Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-10 / 238. szám

Egy felmérés tanulsága:

e

Érdemes az NDK-ban munkát vállalni

MÁK HAGYOMÁNYOS, hogy

a Békés megyei fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságban munkát vállalnak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyit- ják, hogy, az NDK-ban vállalt munka hasznos a szakmaszer- » zés. a továbbképzés; a nyelvtanulás és az általános műveltség bővülése szempontjából is. Elképzeléseik megvalósulásáról kérdeztünk meg a közelmúltban negyvenhét hazatért és már itthon dolgozó fiatalt.

A megkérdezettek 89 százaléka szakképzett (többségében szakmunkás) volt. Kevés kivételtől, eltérően, ha nem a magyarországi szakképzettségnek megfelelő munkakörben történt foglalkoztatásuk, akkor határ vagy rokon területekre osztották be őket. Az utóbbi Is érthető, hiszen az NDK képzési rendszere más, mint a mienk, magasabb a technikai technológiai szint, jobb a munka szervezettsége. Fiataljainknak azzal is számolniuk kellett (ezt különben sokan nehezményezik), hogy az előbbiek és egyéb körülmények (nyelvi nehézségek, az önálló életvezetés tapasztalatlansága) miatt az eredményes munkához hosszabb beilleszkedési ídö szükséges, mely átmenetileg a képzettség szintjétől eltérő (alacsonyabb) munkakör ben történő foglalkoztatást eredményezhet. Pedik az NDK gazdasága az önképzés, továbbképzés jó lehetőségeit adja.

HOGYAN ÉLTEK EZZEL? A megkérdezettek 59 százaléka eredményesen kapcsolódott be a szakmai és egyéb tanfolyami továbbképzési formákba. Nagy előny, hogy a vállalat a tanfolyam profiljának megfelelő fog" lalkoztatást is biztosította. A fiatalok hazatérve forgácsoló, esztergályos, panelszerelő, láng- hegesztő, vezérlés és automata forgácsoló, gyalus, darukezelői bizonyítványt hoztak magukkal. Helyzetüket jól tükrözi az egyik szakmunkás véleménye: „Én minél jobb szakemberré szeretnék válni. Ehhez tanulnom és gyakorlati tapasztalatokat kell szereznem. Az NDK iparilag fejlettebb ■mint a mi országunk, meg aztán másképp is csinálnak bizonyos dolgokat.”

MEGKÉRDEZTÜK A FIATALOKTÓL, hogy az NDK-ban töltött évek során szereztek-e hasznos ismereteket? 80 százalékuk teljesen, 20 százalékuk részben tartotta hasznosnak a szerzett ismereteket. Megállapítottuk azonban, hogy a fiatalok egy részében mégsem tudatosult eléggé, hogy az NDK-ban elsősorban dolgozni kell. Céljaik elérésének ez az alapvető feltétele. Egyéb céljaik (nyelvismeret, oklevélszerzés) elérése az előbbieket feltételezve is, csak többletmunkával és időráfordítással, nem egy esetben áldozat- vállalással lehetséges. Ehhez erős elhatározás, edzett akarat, jellem és megfelelő képességek kellenek. E kritériumok mindegyikével a fiatalok egy része nem rendelkezett. Megállapításunk akkor is igaz, ha elfogadjuk, hogy túlnyomó többségük a munkában és az élet különböző területein becsülettel helyt állt és elnyerte a munkaadó elismerését.

Az NDK-ból hazatért fiatalok — a több éves távoliét miatt — izgalmaik közepette, nem egy esetben szorongva lépnek be régi munkahelyükre. Beilleszkedésük elősegítése fontos munkahelyi feladat. A megkérdezettek 37 százaléka volt elégedett azzal a segítséggel, amelyet munkahelyén kapott; 44 százaléka csak részben; 19 százaléka teljes elégedetlenségről nyilatkozott. Okai: az NDK-ban szerzett ismeretek hasznosságát töb4

1975. OKTOBER 1«.

ben azon keresztül is nézik, hogy azt itthon milyen mértékben tudják kamatoztatni.

A KÜLFÖLDI SZAKMAI GYAKORLAT felhasználásának egyik függvénye a fiatal jelenlegi munkaköre. Tanulmányoztuk, hogy az ifjak szakképzett- , sége és munkaköre milyen mértékben felel meg egymásnak. Kiderült, hogy 28 százaléknak teljes mértékben; 38 százaléknak részben és 34 százaléknak nem azonos a végzettsége és a munkaköre. A külföldi tapasztalatok felhasználásának másik függvénye, hogy a fiatal jelenlegi munkaköre megfelel-e a szakmai gyakorlatnak. Nyilatkozataik az alábbi százalékos értéket adják: teljes megfelelést 14 százaléknál, részlegest 38 százaléknál találtunk. Ezek hiánya 48 százaléknál tapasztalható. Mindkét problémakör negatív vonatkozásaira is rákérdeztünk. Áz információkból kitűnik, hogy a mienknél fejlettebb technológia, a nagy szériában történő gyártás, az erősen differenciált munkakörök tapasztalatait itthon sok esetben nem tudják érvényre juttatni.

Hasznosnak gondoljuk a kiutazás előtt és hazatérés utáni kereset összevetését Is. A megkérdezettek közül 4 személynek kevesebb a fizetése jelenleg, mint a kiutazás előtt. Két fiatalnak azonos, a többinek általában 500—1000 forinttal vagy még nagyobb összeggel magasabb. A bér a munkaadótól és a dolgozótól egyaránt függ. Ezt figyelembe véve a lényeket kedvezőnek ítéljük, attól függetlenül, hogy negatív megjegyzéssel e téma kapcsán is találkoztunk.

ÉRDEKESNEK MUTATKOZOTT annak a megvizsgálása is, hogy az NDK-ban járt fiatalok körében milyen mértékű a munkahely-változtatás? Az ifjak 40 százaléka kiutazása előtti munkahelyén dolgozik, 6 százaléka munkahelyen belül változtatott , munkakört, 54 százalék viszont : új munkahelyet talált. A fiuk- ; tuáció magas, még akkor is, ha : beszámítjuk az NDK-ban szer- ; zett tanfolyami képzettséget, j mely másik munkakört helyez- ; hét kilátásba.

Az a véleményünk, hogy a kül- \ földi munkahelyeken történő be- i illeszkedést, helytállást Magyar- ; országon kell előkészíteni. Az ■ előkészítés színvonala — a ta-i pasztalatok gyarapodásával — : évről évre emelkedik. Javulnak; a nyelvtanfolyamok, a tájékoz- ! tatás. Arra is törekedni kell ! azonban, hogy a vállalatok meg- : felelő perspektívát adjanak a » fiataloknak arra vonatkozóan, j hogy hazatérve tapasztalataikat ; miképpen hasznosíthatják?

ÖSSZEGEZVE megállapíthat- \ juk, hogy az NDK-ban mun- i kát vállait fiatalok jól megáll- * ták helyüket. Növelték hazánk ■ tekintélyét a baráti szocialista £ országban, gyarapodtak szakmai ; tapasztalatokban, emelkedett ál- ■ talános műveltségük, elmélyült * proletár internacionalista szem- : léletük. Mindez indokolja az • NDK-ban történő munkavállalás ■ további fenntartását, e fonna : finomítását, gyümölcsözőbbé té- ■ telét. ;

I Dr. Kincses László :

HIRDETMÉNY! ,

A DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatóságának szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1975, október 10-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI:

Hunyán: a Hunyadi Tsz részére épített 20 kV-os vonalat és

transzformátorállomást A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes.

— A sógorom kőműves. Tőle kaptam kedvet ehhez a szakmához. Szóltam otthon a tervemről. összeült a család, hogy a Karcsi kőműves akar lenni. Meghánytuk-vetettük a dolgot, mindenki egyetértett. És most itt vagyok — mutat körbe Kovács Karcsi a diákotthoni szobában. Azóta, hogy a nagy elhatározás megszületett, csaknem három év telt el, de már utolsó éves a Békéscsabai 635-ös Ipari Szakmunkásképző Intézetben.

— Sokan mondták, jó lenne, ha inkább gimnáziumba mennék, de én dolgozni akartam minél hamarább. Az érettségit később is megszerezhetem, gondoltam. De azt nehezen szoktam meg, hogy távol vagyok a szüleimtől.

— Sok szép dolog van a mi munkánkban. Büszkék lehetünk arra, hogy ezt vagy azt mi építettük! Aztán nem is olyan nehéz a fizikai munka, mert nem csinál meg mindent a gép helyettünk, s nem kis szakértelem kell ahhoz, hogy igazán jól dolgozzunk. Az. iskolában a tanulmányi eredménytől függően, most harmadikban pedig teljesítményre kapjuk az ösztöndíjat. Ez már nagyon jó, hiszen ha megfogjuk a munka végét, ezer forintnál is többet keresheA békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében október 7—8-án tartották meg a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola — a tanévben első évfolyam gyűléseit, melyen az iskola valamennyi tanulója részt vett. Kedden a harmadik-negyedikesek, szerdán az első évfolyam diákjai hallgatták meg Kruchió Gábor igazgató beszédét a tanévkezdés nehézségeiről, az őszi munkák kicsaládban

tünk, és ha végzek, rregkapha tom a 2800—3000 forintot is.

Közben Karcsi* arról is beszél, ami szerinte nem jó. Arról például, hogy a munkahelyen ahova beosztják a kőművesta nulók csoportját, nincs könnyű dolguk a régi dolgozókkal Ahogy ő mondja, rossz szemmel néznek rájuk. '

— A napokban éppen állvá nyoztunk, amikor az egyik idősebb hegesztő nem éppen ba rátságosan rankförmedt, hogy vigyük onnan az állványokat, mert csak útban vagyunk. Az ilyen „incidensek” nagyon rosz- \szul esnek.

Otthon biztos szívesen fogadnak majd. Ügy gondolom, a la- dópyi tsz-ben vállalok munkát. Az biztos, mindent megteszek, hogy megelégedjenek velem. Jó lenne, ha elismert szakember lennék. Ezért aztán első dolgom lesz letenni a mestervizsgát, és ha minden jól megy, belevágok az érettségibe.

Esténként a kollégiumi könyvbarát körbe jár. Ott jönnek ösz- sze a KISZ-esek Is, Karcsi vezetőségi tag. „A mi KlSZ-szer- vezetünk szerintem olyan »se jó, se rossz-« közösség. Szerveztünk társadalmi munkát, de a KISZ tagoknak csak a fele jött el. Persze, amikor szó volt róla, mindenki vállalta” — mondja.

Bejönnek néha a szobatársak, beszélgetnek. Vacsora után tévé következik, aztán pedig majd az új nap

N. A

emelkedő sikeréről és az iskola háromnapos balatoni üdülésének tapasztalatairól. Ezután a KISZ-szervezet és az önképzőkörök akcióprogramját ismertették az iskolai KISZrvezetőség tagjai. A nyári építő- és üdülőtáborokban részt vettek száma az idén is emelkedett, erről szólt az utolsó két beszámoló.

Az évfolyamgyűlések -végén Kruchió Gábor válaszolt a diákok kérdéseire.

Évfolyauigyüléseken a gimnazisták

M Kemény elhatározással tartotta magát. A sö- • tétség, az örökösen fojtó, nyomasztó levegő és a tétlen várakozás mégis egyre súlyosodó, láthatatlan kölöncöt tett a nyakába. Azt már tudomásul vette, hogy teste elgyengül. Étel csak két-, háromhetenként hullott a fenti nyílásból. Valóban hulladék volt, ételnek alig lehetett nevezni, a jószágok is különb eledelt kaptak. Nem látták, hogy micsoda, szagával már nem törődtek, meg lehetett rágni. hát megették. Az őrök, ha léteztek ilyenek, esténként leeresztettek egy agyagcsobolyó^ vízzel, és az üreset felhúzták.^ Bödön szerint nem is az őrök, hanem a várkatonak asszonyai juttatják le a vizet és az ételhulladékot Is, pusztán keresztényi könyörületből.

Györk egy ideig számolta a múló napokat. A szüremló fényről tudta: nappal van. Ha elsorvadt a fény, künn s fenn éjszaka volt. Mikor a számolásban túljutott a százon abbahagyta.

A falba apró mélyedéseket kapart, csak akkorát, ami lépcsőfokoknak megfelelt. A többiek kezdetben legyintettek, de amikor a tizedik fokot vájta ki a földfalból, fellelkesültek, s aki bírta, segített a legénynek. Lassú. keserves munka volt ez. különösen feljebb ahol sok-sok fölösleges lyukat is ki kellett vájnia a fiúnak, amiben megkapaszkodott, hogy egy újabb lépcsőfokot fél kézzel kimunkáljon. Bödön. Csődör és Bice támasztotta meg Györköt alulról, ha egy elfáradt, mindnek abba kel« lett hagynia a munkát.

Egyszer aztán Györk elérte a fenti nyílást. Csakhogy az akna torkát egy irdatlanul súlyos talap zárta. Kívül talán még kőnehezék Is volt rajta. Feszegette, nekivetette a vállát, de még csak meg sem moccant, ő pedig veszélyesen inogott a kicsiny lyukakban megvetett lábain.

szabadulás reménye újra a messzibe szállt,. f

Egyszer egy éjszaka, amikor a vermet az alvó emberek horkolása, szuszogása, horkantása töltötte be, öx-dögpapja felrázta Györköt. Rekedtesen suttogva mormogott az álomtól még kábult fiú fülébe, és Györk csak kis idő teltével jött rá, hogy személy szerint őhozzá beszél a pap.

— Gondolkoztam a sorsodon, fiam... Te büntetlen életű ember vagy. Igaz, hogy öltél, de azért, mert a társaidat és a magad életét védelmezted. Igaz, hogy hazudtál és csaltál, de az igazság felderítéséért. Bűneidet elmondottad nekem, én pedig feloldozlak a vétkeid alól, mert úgy tekintem, hogy meggyóntál...

„Ez meghibbant!” — hunyorgott s álmélkodott Györk.

— Téged, az ártatlant lelerí- tettek a gonoszok! A nyomorultak! De ki fogsz szabadulni!

— Ki hát! — mondta Györk magabiztosan. Hiszen meg sem fordult a fejében az a gondolat, hogy itt is pusztulhat.

— Ki — bizonygatta ördög - papja. — De ez ner» elég! Neked vissza kell jutnod a gazdádhoz, akiről azt mondottad, nem szolgaként bánik veled. Csakhogy te nem mész vissza addig, amíg a becsületeden rovás vagyon, ugye? Ezt mondottad. Azt azonban láthatod, hogy ezek a gazok elzárják az igazsághoz vezető utat! Nem adják neked vissza azt, amit elvettek tőled! Nem marad más hátra, mint hogy erőszakkal visszaveszed tőlük azt, ami téged illet. Amíg ezt meg nem teszed, becsületeden ott marad a rovás!

Györk megvidámodott ettől a beszédtől.