Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-01 / 257. szám
Űj helyiségben a békéscsabai TÜSZSZ1 ftegnap adták át Békéscsabán a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda új helyiségeit Az ünnepségen részt vett dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára, Araczki János, a városi tanács elnöke, valamint Babák György, a városi tanács elnökhelyettese. Araczki János megnyitó beszédében megköszönte a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet munkáját, hogy november 7-e előtt sor kerülhetett az átadásEmlékezetes hangversennyel kezdődött a filharmóniai évad október 27-én este az evangélikus nagytemplomban. Liszt: Krisztus-oratóriumát adta elő a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Kórus, Andor Éva (szoprán), Barlay Zsuzsa (alt), Köröndi György (tenor), Sólyom Nagy Sándor (bariton), Gregor József (basszus), Margittay Sándor (orgona) közreműködésével, Forrai Miklós vezényletével. Ez a monumentális alkotás viszonylag ritkán hangzik el hangversenyeken, nyilván a hatalmas előadói gárda (zenekar, orgona, kórus) okozhat nehézségeket, pedig ennek a műnek a zeneirodalom legnagyobb oratórikus kompozíciói között van a helye. Külön öröm számunkra, hogy vidéken Békéscsabán, került először bemutatásra. Csak csodálattal lehet szólni az előadásról. A rendkívül nehéz, zeneileg hallatlan igényes alkotást kezdettől a befejezésig a legmagasabb szinten tolmácsolta a Forrai Miklós vezette együttes. Óriási teljesítmény ez, mivel nagy szellemi — és nem utolsósorban fizikai ...— energiát követel az előadóktól a háromrészes, tizennégy tételes óratö- rium méltó megszólaltatása. A mű zenei anyaga nagyon változatos, a leheletfinom kamarazenétől az eget rengető for- tisszimókig minden árnyalatot felölel. Az emberi lélek legbelsőbb rezdüléseit, és a viharos érzelmeket a romantikus zene gazdag eszközeivel jeleníti meg a zeneköltő. Az egységesen művészi előadásból is kiemelkedett a negyedik tétel (Pásztorjáték a jászolnál) kedves hangulatú ra. Ezt kővetően a TÜSZSZI dolgozóinak tevékenységét méltatta, akik — mint mondotta — osztoznak az örömben és enyhítik a gyászolók gondjait. Ezt követően Szemenkár Mátyás, az iroda vezetője köszönte meg a jókívánságokat, s a gyors munkát, amely lehetővé tette a szépen berendezett, modem helyiségek mielőbbi elfoglalását. Ezzel átvette a mintegy 400 ezer forint ráfordítással kialakított új helyiségeket az István király tér 9. szám alatt. fúvós kamaramuzsikája, a kilencedik tétel (A csoda) drámai vihara, a tizennegyedik tétel (Feltámadott) diadalmas zárófúgája. A zenekar, m kórus és a szólisták művészetük legjavát adták, kétezer zeneszerető embernek szerezve emlékezetes estét. Reméljük, hogy a jövőben sem szakad meg a kezdeményezés, hogy a nagy oratórikus művek legjavát a csabai közönség is megismerhesse. Két dolog miatt is figyelemre méltóak a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház aranyikoszorús Tízek Ifjúsági Klubjának kamaratárlatai. Egyrészt azért, mert a ház és a klub vezetői már több éve következetesen rendezik meg e tárlatokat, ezzel vállalva a művészeti nevelés, feladatát; másrészt, mert alkalmat és lehetőséget adnak a Békés megyéből felkerült képző- és iparművészeknek a kiállításokra, valamint egy-egy bensőséges találkozóra is. Mert a Tizek kamaratárlatai nem merülnek ki abban, hogy protokolláris keretek között megnyitják a kiállítást Ezeken az alkalmakon általában mindig megvalósul az, amit művész-közönség találkozónak nevezünk. Jelentőségét külön emeli, hogy a művészek fiatalokkal beszélgethetnek, fiataTermészetvédelmí szigetek Tűzokádó vulkánok, forró tavak, zsibongó madárcsapatok, tengeri állatok búvóhelyei, virágzó magnóliák és famatuzsálemek találhatók a kurili szigetcsoport szigetein. Eredeti állapotuk fenntartása és szépségük megőrzése érdekében itt állami természetvédelmi területet létesítenek. Ezek közé tartoznak a kunasiri Tyátyá és Golvina vulkánok, ahol a kurili és szubtropikus növények egymás mellett élnek. A természetvédelmi területhez csatolt Urup sziget például a ritkaságnak számító tengeri vidráiról híres. A tervek szerint más kisebb szigeteket, egyes sziklaszirteket is védetté hyilvá- nítanak. A szovjet—japán természetvédelmi megállapodás értelmében a vándormadarak .téli pihenőjének védelmére különleges intézkedéseket foganatosítanak. (BUDAPRESS —APN) lóktól hallhatják a sokszor nem kendőzött, véleményeket. Ezekben a /napokban Med- gyesegyháza szülöttének, Schöner Mihálynak grafikáit nézheti meg Békéscsaba közönsége. Az alkotót nem kell bemutatni, hiszen nincsen olyan gyűjteményes kiállítás megyénkben, amelyen újabb munkáival ki ne áll- , na a szülőföld közönsége élé. . >. Kézta'nulmányoknak nevezi az alkotó a klubbéli kiállításon látható munkát Schéner Mihály egész művészetét áthatják ezek a folklórt, mézeskalács-mintát idéző, reá jellemző figurák. És az is, ahogyan gyermekkorának paraszti világát eszközként használva, hozza egészen közel a nézőhöz mesevilágát, komoly játékait. Piros, zöld, kék és lila színűek ezek a nyomtatott grafikák. Huszárkötésből épül fel egy soha- semvolt-regjment egy félig nyitott, félig felboncolt tenyérben. Vagy: egy kéz vaskos-finom uj jai változnak sorra át fejekké, hús- vér paraszti fejekké, misztikus asztrológiai jelekké kanyargóznak a vonalak a tenyérben, sorsot és álmokat -rejtenek. Finoman, mégis hűségesen. A népi hagyományok rajzolt- festett örökségét a mai képző- J művészet nyelvére átfogalmazni; a ma képzőművészének nyitottá tenni rendkívül nehéz feladat — mert ehhez csak magas fokú mesterségbeli tudással, értő kézzel, tiszta aggyal szabad. Bármennyire is divat manapság a népművészet, a képzőművészetben viszonylag kevés innen eredő, valóban művészi munkával, alkotással találkozhatunk. S ezen kevesek közé tartoznak Schéner Mihály kénéi, grafikái, kerámiái; egész alkotói felfogása. A klubbéli tárlaton szűk keresztmetszetet kap a látogató; többre nemigen van lehetőség. Mégis: érdemes felmenni a csabai ifjúsági ház legfelső emeletére, s néhány percet elidőzni e „kéztanulmányok” társaságában. Aki ugvanolvan őszinteséggel közeledik feléljük, mint ahogyan Schéner megalkotta őket, annak a kezek mondani fognák valamit.. „ (Nemesi) ,BBBBBBBB®BBBSBBB®BBeBasSB9B»*BSBBB*B®BB89BBaB»eB®®®9*®®a®BSBBBBBBS®®8®«I#9®B®BBa®®BBB»® ¥illamo§taxi Liszt-oratórium Békéscsabán Marton György Schéner Mihály képei a békéscsabai Tízek Klubjában A londoni antókiállításon mutatták be at Lucas márkájú elektromos taxi prototípusát. A környezetvédelmi célokból szerkesztett gépkocsi óránként 55 mérfőldes sebességet érhet el, és 10® mérföldet tehet meg egyszeri akkumulátor-feltől- 86ÄÜ CTelefoto—AJ?—MU—KS) 8 4 1975. NOVEMBER L Bravó, Orosháza! Valljuk meg az igazat: egyre gyakoribb alkalom, hogy az ember valaminek a hallatán vagy láttán önfeledten felkiált: bravó! Nagyszerű! Így kell! Késó'bb persze, amikor a hirtelen jött lelkesedés helyére újra a megfontoltság, az ész racionalitása lép, már nem kiáltozna az ember, de a nyugalmas és bizakodó öröm altkor is megmarad. És minél több ilyen szép bizakodás sorakozik össze az életünkben — a magunkéban és a társadaloméban —, annál jobb az ember közérzete, hangulata, annál értelmesebb az élete. A cim elárulja, nincs mit tagadnom: Orosházán ragadott el valami olyannyira, hogy nem tarthattam kordában a lelkesedés felkiáltását. Ha csak annyit mondanék, hogy az orosházi Városi Tanács — korszerű, közművelődésre odafigyelő szemléletéről adott újabb bizonyságot —, keveset mondanék. Az sem húzza alá a felkiáltás piros vonalával a lelkesült örömöt, hogy félmilliót áldozni a kultúrára, a már düledező orosházi zeneiskolára, elismerésre méltó cselekedet. Az ok, ami kiváltotta belőlem a „Bravó, Orosházát”, nem látványos dolog. A küzdelem, a birkózás végeredménye, atéU millió megteremtése, mert azért — szemléletváltozás ide, vagy oda — még nem megszokott ennyi pénzt és éppen. kulturális intézmény számára odaadni. Nos, helyben vagyunk. Mondtuk úgy is régebben, hogy az új és a régi harca, ebből születik minden, ami az emberek számára jő, hasznos. Hogy ez a kettő szinte kibékíthetetlcnfil védi a maga hadállásait, hogy ez az emberi személyiség mélyén ugyanúgy megtalálható, mint — például — abban a folyamatban, amelynek végeredménye a félmillió forint megadása lett az orosházi zeneiskola számára. Felrémlenek előttem régi történetek, öregek meséiből, akik keservesen emlékeztek küzdelmekre, amikor a betűt-útáló és műveltséget lenéző falu urai „m 1 n e k a?” felkiáltással szavaztak le minden újító törekvést Orosházán. Amikor a szellemi sötétség langyos pocsolyájában volt kényelmes heverészni, és ha akadt egy-két megszállott, aki a kultúrát, az emberi eszméket akarta elvinni az emberekhez, kinézték, kimarták, elzavarták az egykori „legnagyobb magyar faluból.” Van tehát mire gondolnia a város mai vezetőinek, polgárainak! Van mit nem szeretni, és van mit elkerülni. Azt mondják, szemlélet dolga, hogy egy- egy község, város ugyanannyi Idő alatt hová fejlődik. Mert lehetnek óriási gazdasági lehetőségek, ha azokkal nem az okos ésszerűség gazdálkodik, semmivé válnak azok. Lehetnek hét határon híres kulturális hagyományok, ha azokat figyelmen kívül hagyva akarunk valami mást: sikertelenség az eredménye. Az egymásra épülés és a fokozatosság aranyigazságai mindenütt és mindenben érvényesek, olyan törvényszerűség ez, melyet megsérteni beláthatatlan következményekkel járhat. Ennyi bölcselkedés után beszéljünk újra az orosházi zeneiskola félmillió forintjáról. Harc szülötte ez a nagy összeg, hosz- szú hónapok huzavonáján győzött a korszerű szemlélet: meg kell adni ! Ég megadták, odaadták a zeneiskolának, hogy süllyedő falait újra megalapozzák (és ezt most egyáltalán nem szimbolikusan értem!), hogy iskola-jellegű vé változtassák az intézmény munkáját, hogy véget vessenek annak, hogy öt albérlet-teremben dolgozzanak a tanárok, hogy 329 zenét tanuló, zenére vágyó orosházi kisdiák zaklatott évek után a nyugodt tanulás révébe érkéz, hessen. A város odaadta a félmillió forintot, és alapjaitól » tetőzetéig átépítette & régi épületet, és olyan berendezést vásárolt, mely nem hivalkodó ngyan, de modern, jól használható, és nélkülözhetetlen. Most még arra is lehetőséget kellene találnom, hogy az orosházi zeneiskola munkájáról némi képet adjak, hogy megemlítsem kezdeményezéseiket, mely a gyopárosi nyári zenei táborral és"' a dél-magyarországi hegedűtanárok továbbképzésének megszervezésével már országos hírű; maradjon azonban egy más alkalomra a lehetőség, erről is szólni. A tett az, mely egy önmaga balsorsával évek óta küszködő kulturális intézményt kiemelt újra a fényre, a bizakodás semmi mással nem pótolható közegébe, a tett az, amely érdemessé vált a címre: „Bravó, Orosháza!” A város, ahol a félmillió forint története megszületett, még sok másra is képes. Legyen is, mert híréhez, rangjához az a méltó. Sass Ervin Előadások a GTE szervezésében Szerdán, november 5-én délután két előadás hangzik el Békéscsabán, a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezetének rendezésében. A békéscsabai forgácsolóban Bakó Ignác, az egyesület technológiai szakosztályának tevékenységéről számol be, míg a mész- és habarcsszállítás ésszerű megoldásait Lichtmanegger Oszkár ismerteti a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai tanácstermében. Felvételre keresünk Békéscsaba és Szeged környéki munkahelyeinkre: kazánszerelőket, csőszerelőket, központifűtés- szerelőket, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés levélben vagy személyesen, a CSŐSZERELŐIÉ ARI VÄLLALAT 5. sz. szerelőipar! üzemében, BUDAPEST VII., Garay u. 10. sz. alatt.
