Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-10 / 238. szám
HJgyszáz szakember tanácskozik Gyopároson Az orosházi Városi Tanács, a Magyar Agrártudomány*! Egyesület és az Országos Kertészeti Egyesület kétnapos zöldfelületgazdálkodási tanácskozást szervezett Gyopároson. Csütörtökön déiután Mihály András, az orosházi Városi Tanács elnöke nyitotta meg és köszöntötte a kertészeti egyesüléshez tartozó mintegy száz vállalat vezetőjét, főmérnökét — 400 szakembert. Ezt követően Paksy Gábor, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője „Városi zöldfelületek problémája a telepítés tervezésében” címmel, majd Soltész László, az ÉVM lakáskommunálisü.gyi főosztályának vezetője „Városgazdálkodási vállalatok ágazati irányítása és az ezzel kapcsolatos zöldfelület-gazdálkodások kérdései” címmel tartott vitaindító előadást. Ezekután négy korreferátum hangzott el, majd a hozzászólások következtek. A tanácskozás célja az urbanizációs folyamatból adódó környezetvédelmi feladatok koordinálása és a zöldfelület-gazdálkodás gondjainak megvitatása. Szükségességét igazolja, hogy' az eddigi gyakorlat szerint a városok rendezési terveinél a zöldterületek létrehozása általában nem kellő mértékben szerepelt, háttérbe szorult. Amint a tanácskozáson elhangzott, országunk településein egy lakosra 8,1 négyzetméter zöldterület jut, s hogy éppen Békés megyében került sor erre a tanácskozásra, az sem véletlen. ' A megye településein 1970-től a parkterületek kétszeresére növekedtek. Egy lakosra 9 négyzetméter zöldfelület jut. A meglevő park- és zöldfelületek 90,5 százaléka gondozott, Békés megyében pedig 92,6 százalék. Évente országunkban kommunális kiadásra 1.836,8 millió forintot fordítanak. Ennek 21,8 százaléka parkfenntartásra kerül. A tanácskozás második napján a résztvevők Orosháza zöldfelületeit, parkjait tekintik meg. «ssBesesessaBSEasaaBBaasBaaiaassBiaantaessai — Gondoltam már én is hasonlót — bólintott. — Csak nem tudod, miképp láss hozzá, ugye? Hát én elárulok neked egy titkot... Az' ispán gonosz és kegyetlen ember. Vagyon néki 6ok-sok vérrel és gaztettel szerzett kincse. Vedd el tőle ezt a kincset! És csak annyit tarts meg belőle magadnak, amennyivel téged megrövidített. Ha így teszel, nem vétkezel. Gazdádnak megtérül a kára, a te becsületed tiszta lesz ismét, újra szabadon élhetsz és dolgozhatsz, s harcolhatsz a gonosz ellen. De csak akkor cse- lekédj így, ha biztos vagy benne, hogy a'temérdek kincs nem kápráztat el! Mert ha megtartod mindet magadnak, s gazdag, ember leszel, te is a másokat megnyomorító gonoszok sorába léptél. Akkor a tetted közönséges rablás, és vétkeztél, amiért megbűnhődsz! — Hol vagyon az a kincs? Ördögpappa lehajtotta a fejét, és egészen halkan suttogta: — Az ispán szállásbirtokán vagyon egy kicsiny földvár... Békés annak is a neve, mint ennek a kővárnak. A földvár pincéjében, az északi fal tövében vagyon elrejtve egy nagy vas- pántös láda. Abban vagyon a kincs. Bűn és vér tapad minden darabjához. Ügy vigyázz! Györk hallgatott, töprengett. Aztán sóhajtott: — De hogyan* 1 jutok ki innen? — Hamarosan kijutsz... Napok óta hallok valami szokatlan mozgolódást fentről. Tegnap valaki ocsmányul szitkozódott. Kivettem, hogy kit ócsárolnak: a király urat. Valahol erre jár a nagyúr. ö pedig magában nem szokott kószálni. Bizonyára haddal vagyon! Jól ügyelj, valami történni fog! Évszázadot hagynak el arankájukkal Száz évvel ezelőtt 1875-ben alapították újra Kondorost a kis falu és a szétszórt tanyavilág lakói, hogy kulturáltabb környezetben folytassák életüket ezen a vidéken. A száz évből eltelt hetvenről röviden lehetne írni. Az utóbbi 30 annál mozgalmasabb. A közös gazdaság kezdetén sok-sok gonddal 12 termelőszövetkezet alakult Kondoroson, később hétre, majd háromra csökkent. A múlt év végéig három közös gazdaságban dolgozott a falu lakossága és a hozzá tartozó tanyavilág. Ebben az esztendőben megvalósult közös akaratuk. Ma nyolcezer 700 hektáron _ gazdálkodnak — és nem is akárhogy. Termelőszövetkezetük kiemelt gazdasággá lett. Látszólag egyszerű bemutató gazdaságnak lenni, többen talán úgy is gondolhatják, hogy Lad- nylk Mihály elnök elmondja a legjobbakat, megmutatja a legszebb táblákat és a termelés -már magától halad. A jól indult századik év második felében azonban újabb gondok mutatkoztak. A nyárele- ji esők egyre nehezebbé tették az aratást Békés megyében, ott, ahol az ország gabonatermesztésének 11 százalékát a közös gazdaságok adják. Nyugtalanította a kondorosi embereket, hogy a vállalt mennyiséget nem tudják teljesíteni. Tetőzte az esőt a június 18-án pusztító vihar, ami nemcsak a határban tett kárt, hanem a községben is. Most mindennél fontosabb az őszi betakarítás, ami ebben a községben sokkal nehezebb, mint az aratás. Nagyobb területről többféle növényt kell letakarítani embereknek és gépeknek és ez nagyobb megpróbáltatást jelent. A biztonságos munkához komoly szervezettségre van szükség. A cukorrépát 56, a kukoricát 1200, a gazdag fehérjetar“ talmú szóját 300 hektárról kell felszedni, gyárakba, szárítókba, magtárakba szállítani. A gazdaság hat főüzemágát, üzemszervezési bizottság irányítja. A határban ma együtt dolgoznak a nagy gépek — vetik a búzát. Egy csoportban szedik a cukorrépát a francia, magyar i Györk kétkedéssel fogadta Ördögpapja jóslatát. Napokig nem is történt semmi. Annyira nem, hogy még ételhulladókot sem szórtak be nekik. Ez nyugtalanságot keltett a rabok között. Györk felkapaszkodott a kivájt lépcsőfokokon, fedőlaphoz szorított arccal kilesett az apró eresztékeken át, és fülelt. A szokásos várudvari zajokon kívül semmi egyebet nem észlelt. Negyedik vagy ötödik napja nem kaptak már élelmet, amikor vad lódobogás remegtette meg felettük a földet. A kiáltások, kur- jantások lehatoltak hozzájuk is. Györk ismét felkapaszkodott az aknába. Innen közvetlen közelről, pokoli ricsaj si- ketítette. Rosszul látott ki a keskeny eresztékeken át, de észrevette, hogy a várudvaron idegen öltözékű lovasok forgolódnak; piros posztóruha vagy fekete kun csekmen fedte alakjukat. Nagyot dobbant a szíve: Ördögpapjának igaza lett! — Királyi vitézek! — kiáltotta le társainak. A rabok felrivall- tak. Bice megpróbált Györk után kapaszkodni. A legény szeme lassan megszokta a keskeny látómezőt. Immár jól látta a lovukat táncoltató katonákot, aztán megpillantott egy vártisztet, aki a lovak közt csetlett-botlott. — Az anyád keservét! — szitkozódott egy királyi vitéz. — Megkarikázom az orrodat, mint' egy disznónak... úgy viszlek magammal, te nyomorult! Rúgjátok lágyéként ezt a dögöt! — És Györk a kavargó tömkelegben, a piros ruhás vitézek, a karcsú paripalábak közt vergődő vártisztben felismerte a várnagyot. Azt az embert, aki ide vetette őt. (Folytatjuk) Cj otthon a Vörös Hadsereg útján — nincs egyedül a községben és NDK gépek. Ezekben a hetekben 75 erőgép és 25 tehergépkocsi szállítja megállás nélkül rendeltetési helyére az őszi termést. Kondoroson, ebben a nagy őszi munkaforgatagban mindenütt ott van az ember. Arra ügyel, hogy a megtermelt javakból minél kevesebb menjen veszendőbe. A százéves falu is mozgalmas. Csonka tornya mellett iskolások sietnek a kertészetbe, segíteni kell. Építőbrigád emel új tantermeket a meglevő iskola falaihoz. Kocsisorok állnak kukoricával megrakottan a szárítóüzem előtt. Gyors, pontos, szorgalmas munkájukkal most egy évszázadot hagyott maga mögött a magyar—szlovák nemzetiségű alföldi falu népe, a kondorosi ember. Zelman Ferenc Fontos feladati A fizikai dolgozók művelődési lehetőségeinek biztosítása Vetélkedőket rendeznek Sarkadon a bejáró munkások részvételével A gyulai tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén megtárgyalták Székely Jánosné művelődésügyi osztályvezető tájékoztatását a munkásmflvelődés helyzetéről, a fizikai dolgozók művelődési lehetőségeinek biztosításáról. Gyulán 15 390 az aktív keresők száma. Ebből az összes fizikai állományú keresők száma 8 390, a bejáró ipari munkásoké 1 906. A végrehajtó bizottság elé terjesztett tájékoztatót gyulai viszonylatban húsz nagyobb üzemben szerzett tapasztalatok alapján állította össze a művelődésügyi osztály. Az ezekben az üzemekben dolgozó 283 munkabrigád közül 191 érte el a szocialista címet, taglétszámuk 2 162. A munkásművelődés vállalati helyzetét, eredményeit vizsgálva a számok azt mutatják, hogy a szocialista brigádmozgalom tovább terjed és átfogja a munkások legaktívabb részét. Végeredményben munkások részére semmilyen megmozdulást nem lehet szervezni az összes brigádok kétharmadát kitevő szocialista brigádok bevonása, aktív jelenléte nélkül. Ezekben a közösségekben tevékenykedik az összes dolgozók fele. Megállapítja a tájékoztató, hogy a szocialista brigádok a munkásművelődés alapközösségei. kulturális tevékenységük méréséhez azonban nincs objektív mérce, így a címek odaítéléséhez sincs. Napjainkban a termelési, vagy az azokkal összefüggő vállalások az uralkodóak, amihez rendszerint kapnak javaslatot a gazdaságvezetés részéről, az eredményeket tehát van mihez viszonyítani. Kultu-á rális téren a brigádok teljesítményét egymáshoz mérik, ebből adódóan különböző üzemek azonos címet elért brigádjainak műveltségi «intje, művelődési tevékenysége nagy különbséget mutat. Ez magukat a brigádokat is bizonytalanná teszi. Szólt a tájékoztató a szocialista brigádok művelődési programokról való tájékozatlanságáról Is, a fizikai dolgozók iskolai végzettségéről, az üzemi könyvtárak és művelődési helyiségek kérdéséről, ami a legtöbb gyulai vállalatnál megoldatlan. Nagy segítséget jelent majd ebben a vonatkozásban az új művelődési központ, ahol megfelelő klubhelyiség áll majd a művelődni vágyók rendelkezésére. A munkásművelődés elősegítésére üzemi közművelődési aktívacsoportokat alakítanak. Hogy ezek feladataikat jobban végezhessék, tagjai részére a "HT-tel közösen „közművelődéi szabadegyetem” elnevezéssel előadás-sorozatot indítanak. Ehhez kapcsolódó kezdeményezés, hogy a városi pártbizottsággal egyeztetett terv szerint előreláthatóan még októberben megalakítják a Városi Közművelődési Tanácsot az üzemi aktívacsoportok és közművelődési intézmények vezetőiből, a párt-, a tanács és a társadalmi szervek képviselőiből. Külön nagy gondot fordítanak a bejáró dolgozókra, akik az ösz- szes fizikai munkások egynegyedét teszik ki. Az a tapasztalat, hogy ők sem a munkahely, sem lakóhelyük kulturális életébe nem kapcsolódnak be. Kísérletképpen a sar- kadi művelődési házzal közös szervezésben az érintett vállalatok anyagi támogatásával novemberben elindul a bejáró munkások vetlékedője. A kérdéshez hozzászólt Ba- nadics Márton, Dér Lajos, Zám András, Ambrus Zoltán, dr. Marsi Gyula és a meghívottként az ülésen részt vett Fekete Jó- zsefné, a harisnyagyár szb-tit- kára. A végrehajtó bizottság végül határozati javaslatokat fogadott el. Szorgalmas diákok Az őszi betakarítás Idején valamennyi állami gazdaságban és termelőszövetkezetben jó! jön „az idegen munkaerő”, a soksok szorgalmas diákkéz. Már hagyománya van annak, hogy az általános Iskolák felső tagozatosai és a középiskolások segítenek a megtermett értékek mentésében. Több 10 ezer kiló gyümölcsöt szedtek már eddig Is le. Segítettek a zöldségkertészeiben, böngészték a cukorrépatáblát, törték a kukoricát, vagy éppen az elhullajtott csöveket szedték össze. A diákok másik nagy csoportja az élelmiszeriparban dolgozik nagy-nagy igyekezettel. A legutóbbi megyei operatív bizottsági ülésen észrevételként hangzott el, hogy egy-két állami gazdaságban es szövetkezetben nem eléggé átgondolt a diákok foglalkoztatása. Helyenként a gépek munkáját Igyekeznek velük pótolni, pedig helyesebb lenne, ha olyan munkakörben alkalmaznák őket, amely arányban áll erejükkel, ügyességükkel, szorgalmukkal. Volt, ahol a cnkorrépaúáblából szedették velük a gyomot, ugyanakkor a hibridkukorica-vetőmag beért, törni lehetett volna. Az elvégzésre váró munka érték szerinti csoportosít'sa nagyon fontos és nagyon lényeges az idegen munkaerő foglalkoztatásában. Ha a diákokkal ténylegesen olyan munkát végeztet nek, ami nem valaminek a pótlására vezethető vissza, hanem önálló feladatnak tekinthető, tízszeres szorgalommal dolgoznak. Volt erre példa tavaly is, és akad már az idén is. Gyakran megesik olyasmi is. hogy a diákokkal a közös munkát csináltatják, ugyanakkor a tsz-tegpk a háztájival törődnek. Egy kicsit most. arról is szó van. hogy az őszi betakarítás során a tsz-tagok tanúsítsanak g korábbinál nagvobb munkafegyelmet, ne szolgáltassanak alapot a későbbi ifjúsági fórumokon a megjegyzésekre. A fiatalok, akiket az iskolában a mun^a szeretetére nevelnek, nehezen viselik el környe zetü\ laza fegyelmét. Nem egy családban alapos vita kerekedett ebből a gvermek és a szülő között. Ráadásul ha nemtörődömséget tapasztal a diák magával,. csoportjával szemben — késve érkezik munkába szállításukra, vagy onnan hazavitelükre a teherautó, az autóbusz — olyan következtetést vonnak le. hogy az üzemi vezetők lebecsülik áldozatkészségüket. Ezen az őszön nagy értékek betakarítása vár a mezőgazdaság dolgozóira és azokra, akik ebben a munkában készek segíteni. A diákok erre vállalkoztak. Ezért cserébe kapják meg a róluk való maximális gondoskodást. ízelítőt a számukra közeli jövőből. Dupsi Károly A VÍZKUTATÓ ÉS FÜRÓ VÁLLALAT SEGÉDMUNKÁSOKAT VESZ FEL gyulai munkahelyre. 44 órás munkahét Jelentkezni lehet: Gyulán. Béke sugárút 33., III. é. 9., Kormányos, 17—19 óráig, naponta. g síkés urna ^ 1975. OKTOBER 10.
