Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

Körösladány után Déváványán Több »más apróvad került terítékre a Dianák It. országos találkozóján Magyar—román vízügyi szemle Az elmúlt hét elején ötnapos látogatásra román vízügyi szak­emberek érkeztek a szomszédos Román Szocialista Köztársaság­ból Gyulára, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz. Nagyváradról, Manea Dumit- ru, Aradról pedig Rotaru Theo­dor, az ottani vízügyi szervek igazgatói. Magyar részről Takács Lajos igazgató. Pálinkás Lajos igazgatóhelyettes-főmérnök, Pfei­fer József főosztályvezető és Vá­mos Sándor területi szakaszmér­nök vett részt a közösen lebo­nyolított ár- és belvízi szemlén. A bizottság megtekintette a Se­bes-, Fekete-, Fehér-Körös gát­rendszerét és a közös érdekelt­ségű belvizes csatornákat. A ro­mán vízügyi szakemberek láto­gatásának célja az volt, hogy a magyar—román munkatervnek megfelelően megbeszéljék az esetleges ár- és belvízvédekezé­si munkákat és megszemléljék a területen levő művek állapo­tát. Ezek a tárgyalások és szem­lék jól szolgálják a következő évek hatékonyabb együttműkö­dését az ár- és belvízvédelem­ben. Tegnap, hétfőin Gyuláról ma­gyar vízügyi szakemberek utaz­tak Romániába-. Pfeifer József, a KÖVIZIG főosztályvezetője és Vámos Sándor területi sza­kaszmérnök látogatott el Arad­ra és Nagyváradra, ahol a gyu­laihoz hasonló szemlén vesznek részt. Megtekintik többek kö­zött a Körösök romániai víz­gyűjtőjében levő vízügyi mű­veket és létesítményeket és megtárgyalják egy esetleges ár- és belvízvédekezés aktuális ten­nivalóit. A napokban tárgyalta a Bé­késcsabai városi Bíróság Pál- völgyi Györgyné, Békéscsaba, Orgona utca 19. szám alatti la­kos bűnügyét. A 39 éves asz- szony magánokirathamisítással elkövetett sikkasztás miatt ke­rült a vádlottak padjára. Pálvölgyiné 1969 óta a KPM békéscsabai Közúti Igazgatósá­gánál dolgozott. A számviteli csoport vezetője volt. Ezenkívül a vállalat szakszervezeti bizott­ságában mint gazdasági felelős tevékenykedett. Az ő feladata volt többek között a szakszer­vezeti bélyegek kezelése, melye­ket havonta kiadott a bizalmi­aknak, s az ellenértéket befizet­te a takarékpénztárba. Ilyenkor a pénzbevételi tömbben két má- so'atot állított ki. Az egyik pél­dányt a bizalmiaknak adta át, a másikat pedig a pénztár- könyvbe csatolta. Ugyancsak társadalmi munkába szedte be a dolgozóktól az üdülőjegyek el­lenértékét, melyet általában egy összegbe fizetett be az SZMT pénztárába. Feladatát 1974. ja­nuárjáig kifogástalanul látta el. Időközben azonban megvál­tozott a magatartása. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy férjével 1973-ban OTP-lakást vásároltak. Hirtelen megnőttek a kiadások. S ahelyett, hogy a korábban megszokott költeke­zést megfontoltabb pénzbeosz­tás követte volna, inkább a bűncselekmény útjára lépett. 1974. szeptemberében öt esetben nyúlt a szakszervezeti bizottság pénzéhez. Egy-egy alkalommal mintegy ezer forintot vett el, melyet néhány hónap múlva visszafizetett. A bűncselek­ményt úgy követte el. hogy meghamisította a oénztárkönyv- höz csatolt bevételi bizonylatok dátumát Áthúzta a pénz átvéte­lének időpontját a bizonylaton, s A magyar Dianák — a vadász- szenvedélynek hódoló nők — II. országos találkozóját december 13—14-én Dévaványán rendezték meg. Hazánk minden tájáról — Pécsről, Budapestről, Salgótar­jánból, Miskolcról, Kecskemét­ről, Csongrád és Békés megyé­ből érkeztek női vadászol?, fér­jek, vőlegények, édesanyák, jó­barátok társaságában. A férfiak ez alkalommal hajtó-, illetve fegyverhordozó szerepét töltöt­ték be. A társaság jó része korábban Körösladányban már találkozott, ismerősként köszöntötte egy­mást. Mintha csak megrendelés­re történt volna, puha, nagy, lágy pelyhekben hullni kezdett a hó. Az arcokat pirosra csípte a hideg. így indultak — teljes vadászdíszben — elfoglalni a ki­jelölt köröket a vadásznők és a hajtők. Luca napja és lévén 13-a. Ügy értesültem, hogy Szabó Vilmos - né békéscsabai 'lakos éppen 13 esztendeje halászik, vadászik. Megkérdezem, milyen „szeren­csét” vár a mai naptól? — Szerencsét hozni Luca sem győz mindenkinek. Én a körös- tarcsai vadásztársasághoz tarto­zom. Az itteni vadállományt nem ismerem. Ha semmit nem lőnék, akkor is boldog vagyok, hogy itt lehetek. Régi ismerő­sökkel eszmecserét folytathatok, két napig szórakozom, egy ki­csit kikapcsolódtam a hétközna­pi gondokból. Az egyik legfiatalabb vadász­nő feltűnően ügyesen bánik a puskával. Ha közelébe szalad egy nyúl, nemigen viszi tovább az „irháját”. Kiderül, hogy a azt egy-két hónappal későbbi befizetésnek tüntette fel. A múlt év augusztusától folyama­tosan 35 ezer 468 forinttal ká­rosította meg a KPM békéscsa­bai Közúti Igazgatóság szak- szervezeti bizottságát. A tárgyalás során a cselek­mény elkövetését beismerte. Azt hozta fel mentségül, hogy a lakásvásárlásra kölcsönt vet­tek fel, melyet vissza kellett fi­zetni, s magas volt a lakásfenn­tartás költsége is. A többletki­adások ellenére a korábbi igé­nyekről nem akart lemondani. Elgondolkodtató érvelés. Annál is inkább, mivel a munkahelyi igazolás szerint Pálvölgyiné havi keresete több mint 5000 ezer forint volt, a férjéé pedig 3200 forint. Lakásvásárláskor két gyermekük után szociálpoli­tikai segélyt kaptak. A bíróság nem fogadta el a vádlott véde­kezését. Megállapította, hogy rá­szorultság nélkül nyúlt a szak- szervezet pénzéhez. Ugyanakkor a szakszervezeti bizottság is mu­lasztást követett el. Hiszen a gazdasági felelős tevékenységét alig ellenőrizte. A városi bíróság Pálvölgyi Györgynét folytatólagosan ma­gánokirathamisítással elköve­tett sikkasztásért egy év négy hónap szabadságvesztéssel súj­totta. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letö'teni. Enyhí­tő körülményként értékelte a bűnösségre is kiterjedő beisme­rő vallomását, valamint azt, hogy a leleplezés után megtérí­tette a kárt. Súlyosbító körül­ményként vette figyelembe a bűncselekmény folytatólagos el­követését. A vádlott enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jog­erős. — di mindössze húsz éves, Sipos Ist­vánná, a tiszaszőlösi Petőfi Tsz üzemgazdásza. — Édesapám' akkor kezdett vadászni, amikor én születtem. A felszabadulás előtt ő is csak hajtó lehetett, mint sok más pa­rasztember. Én 10 éves . korom óta kijárok vele vadászatokra. Amikor 18 éves lettem — és megfeleltem a félévi tagjelöltség idején a követelményeknek — vadásszá avattak. A férjem is vadász, így az egész család szen­vedélye ez az egészséges, búfe­lejtő, agyatfrissítő sport. Fehér Lajosné lányával, Ági­val érkezett. Náluk a férj, a fiú, az egyik leány és az édesanya vadászik. — Szokássá vált a családban, hogy minden év végén a két ünnep között vadászni megyünk együtt. Mondhatom, hogy egész évben legizgalmasabb napjaink közé tartoznak ezek a kirucca­nások. Ahány vadászat, annyi élmény. Még annak is tudok örülni, ha megsebzek egy nyu- lat, szaltózik kettőt—hármat, aztán rámbámul és pimaszul el­szalad. Dr. Bakos Jánosné, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet irodájában dolgozik. Mozgásán látni, hogy nem először indult fácánkakas-, illetve nyúílesre. Érdeklődésemre, hogyan lett va­dász, elmosolyodik: — Nagyon mérges voltam, hogy a férjem néha hajnalban elmegy és késő éjjel jön haza. Amikor ezt szóvá tettem, invi­tált/ hogy legyek én is vadász. Először csak kíváncsiságból mentem és azért, hogy együtt legyek a férjemmel. Mostmár nagyon szeretem. És mit szól ehhez a férjura? — Amikor kinn vagyunk az erdőn, a mezőn — feleli moso­lyogva a férj — nagyon jól meg­értjük egymást. Igazi vadásztár­sak vagyunk. De amikor este ázva-fázva megérkezünk, én sokkal jobban örülnék, ha te­rített asztal, ízletes meleg étel várna, a feleségem f őzt jel Papp Teréz, a körösladányi Magyar Vietnami Barátság Tsz titkárnője, ipint falusi paraszt­kislány ugyancsak hajtőként kedvelte meg a vadászatot. Olyan ügyesen bánik a fegyver­rel, hogy akár hazai, akár kül­földi vadászvendégek érkeznek Körösladányba, vagy ők mennek vadászni hazánk más tájaira, Teri nem maradhat el a férfi vadászoktól. Neki nagyon is is­merős az alföldi terep, a fácán­kakas és a nyúlvadászat. Az első nap estéjén fővárosi művészek szórakoztatták a Dia­nákat. Késő éjszakáig szólt a zene, vidáman dalolgattak. Más­nap reggel frissen indultak új­ból a végtelen mezőnek. Lábuk alatt ropogott a fehér szőnyeg. Az alföldi ember számára külö­nösen kedves ez a mezei „zene”, hiszen errefelé mostanában rit­kaságszámba megy a hóhullás. A sima vetésen, réten gyorsan haladt a társaság, a zsombékos legelőn azonban hármat léptek, egyszer fenékre ültek hangos nevetés kíséretében, A második nap nagy szenzációja volt: Rom - vári Györgyné békéscsabai la­kos. 22 éves gépikötőnö egy gyö­nyörű vörösrókát ejtett. A vadá­szat végén a dévaványaiak szép „terítéket” készítettek a havas mezőn. Katonás jelentést adtak az eredményekről. Rókavadásszá avatták Romvárinét, Vólóczy Istvánná salgótarjáni lakost pe­dig nyúlvadásszá, mivel élete első tapsifülesét ezen a találko­zón ejtette. A kétnapos találkozó vadá­szokhoz illő, rendkívül ízletes fácánleves és őzpörkölt vacsorá­val zárult. A vendéglátók em­léktárgyakkal kedveskedtek a találkozó résztvevőinek, akik sok-sok élménnyel távoztak eb- j bői az alföldi nagyközségből, ahol két nap alatt több száz I szárnya« és szőrmés vadat ej­tettek. Ary Róza Halk szavú, csendes mosolyú asszonyt ismert meg vasárnap délután a tévénéző, Komját Irént, a kommunista újságírót. Nyolcvanadik születésnapjára kapott kitüntetést — a Munka Vörös Zászlórendje — alkalmá­ból, a róla készült portréfilmmel üdvözölte a televízió. Címe: Val­lomások a XX. századról. Komját Irén élete valóban a XX. század. Az első világháború kitörésének évében érettségizik és életét összekötve Komját Ala­dár forradalmár költővel, az 1920-as esztendő már a hosszú emigráció kezdetét jelenti. Olaszország, Ausztria után a Németországban töltött évek kö­vetkeznek, Berlin, ahol újságírói pályafutása kezdődött, a Kom­munista Internacionalé folyóira­tának a szerkesztőségében. Ott, ahol a szerkesztőség vezetője Al­pári Gyula volt. Majd rövid ide­ig Svájc, és újból hosszabb idő egy helyen: Párizs, Franciaor­szág. Itt éri a második világhá­ború kitörése. Itt vesz részt a francia ellenállási mozgalomban, mint a magyar szekció tagja. Itt éri a felszabadulás, mely után hazatér. Hazájába, Magyar- országra és szeretett Budapest­jére, ahol végre újból bekapcso­A hagyományos tévéestek so­rában érdekes színfoltnak ígér­kezik a kanadai televízió (CBS) összeállítása, amely a mai tel­jes délutáni és esti programot kitölti. A műsorban helyet kapnak zenés filmek (Claude Dubois szereplésével 16.40-kor és az Éjszakai fények, amely Kanada történelme énekben és táncban elbeszélve 21.00 óra­kor), természetfilmek (az Észa­ki-sark élővilágáról 17.50-korés a juharfáról, amely Kanada nemzeti jelképe), valamint ri­portfilmek Kanada mai életé­ről. Külön figyelmet érdemel a Quebeck 1759 című dokumen­A győri Rába -Magyar Vagon- és Gépgyárban 1969-ben avat­ták fel a közúti járműgyártás egyik büszkeségét a Rába- Man Diesel motorgyárat. Épí­tésében és felszerelésében a nyugatnémet Man, és a fran­cia Renault cég szakemberi is közreműködtek. Most került le a 60 ezredik nagy teljesítményű Diesel-motor a szerelőszalagokról, amelyet Diósgyőrbe szállítanak. A leg­több motort autóbuszba építették be. de több száz kamion közle­kedik már Rába-Man motorral. Szóló -motorként is sokat érté­kesített a gyár. Dunai hajókat, könnyű motorvonatokat ugyan­csak hajtanak gvőri motorok. A hagyományosnak számító eu­rópai piacokon kívül újabban A Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet BETONTECHNOLÖGUST és mérlegképes vagy közgazdasági technikumi végzettségű gyakorlattal rendelkező BELSŐ ELLENŐRT keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. lódhat a magyar párt munká­jába. Élete, a kommunista élete, az internacionalistáé és az újság­íróé, aki tollával szolgálta és szolgálja ma is a munkásmozga­lom ügyét, amellyel fiatalon kö­telezte el magát. Ezzel fonódott össze egyéni, családi élete, gyer­mekei nevelése, fiatalkora és öregsége. És ezzel a századdal, melynek rohamos fejlődése szin­te határtalan, de ugyanilyenek voltak megismétlődő tragédiái is — a két világháború, a fasiz­mus pusztítása. A film átívelte Komját Irén pályafutását és megismertette velünk egy bátor, harcos nő éle­tét és annak értelmét, a munkát. És azt, hogy csak a tartalmas, céltudatos munka adhat örömet az életben és ez teszi még ilyen magas korban is fiatallá az em­bert. A film műsorvezetője Szepesi György volt. A tapasztalt ripor­ter jó összhangot teremtett Komját Irén egyénisége és a né­zők között. Visszafogottsága, rö­vid, de a beszélgetést előrevivő kérdései nyomán bontakozott ki előttünk egy példamutató élet története. Vass Márta lumfilm, amely egy korabeli háborút idéz fel. Abban az esz­tendőben ugyanis, a kanadai francia—angol háborúval dőlt el Kanada hovatartozása. A film bemutatja a harcosok felszere­lését, harci eszközeit, s ponto­san rekonstruálja a történte­ket. A csata eredményeképpen megkezdődött az angolok ural­ma Kanadában. (20.05 órakor). Az Ez itt Kanada című ri­portfilm viszont a mai Kana­dával ismerteti meg a nézőt. Pergő képsorok mutatják be az ország embereit, tájait, váro­sait és különlegességeit, példá­ul a hómezők világát, vagy a karnevál ünnepét. (18.45 h.' Közel-Keletre, több dél-ameri­kai országha és Afrikába is el­jutnak a győri Diesel-motorok. A gyárnak alig van több, ,mint ezer dolgozója, mégis az idei éves termelési érték túlhaladja a három és fél milliárd forintot. (MTI) Ifjúsági képzőművészeti kiállítás Szegeden Országos ifjúsági képzőművé­szeti kiállítás nyílt vasárnap Szegeden, a Móra Ferenc Mú­zeum képtárában. Azoknak a fiataloknak a legjobb munkái láthatók, akik a KISZ Központi Bizottságának megbízásából rendezett tizedik nyári mártélyi képzőművészeti tábor hallgatói voltak. A mártélyi Tisza-parti táborban neves festőművészek tanították őket, segítettek tehet­ségük fejlesztésében. A szegedi kiállításon a képző­művészettel amatőrként foglal­kozó 41 fiatalnak mintegy 100 festménye, grafikája rézdombo­rítása, kerámiája szerepel, (MTI) — tó — A tárgyalóteremből Sikkasztásért egy év négy hónap szabadságvesztés Mai tévéajánlatunk A kanadai televízió estje Elkészült a 60 ezredik Rába-Man Diesel-motor Győrött TV-3EGYZET Egy életen ét

Next

/
Oldalképek
Tartalom