Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-20 / 272. szám

Ha: a megyei tanács vezetőié a szó 9» és válaszok AZ OKTÓBER 27-ÉN MEGTARTOTT MEGYEI RÁDIÓ-SAJTÖ­KONFERENCIÁN A MEGYEI TANÁCS VEZETŐIHEZ CÍMZETT KÉRDÉSEKRE DR. SZABÓ SÁNDOR ÁLTALÁNOS ELNÖKHE­LYETTES. CSEPREGI PÁL ÉS NAGY JÁNOS ELNÖKHELYET­TESEK, VALAMINT DR. KERTÉSZ MÁRTON, A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TITKÁRA VÁLASZOLT. 51. Sütő Imréné általános Is­kolai tanár, Mezőkovácsháza. Számíthat-e Mezőkovácsháza nagyközség *gy 12 tantermes is­kola építésére, ha igen, az ötö­dik ötéves terv melyik idősza­kában? Válasz: Az ötödik ötéves terv fejlesztési és beruházási tervét a megyei tanács még nem hagy­ta jóvá. Az előzetes tervek alap­ján minden remény megvan ar­ra, hogy Mezőkovácsházán is új iskola épüljön — ha az nem is lesz 12 tantermes. Hogy az át­adásra mikor kerül sor, azt ma még nem lehet pontosan meg­mondani. Ez többek között az építőipari vállalatok kapacitásá­tól is függ. 52. Fábián Zsuzsanna KISZ­titkár, Mezőkovácsháza, gimná­zium. A gimnáziumnál a torna­csarnok építése a közeljövőben megindul. A KISZ-fiatalok és a többi tanuló is társadalmi mun­kával segítette a beindulást. Részt vettek a mezőgazdasági munkában és a jövedelem 30 százalékát felajánlották a torna­csarnok építéséhez. A későbbi­ekben is szívesen vállalnak tár­sadalmi munkát, hogy mielőbb felépülhessen a torna terem. A megye vezetői mivel tudnák se­gíteni a tornacsarnok megépí­tését? Válasz: A tomateremhiány nagy gondot jelent Békés me­gyében is. A megye gazdasági lehetőségei azt követelik tőlünk, hogy ezen a területen is gondos és céltudatos munkával bizto­sítsuk a megkezdett fejlesztése­ket. 53. Molnár Lászlóné, Szarvas, 1. számú általános iskola igaz­gatója: A Békés megyei Népúj­ságban olvasta, hogy a követ­kező ötéves tervben 100 tante­remmel nő az általános iskolai tantermek száma. Hol épülnek az új általános iskolák? Válasz: Az új általános isko­lai tantermeket elsősorban azo­kon a helyeken kell építeni, ahol a m'eglevö feltételek és a gyermeklétszám növekedése kri­tikus helyzetet idézett már elő, vagy 1-2 év múlva idéz elő. Jó­váhagyott fejlesztési és beruhá­zási tervek hiányában a tele­püléseket. megjelölni ma még korai volna. 54. Nemes Ferenc, a Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet dol­gozója. Az iparosodó Szarvas szakmunkás-biztosítására helyi képzési lehetőség leSz-e? Válasz: A szalununkásképzés- sel szemben támasztott növeke­dő követelmények kielégítése komoly gazdasági befektetése­ket igényel. A gazdaságosság azt követeli, hogy erőinket kon­centráljuk. Éppen ezért a ki­sebb városok és települések szakmunkásigényeit elsősorban a nagyobb és gazdaságosabban működő szakmunkásképző isko­lák segítségével elégítjük ki. 55. Molnár Lászlóné, Szarvas, 1. számú általános iskola igaz­gatója. Szarvason a 12 tanter­mes iskola építésére mikor ke­rül sor? Válasz: A megye oktatásügyi fejlesztési és beruházási tervét a megyei tanács még nem hagy­ta jóvá. Az előzetes tervek alap­ján nagy a valószínűsége annak, hogy az ötödik ötéves tervben Szarvason új iskola építésére nem kerül sor. 56. Kovács József, Békéscsa­ba. Telep u. 18. Radnai Mikes hagyatékával kapcsolatban kér-, dezett. Válasz: Radnai Mikes- szoros kapcsolatot tartott fenn a Mun­kácsy Mihálv Múzeummal, ak­tív tagja volt a Múzeumbará­tok Körének. Hagyatékát, amennyiben annak nincs jogi akadálya, a múzeum adattárá­ban kívánjuk elhelyezni. A mú­zeum szakemberei a közeljövő- ben felveszik a kapcsolatot az ^tökösökkel. Geszti em, geszti esetek 57. Szász György nyugdíjas. Békéscsaba. Megilleti-e ösztön­ző nyugdíj pótjék? Válasz: Továbbdolgozásra ösz­tönző nyugdíjpótlék jár annak, aki öregségi nyugdíjra jogosult­ságának a megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — munkaviszonyban vagy szö­vetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) mun­kában töltött A fentiek alapján önt nem illeti meg ösztönzó nyugdíjpótlék, ugyanis a nyug­díj megállapítását követően, a nyugdíj felvétele mellett a jog­szabályban külön a nyugdíjban levők részére biztosított évi 840 munkaórát dolgozta le. 58. László János, Mezőkovács­háza. 1971-ben megépült egy tíz munkahelyes rendelőintézet. A pártértekezlet idején is meg­jelent a Népújságban. Szakor­vosi ellátás csak részben bizto­sított, mivel ezzel sem a csa­bai, sem a gyulai SZTK nem mentesült a betegforgalmat il­letően. Van-e a megyei vezetés­nek elképzelése a megoldással kapcsolatban? Válasz: A mezőkovácsházi rendelőintézethez kapcsolódó be­ruházásként biztosították a szak­orvosok letelepítéséhez szüksé­ges körülményeket is. Ennek el­lenére a szakorvosi ellátást csak részben tudja biztosítani az egészségügy. Ennek alapvető oka, hogy nincs elég szakorvos. 59. Nagy Elek, Békés. Milyen intézkedések várhatók a tanácsi ügyvitel korszerűsítésére? Válasz: A tanácsi ügyvitel korszerűsítésére országos és me­gyei szinten is történtek intéz, kedések. Ilyenek voltak többek között: Átszervezés történt a pénzintézetek és a tanácsok kap. csolatában. A tanácsok és intéz­mények számláinak vezetését az OTP-igazgatóság és fiókjai vet­ték át, ezzel a pénzforgalom, va­lamint a pénzintézeti és tanácsi kapcsolat egyszerűsödött, az in­tézkedések a korábbihoz képest lerövidültek. t A megyei Illetményhivatal számfejtési feladatai mellett fo­kozatosan információs bázissá alkuit. így széles körű adato­kat tud szolgáltatni a tanácsi szervek részére. 1973. évtől fo­lyamatosan áttértek a megyei intézmények, a járási hivatalok, a városi tanácsok és a megyei központ a költségvetés kettős könyvviteli rendszerben történő nyilvántartására, 1975-től pedig fokozatosan áttérnek a költség­vetés területén a középgépes könyvelésre, amely gyorsabb és pontosabb információt fog nyúj­tani. Az ügyintézés és az ügymenet egyszerűsítése jelentős felada­tokat ró a tanácsigazgatás szer­veire. Jelenleg a megye tiz köz­igazgatási egységére kiterjedő ügymenetvizsgálat folyik. Meg­vizsgáljuk, hogy a kisajátítás, az építési engedélyek kiadása, az állami gondozásba vétel és a szo­ciális segélyezés ügycsoportban milyen lehetőségek vannak az egyszerűbb ügyintézésre, a bü­rokratikus jelenségek kiküszö­bölésére. A vizsgálat eredmé­nyeként a megye valamennyi ta­nácsi szervénél törekszünk meg­teremteni a gyorsabb ügyintézés feltételeit ajánlások, intézkedé­sek kiadásával, illetve az illeté­kes felsőbb szerveknél jogsza­bálymódosítások kezdeményezé­sével. A többi ügycsoportban is kidolgozzuk az egyszerűsítési el­járásokat. A korszerűsítéshez tartozik az is. hogy a hivatali munka gépiesítésében fejlődés van az utóbbi években, távla­tokban pedig a számítógépek al. kaimazására is sor kerül. Cé­lunk, hogy a tanácsi szervek a törvényesség sérelme nélkül mi­nél gyorsabban intézzék el az állampolgárok ügyeit. (Folytatjuk) PÉLDA FÉRFIAKNAK November 7-én a geszti nap­közi otthon nyolctagú November 7. brigádja, melynek Bálint Ist­vánná a vezetője, elnyerte a szocialista címet. A csupa nőből álló brigádhoz a hivatalsegéd, a szakácsnő, az élelmezésvezető, | két konyhalány és három dajka ) tartozik. Sikerük azért is emlí- j tésre méltó, mert ritka dolog, i hogy egy napközis brigád ilyen ' módon is „észrevéteti” magát. A gesztiek sokat köszönhetnek a lelkes kis csapat tagjainak. Ök szépítik az iskola és az óvo­da környékét, rendben tartják a játékokat, társadalmi rendezvé­nyeken tálalnak, mosogatnak. Nagy szeretettel és gonddal fog­lalkoznak a gyermekekkel. A konyhai dolgozók javára kell ír­ni, hogy kevés pénzből is válto­zatos és jóízű ebédeket főznek. Igaz. a zöldséget az Egyetértés Tsz-től vásárolják, amely néha még ajándékba is ad egy-egy ét­kezésre valót. Hadd fejlődjenek szépen és legyenek egészségesek a gyermekek, a szülők pedig — akik többségükben tsz-tagok — dolgozzanak nyugodtan. A brigád a tanulásban is pél­dát mutat. Akik elmaradtak, az idén befejezték az általános is­kola 8. osztályát. Geszten eddig az Egyetértés Tsz két női növénytermesztő brigádja nyerte el a szocialista címet. A November 7. Szocialista Brigád a harmadik. Most az a kérdés: vajon mikor követik a férfiak a hők példáját? ... A Jó EGÉSZSÉG TITKA... Geszt ma már nem annyira a „bolond grófjáról”, mint a pá­linkájáról nevezetes. Íme, törté­nelmi távlatban olykor megvál­tozik a rangsor. Persze a geszti pálinkának Is van múltja, amiről Mónus Sán­dor nyugdíjas tsz-tag mond el egy kis történetet: — Vagy 20 évvel ezelőtt meg­jelent itt valaki, hozott magá­val 50 liter pálinkát, hogy elad­ja. Alkudozás közben megkínál­ták geszti pálinkával, hadd tud­ja meg, hogy milyen az igazi kisüsti. S az eladóból vásárló lett. Ebből a kis elbeszélésből mindjárt kitűnik, hogy a het­venhat éves Mónus Sándor nagy tisztelője a geszti pálinkának. Főzet is évente 60—80 litert, amiből ad a három gyermeké­nek, de annyit megtart, hogy jusson neki is — ahogy nevezi — a házi „gyógyszerből”. Tréfásan megkérdezem: — Nem gondolja, hogy ha én ezt leírom, akkor propagandát csinálok a pálinkának? — Az egészségemnek az a tit­ka, hogy mindig dolgoztam és ma is dolgozom. Az pedig nem árt, ha a munkának csinál egy kis propagandát. KI EBBEN A LUDAS? Erdei Lajos tanácselnököt most leginkább a befejezetlen ABC-áruház nyugtalanítja. A Mezőgván és Vidéke ÁFÉSZ megbízásából a Sarkadi Építő­ipari Szövetkezet átalakítással megépítette ugyan az új léte­sítményt, amely az október 12-i határidőre látszólag el is ké­szült, de annyi hibával, hogy nem lehet használatba venni. A hibák közül fel is sorol né­hányat: — A vaskeretes ajtó. ablak nem nyitható és nem zárható, a mosdókagyló lleszakadt, az eső­víz az ajtón befelé folyik... — Október 12. óta még nem javították ki? Mikor lesz kész? — Ki tudja? Nem dolgozik ott senki. Elmegyünk együtt az áruház­hoz és meggyőződünk arról, hogy egyetlen lélek sincs az épületben. Aztán elsétálunk az egyik italboltból átalakított ide­iglenes üzletbe, amelynek októ­ber 12-én kellett volna átköl­töznie az áruházba. Ez inkább valamiféle raktárnak tűnik. Sokan járnak ide vásárolni, mert az egyetlen üzlet a köz­pontban. Belátta mindenki, hogy átmenetileg nincs más megol­dás. De most az október 12-1 határidő eltolódása után, bi­zony bosszankodnak az émbe rek és talán nem is tudják va­lamennyien, hogy a Sarkadi Építői ne ri Szövetkezet a ludas a dologban ... Pásztor Béla Közlekedési vitaest a televízióban Várják a nézők kérdéseit Minél fejlettebb technikai esz közökkel rendelkezünk, minél gyorsabbá válik életünk, annál inkább mindennapi életünk elő­terébe kerül a közlekedés. Ezért is választotta a televízió közle­kedési műsora címéül: MIN­DENKI KÖZLEKEDIK. Szemtanúi, sőt aktív részesei is vagyunk a közúti — és a tömegközlekedés nagyarányú fejlődésének. Éppen ezért, talán sohasem volt olyan időszerű és fontos közlekedésünkről, közle­kedési kultúránkról beszélni, vi­tatkozni, mint napjainkban. 1975. december 4-én a televí­zió „KÖZLEKEDÉSI KULTÚ­RÁNK 76” címen vitaestet ren­dez, amelyen közlekedésünk irá­nyítói, legavatottabb szakértői válaszolnak a nézők kérdéseire. A vita alapjául azok a kér­dések szolgálnak, amelyeket a nézők telefonon és levélben be- küldenek. A műsor szerkesztői nemcsak az új KRESZ-szel kap­csolatos kérdéseket váfják, hi­szen közlekedési kultúránk, köz­úti közlekedésünk és nem utol­sósorban tömegközlekedésünk sok kérdése vár válaszra, meg­vitatásra! Megyénk, városaink, fő- és mellékútvonalaink for­galmának irányítása, szervezése — a közlekedésben résztvevők neveléséről nem is beszélve — ugyancsak sok kérdezni- és meg- válaszolnivalót kíván. Levélben a következő címen lehet kérdezni a vitaest részt­vevőitől: MINDENKI KÖZLE­KEDIK, 1810 Budapest, Szabad­ság tér 17. Aki telefonon szeretné feltenni kérdését a 329-57l-es budapesti telefonszámot hívhatja, az ■‘adás kezdetéig. A kérdezők másfél percnél hosszabb időt igénylő kérdéseit BRG üzenetrögzítő be­rendezés veszi fel magnetofon szalagra ■■■■•••■•••»•■•■•••■•••■•■■•••■•»••■■•••••■■•••Acr.asaaaa&BsSdesececaasBavBtaatatassaaasa '■•acaeaaaaaasMeaasasaaasaeaaaaaaaacai DÉR ENDRE *7. r Álom és ve lló (Kisregény) — Apukának mik voltak a ne­velési elvei? Az öreg fürkészve nézett Va- likára. Számolni akar vele, ta­lán az ö szemére veti Saci ha­lálát? — Minket se nevelt az apám, anyám. Nőttünk. Az apámra nem is emlékszem. Csak tudom róla, hogyan halt meg. Erős em­ber volt, azt hiszem, Saci tőle örökölte az erejét. Mindenáron ki akart tűnni. Mindenben a „leg” akart lenni. Ez lett a veszte. Fogadásból két hatalmas zsákot vett a vállára, és a pad­lás ajtajába állított létra egyik szélén egyensúlyozva igyekezett fölfelé. Az egyik zsák megbil­lent a vállán, mire ő teljes ne- kifeszüléssel visszarántotta azt a vállára. A zsákokat fölvitte ugyan a padlásra, szépszerével le is jött onnan, de három nap múlva meghalt. „A bele csava­rodott meg”, így mondták ak­kor. ötéves voltam akkor. Az [ anyám meg ... hamarosan férj- ; hez ment. Ö férjhez ment. én j. pedig szolgálni mentem. Hat- • éves gyerekre már sok mindent : rá lehet bízni. ; —Saci is etette a csirkéket; tömte a kacsákat az iskola mel­lett. — Igen, én iskoláztatni akar­tam. Esze volt hozzá. — Sacinalc szive is volt. Saci az élet művésze volt, nem is tudom, kire hasonlíthatott. Az öregember lehajtott fővel mondogatott valamit magában, majd elővett az aktatáskájából (mindig aktatáskával járt, haja­donfővel) egy Tomikának való öltönyt. Bársonyból készült, a zakó fazonja és kézelője kötött. — Még Saci kezdte el tavaly. Gondolom, elfelejthette, én is véletlenül akadtam rá a rongyos zsákban. Kár lenne érle. gon­doltam magamban, és kötöttem rá egy kis fazont. Valika fölkapta a „kötöttem rá” kifejezésre a fejét. — Parasztnak készültem én is, akár az apám. De ő erős, iz­mos férfi volt, én pedig csene- vés*. Három osztályt úgy-ahogy elvégeztem, ími-olvasni úgy- a hogy megtanultam, nem folyé­konyan. hiszen iskolába azért nem rendszeresen jártam, csak úgy hébe-hóba, ahogy elenged­tek a gazdáim. Fiatalember vol­tam már, a paraszti munka meg nagyon kifárasztott. Mikor az­tán katonának álltam be, be- zupáltam. Akkor már feleségem is volt meg egy lányom. Valika ki-kiment a gyerekhez. Tomika önfeledten gombfocizott Andrissal. — Szeretnék Tominak min­dent megadni, hogy korszerű, művelt ember váljék belőle. Sa­ci mellett tudom, nem lett vol­na nehéz ezt elérni. Ezért aka­rom a rendszeres élethez szok­tatni. Saci mellett ezt az egyet nem tudtam megvalósítani. Saci ugyan mindig mondta, amikor kórházban volt: „Menj haza a gyerekhez, vele legyél, hozzám csak minden héten egyszer gye­re be.” De hát én minden dél­előtt beszaladtam hozzá a kór­házba, megengedték az irodá­ban, mivel este ledolgoztam a munkaidőmet. Csakhogy Tomi nem ismerte a vidám arcomat. Ö maga is nyűgös lett, magának követelt, én pedig ettől még Ide­gesebb lettem. — Igen, nem könnyű szülő­nek lenni. Én magam se tud­tam jó szülő lenni. Tudod, nagy kincs az értelem. De rosszul használva — zsarnok is tud len­ni. Saci nagyon könnyen tanult. Sose kellett neki segíteni. Nem is tudtam volna, hiszen én ma­gam is állandó tanulással vol­tam elfoglalva. Elmesélem ne­ked, hogyan tanultam én. — Igen, apuka, csak lefekte­tem Tomikát. — Valika kiment a szobából, és nem jött vissza csak 8 óra körül. Akkor aztán Andris is bejött a szobába, el­búcsúzott az öregtől, megcsókol­ta Valikét, majd fölmutatta a fényképet. . — Találtam egyet rólatok! Tomika a kisszobában, rácsos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom