Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-20 / 272. szám

Sfést tartott »2 országgyűlés mezőgazdasági és jogi bizottsága Hatékonyabbá vált a termelés As essterga pad körül nem sók minden váltosott Fogadóórán Németh Ferenc országgyűlési képviselőnél Dr. Bélák Sándor elnökletével tegnap délelőtt a Parlamentben összeült az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága, hogy a kép­viselők — a mezőgazdasági tár­ca előterjesztésében — a mező- gazdasági termelés hatékonysá­gának növeléséről tanácskozza­nak. Az ülésen elhangzott: mező- gazdaságunk eredményei külö­nösen azért jelentősek, mert az ágazatban dolgozó aktív keresők száma 1960—1974 között 40 szá­zalékkal csökkent; a mezőgazda- sági termelés hatékonysága a A jogász képviselők Is mun­kaasztalhoz ültek tegnap a Par­lamentben: az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­sága — dr. Gonda György elnök vezetésével — meghallgatta és megvitatta azt a tájékoztatót, amelyet dr. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter tartott a jog­alkotás időszerű tennivalóiról. Ami a téma hátterét illeti: társadalmi, gazdasági, politikai viszonyaink fejlesztéséhez több új szabályt kell alkotnunk josi területen. Az állami tulajdon ha­tásosabb védelmét szolgálja majd a vállalati törvény, a sze­mélyi tulajdonét pedig a társas­házakról és a lakásszövetkeze­tekről készülő jogszabály. Felül­vizsgálják az ingatlanok kisajá­tításának szabályait. Hatásosabb- ban kell fellépni a harácsolás ellen, meg kell akadályozni, hogy az egyéni és a csoportér­dek a társadalmi érdek rovásá­ra érvényesüljön: szükség van az ellenőrzés új szabályozására. Az állampolgároknak a köz­ügyekben való részvételét se­gíti majd a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, va­lamint a társadalmi bíróságok­ról — az új igényeknek megfe­lelőöl — megalkotandó jogsza­tényoroszlán lakozik. Ketrecben. „Hatéves — szólt gondozója —, nem állatkerti, fél éve fogták be. De már szelíd.” Elhittük. (Kü­lönösen — amikor horkant egyet. Sok ezer harapni készülő kiitpa ereje feszül benne. A fe­népgazdasági átlagnál kedvezőb­ben alakult, mert a termelésnö­velést a foglalkoztatottak létszá­mának csökkenésével és viszony­lag kisebb eszközlekötés-növeke­déssel sikerült elérni. A bizott­ság véleménye egybevágott a minisztérium álláspontjával: kulcsfontosságú feladat a beru­házások kivitelezési idejének csökkentése, a meglevő állóala­pok maximális kihasználása, a technikai színvonal gyorsabb ütemű korszerűsítése, a munka- erőforrások jobb kihasználása, a munkaszervezés javulása. bály, A társadalom változó igényei szerint módosítják — várhatóan — a büntető tör­vénykönyvet és a polgári tör­vénykönyvet. Tegnap, november 19-én Bé- kés-tarhoson a munkások to­vábbképzéséről tanácskoztak a Békés, Hajdú, Tolna, Bács-Kis- kun, Szolnok, Csongrád megyei és a szegedi Városi Tanács munkaügyi osztályvezetői, va­lamint a szakmunkásképző in­tézetek igazgatói. Az országos jelentőségű tanácskozáson részt vett Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, és Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osz­tályvezetője. Hajnóczi Vilmosnak, aBékés- tarhosi Továbbképző Intézet igazgatójának megnyitó beszé­de után a munkások és a kö­zépfokú végzettségű szakembe­rek továbbképzésének Békés megyei tapasztalatairól és fei­ne tudja, miért nem nagyon _ akartuk megsimogatni. Pedig gondozója ugyancsak biztatott rá.) Következik: Nomádok lépi hídja Szalonlay Mihály Az orosházi Városi Tanács V. B. irodájának ajtajára kis táblát akasztottak ki: képviselői fogadóóra itt! Elsőnek Aguszti- nov Jánosné érkezett, aki egy bonyolult lakásproblémával ke­reste fel országgyűlési képvise­lőjét, Németh Ferencet. Aztán jött özvegy Mátrai Mar- cellné, majd Bodor Györgyné, aki a képviselő szavaival élve „kétéves képviselői tevékenysé­ge alatt a legérdekesebb kérés­sel jött”. Helyezzék át azt a villanyoszlopot kapuja elől. ami akadályozza a házába való be­jutást. — Felkeresem a DÄV-ot és megnézzük, közösen mit lehet csinálni — nyugtatja meg a kép­viselő a panasztevőt. Aztán egy „szaki” jött a ME­ZŐGÉP-tői, Lénárt István laka­tos. — Tudod, komám, magyarázta — itt volt dolgom a tanácsnál. adatairól tartott vitaindító elő­adást dr. Molnár Margit, a me­gyei tanács munkaügyi osztály­vezetője. — A kormány 1971-ben hozott határozatot a munkástovább­képzés új rendszeréről, melynek főbb formáit a IV. ötéves ten' végére kellett kialakítani. A szakmunkásképzés általános rendszere megfelelő alapot te­remtett a szükséges ismeretek megszerzéséhez. A követelmé­nyek azonban egyre nőnek, ép­pen ez teszi szükségessé a dol­gozók rendszeres továbbképzé­sének megszervezését — mon­dotta többek között. Ezt köve­tően a megyei tapasztalatokat ismertette. Négy év alatt a ta­nácsi vállalatok a munkások 41 százalékát vonták be a tovább­képzésbe. A minisztériumi vál­lalatoknál a dolgozóknak ennél nagyobb hányada tanul. A szak­munkások 50 százaléka, a vezető beosztású munkások 80 száza­léka vett részt különböző tan­folyamokon. A továbbképzés nemcsak nép­gazdasági, nemcsak vállalati ér­dek, hanem a munkások leg­személyesebb érdéke is. Ezt so­kan felismerték. Ugyanakkor a vállalatoknak is ösztönözniük kell a dolgozókat a továbbkép­zésre. Legtöbb vállalatnál azon­ban az ösztönzés csupán a ta­nulással járó kedvezmények biz­tosítását jelenti. Van azonban arra is példa, amikor a tovább­tanuló dolgozót megjutalmazzák, nem egy munkahelyen pedig magasabb beosztásba helyezik, illetve emelik az órabérét A továbbképzés különösen a több műszakos és a bejáró dolgozók­nál ókoz gondot. Az eddigi eredmények ellené­re még sok munkásnak hiányos az alapműveltsége. Jóllehet ah­hoz, hogy szakmát tanuljanak, először az általános iskolát kell elvégezniük. Csak elismeréssel lehet szólni azokról a vállala­tokról, amelyek segítették dol­gozóikat az általános műveltség megszerzésében. Ezután az elő­adó ismertette a következő öt­éves terv feladatait. Hangsú­lyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a továbbképzések szervezettségére, az oktatás ha­tékonyságára. A tanácskozáson több vállalat képviselője is fel­szólalt. Végezetül a résztvevők megtekintették a tarhosi mun­kástovábbképző központot. 3 1975. NOVEMBER 39, gondoltam, megnézlek, milyen lehet egy képviselői fogadóóra. Meg hát egy kézfogásra. Újra MEZÖGÉP-es érkezett, Dudás Mihályné. A férjével együttdol­gozott a vállalatnál. Az asszony most GYES-en van, lakásügy­ben kereste fel a „szakit”. Meg­nyugtató a válasz — legkésőbb a jövó év első két hónapjában meglesz a már régen várt lakás. A fiatalasszony örömmel búcsú­zik. Amikor az ajtó becsukódik, vallatom a képviselőt, mennyi­ben változott a helyzete azóta amióta „honatya” lett? — A válasszal nagyon bizony­talan vagyok. Ugyanis mondhat­nám, hogy semmi sem válto­zott, és ez is igaz. Hiszen ugyan­ott dolgozom, ahol eddig, ugyan­úgy élek, mint eddig. De azt is mondhatnám, hogy sokat vál­tozott az életem, mert ez is igaz. Mert bár ugyanazon a pá­don dolgozom, csak az is igaz, hogy most már jóval keveseb­bet mint eddig. A képviselőség mellett tagja vagyok a megyei párt-végrehaj tóbizottságnak, a városi pártbizottságnak, ez mind-mind sok feladattal, el­foglaltsággal jár. Előveszi zseb­noteszát és sorojja: — Itt van például a jövő hét „műsora”. Méghozzá nem is a legzsúfol­tabb. Hétfőn iskola, — Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetem, — kedden megyei pártbizottsá­gi ülés, szerdán utazás Buda­pestre, képviselői elfoglaltság. Aztán a képviselőd fogadóórán elhangzottak után is sokat kell járni. Summa-summárum a hét megfeleződik a képviselő és a munkásélet között. Nincs baj a munkahelyen, a srácok nagyon rendesek, elfo­gadtak ígv is, úgy Is, persze hozzájuk én. most is ugyanolyan vagyok, mint voltam. Jönnek, felkeresnek sűrűn, te ilyen és ilyen bajom van, tudnál-e segí­teni, vagy mondd meg, kihez forduljak? Én is bárhol vagyok, hazafelé menet először az üzem­be nézek be. Ha csak néhány percre is. Mindig körülfognak, érdeklődnék hol erről — hol ar­ról. Most különösen megnőtt az ázsióm, mit hallottál, minek megy fel az ára, és hogy ez vagy az mennyibe fog kerülni január 1 után. Hogy mit dolgozunk jelenleg? Gsőtörőhöz készítünk alkatrésze­ket Van vele „hajtás”, határ­időre kell átadnunk. Ez terven felüli munka. Vállalatunk már teljesítette a negyedik ötéves tervből rájutó feladatait. Idáig érünk a beszélgetésben, amikor kopogtatnak az ajtón. — Sülé Istvánná vagyok — mutatkozik be a feketébe öltö­zött asszony —, ki akarnak ten­ni a lakásból — mondja elő­ször, szinte nem is értve a mon­dat súlyát. Amikor mesélni kez­di kálváriáját, sírással küszkö­dik. A képviselő nem ért a bizo­nyítékként hozott szerződés szö­vegében leírtakhoz, ezért szak­értő jogászt leér, aki megnyug­tatja az asszonyt — menjen csak nyugodtan haza,' senkinek sincs joga a lakásból kitenni. Megszólal a szomszédos to­ronyban a harang, delet kongat­nak. Még mindig vár egy nő, hogy beszélhessen a képviselő­vel. Talán panasszal, talán ké­relemmel jött. Mindenesetre bi­zalommal keresi fel az ország- gyűlési képviselőt. Béla Ottó 0 Békéscsabai Épftfiipari Szövetkezet (VÖRÖS OKTÓBER SOR) FELVÉTELRE KERES: — 1 közgazdasági érettségivel és gyakorlattal rendelkező utókalkulátort; — kőműves szakmunkásokat, segédmunkásokat, kubi­kusokat, komplett építőbrigádokat; Bérezés: egyösszegű utalványozással. — asztalos szakmunkásokat, asztalosüzembe térti, női segédmunkásokat; — lakatos szakmunkásokat; — ács-állványozó; — műköves; — hidegburkoló; ■— gyakorlattal rendelkező fűtésszerelő SZAKMUNKÁSOKAT — villanyszerelő mellé betanított munkásokat. A dolgozókat Kunágota, Almáskamarás, Medgyesegyháza, Fusztaottlaka, Békéscsaba útvonalon autóbusszal naponta szállítjuk. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: fenti címen, a személyzeti vezetőnél. Módosítják a büntető törvénykönyvet és a polgári törvénykönyvet ICMMUaaMllimMMIiMHMmiMICÍMBaMHNeeiHltRII Dagathur — „A kődobó”, a függetlenségi harc mártírjainak emlékműve Mogadishuban. Szomália fővárosában; háttérben az Indiai-óceán Tanácskozás a munkástovábbképzésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom