Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-16 / 294. szám
Lehetne 16 ezerrel több és 64 millió forinttal olcsóbb? Tanácskozás a MAE kezdeményezésére Épült a IV. Ötéves tervben (P A Graboplast-akció Megkezdték a nyugdíjak kifizetését Karácsonyi forgalom a postán Már most a szokásosnak kétszerese a levél- és a csomagforgalom, amely az ünnepek előtti napokban még tovább növekszik — közölte hétfői tájékoztatóján Juhari Istvánné posta vezérigazgató-helyettes, aki bemutatta az újságíróknak az ország legnagyobb postai gócpontját, a Keleti pályaudvari posta- hivatalok munkáját. Elmondotta, hogy a hét végére az ünnep előtti napokra 3 millió levél és csaknem százezer csomag továbbításával számolnak a Keleti postakombinátban. Ismertette azokat az intézkedéseket is, amelyek a forgalom minél zavartalanabb lebonyolításét szolgálják. Szokás szerint korábban már hétfőn megkezdték a decemberben esedékes nyugdíjutalványok kifizetését, 1 millió 750 ezer nyugdíjas kapja kézhez az ünnepek előtt a pénzét. Megerősítették és 375 rendkívüli járattal bővítették a vasúti postaszállítást, s a csomagkézbesítés gyorsítására a 750 saját kocsihoz több mint 400 teherautót béreltek a csúcs- időszakra. (MTI) Az elmúlt évtizedben, a szakosított sertéstelepek építése előtt készített tenyésztő- és hizlalóépületekben még ma is folyik a termelő munka. A Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség adatai alapján 8 ezer kocát tartanak a tsz-ek a hagyományos tartásra készített ólakban, istállókban. A népgazdaság évente csak ezekről a telepekről mintegy 160 ezer hízott sertést kap. A régebben épült ólakban, istállókban nehéz körülmények között dolgoznak. A legnagyobb elővigyázatossággal is magasra szöknek a veszteségek. A született malacok egynegyed része elpusztul, csak háromnegyedrésze hagyja el a hizlaldát 100— 110 kilós súlyban. Így a sertés- tartás jövedelmezősége egyre jobban vitatott ezeken a telepeken. Hogyan lehetne növelni a termelési eredményeket? Miként lehetne csökkenteni ezt a hallatlanul nagy, évente mintegy 110—120 millió forintra tehető üzemi veszteséget? E kérdés megválaszolására a múlt héten szerdán a kétsopro- nyi Rákóczi Tsz-ben tanácskoztak az Iparszerű Sertéstenyésztési Vállalkozás, a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség, az érdekelt tsz-ek szakvezetői a MAE Békés megyei Szervezetének kezedményezésé- re. A MAE ezzel a programmal az ágazat jövedelmének fokozására, a termelékenyebb munkára, a kedvezőbb költségszint elérésére szerette volna inspirálni az érdekelteket. Jó, hogy. ott volt az ISV. bár ez a közös Vállalat a szakosított sertéstenyésztő telepeken folyó munka összehangolásával, az országos tenyésztési célok elérésének kimunkálásával foglalkozik. Most mégis beleszólt mások dolgába, mert Bajor Ferenc igazgató és munkatársai úgy ítélték meg a helyzetet, hogy ezekről a Békés megyei hagyományos tejepekről évente 16,3 millió forinttal kedvezőbb önköltséggel lehetne 160 ezer sertés helyett 176 ezret értékesíteni. Az ajánlott korszerűsítés a higiénia fokozását célozza az elletésnél, a süldőnevelésnél és a hizlalásnál. Ennek az ára —,8 ezer kocára és utódaira vetítve —272 millió forint. A korszerűsített telepek évente 64-65 millió forint termelési érték növekedést eredményeznének részben az elhullás, részben pedig a munkatermelékenység növeléséből fakadó önköltség- csökkentéssel. Kérdés: mégéri-e? Feltétlen megéri; A tenyésztés, a nevelés és hizlalás feltételeinek korszerűsítése növeli a termelés biztonságát, jól szolgálja a hústermelési programot. A szakemberek a korszerűsített telepeken 10—12 százalékos fe’nevelési veszteséggel számolnak, A jó munkának í<rv tehát további bevételi tartalékai vannak. Minden egyes százalék elérése 6—7 millió forint többlétbevételt jelent. A munkakörülmények javításával a korszerűsített telepeken elnőiesíthető a termelő munka, mivel a technológia sok mindenben megközelíti a szakosított telepek modem eljárásait. A vállalkozás gazdaságosságához nem fér kétség, de a beruházás megtérüléséhez türelemre és 5-6 év szorgalmas munkájára lenne szükség. Ha a megtérülés után még legalább 5-6 évig folyna termelő munka ezeken a telepeken, a beruházott összeg másodszor is megtérülne. Ha viszont a korszerűsítés elmarad, akkor 2-3 éven belül ezek a telepek elavulnak, így kénytelenek lesznek benne a termelést megszüntetni. Meg kellene fontolni a korszerűsítést azért is, mert hozzá kedvező hitelfeltételeket garantálnak. E lehetőség kihasználásában csak Békésben 35—40 termelőszövetkezet érdekelt. Dupsi Károly A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezet békési telephelyre több évi gyakorlattal rendelkező G ÉPI VARRÓNŐK ET keres. egyműszakos munkakörbe. Bérezés teljesítmény szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet központjában, BÉKÉSCSABA, Csaba u. 4. sz., a személyzeti vezetőnél. A győri Graboplast Műbőrgyár kollektíváját bizonyára sokfelé irigyelhetik. Az elmúlt öt esztendőben 1,3 milliárd forintot költöttek a termelés korszerűsítésére, beruházásokra. Holott a vállalat saját fejlesztési alapjából csupán 200 millió jutott ilyen célra. A többit a központi forrásokból „kapták”, mert vállalták a kockázatot. Csaknem 900 millió forint hitelt vettek fel tisztes kamatra, 10 évi visszafizetési kötelezettséggel. S 208 millió forint költségvetési juttatásban is részesültek. Ez utóbbi összeg éppen a külföldről beszerzett gépek vámját fedezte, s jóváírásra mintegy prémiumként akkor került, amikor a teljes beruházás az eredetileg tervezett határidőre elkészült. Ilyen, ingyenes beruházási juttatás a jövőben már elképzelhetetlen. De hitelért, a Graboplasthoz hasonló merészséggel és megalapozottsággal kezdeményezve, ezután is bármely vállalat folyamodhat. A külkereskedelmi mérleg javítására kaptak ugyanis hitelt a győri műbőrgyártók, s az exportált termékeiknek több mint a felét a tőkés piacokon értékesítik. A vásárlók között találhatjuk a nagy autógyártó cégeket: a Volkswagent, a Fiatot, a Rena- ultot, a Fordot. S a nyugati autóipar termelésének és rendeléseinek visszaesésével sem csökkentek a Graboplast dollárbevételei, mert növelték a bútor- és ruházati műbőrök kivitelét úgy, hogy eközben átlagosan 28 százalékkal magasabb eladási árakat értek el. De térjünk csak vissza a IV. ötéves terv egyik legnagyobb rekonstrukciós jellegű beruházására. A régi épületek közül csak a víztorony maradt meg. Az elavult épületek szanálása, az új gépek beszerzése szigorú terv gzerint, óramű pontossággal ment végbe. Volt időszak, hogy a gyár teljes anyagkészletét az udvaron felállított hét óriás sátorban helyezték el. Az új géMég. 1973 őszén, 12 taggal megalakult Szeghalmon a kertbarátok köre. Filmvetítéseket, különböző szakmai témájú tájékoztatókat, tanácsadásokat tartanak. A megalakulás óta minden évben kiállítást rendeztek, az idei kiállításon pedig az első helyezetteknek díjakat is oszpek és berendezések 95 százaléka a beérkezés után 3 hónappal már folyamatosan termelt A termelés, a rekonstrukció ellenére egyenletesen növekedett. A beruházók bonyolult programozó, koordináló, szervező munkáját is a termelők vállalták. Nem a 40 millió forintos beruházói jutalékot akarták persze elsősorban megspórolni, hanem az értelmetlen vitát és a vele járó esetleges időveszteséget. A gyáralapító Gráb testvérek aligha ismernének most rá a 70 éves üzemre. Nemcsak az épületek, a gépek, hanem a technológia és a termékek Is teljesen kicserélődtek. Kihullott az időrostán a legelső, alapító cikk a viaszos vászon. S a nyugatnémet cég, amely ha úgyvesszük egyideig tanítómesterük volt és a korszerű berendezéseket szállította, később jó tanítvánnyá válva, 600 ezer márkáért gyártási eljárást, li- cencet vásárolt a győriektől. Bizonyítva, hogy a rekonstrukció csak akkor igazán hatásos, ha a legkorszerűbb technika legalább annyit, de néha többet is „tud”, mint a szállító országban. A Graboplast Műbőrgyár a bankkölcsön 40 százalékát már visszafizette, a meglevő 60 százalékot 1982-ig visszafizeti. A vállalat most újabb hitelek felvételére készül. Mert a győriek azt vallják, hogy csak az a vállalat lehet hosszútávon verseny-, képes, amelynek van hitele. Az okos és megalanozott eladósodást a gyarapodás, a fejlődés, a jövő zálogának tekintik. Ennek vállalása és az újabb hiteKerv egyben versenykihívás is a többi vállalathoz, amely szintén részesülni kíván az V. ötéves tervben előirányzott 45 milliárd forintos fizetési mérlegjavító hitelből. A versenyben minden vállalat egyenlő eséllyel startol; a hitelek odaítélésénél a megalapozottabb tervek, a nagyobb garanciák döntenek. (Folytatjuk) Kovács József tottak. A kertészkedőknek az idén 50 négyszögöles hobbikerteket adtak ki. Harminchatan részesültek ilyen kedvezményben. A zöldségmagot, palántát együtt kívánják beszerezni, a növényvédőszereket pedig az ÁFÉSZ biztosítja. Új terv — új szabályozók ( A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere A mezőgazdaság pénzügyi rendszerét is módosítani, kellett. Ennek legfontosabb indokai: az V. ötéves terv termelés- fejlesztési céljainak, hatékonysági követelményeinek közvetítése a nagyüzemekhez, a mezőgazdaságban használt import eredetű anyagok világpiaci árváltozása, a vállalati és a személyes jövedelmek tervszerűbb szabályozása. Január elsején módosulnak, emelkednek az import- és ipari eredetű anyagok — egyebek között a műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szerek, az állati tápszerek és takarmánykiegészítők — beszerzési árai, emellett a gépek beszerzési ára is változik. Az új árak korántsem teszik feleslegessé az ártámogatást, csupán arra elegendők — s a beszerzési árak emelésének ez az alapvető célja —, hogy az importanyagok, az energia takarékos felhasználását ösztönözzék. Amíg az iparban a termelői árrendezést semmi sem ellensúlyozza, s ezért teljes egészében a nyereséget csökkenti, a mezőgazdaságban sor kerül a termelői árak differenciált, a termelésfejlesztési célokat ösztönző módosítására, felemelésére. (Egyes ipari növények, kukorica, sertés, baromfi stb.) A beszerzési árak mintegy 8—9 milliárd forinttal növelik az ágazat termelési költségeit, az új termelői-felvásárlási árak viszont a többletköltség mintegy 90 százalékát megtérítik. (Természetesen csak az ágazat egészében és átlagában, mert az árváltozások az anyagfelhasználás és a termelési szerkezet függvényében eltérően érintik az egyes gazdaságokat.) A január elsején életbe lépő beszerzési és termelői árváltozások egyenlege azonban negatív, az árváltozások jövedelmet vonnak le a mezőgazdaságtól. Ebben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés dinamikus növekedése közepette a termelési feltételek és eredmények is differenciálódtak, emellett a szövetkezeti szektorban mind a beruházási vásárlóerő, mind a személyi jövedeiejp a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A szabályozómódosítások ezzel kapcsolatos céljai: a különbözeti jövedelmek mértékének tompítása, a fejlesztési források és a személyi jövedelmek népgazdaságtervvel való összehangolása. A földadó annyiban változik, hogy a földek minőségéhez igazodik. A jövedelemelvonás fő eszköze továbbra is a jövedelem- és a jövedelemnö- vekmény-adó. Ezek módosítását az jellemzi, hogy kevésbé terhelik a munkaigények üzemágakat — pl. a zöldségtermesztést, másrészt a személyes jövedelmek növekedését az általános jövedelempolitikával hangolják össze. (Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek nagyobb mértékben emelkedhetnek, mint az átlag felettiek.) A mezőgazdaság pénzügyi rendszerének szerves része a támogatás, a beruházások, a termelő tevékenység és a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása. A beruházási támogatások kulcsai mérséklődnek, csak a zöldségtermesztés létesítményei, a zöldség- a gyümölcs- és az iparinövénytermesztés célgépei részesíthetők 70 százalékos támogatásban. A termelési tevékenység támogatása az állattenyésztési ágazatra összpontosul. A harmadik támogatási forma a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek megerősödését, a megfelelő termelési szerkezet kialakítását kívánja segíteni, gyorsítani annak érdekében, hogy az ilyen szövetkezetekben a személyes jövedelmek állami pénzből való kiegészítése fokozatosan megszűnjön. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere sajátos, eltér a népgazdaság egyéb ágazataiban érvényesülő szabályozó rendszertől. Vannak azonban közös vonásaik is. A termelőszövetkezetek számára is előírják a mérleg szerinti nyereség felhasználásának sorrendjét, amelyet a szabályozó rendszerből adódó fizetési kötelezettségek — városi és községi hozzájárulás, jövedelemadó, jö- vedelemnövekmény-adó — nyitnak mieg, ezeket követi a tartalékalap képzése, illetve pótlása, s csak ezután kerülhet sor a szabadon felhasználható alapok — fejlesztési, részesedési, szociális és kulturális, lakásépítési . p’no — képzésére. (Vége) Garamvölgyi István A Békés megyei Állatíorgalmi és Húsipari Vállalat élőállat-szállításhoz gépkocsikisérőket felvesz, békéscsabai telephellyel Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Szűcs Józsefné szállítási ügyintézőnél; Békéscsaba, Micsurin u 10—12. Előadások, filmvetítések a kertbarátoknak 3 pmKímzssa 1975. DECEMBER 16.
