Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-28 / 279. szám
Elfecsérelt munkaórák K ........ K özismert,' hogy a munkaidő kihasználásával baj van. Laza a munkafegyelem. Naponta több millió munkaóra kárbavész. Ám a munkabért ezekre az „üres já- ratok”-ra is kifizetik, noha egy csöpp hasznot sem. eredményeznek a társadalomnak. Mindez a népgazdaságot terheli. S ami a népgazdaságnak kárára van, az senkinek sem lehet a hasznára. Ne ámítsuk magunkat, amikor naponta a nyolc órából egy órát eldiskurálunk, vagy személyes ügyeink intézésére fordítunk. Pillanatnyilag tagadhatatlanul saját előnyeinket szolgáltuk a szemhunyorgató csalafintasággal. De hosszabb távon a lazaság — mint a bumeráng —visz- szaüt. S amennyi kárt okoztunk fegyelmezetlenségünkkel, nem. törődömségünkkel a közösségnek, idők múltán ugyanennek a hátrányait mi is érezni fogjuk. Hiszen az anyagi javakat még kell termelni. A munkaidő-kiesés pótolhatatlan termeléskiesést jelent Ez a m.egál’apítás a különböző hivatalokra is vonatkozik. A fegyelmezetlen ügyintézés, ha nem is közvetlenül, áttételesen ugyancsak hátrányosan hat ki a termelésre. Napjainkban elég sokat beszélünk erről. Kevesebb szó esik viszont arról, miért vész annyi munkaóra' kárba. Talán lusták vagyunk, kevés az öntudatunk? Ügy általában, szemér- metes óvatossággal megadjuk a magyarázatot. Csak époen a vesébe vágó „miért” fölött sik- lunk eL Néhány évvel ezelőtt Békéscsaba egyik termelőszövetkezetében dolgoztam. Kitörölhetetlenül él emlékezetemben az a nyárvégi délután, amikor mintegy negyvenen pattanásig feszült idegekkel ültünk majd egy órán át a Körös-parton. Akik a kövesütröl, suhanó gépkocsikból láttak minket, . bizonyára megállapították magukban: no, ezek a tsz-parasztok csak pipa- huj áznak, ezért nem megy a munka! Igen ám, csakhogy a dolgok, az összefüggések másként néznek ki, ha közelről, s még inkább, ha belülről nézzük őket. j A brigád vezető kiadta, az utasí- j tást Ebéd után valamennyien ! babot megyünk szedni. A babtábla mintegy négy kilométerre volt a brigádtanyától. Ki kerékpárral, de a többség gyalog" Indult útnak. Hosszú sorokban battyogtunk, s eltelt egy óra, mire kiértünk. Sók idős ember dolgozott a brigádban. Mikor munkához láttunk, akkor derű t ki, hogy a bab éretlen. Tanakodtunk, mitévők legyünk. Kár lenne leszedni. Vagy két óra múlva utánunk jött a brígádve- zető. Hasonló megállapításra jutott ő is., Felháborodva, hogy hiába Tettük meg a több kilómé- ternyi utat, visszaindultunk. ‘Útközben leültünk a Körös-parton. Nem a lustaság, [hanem az idegesség szögezett minket oda, amit a rossz munkaszervezés váltott ki. Eltelt egy délután és hiába. Aznap mintegy kétszáz munkaóra veszett kárba. Csak egy brigádban! Csak egy nap! Egy vállalat rakodójával beszélgetek. — Mi teljesítménybérben dolgozunk. Érdekünk, hogy kihasználjuk a munkaidőt — mondja, majd rövid gondolkozás után hozzáteszi — kivéve, ha nem le- j hét. — Hogy kell ezt érteni? — .Hétre járunk be, de néha csak nyolckor látunk munkához. Akkor tudjuk meg, milyen fuvarunk lesz. — És az az egy óra? — Újabban fizetik az álláspénzt. Úgyhogy én nem szólok semmit.. Csak akkor szalad a fejembe a vér, ha sokáig ketyeg az óra. — Előfordul ilyesmi? — Tavasszal Pestre mentünk tehergépkocsival egy esztergapadért. Déltájban értünk föl. Ügy -voll, hogy délután jövürik- vissza. Jelentkeztünk a vállalatnál, hogy megjöttünk és visz- szük azt a bizonyos esztergát. Ott meg azt sem. mondták, hogy bú. Talán a főnök tud valamit. A főnök sehol, csak másnap jön be. Mondjuk, mi járatban vagyunk. ő se tud semmit. Telefonálunk haza. A mi cégünk akkor kap észhez. Hát az esztergát meg se rendelték, csak akarták. Ilyenkor kapja fel az ember a vizet. Gyorsan nyélbeütötték az üzletet Másnap este jöttünk haza az esztergával. Egy nap tehát feleslegesen, telt el. Szóvá akar-, tam tenni a termelési tanácskozáson, de addigra elfüstölgött a mérgem. Kifizették mindhármunknak a napidíjat, sőt még a szállodadíjat is, noha a gépkocsiban aludtunk. Olyan lassan, dolgoznak, hogy az ember nem hisz a szemének. — Nem lóversenypálya ez — néz rám egy overállos fiatalember — akár így, akár úgy, egy a fizetés. — Órabéresek? — Még szép. Egy jó óra múlva megjön a művezető. Kissé meggyorsul a munka tempója, — Ez a részleg az új épületek kisebb-nagyobb hibáit javítgatja. Asztalosok, kőművesek. Ha teljesítménybéresek lennének, összecsapnák a munkát Nincs ezekben öntudat, kérem — mondja a tapasztalt vezető fölényével. Am benne sincs sok öntudat. Beszélgetés közben ugyanis kiderült, hogy házat épít. így hát napközben ezt-azt el kell intéznie, s intézkedni csak munkaidő alatt lehet. Hiszeata TÜ2ÉP ilyenkor van nyitva. De a munkafegyelem nem öntudat kérdése, hanem első- és végső sorban a munka megszervezésének a kérdése. Tapasztalat igazolja, ahol rossz a munka- és az üzemszervezés, ott laza a munkafegyelem. Természetesen a szervezés hatékonyságát különböző tényezők befolyásolják. így többek között a bérezés, a megfelelő anyagi ösztönzők alkalmazása, a munkavégzés mennyiségi és minőségi követelményeinek betartatása. Azaz a rendszeres ellenőrzés s a mulasztók felelősségre vonása. Enélkül senki se várjon csodát! Serédi János ü Meqyar Szaftszervezete* XXIII, frangressznsénal Hldőtte: Példamutató ai építőmankában is issssess^SMgzcss-JbxsssMacuiűesKtButsoiuaeBBtaesasssMcsaeoseasBssxseBcgccsessocscssd’Qcessxsssscscccisstsaestsasasssssssc.aascsaaaoxsaiú 3 I a Százéves jubileum j l, . : Hídvégi László kőműves a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Vári János aranykoszorús szocialista brigádjának a tagja. Tizenegy éve szakszervezeti ^bizalmi és az idén megválasztották a szakszervezeti tanács, valamint a szakszervezeti bizottság tagjának is. Mint bizalmi, sok ismeretre és tapasztalatra tett szert. Azt kezdettől fogva tudta, hogy csak, példás munkával képes társai megbecsülését újra és újra kiérdemelni. Máskülönben azt kérdeznék tőle: „Te beszélsz nekünk?” A tisztességes munka soha sem esett nehezére. Ehhez szokott hozzá, meg szereti is a mesterségét. Mint ahogy a brigádtársai, ő sem jár a szomszédba szorgalomén. Éppen ezért senkinek sem tetszik, ha mondjuk anyaghiány miatt tétlenséggel kénytelenek eltölteni az időt. Ritkán is fordul elő, mert a brígádvezető és ő jó előre figyelmezteti a művezetőt, hogy gondoskodjon a szükséges anyagokról, A szakszervezet a dplgozók érdekvédelmét szolgálja: Hogyan lehet ezt megvalósítani? Hídvégi Lászlónak az a véleménye, hogy először is olyan körülményeket kell teremteni, amelyben mindenki jól érzi magát és szívesen adja bele a munkába a tudását, képességeit. Egyebek közt sok múlik a bérezésen. Az kapjon többet, aící többet tesz a köz asztalára. Le- j gyen biztonságos a munka, ne j tartson senki attól, hogy bal- j eset érheti. Ha jár munka- vagy védőruha, akkor azt kapja j is meg a dolgozó. Legutóbb egy kis összetűzése j támadt a művezetővel, aki ki- j jelentette: * V ' ./l— A délutánotok nem kapnak vacsorát, mert nincs aki azt a vállalat konyhájából az építkezéshez kihordja. — Majd mi, megszervezzük a kihordást — mondta a többiek nevében is Hídvégi László, hiszen a jó munkának a rendes étkezés az égjük feltétele. Különben a vacsoráért bizonyos összegű térítést is fizet a vállalat, az ilyen juttatást pedig semmilyen indokkal nem szabad megvonni. Egyébként az a tapasztalata, hogy ma már kevesen vannak, akik csupán azt kérdezik: mi ! jár? A szocialista brigádok különösen tudják, hogy csak abból lehet adni, amit a dolgozók megtermelnek. Ez talán annak is tulajdonítható, hogy szak- szervezeti politikai oktatás iránt — ha jó az előadó — nagy az érdeklődés. A Várai brigádból például senki sem szokott hiányozni. A vállalati szakszervezeti bizottságban munkásellátás-felelősi tisztséget tölt be Hídvégi László. A munkásszállókban és a munkahelyeken a szociális körülmények, a rend, a tisztaság ellenőrzése a feladata. Először a poligon üzemnél volt, ahol a megállapítása szerint olyan a helyzet, amilyennek lennie kell. Tanulhatnak belőle mások is. Természetesen az szb-ülése- ken is részt vesz. Legutóbb a munkarendről tárgyaltak és ő azt javasolta, hogy a termelési tanácskozásokat munkaidőn kívül tartsák meg. Ne legyen kiesés a munkában, amikor az építőiparnak amúgyis annyi a feladata, hogy alig tud lépést tartani az igényekkel. Mint megyei küldött ott volt az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete október 17-én és 18-án megtartott XXXII. kongresszusán. Különösen egyetértett azokkal, akik a fegyelmezett, kifogástalan minőségű munka mellett szálltak síkra. Véleménye sze^ rint ez szolgálja a legjobban a dolgozók és az egész Társadalom érdekeit. Sokat tanult, tapasztalt. Szélesedett a látóköre. A különböző kérdéseket már nemcsak vállalati, hanem országos viszonylatban is kezdi mérlegelni. Decemberben — mint az építők küldötte — a Magyar Szak- szervezetek XXIII. kongresszusán vesz majd részt. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy egy országos fórumon képviselheti az építőmunkásokat, örül, hogy újabb ismeretekre tehet szert, amit hazatérése után bizonyára jó! tud majd hasznosítani. Harmincöt éves, van még bőven ideje arra, hogy a szakszervezeti munkában eredményesen tevékenykedj en. Arról azonban nem felejtkezik meg. hogy a termelésben a Vári brigáddal egvütt továbbra is példát kell mutatnia. Pásztor Béla Sikeres szakmai vetélkedő az igazságügyi szakszervezetben Fennállásának századik fcvtc*d-dója alkalmaitól jubileumi kiállt .ast rendezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Ebből az alkalomból újjárendezték a képünkön látható Liszt-emlék- ls mn totó: Molnár Edit felvétele — KSj A nívós és gyors ügyintézés színvonalának emelése céljából a megyé bíróságainál működő ügyviteli dolgozók részére évenként vetélkedőt rendez a gyulai igazságügyi szakszervezet. A legutóbbi szakmai vetélkedőt a november 24-én megtartott taggyűlés alkalmával vezette le dr. Diószeghy József szb-titkár. A versenyzőknek 25 tesztkérdésre kellett írásbeli választ adniuk és magas pontszámokat értek el. A megyei bíróság elnöke által felajánlott díjakból 500—500 forintos első díjat kapott Sándor Jözsefné gyulai, Nádaski Péterné és Á. Kiss Mátyásné battonyai irodavezető, illetve előadó. A 400—400 forintos második díjat Kneifel Antalné gyulai, Szebegyinszki Mariann békéscsabai, Sági Lajosné szeghalmi és Farkas Mihályné szarvasi bírósági előadók, illetve Irodavezetők nyerték el. A szakszervezet által felajánlott könyvjutalomban tízenketten részesültek. űr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság élnöke a hároméves továbbképzést lezáró kiváló tanulmányaikért 1000—1000 forint pénzjutalomban részesítette dr. Nagy György megyei bírósági bírót, dr. Diószeghy József gyulai és dr. Garami Emil battonyai járásbírót. Battonya nagyközségi Tanács V. B. Költségvetési Üzem felvételre keres 11# építőipari technikust vezető beosztásba. Jelentkezés az üzem vezetőjénél, Néphadsereg u. 91. szám.
