Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-23 / 275. szám
p « V Több tsz bővíti a zöldborsó termesztését 1976-ban A kétsopronyi Rákóczi Tsz 38 mázsa zöld szemes borsó termést takarított be ebben az esztendőben. Az endrődi Lenin Tsz hektáronként 35 mázsa termést adott át a Békéscsabai Konzervgyárnak. A zöldborsótermesztő gazdaságok 1976-ban bővítik a zöldségtermesztő ágazatot. Endrődön és Kondoroson már bejelentették ezt a szándé- W' a telekgerendási Vörös Csillag Tsz 40 vagon zöldborsószemet szeretne értékesíteni, az újkígyósi Aranykalász Tsz is érdeklődik: hogyan tudna partneri kapcsolatba lépni a Békéscsabai Konzervgyárral. A Békéscsabai Konzervgyárnál elmondották, how újabban a megye déli részén gazdálkodó szövetkezetek érdeklődnek a zöldborsótermesztés lehetőségei iránt Beszélgetés Gerla jövőjéről... inkább Csabán próbálnak szerencsét az elhelyezkedésben, meg a továbbtanulásban is. A megyeszékhely rohamosan fejlődik, nagyobb a lehetőség. Somogyi István: A Békéscsabához való kapcsolódásban én annak a lehetőségét látom, hogy végzős tanulóink bővebb körben választhatnak a továbbtanulásban. Igaz, erre Gyulán is megvolt a lehetőség, hiszen többféle középfokú tanintézmény várta gyerekeinket. De Békéscsabán többféle ipari szakközép- iskolában válogathatnak a gyerekek. A nevelőknek nem jelent különösebbet a Békéscsabához való csatlakozás, hisz többségük így is Gyuláról, Békéscsabáról jár tanítani a községbe. Ferenczi József: Bízom abban, hogy Gerla, mint városkörnyéki község nagyobb becsben fog állni a végzett pedagógusok előtt, s inkább választják letelepedési helyükként Közel vagyunk a városokhoz, és nem egyedi jelenség az sem, hogy a fiatalok a közeli városokból itt vásárolnak telket, hiszen jóval olcsóbban hozzájutnak, mint akármelyik városban. Bízok abban is, hogy több lesz a képesített pedagógusunk, hiszen jelenleg a nevelők 30—40 százaléka képesítés nélküli. Azért is tartom időszerűnek a csatlakozást, mert a termelőszövetkezetünk már két évvel ezelőtt ezt az utat választotta, egyesült a békéscsabai Május 1. Tsz-szel, s azóta szemmel láthatóan erősödött a gazdasági helyzetük. Megnövekedett a munkalehetőség is, főleg a nőké, akik nagy számban dolgoznak a tsz kertészetében. Reméljük azt is, hogy mint városkörnyéki község végre hozzájutunk egy segélyt kérő telefonhoz, és kapunk már egy körzeti orvost is, mert három éve üresen áll a lakása. Nincs körzeti megbízottunk se, s azóta bizony nem javult. a községben a közbiztonság. Ügy tudom — nemrég voltam egy KISZ-taggyűlásen — a fiatalok is egyhangúan, a csatlakozást választják. Dézsi Mihály: Eddig olyan sajátságos helyzet állt fenn, hogy előkészítő telepünk a Békéscsabai Konzervgyáré, területileg Gerlához tartozunk, közigazgatásilag Gyulához. Ez a tagozódás nagyon hátrányos volt számunkra. Arról nem is beszélve, hogy szezonban a telepen dolgozók 50 százaléka gerlai. Mi tulajdonképpen ezzel a csatlakozással ..haza” megyünk. Kárnyáczki Lajos: Az eddigi beszélgetésből is kitűnt, hogy nekünk miért jobb, kedvezőbb Békéscsabához tartozni. A gazdasági, a társadalmi fejlődés hozza ezt magával, nem néháryv ember óhaja kívánja ezt így. A jogszabályok is lehetőséget adnak városkörnyéki községek szervezésére. Ezt a lehetőséget akarjuk kihasználni. Békéscsaba vonzási szerepe már eddig is meghatározó volt, természetesen várni kellett arra, amíg ez a helyzet „beérik”. A termelőszövetkezet ezt már megoldotta, és az eddig eltelt két év azt bizonyítja, jól választott. Voltak olyan rémhírek is, hogy „Gerla egyik kerülete lesz Csabának”. Ezek a mende mondák abból erednek, hogy a lakosság még nincs kellően tájékoztatva arról, hogy tanácsunk továbbra is önálló marad és a Járási Hivatal felügyeleti jogköre helyett a békéscsabai Városi Tanács felügyelete alá fogunk tartozni. Ügy gondoljuk a megye- székhely sem „jár velünk rosz- szul.” Bízunk abban, hogy ennek a kapcsolatnak a megteremtése mindkét fél számára előnyös és hasznos lesz. Ezt most már a glerlaiak is így érzik, amit az is bizonyít, hogy a tanácsülésen egyetlen ellenvetés sem volt a határozat ellen. De nemcsak a tanácsülésen, hanem a községben is így van ez, mert most már a lakosság is egyetértett csatlakozási kérelmünkkel. Tk A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a békéscsabai Városi Tanács már megtárgyalta a gerlaiak kérését és jóváhagyta azt. Most már Budapest felé tekintenek, az Elnöki Tanács döntését várják... Béla Ottó Mögt mór Bydarpesíföl Tarjak a döntést Békéscsaba városkörnyéki köxsége lesz-e Gerla?, Nemrégiben, pontosabban október 27-én községi tanácsülés volt a három város — Békéscsa- ba*Békés, Gyula — által körülvett- majdhogynem pontosan az általuk alkotott kör központjában levő kisközségben, Gerlán. Ezen a tanácsülésen született meg többek között a 16/1975. számot viselő tanácsi határozat. „Gerla községi Tanács kéri és javasolja, hogy Gerla községet 1976. január 1-el Békéscsaba városkörnyéki községévé nyilvánítsák. Gerla községi Tanácsa javasolja a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, hogy jóváhagyó állásfoglalásával a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökéhez terjessze elő a községi tanács ezen javaslatát. Utasította a tanács, a tanács elnökét a határozat értelmében szükséges intézkedések megtételére.” Köztudott, hajlamosak vagyunk a minden újtól való tartózkodásra. Vajon így vannak-e ezzel Gerlém is? Jó lesz-e a lakosságnak vagy jobb, ha város- környéki községként szerepel Gerla? Ennek megvitatására ültünk le néhány gerlai emberrel a közelmúltban a tanácsházán. A beszélgetésben részt vett Kiss János tanácselnök, Kárnyáczki Lajos vb-titkár, Dudás Mihályné tanácstag, Ferenczi József községi párttitkár, Somogyi István, a helyi úttörőcsapat vezetője, valamint Dézsi Mihály konzervgyári telepvezető. Kiss János: Nem új keletű téma ez a községben, már régebben érlelődik bennünk. Hacsak a közlekedést vizsgáljuk, akkor is sokat nyerünk nemcsak időben, pénzben is. Békéscsabára 3,40 forintért jutunk el, míg Gyulára csak Dobozon át nagy kerülővel és 10,80-ért. A másik ok, hogy munkaképes lakosságunk 90 százaléka dolgozik a megyeszékhelyen, tíyulára mindössze heten járnak. Ezért is logikus. Dudás Mihályné: Eddig is nagyobb részt Békéscsabára jártunk vásárolni. Mi háziasszonyok eddig sem igen kötődtünk Gyulához. Biztosan jobb lesz az orvosi ellátás is. Meg azért is jobb lesz városkörnyéki községnek, mert gyermekeink ha elvégezték az általános iskolát n medgyesi példa O z utóbbi tíz esztendőben egy teljesen új üzemágat honosított meg, fejlesztett nagyüzemi méretűvé a med- gyesegyházi ÁFÉSZ. A zöldség- hajtatásról van szó, melyről a múlt héten a Dél-Alföldre kiterjedő megbeszélést tartottak. Arról adtak számot a medgye- siek, hogy az ÁFÉSZ keretében működő szakcsoport létszáma három év alatt megkétszereződött. A bevétel is hasonló arányban nőtt. Tölteni való paprikából és erőspaprikából több milliót adtak az állami kereskedelemnek és ezentúl a budapesti, a miskolci, a szegedi, a pécsi piacokra is szállítottak. Kezdetben a szakcsoport tagjai maguk termesztették meg a hajtatáshoz szükséges palántát. Sok volt a gond, mert a palántaneveléshez nagyon kell érteni. Ha megfázik a fiatal paprika, elaprósodik a termés, de elap- rósodik akkor is, ha nem megbízható helyről szerzik be a vetőmagot, vagyis ha nem elit, vagy I. osztályú szaporulati fokút használnak. Ezért a közösség úgy döntött, hogy közös palántanevelő- telepet építenek és a tagokat innen látják el kiváló minőségű, nagy termőerejű palántákkal. Ma már valóság a 4500 négyzetméter palántanevelő hajtatótér, s az is, hogy a jövőidényben a 250 ezer négyzetméter fóliával borított terület kétharmadára innen biztosítják a szaporítóanyagot A medgyesi példa tulajdonképpen a sarkadi ÁFÉSZ kezdeményezéséből fakad. Innen, eb» bői a községből indult el hódító útjára megyénkben a fólia alatti zöldséghajtatás. Ma már 10 ÁFÉSZ megkülönböztetett figyelemmel szervezi ezt a munkát. A termelési adatok azt mutatják, jó eredménnyel. A központi paiántanevelő hajtatótér 12 ezer négyzetméterre növekedett. Az ÁFÉSZ-ek és a különböző szakcsoportok a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV támogatásával kereken 3 millió forintot fordítottak a zöldségtermesztés korszerűsítésére, s ez nem kevesebb, mint 24 millió forint ÁFÉSZ- forgalomnövekedéshez vezetett. Sok dicsérő sző hangzott el a fnedgyesegyházi értekezleten a Békés megyei kezdeményezésről: a fólia alatti zöldséghajtatásról. S amikor a sarkadi és a med- gyesegyházi példához csatlakozó további 10 ÁFÉSZ neve is ismertté vált, Bács és Csongrád megyei barátaink arca csodálko- zóvá vált. ök megcsodálták azt, hogy a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ- ek milyen jó eredményt értek el a hajtatásos termesztésben, mennyivel nőtt Békés megye árutermelése zöldpaprikából, retekből, salátából és káposzta- félékből. M i pedig elgondolkoztunk azon, hogy mennyivel lehetne mindez több, h® nemcsak az ÁFÉSZ-ek egyhar mada törődne itt a megyében ezzel az üzemággal, hanem valamennyi. O Ke Éneklő Ifjúság Vasárnap este a televízióban szerepel az RFG kórusa Sok-sok próba, gyakorlás, tanulás eredménye a mai nap. Á Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola énekkara bemutatkozik az országnak a televízió képernyőjén. Vasárnap este 17 óra 45 perckor kezdődik az az adás, melyen a Vándor Sándor Kórusfesztivál legjobbjai lépnek fel, köztük az RFG- sek. Szvesnyikov: Szülőföldünk című művét adják élő és közreműködnek az egyesített kórusban is. Sárhelyt Jenöné a kórus vezetője érthetően büszke gyermekeire. Sok iskolai elfoglaltság mellett lelkesen, szorgalmasan készültek. Ennek eredménye a tv-szereplés. És annak is, hogy sokan segítették őket. A megyei és a városi tanács, a megyei KISZ-bizottság anyagi és erkölcsi támogatása nélkül nem juthattak volna el eddig. Fejlődésük egyik fontos állomása volt a femsíyS körasole minősítő versenye, ahol Fasang Árpád, Dohai István és Saps zord Ferenc zsűrizte az énekkart és látta el útbaigazító tanácsokkal Ezen a minősítő versenye*» aranyfokozatot szereztek és & rádió a jövő év májusában felvételt készít velük. A rendszeres, szorgalmas gya* korlás természetesen nemcsak m tsz-szereplésnek szól. Máris ké szülnek a következő nagy feladatokra. Jövőre ismét minősítő versenyen kell megvédeni az aranyfokozatot és szeretnének bemutatni egy szerzői estet Balázs Árpád műveiből. Túl a versenyeken elért sikereken nem elhanyagolható az ® többlet, mellyel a kórustagok zenei kultúrája, műveltsége gyarapodik. És mert a jó példa is ragadós, az RPG tanulói közül egyre többen szeretik meg & zenét, válik életük részévé. Az utolsó békéscsabai próba a iv-szereplés elAfel
