Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-05 / 260. szám

Á tanácsi vállalatok tevékenységének vizsgálata a párt decemberi határozata alapján { Koszorúzások az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emlékezetére (Folytatás az 1. oldalról) riálkodás javítását, az anyagta­karékosságot, valamint a gaz­daságos export fokozását állítot­ta. Értékeléséből kitűnt, hogy az eltelt háromnegyedévben az elmúlt időszakhoz képest dön­tő változás nem volt. A költsé­gek tovább növekedtek, a kész­letek magas szintje változatla­nul fennáll. Kedvező jelek csak a bér hatékonyságánál és az egy főre jutó termelésnél mu­tatkoznak. Ésszerű takarékosság A megyei tanács által elfoga­dott intézkedési terv alapján a vállalatok által készített tervek teljesítéséről a következőket mondta: A vállalatok egy részé­nél a célkitűzések csak általá­nos meghatározásokat tartal­maztak, nem foglalkoztak a munka termelékenység növelé­sének lehetőségeivel, az üzemi es vállalati általános, valamint az egyéb költségek területén fellelhető tartalékok feltárásá­val. Az intézkedési tervek kö­zül a Dürer Nyomda, á Gyulai Kötőipari, a Bm. Villanyszerelő, a Gyulai Építő és a Békéscsabai Kertészeti Vállalat terve a leg­általánosabb, a legszűkebb kö­rű. Több vállalatnál — Orosházi Faipari, Szikvízipari, a Megyei Tervező Vállalat és az Univer- zál Kisker. — az évek óta foly­hatott takarékos gazdálkodás, a jó munkaszervezés hatására csak minimális összegű megta­karítás vált lehetővé. Megemlítette továbbá, hogy a beszámolási időszakban a kül­kereskedelem területén tapasz­talható nehézségek, valamint az anyagellátási gondok következ­tében egy-két vállalat termelé­se nem a tervezett szerint ha­ladt. Különösen az első fél év folyamán az alumíniumtömbök, az ÉTI gázkazánokhoz szüksé­ges műszerek és a pamutfonal beszerzése területén. A vállala­tok ez évi tervei már a koráb­ban kialakult piaci kapcsola­tokra, valamint a rendelkezésük­re álló termelői kapacitásokra épültek. A vállalatok — lakos­sági szolgáltatás kivételével — kimondottan szerződéses alapon termelnek, melyet alátámaszt a I—III. negyedévi termelés és értékesítés összhangja. A válla­latok dinamikus fejlődése, a termelés ütemessége azt ered­ményezte, hogy a kötőipari vál­lalat kivételével a negyedik öt­éves terv célkitűzéseit teljesítik, illetve túlteljesítik. Export A vállalatok közül export­termelésben és -értékesítésben csak a Betonáru Szakipari és Szolgáltató, a Kötőipari és a Bé­kés megyei Vegyesipari Vállalat érdekelt A Betonáru Szakipari és „ Szolgáltató Vállalat teljes egészében, a Kötőipari Vállalat 50 százalékban tőkés országok­ban érdekelt. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat teljes egé­szében szocialista országoknak exportál. A tényszámok ismere­tében elmondotta az előadó, hogy a teljesítés helyenként el­marad a tervezettől. Oka: az anyaghiány. Egyedül a Békés megyei Vegyesipari Vállalat tud­ja eddig teljesíteni exportköte­lezettségét. v Telfesítménybér A tanácsi Jpari vállalatok a teljesítménykövetelmény, illetve -bérezés kétfajta rendszerét al­kalmazzák: az idő- és a telje­sítménybéres formát. Kitűnt, hogy az összdolgozóknak 54 szá­zalékánál alkalmaznak teljesít­ménynormát. Ez azt mutatja, hogy a tanácsi ipari vállalatok­nál a teljesítménybérben foglal­koztatottak számát növelhetik. A vállalati átlagos teljesítmény­százalékok pedig azt mutatják, hogy a jövőben a norma meg­határozással jobban kell foglal­kozni a vállalatokon belül. Emellett a teljesítménybérben dolgozók arányát az adottságok­hoz és lehetőségekhez mérten tovább kell növelni. Az ide vo­natkozó kormány- és párthatá­rozatok, valamint a vállalati tervek alapján készített mu^ika- és üzemszervezési feladatok meg­oldása jobban megkívánja a szükséges intézkedések megtéte­lét Több műszakban A termelés és gazdálkodás nö­velésének alapvető követelmé­nye a vállalati termelőkapacitás teljes kihasználása. Dicséretes, hogy egyes vállalatok nemcsak a foglalkoztatottak számát nö­velték, hanem a műszakszámot is. A ledolgozott munkanapok alapján a megoszlás a követke­ző: egy műszakban 76,7, két mű­szakban 19,7 és három műszak­ban mindössze 3,6 százaléka dolgozik. A fentiekből követke­zik, hogy az átlagos műszakszám 1,3. Az előző évhez képest fej­lődés tapasztalható, ugyanis to­vább növekedett a műszakszám a megyei vegyesipari vállalat gyomai gyáregységénél, a kötő­ipari, nyomdaipari, valamint a szőrme- és kézműipari vállalat nagyszénás: üzemében. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy a végrehajtó bizottság határozata alapján a rezsiköltségek folyamatos nor­malizálását kell megoldani a ve­gyesipari, kötőipari vállalatnál, a Dürer Nyomdánál, a szőrme- és kézműipari vállalatnál. A végrehajtást vizsgálva megálla­pította, hogy ez teljes egészében nem valósult meg, a feladat tel­jesítése csaknem minden válla­latnál 1976-ra húzódik át. Beruházás, fejlesztás Mint az előadó mondotta, a negyedik ötéves terv utolsó évé­ben a beruházási kedv megnö­vekedett, a vállalati fejlesztések tovább folytatódtak, illetve ez évben kezdődtek. Példaként so­rolta, hogy a lapnyomda gép- beszerzésének kivételével befe­jeződött a rekonstrukció a Dü­rer Nyomdában, tanácsi támoga­tással megvalósult egy új pa­tyolatüzem, folytatódik a Gyu­lai Kötőipari Vállalat bővítése. A megrendelt gépek zömét le­szállították, sajnos az építés be­fejezésének határideje módosí­tásra szorul, így a termelés eb­ben az évben nem jelentkezhet. Tovább folytatódik a községek közművesítése. Üj üzletet adtak át Gyula és Békés városokban, ezenkívül még ez évben átad­ják a gyógyszertári központot, raktár és laboratóriumi épüle­tet a megyeszékhelyen. Közis­mert — mondotta —, hogy a je­lenlegi szabályzórendszer szerint is egyes vállalatoknál a fejlesz­tési alap csupán a szinten tar­tásra volt elegendő. Az új sza­bályzók eddig ismert mutatói alapján a vállalatok nyereség- tömege csökkenő tendenciát mu­tat. A változás egyenes követ­kezménye, hogy a vállalatok fej­lesztési alapja számottevően 35 —40 százalékkal csökkeni fog. Sajnos egyes vállalatainknak már az elkövetkezendő évekre is komoly hitelvisszafizetési kö­telezettsége van. A kereskede­lemben pedig a legtöbb és leg­nagyobb gondot a fejlesztési alap hiánya okozza. Különösen a tanácsi kiskereskedelmi vál­lalatokra vonatkozik ez a meg­állapítás. A fejlesztési alap elég­telenségéből fakadó gondok két- irányúak. Egyrészt a vállalatok képtelenek eleget tenni azoknak a követelményéknek, melyeket velük szemben a gazdasági élet folyamata támaszt. Másrészt ál­landósul és egyre nagyobb mér­téket ölt a forgóalap hiány. Ezt még súlyosbítják a városközpont rekonstrukciók miatti szanálá­sok, a helyi vezetőknek sok esetben túlzott követelményei. A szanálások miatt történt fej­lesztések legtöbb része csak pótlás jellegű. Ez kedvezőtlenül hat ki a tanácsi vállalatoknak az összforgalom lebonyolításá­ban betöltött szerepkörükben is. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnak például a megye ossz. iparcikk forgalmából való részesedése a negyedik ötéves terv időszakában 0,7 százalékkal csökken. ' Hasonló gondokkal és nehéz­ségekkel küzdenek a vállalatok a forgóalap- és a készletgazdál­kodás területén. A gazdaságilag legerősebb Univerzál Kisker Vállalat amellett, hogy 1970— 75-ben átlagkészletét 31 millió forinttal növelte, arra kénysze­rült, hogy közös üzemeltetésű boltokat hozzon létre. Itt na­gyon is indokolt tehát, hogy a városi tanácsok a következő öt­éves időszakra nagyon meggon­doltan vegyék figyelembe az új szabályzók hatását. Ennek alap­ján vizsgálják felül a vállalati pénzügyi, gazdasági kapcsolatai­kat. | Saját erőből Az ötödik ötéves tervben is változatlanul saját erőből kell, hogy fenntartsa ma­gát a vállalat. Állami tá­mogatásban csak a sütőipar és a szolgáltatási tevékenység ré­szesül. Ez koncentrált gazdál­kodást kíván. Ezért a lakáshoz kapcsolódó terület elosztását is a megyei tanács fogja kötelező jellegéhéi fogva meghatározni — hangsúlyozta Csepregi Pál. Nem engedhetjük meg — mon­dotta — a kereskedelmi és szol­gáltatási létesítményele helyi árusítását. Viszont megkövetel­jük vállalatainktól is a korábbi gazdasági megállapodásokon nyugvó tartozások rendezését. Befejezésül arról szólt, hogy elérkezett az idő az ötödik öt­éves vállalati tervek készítésé­hez. Központi és megyei elvárás, hogy a közgazdasági szabályzók, valamint a piac adta lehetősé­gek alapján reális középtávú és éves tervek készüljenek, ame­lyek felölelik mindazokat a fel­adatokat. i melyekről’e beszámo­ló során szót ejtettünk — fe­jezte be értékelését az előadó. Majd a hozzászólók mondták el elképzeléseiket, különböző vállalati gondjaikat. Egyben azonban összecsendültek ezek a szavak, a kifejezett törekvések abban, hogy a negyedik ötéves tervet sikeresen befejezzék, jó alapot teremtve ezzel az ötödik ötéves terv kezdetének. Mint hangsúlyozták: úgy gondoljuk, hogy e közös feladat teljesítésé­re is képesek vagyunk. Valóban a földrajzi, természeti és köz- gazdasági adottságaink mellett rajtuk és az általuk irányított dolgozókon múlik, hogy olyan tervezési és gazdálkodási ^tevé­kenységet folytassanak, amely elősegíti területfejlesztési cél­jaink elérését is. Kocskár János 3 mim&ms 1975. NOVEMBER 5. Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlékez­tek meg kedden a főváros dol­gozói. Koszorúzási ürihepségeket tartottak a Köztársaság’ téren a budapesti pártszékház vé­delmében elesettek emléktáb­lájánál. A Budapesti Pártbizott­ság nevében Katona Imre első titkár, Somogyi Sándor, Király Andrásné, Gérnyi Kálmán, a pártbizottság titkárai és dr. Vida Kálmán a pártszervezet titkára, a pártbizottság' osztályvezetője rótta le kegyeletét. Az emlék­táblánál elhelyezték a megem­lékezés virágait a pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a Fővárosi Tanács, a kerületi ta­nácsok apparátusának dolgozói, a tömegszervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a mun­kásmozgalmi panteonnál nyug­A Fáklya november 2-án meg­jelent 21. száma nagy teret szen­tel a Magyarországon megren­dezendő szovjet kultúra napjai­nak. A hagyományos eseményso­rozatra számps művészeti együt­tes érkezik Magyarországra, s közülük a lap bemutatja a vir­tuóz táncos-énekes-népzenész ZSOK-egy úttest. Anatólij Loginov elemzi a Nagy Októberi Forradalom nem­zetközi hatását, történelemfor­máló erejét. Folytatódik az SZKP XXV. kongresszusával kapcsolatban indított cikksorozat, amely ar­ról számol be, hogyan várják a jelentős eseményt a szovjet dol­gozók. A cikk szerzője ezúttal Viktor Gyunyin, a Kommunyiszt című ideológiai folyóirat szem- leírőja. Egy másik emlékező-elemző cikk a nagy szovjet államférfi, Kalinyin születésének 100. év­fordulója alkalmából felidézi a Szovjetunió történelmének je- • lentős eseményeit. A lap KGST-rovata ismerteti a szovjet—magyar mezőgépipari együttműködés eredményeit és távlatait; az építőipari együtt­működésről szóló összeállításban pedig egyebek között a szovjet lakásépítkezés új törekvéseiről olvashatunk színes, képes beszá­molót. A szórakoztató rovat képes ri­portja a szovjet katonazenészek vidám életéről tudósít. A Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zának aktuális programja; bő­a ZÖLDÉRT Gyűlnek a téli készletek a ZÖLDÉRT tárolóhelyein. Burgo­nyából, vöröshagymából, almá­ból, zöldség- és főzelékfélékből több mint 3 és fél ezer vagon­nyit halmoznak fel november 30-ig, s vidéken még körülbelül 2 ezer vagon burgonya bértá­rolására is szerződést kötöttek. Ez idő szerint már több mint vó hősi halottak sírjánál a Brr dapesti Pártbizottság, budapes­ti fegyveres tesületek és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség budapesti bizottsága kép­viseletében helyeztek el koszo­rút. Az 1956-os ellenforradalom el­leni harc hősi halottainak a Ke­repesi temetőben levő emlék­művénél a fegyveres testü­letek tagjai álltak díszőrséget. Felcsendült a himnusz, majd elhelyezték a kegyelet virágait a Budapesti Pártbizottság, a Fő­városi Tanács, a fegyveres tes­tületek, a Magyar Partizán Szö­vetség és a KISZ Budapesti Bi­zottsága nevében. A koszorúzási ünnepség az In- temacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. (MTI) vített terjedelmű képes fllmbe- számoló; sport és rejtvény egé­szíti ki a lap szórakoztató rova­tait. Ezúttal kerül sor egyébként az olvasók között oly népszerű Egy számért — egy autót rejt­vénypályázat utolsó fordulójára. A pályázat tétje — az élénkpiros Zaporozsec személyautó — meg­tekinthető Budapesten, a Marti, nelli téri parkolóház kirakatá­ban. (APN — KS) 5/67 lakásban fűtenek gázzal Békéscsabán Az utóbbi tíz évben Indult meg nagyobb ütemben a me­gyeszékhelyen a gázvezeték épí­tése. A városi tanács elhatároz­ta, hogy a IV. ötéves terv végére minden állami tulajdonban levő lakásban lehetővé teszik a gáz­tüzelésre való átállást A gyer­mek- és egészségügyi intézmé­nyekben is folyamatosan átáll- nak a korszerű fűtésrendszerre. A DÉGÁZ évente mintegy hat­millió forint értékű nyomás- csökkentő- és elosztóvezetéket épített a városban. A negyedik ötéves tervben 3197 lakásba ve­zették be a gázt. Jelenleg 5167 lakásban fűtenek gázzal. Az át­állás költsége meghaladta az 54 millió forintot ezer vagon burgonya, 270 vagon vöröshagyma, 545 vagon alma, 33 vagon körte van a saját ke­zelésű tárolókban. Fejes-, vö­rös- és kelkáposztából, sárgaré­pából, gyökérből, zellerből, ka­ralábéból és céklából 190 va- gonnyi gyűlt össze eddig, s to­vábbi, körülbelül 210 vagon ve- I gyes zöldségfélét halmoznak fel a hónap végéig. B Békési SFÉSZ felvételt hirdet adminisztratív munkakörökbe középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók részére. Jelentkezni: Békés, Szántó u. 6. ÁFÉSZ központi irodában, a munkaügyi vezetőnél. Fizetés megegyezés szerint Megjelent a Fáklya novemberi száma Gyűlnek a készletek télre tárolóhelyein

Next

/
Oldalképek
Tartalom