Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-23 / 275. szám
A vállalati jövedelem« szabályozás új jogszabályai A pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint megjelentek a vállalati jövedelemszabályozás 1976. jánuár 1-én életbe lépő változásaira vonatkozó jogszabályok. Az alapvető minisztertanácsi rendeletek és határozatok, a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter végrehajtási rendelkezései- a Magyar Közlöny november 15-í és november 22-i számában találhatók. A rendeletek tartalmazzák a vállalati jövedelemszabályozás előírásait, a befizetendő adók, a vállalati alapok képzését és fel- használását, az alkalmazandó bérszabályozási módszereket; a kedvezményeket és támogatásokat. A közlöny következő száma közli majd az építőipari vállalatok termelési adóit szabályzó rendelkezéseket. A szabályozó rendszer módosításával egyidejűleg kiadásra kerültek azok a rendeletek is, amelyek az ágazati sajátosságok figyelembe vételével egyes ágazatokra az általánostól eltérő szabályok alkalmazását rendelik eh A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a jövőben bruttó jövedelmük alapján adóznak. A szociális és kulturális alap képzését az állami vállalatokhoz hasonlóan végezhetik. A mezőgazdasági támogatásokat a pénzügyminiszter és a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendelete szabályozza. Űj rendelkezések lépnek életbe a termelő nagyberuházások finanszírozásával kapcsolatosan is. A megjelent jogszabályok és a tervezési útmutatók segítséget nyújtanak a vállatók és a szövetkezetek ötéves és 1976. évi terveinek az elkészítéséhez. Az új rendelet hatálybalépésével több mint száz korábbi jogszabály érvényét veszti. (MTI) Sikeres esztendő a k5r8snagyharsányi tsz-ben Egyesítik erőiket A tavalyi rendkívüli ősz viszontagságai után az időjárás végre kegyeibe fogadta a kö- rösnagyharsányi közös gazdaságot. Az ideihez hasonló sikeres őszre a legrégebbi tagok sem nagyon emlékeznek. Az 1974-es őszi állapotokat, ha jellemezni akarjuk, elegendő talán csak annyit említeni, hogy a tsz vetőgépei még decemberben is a búzatermesztésre kijelölt táblákon kínlódtak, a tagok többsége pedig puszta kézzel próbálta menteni a sárból a cukorrépát. Az elmúlt esztendei 360 mázsával szemben most 435 mázsát termett hektáronként a cukorrépa, amelynek szedését már a múlt héten befejezték és a termést a tsz 11 szállító jármű vével folyamatosan fuvarozták a cukorgyárba. Ahogy a cuA KÉK és az ÁFÉSZ-ek a konzervgyártásban Ebben az esztendőben tovább növekedett a MÉK és az ÁFÉSZ-ek szerepe a nyersanyag-termeltetésben és felvásárlásban, valamint továbbításban a Békéscsabai Konzervgyár részére. A szövetkezeti ágazat 1975-ben 559 vagon árut adott a konzervgyárnak melegtártósí- tásra. Ebből legnagyobb tétel a vöröshagyma volt, melyet több községben megtisztítottak héjától és tisztán szállították Békéscsabára. Az ÁFÉSZ éktől csaknem 160 vagon olyan nyersanyag került a Békéscsabai Konzervgyárba, melyet a kiskertekben termesztettek. ötéves terv — ötéves valóság Mikor tériil meg a Koer Nyomda? A vállalat vezetői a tervezéskor tulajdonképpen könnyű helyzetben voltak, amikor a békéscsabai Kner Nyomda 1971— 1975-re szóló termelési programját összeállították s az ötéves időszak legfőbb céljait meg- foga'mázták. Ekkor fejeződött ugyanis be az a 346 millió forintos rekonstrukció, amelynek során a korábbi kisüzem korszerű középüzemmé fejlődött. Az új gépek, az újonnan termelésbe állított gépsorok, a kötött technológia eleve behatárolták a nyomda lehetőségeit, il_ letve másfelől: a kapacitás jó kihasználására való törekvés függvényében az ötéves teljesítménykövetelményeket önmagukban is megszabták. Minek ez o nagy üzem? Amilyen „könnyűnek” látszott a tervezés dolga, annyira nehéznek bizonyult azután a végre* hajtásé. Az Indulást 1971-ben nemcsak az nehezítette, hogy a rekonstrukció munkálatai áthúzódtak a negyedik ötéves tervidőszak első évére is, hanem az is, hogy a régi gárdának alapvetően új feladatokat kellett : I megoldani — méghozzá neki szókatlanul nagy méretekben. A hatalmas üzemcsarnok, a régiekhez viszonyítva monstrumnak tűnő nyomdagépek láttán, sokakban ébredt kétkedés: vajon alaposan átgondolták-e az illetékesek, hogy minek ez a nagy üzem? Hol szereznek majd a gazdaságos gépkihasználáshoz szükséges nyersanyagot? Ki fog ennyi karton dobozt megvásárolni? Hogy fogják a nyomdászok az új technológiát — a mélynyomást, az ofszet-technikát — olyan ütemben elsajátítani, hogy a tervek teljesítését ne veszélyeztessék? S egyáltalán: kik és hogyan, fogják itt irányítani a termelést, ahol néhány évvel ezelőtt az évi 100 millió forintos termelés álomnak tűnt, most meg már az első évben 340 millió forint értéket kellene előállítani? (A tervidőszak végére pedig 400 milliót!) Az igazsághoz tartozik, hogy a kétkedők néhány aggálya nem is bizonyult alaptalannak. A Kiver Nyomda, az 1971-re előirányzott 340 millió forintos termelését csak nagy erőfeszítések árán tudta teljesíteni. A feszességnek pedig valóban az volt a legfőbb oka, hogy termelők és termelést irányítók egyaránt a begyakorlás nehézségeivel küszködtek. Bizonyítja ezt az is, hogy ugyanaz a kollektíva, ugyanazon technikai feltételek mellett a tervidőszak első évében tulajdonképpen csak a nyolcvan szá- za’ékát adta a jelenlegi teljesítménynek. Az viszont, hogy a tervet — ha nehezen is —* teljesíteni tudták már az első esztendőben is, mindenképpen megnyugtatóan hatott a nyomda ötéves tervének továpbi sorsát illetően. 10 ezer tonna papírdoboz Jemen. A jelen: ívfénylámpák. szökőkút, a távoli szocialista országból érkező vendéget üdvözlő tömeg életének meghatározója. Nem hadrakelt országba látogattunk. A jemeniek miközben éberen figyelnek a határaikon meg-meg- újuló imperialista kísérletekre, elsősorban az ország építését, gazdásági erejének növelését, a társadalom átalakításának meggyorsítását tartják szem előtt. Következik: A tenger és a sivatag vonzásában. Szalontay Mihály | A tervek valósnak bizonyul- ! tak. Ha 1971-ben a Kner Nyom- | oában attól féltek, hogy a gé- 5 pékét — megrendelés, piac vagy | nyersanyag hiányában — nem • fogják tudni kihasználni, akkor t ezeket a félelmeket az utóbbi • két esztepdő végképp el kellett : hogy mossa. Igaz, 1973-ban a S gyorsan változó piaci viszonyok | ráijesztettek egy, kicsit a nyom* l da. sorsáért felelős emberekre. I Ügy tűnt akkor, hogy a fejlődés | üteme csökkenni fog. Erre azon* • ban nem kerül* sor. Egyelőre nem is kerül, mert ma már ott tartanak, hogy megrendeléseket kénytelenek vlssza. j mondani a kapacitás hiánva mi- | att Csak ecy pé’da: 1975-ben az • eredeti terv szerint 9 ezer ton- ■ na karton dobozt kell előálUtaÍ niuk, a valóságban ezzel szemben a tejesítés év végé’« eléri . a 10 és fél ezer tonnát. U«van- ; íré az eeé«* évre szóló <~4U: a } 11 ezer 390 tonna késztermék • előál'itását — ideértve * dobpz- • kósrítést a vegyes nvomt~tvá-'y, | a könyv és a té^koria+é anjra- 5 gok nyomdai sokszorosítását — tonnában több mint kétezerrel szárnyalják túl. Ha válaszolnunk kellene arra: mi tette lehetővé, hogy a békéscsabai Kner Nyomda 1975. október 10-re teljesítette ötéves tervét, elsők között a hatékonyság növekedését említhetnénk. Öt év alatt ugyanis az egy főre jutó termelési érték csaknem 2?0 százalékkal emelkedett és több mint 17 százalékkal a tervezett növekedést is meghaladta ez az ütem. Ezzel a nyomdában elérték a termelésnek azt a szintjét, amelyet technikailag túlszárnyalni most már nagyon nehéz. A nyomda és dolgozó kollektívája — még ha a vezetők egy része ki is cserélődött — együtt nőtt fel a középtávú tervekben szereplő feladatokhoz. Az utóbbi állítás látszó’agos egyszerűsége azonban néhány — természetesen nem végzetes — ellentmondást is takar. (Mindenesetre az állítás igazát az utóbbi két évben kiérdemelt miniszteri d'cséret és az azt megelőző Kiváló Vállalat cím is bizonyítja.) Látásból ismerik egymást A békéscsabai Kner Nyomda, amely csomagolóanyagaival az ország exporttermékeinek piac- képességét is befolyásolja a rekonstrukcióval — az Atheneum Nyomda mögött — a második legnagyobb magyar nyomda — azaz nagyüzem — lett Ugyanakkor a nyomda dolgozógárdájának gondolkodásában a nagyüzemi munkássá válás az utóbbi időkben kezdi éreztetni kedvező hatásait is. Eddig ugyanis a többség nosztalgiával gondolt vissza azokra az időkre, amikor a hl? üzemben — mint egy nagy családban — még mindenki ismer mindenkit. A jelenleg ezer embert foglalkoztató nyomdában azonban legtöbben csak látásból ismerik egymást s ez mindaddig, míg a szocialista brigádok nem jutottak megfelelő sz-rephez, ellene hatott a kollektíva ös$ze- kóvá csői'dósának. Jelenleg már a kezdeti 6 brigáddal szemben 45 vesz részt a versenvmo*ga. lomban s további nemes erőket szabadít fel az egyre szélesedő demokratizmus is. © Megváltozott — bonyolódott — a vezetői tervezés feladata is: a negyedik ötéves tervben a belső mege-ősödés. a termelés megszervezésének tényezőit kellett, adott alapokon meghatározni- Most viszont, az ötödik ötéves terv készítésekor e’sősor* bap klfe’e kell tek'nteni. Gyorsan változó külső tényezők hatásait kell mé-legein.i s dönteni úgy. hoev a Kner Nyomda minél előbb m“*d*rfiljön a nénzaz. daságnak. F>t*ke ugyanis eszerint is megítéltetik! Kőváry E. Péter korrépatáblák felszabadultak, úgy haladt előre a búza vetése Is. A tervezett 450 hektár helyett végül Is Kőrösnagyhar- sányban 462 hektárt vetettekbe búzával, s ebből mindössze 10 hektár volt az elmúlt gazdasági évben is búzaföld. Fejlődött az utóbbi években a kukoricatermesztés is a közösben. Korábban részes művelésben termesztették csak a kukoricát, az idén már 85 hektáron a nagyüzemi módszerek eredményeként takarítottak be 45 mázsa kukoricát hektáronként a közös gépei. Jól sikerült a napraforgó is. Ez az iparsze- rűen termesztett növény a megfelelő agrotechnikát és vegyszerezést meghálálva a tavalyi 8 mázsás átlagtermést most 5 mázsával haladta meg. Az Istállótrágyázást — 100 hektáron — befejezték és megkezdték már a műtrágyázást is. Jelenleg még, egészen november végéig, az őszi mélyszántás ad legtöbb munkát, mivel a 800 hektárnyi szántásból 100—150 hektár még hátra van. összességében — figyelembe véve az ősziek terven felüli termését — a növénytermesztés teljesíteni tudja árbevételi előirányzatait, annak ellenére is, hogy borsóból 7, búzából hat vagonnal kevesebb termett ebben az évben a vártnál. Az idei 16 millió forintos árbevételhez a növénytermesztés nyolcmillió forintja mellett az állattenyésztés mintegy hatmillió forinttal járul hozzá. Ezt a 170 tehenes szarvasmarhatartás, az évi ezer hízót kibocsátó sertéstartás és a 600 hektár legelőt a szarvasmarhatartással együtt, értékesítő 500 anya.iuhos juhtartás termelte ki- Külön említést érdemel, hogy az állattenyésztés négymillió forintos bevételéhez félmilliót úgy tettek hozzá a tsz-ben, hogy á nyári legeltetés ideje alatt az üresen maradt juhhoddlyokban 16 ezer gyöngyöst neveltek fel. Ezzel a női munkaerőt is foglalkoztatni tudták. Mindent egybevetve a körös* nagyharsányj Egyetértés Tsz- ben ebben az évben a tervezett kát és fél millió forinttal ben mintegy hárommillió forintos nyereségre számítanak. A sikeres esztendőnek a? ad most különös hangsúlyt, hogy a tsz tagsága úgy döntött: a gaz. dóság erőit az új évben egyesíti a biharunraí Felszabadult Föld Tsz erőivet A két szomszéd gazdaságban már úgy megfogyatkozott a munkát vállalók száma, hogy a feladatokat csak erőteljesebb gépesítéssel oldhat- ják meg. Erre azonban külön* külön már nem képesek. A két tsz alapvetően azonos termelési szerkezete, természeti, talajtani és közgazdasági viszonnyá!, technikai színvonala kedvező alapot adnak a közös gazdálkodásra, amely megoldhatja majd a növényi kultúrák termesztésének további gépesítése ifiellett a tápanyag-gazdálkodás korszerűsítését és az adottságokat jobban kihasználó legelő- gazdálkodást is. Terrr.észeteson az első néhány esztendő tekintettel a tájegységet jellemző viszonylag kedvezőtlen tér* mészeti, gazdasági viszonyokra — látványos fellendülést a két tsz eyvesülése után sem hozhat. Az erők egrjerítése a közgazda, sági feltételekhez való jobb alkalmazkodásban segíti a két termelő kollektívát. Férfifehémemű-gyár Orosházi Üzeme felvételre keres gépírni tudó általános adminisztrátort és varrodai dolgozókat. Jelentkezés: Orosháza, Előd utca 1.
