Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-01 / 257. szám

Verseny s sertéshústermelés növelésére A fogyasztói igények és az export lehetőségek kielégítésére 1976. január 1-től a húsipar ban bevezetik a vágóállatok minősí­tését. Ezzel az intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy a hús-és a fehéráru aránya a termelés­ben a hús javára tovább vál­tozzon. A hústermelés! versenybe azok az üzemek nevezhetnek be, melyek a szakosított sertéshiz­laló telepet legalább 80 száza­lékban kihasználják, s az 1975. évinél több hízott sertést érté­kesítenek. A versenyző üzeme­ket két kategóriába sorolják. Az egyikbe a 7 ezernél keve­sebbet, a másikba pedig a 7 ezer feletti hízott sertést ér­tékesítők kerülnék. Az állami gazdaságokból egy külön cso­portot szerveznék. A verseny helyezettjeinek sor­rendjét — a három legjobb ál­lami gazdaságot és a három- három termelőszövetkezetet — külön versenybizottság rangso­rolja. Részükre az állami gaz­daságok csoportjában 150 ezer, 200 ezer és 250 ezer forint, a tsz-ek első kategóriájában 100 ezer, 150 ezer, 200 ezer, a má­sodik kategóriában pedig 150 ezer, 200 ezer, 250 ezer forint dijat osztanak ki. Az országos versenyhez 1975. november 30- ig lehet csatlakozni a Békés megyei Állatforgaiml és Hús­ipari Vállalat közreműködésé­vel. Versenyt hirdet a Békés me­gyei Állatiorga.1mi és Húsipari Vállalat a vágósertés mennyi­ségének növelésére és az érté­kesítési szerződés időbeni meg­kötésére, a háztájiból felvásá­rolt tsz-en keresztül átadott hí­zó sertés után. A tsz-ekeí öt csoportba sorolják aszerint, hogy hány hízott sertést továb­bítanak a felvásárlónak. Az öt csoport első és második helye­zettjét pénzjutalomban részesíti a vállalat ,K versenydíjakat 1977. február 15-én adják át ünnepélyesen. Fellendülőben az állattenyésztés a kőrösújfalui Rákóczi Tsz-ben Ez az esztendő — a jelek szerint — a gazdasági megerő­södés éve a körösújfalui Rákó­czi Tsz-ben. Nemcsak az őszi növények hálálják meg rendre a vártnál magasabb termésát­laggal a megfelelő agrotechni­kát, hanem az állattenyésztés is fellendülőben van a kőrös- újfalui közösben. A tsz 60 hektáros legelőjét eddig 300 anyajuh és ÍOO tejelő tehén hasznosította. A közös gazdaság möst legelőtelepítés- *el teremt alapot egy 650 anya­juhos juhtartás és égy 200 te- henes szarvasmarha-tartás ki­alakítására. A sertéstenyésztő ágazat a szövetkezetben időközben meg­erősödött és jelenleg már mint­egy 1800 hízott sertést bocsájt ki évente. A növénytermesztés és állat- tenyésztés eredményeit egybe­vetve a körösújfalui Rákóczi Tsz-ben ebben az esztendőben két,, két és fél millió forintos anwaaéfge számítanak. November 7 tiszteletére túlteljesítették éves vállalásaikat a Gyulai Vízművek szocialista brigádjai Két éves múltra te­kint vissza a-Gyulai Vízművek­nél a szocialista brigádmozga­lom. Ez idő alatt a mozgalom megerősödött, a vállalati élet nélkülözhetetlen szervezetévé vált. A mozgalom erősödésével évről évre nőttek az eredmé­nyek, amivel a brigádok méltán büszkélkedhetnek. A múlt év­ben például csaknem egymillió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, s a városért tel­jesített munkájukért rangos el­ismerésben részesültek. Az ered­mények elérésében fontos sze­repet játszott az a politikai mun­ka, amit a vállalat társadalmi szervei, gazdasági vezetése fej­tett ki. akadás nem volt, zavartalan volt a nyári csúcsidény és ezzel pár­huzamosan emelkedett a szol­gáltatások színvonala. A brigá­dok ismerik és magukévá tet­ték. A vízüzem brigádjai csökken­tették az 1 köbméter vízre eső energia-felhasználást, aminek évi megtakarítása 64 ezer forint. Eokozták az ipari és magánfo­gyasztók, a kerti öntözések el­lenőrzését, ezzel 11' ezer köb­méter „illegális” víz felhaszná­lását derítették fel. Az „Ady Endre” brigád megjavította a hosszabb idő óta üzemen kívül helyezett I. számú szivattyúegy­séget, hogy ezzel is biztonságo­sabbá tegye a csúcsidény vízel­A munka segítségével a kong­resszus tiszteletére sikerült az eddigieknél fokozottabb ver­senyszellemet kialakítani a bri- gádmozgalomban és elérni, hogy ez a szellem ez évben se lany­huljon. Ezzel biztosíthatták, hogy a vízművek szocialista bri­gádjai november 7. tiszteletére túlteljesítették éves vállalásai­kat* ami pozitívan mutatkozik meg a vállálat gazdasági ered­ményeiben is. A vállalatnál 23 szocialista bri­gád működik, 309 taggal, közöt­tük három ifjúsági, létszámuk 39. A brigádok lelkes munkájá­val érték el, hogy a vízművek a gazdasági feladatait időará­nyosan teljesítette; az eltelt há­romnegyed évben a fürdő, a víz, a szennyvízszolgáltatásban fenn­látását Törekedtek az ész­szerű anyagtakarékosságra a fenntartási üzem, az eszközgaz­dálkodási osztály szocialista bri­gádjai is. Az építési üzem bri­gádjai 70 ezer forint értékű anyagmegtakarítást értek el ész­szerűbb, jobb munkával, ösz- szességében az intézkedési terv alapján 026 ezer forint megta­karítást ért ál a vállalat A szocialista brigádok eddig 5059 óra társadalmi munkát vé­geztek 410 745 forint értékben. A legnagyobb értékű társadal­mi munkát a csatornázási üzem „November 7.”, az eszközgaz­dálkodási osztály „Ikarus”, az építési üzem „Dózsa György”, a fürdő „Hámán Kató”, a vízüzem „Vásárhelyi Pál”, az építési Meleg munkahelyek s A Gyulai Húskombinát építése télen sem szünetel. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szerelői gőztáwezetéket ké­szítenek a központi csarnokban folyó szakipari munkához szükséges hőmérséklet biztosítására (Fotó: Demény) üzem „Kossuth Lajos”, „Széche­nyi István” és á „Bánki Donáth” brigádok tagjai végezték. Mun­kájukkal többek között határidő előtt elkészítették a Béke sugár­úton a zárt csapadékcsatornát, az új művelődési központ köz­mű .rákötését, üzemképessé tet­ték az Eminescu és Epreskert utcai csapadékvíz-elvezető csa­tornákat, ivóvíz kutat szerel­tek fel a vár előtti játszótéren. Közreműködtek az István király úti iskola sportpálya elkészíté­sénél, a pósteleki úttörőüdülő helyreállításában. Jó kapcsolatot tartanak a tö­rökzugi .óvodával. A központ nő­dolgozói 2000 forint értékű Játé­kokat vásároltak részükre és fa­liszőnyegeket készítettek az óvo­dának, a fürdő dolgozói gyer­meknapon látták vendégül a ki­csiket. Más brigádok rendszere­sen ellenőrzik a víz- és szenny­vízhálózatot, rendben tartják az udvart. Eddig 1096 óra társadal­mi munkát végeztek a szocia­lista brigádok az óvodánál Ezenfelül 3063 társadalmi munkaórát teljesítettek a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására. Ezeket a munkaórákat saját munkaterü­letük biztonságosabbá, otthono­sabbá tételénél az objektumok­nál levő közterületek rendben tartásánál, egymás családi há­zának építésénél használták fel Törődnek m tanulás­sal, önmaguk továbbképzésével is. Az általános iskola 7—S. osz­tálya elvégzésére 15 dolgozó ré­szére kihelyezett osztályt indí­tották be, elkezdték szocialista brigádvezetők képzését, tanfo­lyamot indítanak azoknak a szakmunkásoknak, akik már több mint öt éve végezték el a szakmunkásképző iskolát. Az ilyen munka eredménye­ként alakult ki a jó kollektív szellem, a jó munkahangulat a vízművek brigádjainál, amelyek éves szinten 6 ezer társadalmi munkaórát vállaltak. Ennek tel­jesítéséből derekasan kiveszik részüket a vállalat KISZ-esei is. Gázvezeték Bulgáriában A Szovjetuniót és Bulgáriát összekötő földgázvezeték építé­se a tervek szerint 1978-ban fe­jeződik be. Jelenleg is már tíz nagy bolgár iparvállalat műkö­dik szovjet fö’dgázzal, s három év múlva ismét tíznél több vál­lalatot és gyárat kapcsolnak a vezetékhez. 1078-ig még 265 kilométer gázcsövet kell lefektetni, ebből 20 kilométert hegyes terepen, Az építők és a szerelők vállal­ták, hogy a Bolgár Kommunis­ta Párt XI. kongresszusa tisz­teletére határidő előtt üzembe helyezik a gázvezeték újabb fontos szakaszát. Minisztériumi főosztályvezetők a gyulai nagyberuházáson A Gyulai Húskomibát ki­emelt nagy beruházás kivite­lezésében közvetlen érdekelt MÉM és ÉVM főosztályveze­tői, a generál kivitelező, a lő- és alvállalkozó vállalatok ve- j zetői október 30-án megtar­tották havi munkamegbeszé­lésüket összegezték az épít­kezés eredményeit, meghatá­rozták ét koordinálták a szakipari szerelő vállalatok további feladatait A főosztályvezetői értekez­let határozatainak gyakorlati megvalósítását ma, november 1-én a művezetők és az épí­tésvezetők a beruházás szín­helyé® beszélik mag. Az építkezéssel egyidőben megkezdik a szovjet földgáz két legnagyobb 'dél-bulgáriai tél- használójának; a Sztara 2ago- raí- és a dímitrovgrádí vegy­ipari kombinátnak a földgáz­ra való átállítását A szakem­berek számítása szerint ez mindkét kombinátnál 4ft—45 százalékkal csökkenti majd az ammónia előállításának önkölt­ségét A kombinátok rekonst­rukciójára fordított összegek tíz hónap alatt megtérülnék, (BU- PAPRSSS—SOEIAPRBSS) i' " ' Üjítók a szövetkezetekben Az újítómozgalom helyzetéről a tags2övetkezetekben címmel összesítő jelentést készített a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége. Ennek magja a kö­vetkező; „Szövetségünk terüle­tén 1972-ben; 1973-ban egy, 1974-ben három elfogadott újí­tásról kaptunk jelentést. Az újí­tásokat — egy kivételével — a békéscsabai Lenin Tsz-ben nyúj­tották be. A kifizetett újítási díjak összege 6 ezer forint volt három év alatt”. Meggyőződésünk, hogy a gya­korlati életben, az újításokkal kapcsolatban nem ez a helyzet. Sok, nagyon sok műszaki meg­oldás, a termelésben technoló­giai változás történt. Ezeket névtelenül továbbfejlesztették, tökéletesítették. Vajon, mennyi munkaszerszám készült a gépja­vításhoz? A szakosított állatte­nyésztő telepek műszaki beren­dezésein is előnyösen változtat­tak a helyi körülmények jobb kihasználására. A gépüzem mun­kájának folyamatosságát, biz­tonságát is ma már több tucat, a józan, ész által megvalósított Intézkedés tanúsítja. Ki tud ezekről? Ki a megmondhatója annak, hogy egyegy tsz-ben a termelés színvonalának növelé­sén dolgozók közül ki mit tett a magasabb hozamokért? Nem ve­zetnek erről kimutatást, pedig megérné, ha másnak nem, leg­alább A helybeli utókornak: egyértelműbben látnák az érde­meket A tsz-szövetség elnöksége azt ajánlja a tag tsz-eknek, hogy készítsék el az újítási szabály­zatot Ezt Ismertessék és anya­giakkal is ösztönözzenek a moz­galom. terjedésére A tag tsz-ekben folyó újító- mogalomról, ennek fejlődéséről azért nem tud többet a tsz-szö- vetség, mert az újítómunkát valamennyi szövetkezetben mun­kaköri kötelességnek tekintik. Pedig nem biztos, hogy a mű­szaki és a munkaeszközökben, a technológiában, á gépalkatré­szek 6aját üzemi gyártásában, a különböző munkafolyamatok összehangolásában bekövetke­zett változás kizáróan munka­köri kötelességből ered. Valahol van egy határ, a munkaköri kö­telesség és az újítás, áz új meg­oldások kimunkálásában. Ennek megvonása csak Ott helyben, a termelés első vonalában lehet­séges. Különben az újítás fogal­mának meghatározásában kitér­nek erre azzal, hogy a munka­köri kötelességben fogant újítá­sok mikor minősülhetnek tény­legesen újításnak. Nyilvánvaló, ha igen jelentős alkotói tevé­kenységből ered valamilyen újí­tás, akkor több mint munkaköri kötelesség. Hogy egy újításban mi lehet a jelentős alkotói te­vékenység, azt helyileg az ön­állóság jegyében kell és szüksé­ges elbírálni. Az eddiginél többet, és tuda­tosabban kellene foglalkozni a termelőszövetkezetek újítómoz­galmával. A takarékos és a ha­tékony gazdálkodás nem képzel­hető el a technika és a techno­lógia állandó tökéletesítése nél­kül. Aki pedig ehhez munkaköri kötelességén felül ad valami pluszt, ét ez a közösség gyara­podásához mérhető eredménnyel vezet, áz jogosan számolhat a munkahely erkölcsi és az anyagi megbecsülésére. Dupsl Károly fi sMümms, W 1975. KÖVEMBE® 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom