Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

szabványok a fogyasztók érdekeit szolgálják Ankét a megyei tanácsnál A közelmúltban a Békés me-i gyei Tanács kereskedelmi osztá­lya és a Magyar Szabványügyi Hivatal rendezésében ankétot tartottak Békéscsabán, a megyei tanács épületében. Az ipari és kereskedelmi szakembereket Steigervald György, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője üdvözölte és átadta a szót Ratkóczi Tibornak, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal fő­osztályvezető-helyettesének, aki Szabványosítás a könnyűiparban címmel tartott előadást. A műszaki szabályozás egyik hatékony eszköze a szabványo­sítás, amelyet elsősorban az egy­szerűsítés eszközének lehet te­kinteni — mondotta. Az egy­mással cserélhető alkatrészek készítésének ma különösen a bútoriparban van nagy jelentő­sége. Nálunk is elterjedtek a variálható bútorcsaládok, ame­lyeknek gyártása egységesített, több bútorfajtához használható alkatrészek és tűrésrendszer nél­kül nem valósítható meg. Ezért készült a bútoripari tűrésekre országos szabvány. A szabványosítás egyik leg­fontosabb feladata, hogy létre­hozza a gyártó és a vásárló kö­zött a megfelelő kapcsolatot, azért, hogy tájékoztatást adjon a beszerezhető termékekről, azok méreteiről, kiviteléről, tulajdon­ságairól. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy például a ruhák és cipők egységes nagyságszámo­zásával a KGST könnyűipari ál­landó bizottsága és az utóbbi időben létesített ISO műszaki bi­zottságai egyaránt foglalkoztak. Ennek alapján már elkészültek azok a nemzetközi dokumentu­mok, amelyek hazánkban is le­hetővé teszik a nemzetközi mé­retjelölésekkel azonos rendsze­rek bevezetését. Az idevonatko­zó szabványok alapján a jövőben a férfi- és fiúruhákon a testma­gasságot, a mellbőséget és a csí- póbőséget kell feltüntetni. A ci­pőgyártásnál a nemzetközi szab­ványok alapján a jövőben ha­zánkban is csak a metrikus mé­retrendszerű kaptafákat hasz­nálják. A méretjelölés a láb hossza alapján történik és mér­tékegysége a centiméter lesz. A szabványok a fogyasztók ér­dekeit szolgálják. Ezért a vásár­lóknak közérthető, objektív és olykor oktató jellegű felvilágo­sításra van szükségük, hogy a megfelelő minőségű árut az adott felhasználási cél figyelem- bevételével ki tudják választa­ni. Ezt követően Bakai István, a Faipari Minőségellenőrző Inté­zet igazgatója tartotta meg ér­tekezését Szabványosítás a bú­toriparban címmel. Elmondotta, hogy hazánkban az új bútoripa­ri szabványok 1973-ban léptek életbe. Ezek szerint az I—II. osztályú és nem szabványos bú­torokat egyaránt forgalomba le­hetett hozni. A könnyűipari re­konstrukciók és a bútorgyártás­ban alkalmazott új technológiák lehetővé teszik, hogy 1976. janu­ár 1-től csak minőségi osztályba sorolt bútoripari termékeket le­hessen árusítani. A minőségosz­tályozás új rendszere előírja a minőség szigorú ellenőrzését a gyártástól egészen a szervizháló­zatig. A téma fontosságát bizonyít- ‘ ja, hogy a vitában 14 ipari és kereskedelmi szakember szólalt fel, elsősorban a szabványok meghatározó szerepét, az ipar­cikkek minőségének további ja­vítását hangsúlyozva. (seres) Egyéves a Szputnyik magyar kiadása Megjelent a decemberi szám Egy év telt el azóta, hogy a Szputnyik című, zsebkönyv ala­kú, szovjet folyóirat magyar nyelvű kiadása először került a hazai olvasók kezébe. Igaz. korábban sem volt ismeretlen Magyarországon a szovjet sajtó legjobb cikkei közül válogató képes folyóirat, hiszen idegen­nyelvű kiadásait az érdeklődők azelőtt is megvásárolhatták. A magyar nyelvű Szputnyik múlt év decemberi megjelené­sével új színnel gazdagodott, a magyar nyelvű szovjet sajtó, s az eltelt egy esztendő alatt megnőtt a folyóirat népszerűsé­ge, kialakult a széles körű ol­vasótábor. A Szputnyik rend­szeres olvasásával munkások, értelmiségiek, idősebbek, fia­talok, diákok és szakmunkások egyaránt gazdagítják ismeretei­ket a Szovjetunióról. A Szputnyik azóta is sokol­dalúan tájékoztat a szovjet em­berek életéről, a szovjet tudo­mány, a technika, a gazdaság, a kultúra, a művészet és a sport legérdekesebb eseményeiről. Beszámol a Szovjetunió kül- és belpolitikájának legfontosabb jellemzőiről, lépéseiről. A köny­vespolc rovata különösen nép­szerű, ahol szovjet írók novel­lái, elbeszélései jelennek meg. A decemberi szám igen gazdag anyagából csak címszavakat emelhetünk ki. Igen érdekes a nemzetiségi kérdésekkel, a Szovjetunió iparosításával Kö- zép-Ázsia vízellátásával, a de­kabristákkal foglalkozó egy-egy cikke. Sok-sok ismeretet közlő emlékezést olvashatunk Anato- lij Lunacsarszkijról, az első szovjet kormány tagjáról, ha élne, most lenne 100 éves. Mi­lyen volt Leonardo da Vinci al­kotóerejének teljében? E kér­désre a választ, az elektronikus számítógéptől várják. Az örök­lődés és a nevelés összefüggéséi­vel már sokan foglalkoztak. A Szputnyik cikke most arra ke­res választ: mi az oka annak, hogy egyazon szülők gyermekei más és más személyiségekké formálódnak? Sok egyéb írás mellett az ostromlott Leningrád- ról közöl egy elbeszélést, majd egy izgalmas, krimibe illő re­gényrészlettel ismerkedhetnek meg az olvasók. Köszöntjük laptársunkat, az egy esztendős, de máris oly nép­szerű Szputnyikot! A doboziak táppénzéről A szocialista brigádok meghívókat, ismertetőket kapnak Közművelődési osztály a békéscsabai múzeumban Ma már nincs a műve­lődésnek olyan ága, amelyet ne próbálnánk mindenki számára elérhetővé és élvezhetővé ten­ni. Ezt a célt szolgálja a mú­zeumokban megalakuló közmű­velődési csoportok kutató, útke­reső munkája is. A Munkácsy Mihály Múzeumban — alapos előkészítés után — 1975 márciu­sában szervezték meg a köz- művelődési osztályt, melynek vezetője Beck Zoltán néprajzos muzeológus, népművelő munka­társa Szegediné, Kozák Mária lett. Széles körű tevékenységü­ket grafikus és kiállítás-beren­dező asztalps segíti. Rövid ide­je dolgoznak együtt, de már jó eredményeket könyvelhetnek el, s tapasztalataik a következő évek munkáját könnyítik. Mi történt a közel egy esztendő alatt, s milyen tervekre gondol­nak? Erről beszélt a múzeum igazgatóhelyettese, Vass István Átadták a BKV clnkotai autóbusz-üzemegységét A budapesti KISZ védnöksé­gének segítségével határidő előtt elkészült a Budapesti Köz­lekedési Vállalat új cinkotai au­tóbusz-üzemegysége, amelyet hétfőn adtak át ünnepélyesen. A garázs összesen 250 autóbusz elhelyezésére alkalmas; felépí­tésére több mint 300 millió fo­rintot fordítottak. A csaknem 70 ezer négyzetméter alapterü­letű telep egyik legnagyobb he­lyisége az üzemi csarnok, ahol a járművek karbantartását és javítását végzik el. A területen helyet kapott egy korszerűen kialakított, kéteme­letes épület is. amelyet a BKV- dolgozók részére emeltek. Itt a többi között éttermet és orvosi rendelőt is berendeztek. Az épü­letben szervezik meg a közle­kedési dolgozók oktatását, to­vábbképzését is. (MTI) ASZTALOS BÁDOGOS ÁCS VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat, valamint ÉPÍTŐIPARI segédmunkásokat felveszünk. Minden szombat szabad. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés­ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, GYULA Nagyváradi út 74. Munkaügy. és Szegediné, Kozák Mária munkatárs. A hagyományos múzeumi népművelést természetesen foly­tatták, kiállításokat rendeztek a megye különböző helyiségeiben, üzemeiben, gyáraiban. A nép­szerűsítő kiadványok, plakátok ma már sokkal több kézhez el­jutnak, mint eddig bármikor. Hatásos új módszer, hogy a szo­cialista brigádok vezetői a meg­hívó mellé rövid ismertetőt kap­nak, így a brigád életébe beil­leszthetnek 1—1 múzeumlátoga­tást. A Munkácsy-kiállítást 60, a magyarországi nemzetiségek lakáskultúráját bemutató kiállí­tást 80-nál is több szocialista brigád nézte meg. Sikerült kö­zelebb hozni az ipari üzemek dolgozóit a múzeumi .-élethez, kíváncsiságukat felébreszteni a műtárgyak, a múlt emlékei iránt. Leggyakrabban a Barne- váltól. a Férfifehérnemű-gyár- ból látnak vendégül érdeklődő­ket. A termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz még nem találták meg a legjobb utat, de biztató, hogy a nagyszénási Le­nin Tsz és a Békéscsabai Állami Gazdaság vezetői megértették a múzeumi művelődés fontossá­gát. / Fiatal korban kell az igényt kialakítani, ezért szoros kapcso­latot tartanak az iskolákkal. Szeptemberben az iskolaigazga­tók ismertetőt kaptak a várható kiállításokról, megtekintésük a tananyagba illeszthető. Lehető­ség van tárlatvezetésre, szak­avatott előadásra is. A tanárok rendszeresen hozzájuthatnak a Békés megyei Múzeumi Szerve­zet füzeteihez, amelyek segítsé­get nyújtanak a látogatáshoz, szemléltetéshez. A vendégkönyv beírá­sai alapján a munkatársak fel­mérést készítettek a látogatók számáról, vidéki, külföldi ven­dégek gyakoriságáról. 1975-ben már 41 ezer érdeklődő kereste fel a múzeumot, sokkal több, mint az elmúlt években. Re­korderedmény a Munkácsy-ki- állítás 18 ezer vendége egv hó­nap alatt, és érezhetően több az iskolai csoport. Három érdekes tábor megnyi­tását kezdeményezte, vezette a közművelődési osztály. Zsa- dányban néorajzi. Vésztőn ré­gészeti és Békéstarhoson termé­: szettudományí társaság kutatott a nyáron, közép- és általános iskolások részvételével. Hasznos ez a múzeumnak, gyarapítja gyűjteményének kincseit, de hasznos a fiataloknak tanulá­suk, élményeik gazdagításához. Az osztály munkájához kap­csolódik az 1974-ben alakult Múzeumbarát Klub. .Tagjai diá­kok, fizikai dolgozók, értelmisé­giek, nyugdíjasok, sőt vállalatok és intézmények. Az alapítók kö­zül kiemelhető a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amely igen sok segítséget ad a múzeumnak. A klub különféle szakmai szekciókra oszlik, lét­száma jelentős, rendezvényein 120 érdeklődőre számíthat. Éves J program alapján működnek, számos kiadványból tanulhat­nak, előadásokat hallgatnak, kö­zösen kirándulnak. A közművelődési csoport szer­vezésében vándorkiállítások jut- ; rak el vidékié, s a helyi üze- jj mekbe. A közeljövőben nagy j magyar festők; Derkovits, Paál : László, Munkácsy festményeit ; láthatja a nagyközönség életsze. • rű, plakátnagyságú reproduk- j ciókon. Véleményük szerint S csak úgy juthatnak el a törne- j gek a modern művészetek élve- [ zetéhez is, ha a régieket már ; megismerik, szeretik. Múzeumi j Híradót szerkesztenek évente J 3-4 füzetben, ezekben közérthe- ! ^ • tőén olvashatunk kutatásokról, ! múzeumi hírekről, múzeumokhoz plakátokat, ki­adványokat juttatnak el, s szűk- 5 ség szerint módszertani segít- • Van-e foganatja a szónak, a tévé képernyőjének, az írásnak, az érvnek, a társadalmi érdek felvillantásának? Hoz-e valamit a társadalomnak a gond őszinte feltárása, a népgazdaság hely­zetének tudatosítása, az állami és a szövetkezeti fegyelem szi­lárdítása, az ezzel összefüggő legsürgősebb tennivalók ismer­tetése? És megannyi kérdés a táppénz körül. Miért van any- nyl beteg, mint amennyit az or­vosok kiírnak? Miért fizetnek ki a tsz-ekben olyan sok táp­pénzt, amikor egészségesek az emberek? Szükséges-e ez? Egye­sek miért „fejik” okosan a tár­sadalmat, betegséget szimulálva élnek, élősködnek társaik mun­káján. Mire jó ez? Ez senkinek sem jó! Érdekesen jelentkeznek a be­tegek. Hétfőn, kedden mind többen keresik fel az orvost. Íratják ki magukat. Szombaton alig, most, hogy bevezették a szabad szombatot, már pénteken is kevesebb a beteg, mint annak előtte. Ügy látszik, hogy a be­tegségek „megfontoltan” jelent­keznek. A 60-as évek derekán említet­te egyik orvos ismerősöm, hogy 25—30 éve serves paraszt em­bereket mütenek. Akkoriban mégsem volt annyi a beteg, mint most. Az emberek egv ré­szének kifinomodott az érzéke ahhoz, hogy pihenéssel, beteg­séget szimulálva is lehet kere­sethez jutni. Ezek az emberek vajon gondolnak-e arra, hogy mondvacsinált betegségük ki­vizsgálásával az orvos idejét ra­bolják el attól, akin ténylege­sen és gyorsan kellene segí­teni. A felelősség érzése mind ha­tározottabban nyilvánul meg a tsz-ekben, miután tudják a ta­gok, hogy a kifizetett táppénzt a részesedési alapból fedezi a közösség. Ha tehát sok táppénzt fizetnek ki, akkor a rendszere­sen dolgozó tagok jövedelme rö­vidül meg. E helyzet felismeré­se adta azt a gondolatot Dobo­zon, hogy az emberekkel őszin­tén váltsanak szót a táppénz körüli gondokról. Lássák az ösz- szefüggést, történetesen azí, hogy a táppénzt nem az ame­rikai nagybácsi jövedelméből folyósítják, hanem a szövetke­zetéből kanyarítják ki. Ahogyan ezt megtudták, a havi 60—10 ezer forint kifizetett táppénz egyből a felére csökkent. Kö­vetkezésképpen . növekedett a munkában eltöltött napok szá­ma, kiegyenlítetté vált a terme­lés, javult a tsz-tagok munka­morálja, szilárdult az önfegye­lem. fokozódott a társadalmi el­lenőrzés. A tudatban beállt változás rö- . ,... . . vid idő alatt ilyen nagyszerű, A vidéki 5 ^ézZC| fogható eredményt ho­zott Az okos szónak, az érvnek fo­séggel szolgálnak — de ez már 5 sanatja van- a jövő tervei közé tartozik. A békéscsabai közönség is vá- .............................. s úrolhat művészi képeslapokat ____________ a múzeumban, s ez a jó kapcso­lat eredménye a Képzőművé­szeti Alao kiadóval. n közművelődési osz­tály tehát egyre többet hallat magáról, és tevékenysége segíti azt. hogy a múzeum mind több ember művelődésének színtere lehessen. Bede Zsóka Dupsi Károly 5 ÜSÚJMSi V 1975. DECEMBER 16. IKARUS 630-as típusú AUTÓBUSZ gyári új motorral FELÚJÍTOTT Állapotban eladó. Az autóbusz megtekinthető: Endrődi Cipész Szövetkezet, Endrőd, November 7. tér l. Telefon: 56. ügyintéző: Dinva László vagy Iványi Ede.

Next

/
Oldalképek
Tartalom