ben az anyagi termelésben fog­lalkoztatottak száma csaknem változatlan. ' Az ipari termelés várakozá­saink szerint alakul, összesen 6 százalékkal bővül. Az építő­ipar teljesítménye 5 százalék­kal növekszik, tervét azonban nem tudja maradéktalanul tel­jesíteni. Legdinamikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődik. A tervezettnél jóval alacso­nyabb a növekedési ütem a kohászatban és a könnyűipar­ban. A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen nyári időjárás mi­att csak 1 százalékkal haladta meg az előző évit. A lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensú­lyozott volt, kivitelre azonban mind növényi, mind állati ter­mékekből kevesebb jutott, mint amennyire tavasszal, de még a nyár elején is számítottunk. Legfőbb népgazdasági gondunk, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült számottevően ja­vítani a nemzeti jövedelem ter­melésének és felhasználásának összhangját. Ismert, hogy az el­múlt években a külkereskede­lemben jelentős árvesz­teségek érték népgazda­ságunkat. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok nem tudták az eladható termé­kek mennyiségét kellő mérték­ben növelni, a korszerűbb ter­mékek körét bővíteni, nem tud­tak vonzó, vállalkozásokkal új piacokat 'szerezni, amelyekkel ellensúlyozni lehetett volna a veszteségeket. A gazdasági egyensúly javulását az is nehe­zítette, hogy a nemzeti jövede- ! lem belföldi elosztását nem igazítottuk elég következetesen lehetőségeinkhez. A belföldi fel­használás — a felhalmozás és a fogyasztás folyó áron számítva — a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban növekedett. A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék helyett az előző évinél mintegy 13 száza­lékkal, kb. 16 milliárd forinttal több anyagi értéket adtunk be­ruházásokra. A készletek az in­dokoltnál nagyobb hányadát kötötték le a társadalmi ter­méknek. Ha lassan is, de ja­vul a nagyberuházások kivite­lezése. Néhány fontos fejlesz­tés meggyorsítására hozott in­tézkedés nyomán ezekre a gaz­daságirányítás minden területén nagyobb figyelmet fordítottak. A beruházási munkában részt­vevők egyre inkább — bár még mindig nem eléggé — értik, hogy egyeztetni kell a tervezők, a beruházók és a kivitelezők érdekeit, mert az összehangolt munka megsokszorozza erői­ket. A vállalatok beruházási ked­ve változatlanul bizakodó, ör­vendetes, hogy nőtt a gépek — ezen belül is a szocialista orszá­gokból származó gépek — vásár­lása, mivel a vállalatok jobban szívükön viselik a gyorsan meg­valósítható és hamar megtérülő korszerűsítéseket. Nemcsak az elmúlt évinél, hanem az elő­irányzottnál is többet költöttünk a vegvinar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság beruházásaira, továbbá vasúti jármüvek beszer­zésére Kereken 90 ezer lakás épült. 420 új bölcsőde, óvoda és iskola várta ősszel a legfiatalabb nemzedéket A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának legnagyobb része a lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd forinttal ha­ladja meg a tervezettet. Az egy főre jutó reáljövedelem az elő­irányzott 3,5 százalékkal szem- beit kb. 4,5 százalékkal nőtt. A költségvetés . végrehajtásának adataiból szembetűnő, hogy a tervezettnél 1,6 milliárd forint­tal többet fizettünk ki társada­lombiztosítási juttatásokra, nagy­részt táppénzre. Gazdaságunk változatlan len- . dülete, főleg a termelés mennyi- 1 ségi Eredményei megmutatkoz- I nak a költségvetés gyarapodó be- J vételeiben. Az államháztartás helyzetét azonban meghatározza a tervezettnél nagyobb belföldi A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán csütörtökön délután — Fidel Castro több mint 11 órás referátuma után — megkezdődött a Köz­ponti Bizottság beszámolója fe­letti vita és sor . került több a társadalmi termelés hatékony­ságának fokozására, az export mennyiségének növelésére, mi­nőségének és szerkezetének, egy­szóval gazdaságosságának javí­tására kell összpontosítanunk. Ennek kell alárendelni a külön­böző érdekeket, ehhez kell szab­ni az igényeket. Céljaink az ez évivel csaknem azonos ütemű gazdasági fejlődést, de a jöve­delmek felhasználásában válto­zásokat kívánnak meg; az élet- színvonal az ez évinél szerényeb­testvérpárt képviselőjének a felszólalására. Hosszan zúgott a taps, amikor Ramiro Valdes, a Kubai KP PB tagja, az ülés soros elnöke bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP KB első titkára következik felszó­ben emelkedhet és a beruházá­sok színvonala is.csak alig le­het magasabb, a készletnöveke­désnek pedig mérséklődnie kell. Ezt szolgálják a terv irány­számai és közvetlenül kijelölt feladatai, valamint a vállalati döntéseket befolyásoló közgaz­dasági szabályozók módosításai. A pénzügyek gyakorlati nyelvén ezt fejezik ki a költségvetés elő­irányzatai is. lalásra. Kádár János a követ­kező beszédet tartotta: Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Mindenekelőtt őszinte köszö- netemet fejezem ki a Magyar (Folytatás a 3. oldalon) Hdel Castro beszéuét hallgat iák az elnökség és a külföldi vendégek; az első sorban jobbról az első Kádár János, az MSZMP KB első titkára (Teáeíotó—TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás a 2. oldalon) Folytatja munkáját a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Kádár János felszólalása lixowcn as fneoln rm ImniritneesiiiiiliA«! Bressnyev levele a kongresszushoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom